Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-01 / 250. (1877.) szám

II türwénptotás előtt i llSüflliüSicIfl A jubileumi ünnepségek lezajlottak. El­hangzott az elnöknek nagyjelentőségű üzenete is, amelyben felhívta az állam sorsát intéző tényezők figyelmét azokra a fontos feladatok-, ra, amelyeket a fiatal államnak meg kell ol-! dania. Ezek között a feladatok között igen ! nagy hangsúlyt helyezett az államfő a kisebb­ségi problémára, amelynek rendezése körül gyakorlatilag rendkívül kevés történt, úgy hogy az elnöki üzenetben is csupán csak biz­tató kezdetnek van beállitva az a tény, hogy a jubileumi kormányban két német minisz­ter is helyei foglal. A magyar kisebbség legfontosabb és sür­gős rendezésre szoruló problémája az állam- polgárság sürgős rendezése. Az állampolgár- sági és illetőségi kérdés kezelésének mai módja már szinte tűrhetetlen helyzetet terem­tett. A két éves gyakorlat bebizonyította, hogy a lex Dérer nem tekinthető kielégítő megol­dásnak. Eltekintve attól, hogy öt kategóriát kirekesztett az állampolgárságra igényt tart­hatók sorából, az állampolgársági kérvények elintézése a közigazgatási fórumokon olyan lassan megy végbe, ami a lex Dérer haté­konyságát egészei} Uluzóriussá teszi. Akik a szloveuszkói és ruszinszkói viszonyokat isme­rik, a helyzetet már elviselhetetlennek tart­ják. Ezért mozdult meg Szlovenszkó és Ru- j szinszkó egész közvéleménye, hogy az állami jubileum alkalmából az illetékes tényezők figyelmét felhívja az állampolgárság ügyére. Munkács, Ungvár, Kassa, Pozsony képviselő­testülete memorandumot terjesztett az elnök­höz és a kormányhoz az állampolgárság kér­désének rendezése érdekében s igy vált a magyar kisebbségi ügy belpolitikai jelentő­ségű akcióvá. A csehszlovákiai népszövetségi ligák ugyancsak a jubileum alkalmával memoran­dumot intéztek az elnökhöz, amelyben az emberiesség nevében kérik az állampolgár- sági kérdés radikális és gyors megoldását. Nagyjelentőségű tény, hogy a legutóbbi állam­polgársági törvény megalkotója, Dérer Iván dr. uj törvényjavaslatot készített elő, amely a parlament elé került. Ez az egy tény is iga­zolja, hogy az 1926. évi lex Dérer egyáltalán nem felelt meg annak a feladatnak, hogy az állampolgársági kérdést kielégítően és végle­gesen szabályozza. Szlovenszkó egész közvéleménye egyhan­gúlag kívánja az állampolgárság ügyének ki­elégítő rendezését. Ez a belpolitikai probléma európai ügy, amennyiben a konszolidáció ér-! deliében nem lehet közömbös, hogy Európa szivében tizezerszámra legyenek hontalanok. Ezt a jelentőséget igazolja Scotus Viator leg­utóbbi cikke is, amelyet a csehszlovák köz­társaság jubileuma alkalmával irt s amely­ben precízen rámutatott az állampolgársági kérdés nagy jelentőségére. Azok között a fel­adatok között, amelyeket a fiatal államnak meg kell oldania, elsőrendű helyet foglal el éppen ez a probléma. Természetesen az a kívánatos, hogy olyan uj törvényt alkossanak, amely egyszer- smindenkorra véget vet az állampolgársági kérdésben eddig uralkodott zűrzavarnak. A készülő lex Dérer aí 1926. évi alkotmánytör­vénnyel szemben nagy előrehaladást jelent, i pártok képviselőit is, akik azonban Dérer azonban semmiképpen sem rendezi a kér- J javaslatánál tovább fognak menni. Masaryk dést véglegesen, mert nem szüntetné meg a elnök üzenetében figyelmeztette a törvény- hontalanság problémáját és még kizárna1 hozást arra, hogy alapos törvényhozói mun- olyanokát az állampolgárság elnyeréséből,! kát végezzenek, mert csak e<z biztosítja a jó akiknek erre a trianoni békeszerződés értei- j törvények megalkotásának lehetőségét. Egy rmében is joguk van. Ez a törvényjavaslat va-; olyan uj állampolgársági törvény, amely lószinüleg maga. mellett ‘találja az összes nem adja meg annak a lehetősénél, hogy ezkrvenszkói törvényhozókat és igy a magyar-mindenki hozzájuesoai az állampolgársághoz. Prága a keBeteumpai maffia-politika középpontiéban Aziuk ukrán diák ma délelőtt Prágában merényletet követett el a lengyel főkonzul ellen Csehszlovákiában széke! az ukrán emigráció nemzett tanácsa — A főkonztd sértetten maradt- A merénylő bevallotta, begy politikai ekekből a lengyel követet akarta meggylketei ..­Zá potocky kommunista képviselő parlamenti beszéde és a merénylet — Adatok az ultrán irredenta föiéiénkülésébez — A merénylet politikai következményei Prága, október 31. Ma délelőtt tíz órakor a prágai lengyel főkonzulátus fflnichovi, Stefanik u. 46. szám alatti épületében megjelent a keletgaliciai Steezatewből származó Aziuk Tádé Miklós ukrán emigráns és a portásnál az utlevéloszfcály hollétéről érdeklő­dött A fiatalember észrevétlenül föllopózott az épület első emeletére, ott a konzul hiva­talos helyiségének ajtaja előtt egy benzinnel telt üveget helyezett el, amelyet meggyuj- tott, majd elfutott. A ház bejárata előtt találkozott Lubaczewskj Tádé prágai lengyel fő- konzullal, akiro revolveréből egy lövést tett. A merénylőt azonnal letartóztatták és a smiohovi rendőrségre vitték. A fiatalember vallomásából kitűnt, hogy most végezte el a gimnáziumot és Josefstadtban lakik. A főkonzulátus épületének kapujában megtalálták a golyót. A meggyujtott benzin csakhamar lángra robbantotta az épület lépcsöházát, de a konzuMbv; 8*. 'lyzete a tüzet idejekorán eloltotta. A merénylet a konzulátusom / té­nyékén természetesen óriási izgalmat keltett s a kíváncsi embertömeg néhány pere aiást ellepte az utcát, úgy hogy a rendőrség kénytelen volt a gyülekezőket szétoszlatni. Zápotocky szenzációs beszéde A merénylethez rendkívül érdekes báb teret alkot az a beszéd, amelyet a prágai parlamentben Zápotocky kommunista kép­viselő éppen tegnap mondott el a Csehszlo­vákiában székelő ideiglenes ukrán kormány­ról és annak viselt dolgairól. Zápotocky a parlament minapi ülésén felolvasta az ideiglenes ukrán kormány me­morandumát, amellyel a forradalmi szerve­zet az egyes kormányoktól elismerését kérte. A memorandum szerint a nemzeti ta­nács, a kozák ukránok szervezete és az európai ukrainisták egyesülete kor­mányt alakit, amelynek székhelyéül ideiglenesen Csehszlovákia fővárosát vá­lasztották. A kormányelniöki funkcióval Belousov Szav- csenko altábornagyot, az ukrán forradalmi hadsereg vezérkarának volt főnökét ruház­ták föl. Mellette Vogony Gorbanyuk műszaki tábornok dolgozik, mig bizonyos államtitkári funkciókat Dosztaí-Dosztalenko főtitkár tölt be. A diplomáciai funkciót a kormány Eduárd de Oliva-Olivenko „teljhatalmú mi- miszterre“ ruházta. Egyedül az említett kor­mány brr azzal a joggal és kötelességgel, hogy az ukrán nemzet érdekeit védelmezze. A memorandum szerint a kormány mögött negyvenkét, millió ukrán áll, akiknek nyolc­van százaléka orosz, húsz százaléka pedig lengyel iga alatt nyög. Zápotocky képviselő az állítólagos me­morandum fölolvasása után a következőkben jellemezte az ukrán „kormányt". — Otokár Dosfcal-Dostalemko, aki a® ideiglenes ukrán kormány tagjaként sze­repel, senki más, mint a volt cseh fascistaszcrvezet titkára, Gajda tábornok egykori segédtisztje. Dostal a fascistákkal megegyezett abban, hogy egyesült erővel harcot indít Szovjet- Ukrajna ellen. Dostal és a többi állítólagos ukrán tulajdonképpen cseh származású és egyszerű Dostal, Olíva nevüket „Dostalen- ko“-ra és „01ivenko"~ra ukránositották. Mint az ideiglenes kormány tagjai és a Szovjetoroszország ellen irányuló ellenforra­dalmi támadás vezetői Renes dr. külügymi­niszter kegyeit és támogatását élvezik. — Az ukrán ellenforradalmárok, a petl- juri9ták, a csehszlovákiai Podebradyban ren­dezték be rezidenciájukat s pártpolitikai köz­pontjukat az ottani ukrán földművelési és nemzetgazdasági akadémiával maszkírozzák. A petljuristák az utóbbi időben rendkí­vül erélyes tevékenységet fejtenek ki. így az akadémia mellett közigazgatási munkások részére tanfolyamot létesítettek, hogy különféle hivatalnokokat, rendőrbizto­sokat. igazgatókat és gubernátorokat nevelje­nek. A Charkovtba hamaros visszatérés remé­nyében katonai erőiket is konszolidálni igye­keznek. Ino kancev orosz emigráns ezredes segít­ségével egy külsőleg jámbor formájú had­tudományi kört létesítettek, melynek va­lóságos célja azonban az, hogy mobilizálja mindazt, ami az ukrán emigráció szem­pontjából a Szovjetukrajna elleni harchoz szükséges. Végül egy hónappal azelőtt az „Ukrajnai volt katonák és hadseregek szövetsége" Po­debradyban összeesküvésszerüen hozzálátott valamennyi volt ukrán katona összeírásához. Le Rond utazása, Ukránia leválasztása Orosz­ország testéről és a merénylet Nem világos az összefüggés, ami Zapo- tocky kommunista képviselő minapi beszéde és a prágai lengyel főkonzul ellen ina elkö­vetett ukrán merénylet közöt van, mindazon­által bizonyos, hogy az európai államokba emigrált ukránok az utóbbi időben macedón jellegű komitékat alakítottak s nagy lendület­tel agitálnak és ágálnak egyrészt Szovjetorosz­ország, másrészt a nyolcmillió ukránt elnyomó L emrvelország ellen. Talán még Zápotocky kommunista képvi­selő beszédénél is több fényt dérit a mai merényletre, ha utalunk azokra a hírekre, amelyek Le Rond francia tábornok kelet- cupópai utazásával kapcsolatban a kőid.- múltban bejárták a világsajtót. A Berliner Tageblatt bukaresti tudósítója több cikkében leleplezte, hogy Le Rond Ke- leteurópában aktív szovjetellenes frontot akar létrehozni, melynek első teendője Ukránia Szovjetoroszországtól való leválasztása volna. E célból francia pénzen öszeesküvést szít Kievben és Odesszában, a lengyel és román hadseregben pedig olyan alakulatokat teremt, amelyek adott esetben, az ukrániai forrada­lom első föllángolására, közbeléphetnének és a petljuristákat kellő katonai támogatásban részesítenék. Csehszlovákiának szintén aktív szerepe van ebben a nagy szovjetelleneg koncep­cióban, amennyiben állami szubvenciók­kal ukrán központot tart fenn és ukrán polgári középosztályt nevel. Azok az európai sajtókcimmen tárok, ame­lyek Le Rond utjával foglalkoztak, már an­nakidején rámutattak ugyanazokra a csehszlo­vákiai ukrán intézményekre, amelyekről a képviselőházban Zápotocky kommunista kép­viselő beszélt. Le Rond keleteurópai utazása és az uk­ránok általános európai mozgolódása föl­tétlenül összefüggésben állott egymással. Tagadhatatlan, hogy a csaknem egy év­tizedig szunnyadó ukrán emigráció az utóbbi hónapokban nagy pénzösszegek­hez jutott s uj lendülettel szervezte meg ellentállását. Le Rond tábornoknak és a francia kormánynak semmiesetre sem volt szándékában, hogy az ukrán nem­zeti mozgalomnak Iengyeíellenes élt ad­jon, de a fölélesztett irredenta automa­tikusan maga után vonta, hogy az ukrá­nok egyrészt Szovjetoroszország, más­részt azonban az elnyomó Lengyelor­szág ellen fordultak. Körülbeílü'l oly módon történt ez, mint a vi­lágháború előtt és alatt a lengyelek állásfog­lalása, akiket a monarchia területén Orosz­ország ellen uszítottak, Oroszország területén pedig a monarchia ellen s a lengyelek vég­eredményképpen mind a két elnyomót gyű­lölték. Jellemző, hogy az ukránokat, akiket Franciaország Csehszlovákia és Románia se­gítségével Szovjetoroszország ellen akar han­golni, Szovjetoroszország viszont Lengyelor­szág ellen uszítja s a kisebbségek elnyoma­tására hivatkozva, hatalmas propagandát fejt iki a nyugati országokban a Lengyelország­ban elnyomott ukránok érdekében. Ennek a propagandának Parisban van a központja s már tekintélyes ..kisebbségi" sajtóorgánummal is rendelkezik. A mai prágai merényletnek, amelynek 1 Szerencséce senki sem esett áldozatuk íomtosf Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és TUSzinSzkÖi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitibni nnrtilnnin 12, II. emelet Telefon : 30311 ~ Kiadó­évenie 450, félévre 226, negyedévre 114. Főszerkesztő: POUIIKCU napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága ll„ Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Egryes szám ára 1*20 Ke* DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha —------------------------------------- ------------------------ ■—1 ---------------- ■ ■ -----------------------■■ . iMMiiilllíiri III ..........................■■■IBII HM ICIMPWI—Iei ■IIIIMHRI I HMM Iliig! Ilii I III ll¥T ~~1II||T| ‘ I I |F ITi |[1P "UlfH I ■TTIITI FT II III iMIIIMIIH) III II IIUTH — Ml ■ICIC l ■(■■■ ni ■( ■ ................... ­Ma i ssámunk 14 oldal akit a szerződések értelmében is megillet, csak félalkotás, amely tehát nem vezet a cél­hoz. A lényeges az, amire már Scotus Viator is rámutat, hogy ezt a kérdést végre emel­jék ki a jogi csavarások útvesztőjéből és tel­jesítsék a békeszerződések értelmét olyan módon, hogy mindenki, akinek eme jogo­sultsága van, végre nyugodtan hajthassa álomra fejé-s*

Next

/
Oldalképek
Tartalom