Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-07 / 229. (1856.) szám

1928 október 7, vasárnap. 7 RcaoBaK^sBcsna: Az én etnográüám Rabok a gödör mélyén Aa uj házak 'vízvezetékét készítik már hetek Bta. Sietni kell: az őszi esők hamar jelentkeztek az idén: a lengyel szél is hozott északról fellege két, meg a Duna felől jövő is: itt koccantak össze a Szinyec körül. A csatornákkal igy hát nem tanácsos késle­kedni, a vállalkozó már fektetné a csöveket szí­vesen. Novemberben nálunk hucolkodni akarnak már a lakások gazdái, nagy népvándorlás készül az idén. A csatornákat rabok ássák. Fegyencek, ha hivatalosan szólunk, de igy, magunk között mégis csak rabok, ebben a szürke darócruhában, ami­ben naponta négyszer is végighaladnak a gimná­zium előtt, vállukon ásóval, csákánnyal. Egyetlen őr ügyel rájuk, lilahajtókás, barát­ságos ember, — a két lehető megoldásból a jobbikat választotta, ő őriz s nem őt ügyelik, — girmiboltal a kezében áll a gödör fölött, a föld- hányás tetején és őriz. Nemigen köll ügyelni már ezekre: alig egyikét hónap a kiszabadulásukig, dolgoznak vigan, mintsem tespedjenek a rácsos ablakban s a liget felé ballagó szereknespárokat nézzék, akik megszaporodnak igy, az ősz elején megint. A fegyőr tehát áll a kupacon és fegyőrkö- dik. Nézi a rabokat, akik egyiitemben dobják föl ásóikkal a földet a mély gödörből. Egy ásóvég, egy lapát föld. Nem mondom, van gyorsabb tem­pójú munka is a- világon, de rabtól jó, ha ennyit is várhat az ember, elvégre nem pástétommal la­katját* jól az embert a börtönben, amitől kedve lenne dolgozni. Vagy, hogy a pástétomtól még jobban ellustul? Meg kellene próbálni mindaket- töt, akinek kedve van rá. Hat rab közül öt megsápadt börtönvirág. Egy pedig olajbarna, villogőszemü cigány. Hatalmas, erős cigány. Nem muzsikus, sem vályogvető. Aféle szabadcigány, amilyenből számos akad még az os- gyáni országút mentén, különösen, ha vásárt je­lez közelben a naptár. Ütemesen mozgatja a lapá­tot. Nem szól semmit, ő a mérges. Mert mind a hat rab más-más kedvvel dobálja a földet: ki dü­hös, ki lusta, ki merengő. Dalos nincs' egy se. Hát ez a cigány mérges. Akkora dühvei dobálja föl a földet a mély gödörből, amekkora elszánt­sággal ősei az egyiptomi gúlákat építhették, vagy Nabukodonozor királynak vetették a vályogot cse­répkastélyaihoz. Nem szól egy szót se, csak dobálja ki a sarat. A fegyőr áll és a világba révül. Az egyik rab, a kékszemü, most kidugja fe­jét a gödörből. Felágaskodik és szétnéz a világba. Hátrafordul hirtelen, nagy örvendezés fut végig az arcán. Az utca végében apró lovakkal áll egy kocsi. Most tértek le az országúiról, egy pillanatig meg­álltak a sarkon, alighanem az útirány felöl tana­kodnak. Sátorcigány a képük, vászonnal takart a kocsijuk, gyerek bőg a saroglyábán s az öreg dá­dé, nagyszakállas, pipás, csizmás öregur, a lószer-' számot igazítja. Már mennének is tovább. A kékszemü ekkor szól le a gödörbe: — Te cigány, isz nem pókos a lovad! A cigány kezében megáll a lapát. Gyanakod­va, félszemmel pillant rá a kékszemüre. Száját is félrehúzza. Nem érti, mit lát a kékszemü. Ez új­ból visszaszól: — Nem pókos a lovad! A cigány ledobja az ásót. Még mindig gyana­kodva néz a kékszemüre s feljebbmászik a göd­rön. Mindakettő feje ki van a gödörből. A cigány szeme felvillan most. Még jobban nekiindul a földbányásnak. Szeme kitágul, szája nyitva marad: országról, világról, rabságról, gö­dörről feledkezik, csak nézi a lovat, az utca túl­só sarkán. Elhaló mozdulattal legyint. Csodálatos az emberi megérzés: az öreg dádé épp akkor pil­lant oda s földbegyökerezik a lába. A gödörből hat vágyódó szem, hat mozdulatlan fej, áhitatos nézés mered rá. Mind a hat rab rábámul a ci­gány lovára. A dádé is, a rabcigány is egy pillanatig két­ségbeesetten vergődik. A dádé jönne közelébb, a cigányrabnak pedig csak egy szó és ugrana a lovak közé. Innen a rabok: nyakig a gödörben, — onnan a cigánycsalád szabadon, pipázva, két kehes kis lóval. Az egész utcán egyetlenegy nesz nincs. A fegyőr unottan tapos a földhányáson. A rabcigány ujjai görcsösen kapaszkodtak a földhányásba. Mint egy ngrásrakész macska. A fegyőr hümmögött egyet és lerázta lábáról a sarat. Két rab visszabujt a gödörbe és károm­kodni kezdett. Az öreg dádé egy vörös ronggyal furcsa in­tegetéseket csapott. Ott állott sorban az egész csa­lád a szekér előtt némán. A robcigány visszain- tegett. Erre a lovak megindultak. Szépen, lépésben, végig az utcán. Kétszer le, kétszer föl. Az öreg dádé integetett valamit. A rabcigány orrcimpája reszketett. Figyelt. Szemének nyila szinte pendült. Felvágta a nya­kát a levegőbe. A lovak lassan tűntek el a sarkon. A dádé még visszanézett. A rabeigány hasmánt hajolt előre, úgy kísér­te tekintetével a szekeret. Mikor minden csendes lett, leszállt ő is a mélybe. Belevágta az ásóját a porhanyós földbe. Mind az öt ránézett. Nagysokára nyögte ki. — Nőm pókos. f:-, felemelte az öklét n kékszemüre. Minek szóltál! — kiáltott tompán a gö­dörben. , Azzal eltűnt mind a hat fej a földhányás mö­Széleskörű vizumkönnyitéseket léptet életbe Magyarország Eltörlik az átutazásé vízumot, a vízumok árát jelentéke­nyen redukálják, s a határ átlépésénél nem lesz szükség vízumra Budapest, október 6. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A külügyminisz- tériiwnban tegnap értekezlet volt a belügymi­nisztérium és a pénzügyminisztérium képvi­selőinek bevonásával, amelyen elhatározták, hogy széleskörű vizumkönnyitéseket léptetnek életbe. Elsősorban eltörlik az átutazóvízu­mot, tehát, aki átutazik Magyarországon, annak nem kell vizűm. Továbbá bármely külföldi állampolgár vizűm nélkül utazhat Magyarországra, nem kell az illető ország fővárosában levő magyar konzulátus utján a vízumot beszerezni s a ha­tárt egy pengő lefizetése ellenében mindenki 1 átlépheti. A magyarországi tartózkodásra ér­kezők tartózkodási helyükön kapják meg a vízumot, tehát aki Budapestre jön, az Buda­pesten és ez automatikusan történik, tehát egy hotelportás is elintézheti. Mindezen vi- zumkönnyitések kérdésében a miniszterta­nács fog végérvényesen dönteni. A rizamkölteégek redukálásától és a vi- zumkönnyitésektöl általában a magyar idegenforgalom fellendülése várható. Magyarország ezzel a lépésével megelőzi az utódállamokat, amelyek nem hajlandók a kölcsönösség alapján megszüntetni a vizum- kényszert. / Aílamellenes izgatással vádolják a lévai Himnusz-én Halottak napjának epilógusaként tiz lévai polgár ellen vád­iratot készítettek — Amnesztiát a Himsmsz^pörökhen! Léna, október 6. (A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától.) Október hatodáka a ma­gyar nemzetnek gyáezünnepe. 1849-ben esen a napon végzett a zsarnokság a magyar nem­zet tragikus sorsú szabadsághőseivel és a ma­gyar bitón tizenhárom vértanú magasztosult az örökkévalóságba. Kegyelettel gondol ma is rájuk az egész magyarság. 1849 tavaszán az egyik mártírnak, Damja- nicsnak hős honvédéi, a fehértollasok és vö­rössapkások, legendás hőstettek sorozatával nyomultak előre az ország fővárosa felé, ame­lyet Hentzi tábornok védelmezett. Isaszeg, Nagysalló, Tápdó a magyar hősiességnek ra­gyogó állomásai. A nagysiallói ütközetben megsebesült hősöket a lévai piarista templom­ban berendezett hadikórházban helyezték el. Bőséges aratása volt itt a halálnak s az el­hunyt szabadsághősöket a lévai temetőben ha­talmas tömegsírban hántolták el. A lévai ma­gyar nők kegyelete évtizedekkel ezelőtt grá­nit emlékoszloppal rótta le adóját a hősök­kel szemben. Azóta a lévai magyar társada­lom mindig szeretettel gyújtotta meg az emlé­kezés mécseseit az elhunyt szabadsághősök tömegsírján. Március Idusán az állami tanító­képző intézet növendékei tartottak állandóan emlékünnepélyt a sir körül, a lévai magyar társadalom pedig halottak napján kivilágította a hősök nyugvóhelyét. Ma is kegyeletes kezek gondozzák a sirt és halottak estéjén most is száz meg száz imbolygó fény hirdeti a nagy- sallói hősök emlékét. A nemzeti kegyelet a múlt évi november elsején is megnyilatkozott a tömegsimái, amelyhez hatalmas csoportokban zarándokol­tak Léva lakosai. A sirt kivilágították, az emlékoszlopot megkoszorúzták és százakra menő tömeg állta körül néma imádsággal aja- kán a negyvennyolcas honvédek nyugvóhelyét. gött s kisvártatva újból fel-felcsapódott egy lapát föld a domb tetejére. Hat görnyedt derék mozgott. Szombathy Viktor. Azarándokok lelke gyászban és bánatban összedobbant és egyszerre — nem tudni ho­gyan — valakinek az ajkáról csendesen, bá­tortalanul felsírt a magyar himnusz. Az in­S^Bsi§imafür«iö szép melej; gyógyvizfürdö a magas Fátra tövében. Téli szezon. tonálás után többen is halkan együtt énekel­tek. Semmi rendzavarás nem történt, az ün­nepélyes áhítatot semmi seon zavarta, még csak hatósági beavatkozás sem bontotta meg az áhitatos hangulatot. Csaknem egy esztendő telt el a spontán és senki ellen izgatni nem akaró tüntetés óta. A közvélemény azt hitte már, hogy az ügyből nem lesz semmi, azok, akik hivatalból tudo­mást szereztek róla, megérzik és megértik, hogy senkit rossz szándék nem vezetett, csak a szív benső érzései törtek fel egy meg- illetődön pillanatban. Annál nagyobb volt Léva lakosságának meg­lepetése az elmúlt napokban, amikor tiz érsekujvári magyar polgárnak, legin­kább egyszerű munkásembereknek, ki- kézbesitették a komáromi államügyész­ség vádiratát, amely azzal vádolja őket, hogy a Himnusz és a „Boldogasszony anyánk, régi nagy Pátrónánk“ kezdetű ős­régi egyházi ének éneklése miatt az ál­lam ellen lázitást követtek el. A komáromi ügyészség a következő tiz érsekujvári lakost helyezte vád alá: Bozóky Gyula bizositási ügynököt, Lehocsky István borbélysegédet, Orbán Géza kertészt, Tóth Géza kereskedősegédet, Beinrőhr Dezsőt, a magyar nemzeti párt lévai ti tikárát, Turpin- szky József kalaposssegédet, Kersék László orvostanhallgatót, Szarka Ferenc szabósegé­det és Szarka Gyula szabósegédet. Tizenegy egyén ellen „a közbéke meg­bontása elleni vétség“ címén megindított vizsgálatot, a gyanúsítottak tagadása Brocfcmjf teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat = Motor-Import = BRATISLAVA, Royko-u. 2/a. alapján és közvetlen terhelő tanuk hiá­nyában az ügyészség beszüntette, mig a tiz megnevezett lévai lakos ellen a vá­rosi rendőrség több tagja tett tanúvallo­mást. A vádlottak egyrésze a nyomozás folyamán beismerte, hogy a Himnuszt énkelte. Léva város magyarsága nagy megdöb­benéssel értesült arról, hogy a szánté elfele­dett ügyben komoly hivatalos eljárás folyik. Általános au az óhaj, hogy most, amikor jubileumi ünnepségekre készülnek és a po­litikai foglyoknak széleskörű amnesztiát szán­dékoznak adni, az amnesztiát a lévai Himnusz-éneklők­re is ki kellene terjeszteni, mert semmi­féle izgató szándék nem vezette őket, csupán a halott hősök iránt éraett kegyeletü­ket akarták lcifejezuL Az uj csehszlovák ércpénzek Prága, október 6. A jubiláris eantemdícne aj csehszlovák ércpó.nz'ck kerülnek forgalomba. Alanti képeink mutatják a® uj pénzek alakját és nagysá­gát. Az öíkororrás képe mem változik, csak kis-ebb' lesz a nagysága, a két tizkoronás éropénz újdonsá­got jelent, aa egyik közötök jubítetnná less. Wet# gépelte! > Speciális Traktor'Ostögépeket szórósai köwalbsiíáBt Első Magyar Gazdasági Gépgyár rt. Budapest gyártmányú acélkeretes, kettössorú önbeálló svéd golyós­csapágyas cséplőgépeket, teljes malomberendezéseket és egyesgépeket, Eordson Traktorokat Legújabb tipusú FORD személy és teherautókat legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett szállít a LnCenec. ílt®©eissifő.) lat! — Érsekujvári tanárok az iskolaügyi mi­niszternél. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: A még három évvel ezelőtt’ államosított érsek- újvári községi katolikus főgimnázium taná­rainak legnagyobb részét az állam — bár er­re szerződésileg kötelezte magát — minded­dig nem vette át. Persze az érdekelt tanárod* a legnagyobb aggodalommal várják ügyük el­intézését. Az elmúlt héten Noszkay Ödön dr. és Wieber Jakab főgimnáziumi tanárok a taná­ri kar megbizásából felkérték Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőt, hogy vezesse a tanárok küldöttségét Hodzsa dr. közoktatás­ügyi miniszterhez. Holota dr. levélben azon­nal audienciát kért a minisztertől, aki közölte velő, hogy szerdán fogadja a küldöttséget. A tanárok képviseletében — Holota dr. vezeté­sével — Noszkay Ödön dr. és Wieber Jakab utaznak fel Prágába. — Szabii Gusztáv, az apósgyilkos, épelméjű. Berzsenyi eerarkeBZtösógiünk 'beJlefoniálja: Saullal Gusz­táv, a pozsonyi fogUrctabam üOiő npósgyilllkiOE 'ügyé­iben a főfárigyiafliáe okilióber 24-én tesz. A viódok'im eliífterieKabósóne a bíróság olipend'MÜic Szülni Gusa'i-cv r-Jimeáilllonotánnk nicgváz'a’ái'iő-úl. V -IKvcv-w-.-'' \it orvosok ma ddlll: vi iurirvv’teK'k rkí w.k-vi-i w- tamó nyűket, amely swiinü Szalui (iunzláv epn;. v vü ét* m tétit Vikiiveléisokioir teljesen bce/:ániilihn!ó á’/.u- pottan vollt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom