Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-05 / 227. (1854.) szám

Balassi Bálint indáira karait (fi) Prága, október 4. Prága városának legszebb pontjai már napok óta fényárban úsznak és a reflektorok sugarai már jóelőre figyelmeztetik a ben- szülöttet és idegent egyaránt, hogy a cseh­iszlovák állam pár hét múlva fennállásának tizedik évfordulóját készül megünnepelni. Ha ugyanezekben a napokban több nemzet­közi egyesület is itt rendezte meg kongresz- szusát vagy konferenciáját, úgy ez nem vé­le tlenség, hanem annak következménye, hogy a kormány a jubileumi ünnepségek fé­nyének emelése céljából éppen október ha­vára minél több nemzetközi szervezetet hi­vatott meg Prágába. így jött el ide az antant és a kisantant tartalékos tisztjeinek nemzet­közi szövetsége, ezért ülésezik itten a nép- szövetségi ligák uniója, ez az alkalom hozza Prágába ’á világ legkiválóbb etnográfusait és végül erre vezethető vissza az is, hogy a Ro­han Károly herceg vezetése alatt áldó intel­lektuális világszövetség ötödik kongresszusa a csehszlovák fővárosban zajlott le. Az utóbbi akció programja nagyon kö­dös, nevéből mégis kiviláglik annyi, hogy a íkulönbözö népek intellektüeljeinek, az ér­telmiségnek fokozottabb együttműködését tűzte ki céljául. Arra törekszik tehát, és ez a törekvése minden müveit ember tetszésével fog találkozni, hogy azok a válaszfalak, me­lyeket a háború és a háború utáni viszonyok emeltek az államok és népek közé, minél előbb teljesen leomoljanak, mert az emberi kultúra csak így indulhat újból virágzásnak s fejlődésnek. De bármily rokonszenves is le­gyen a Rohan herceg akciója, benyomásunk mégis az, hogy idei kongresszusának helyét nem jól választotta meg. Nem jól választotta meg, mert tudnia kellett, hogy a magyarok, akik Középeurópa szellemi életében tagad­hatatlanul előkelő szerepet töltenek be, nem fognak arra vállalkozni, hogy a népek intel­lektuális együttműködéséről éppen annak az államnak fővárosába jöjjenek tanácskozni, még hozzá a tízéves jubileum előestéjén, amely az ő szellemi termékeiknek kilenc­venkilenc százalékát nem engedi be terüle­tére. Magyarország képviselőinek elmaradá­sa mindenesetre szépséghibája volt a kon­gresszusnak. Mi csehszlovákiai magyarok, akiket egyébként a kongresszus rendezői nem is tartottak szükségesnek meghívni, szintén nem mehetünk el sző nélkül a kongresszus mellett. Nem hisszük, hogy volna nép, mely­nek anyanemzetével való szellemi érintkezé­se nagyobb akadályokba ütköznék, mint a miénk. Az 1918 után Magyarországon meg­jelent könyveket csak előzetes cenzúra után szabad behoznunk, a magyarországi lapok közül csak azt a hármat engedik be, amelyek hangja nem sérti a kormány betegesen érzé­keny fülét. Prágában azt szokták mondani, hogy ennek az állapotnak az előidézőit Ma­gyarországon kell keresni, mert ott az újsá­gok olyan tónusban Írnak Csehszlovákiáról és a könyvek tartalma olyan csehellenes, hogy a kormány nem tűrheti azoknak itteni terjesztését. Erre a pilátusi mosakodásra a következőket kell megjegyeznünk: Néhány hétfel ezelőtt, ismerős könyv- kereskedők jóvoltából, kezünkbe került az a lista, amely felsorolja az 1918 után Magyar- országon megjelent könyveket, amelyeket Szlovénszkón és Ruszinszkóban is szabad tery-'zteni. összesen hetvenhárom azoknak a magyar könyveknek a száma, amelyeknek a szigorú cenzúra megkegyelmezett és nme­Szent-Ivány József a liiosid pártvezetőségi ülésen kijelölte a magyar nemzeti párt politikájának célkitűzéseit A két testvérpárt az országos képviselőtestületi választásokba külön listákkal megy Lelkes állásfoglalás a magyarság együttműködése mellett — Az országos pártvezetésig fontos határozata a hontalanság kérdésének sürgős és humánus rendezése érdekében Losonc, október 4. A magyar nemzeti párt országos pártve- ze tőség© október 3-án Losoncon tartotta ülését Törköly József dr. országos pártelnök vezetése mellett. Törköly ót. országos párt­elnök szívélyes szavakkal üdvözölte Szent- Ivány József pártvezért, akinek hosszas betegsége után annyira javult már állapota, hogy a politikában a tényleges részvétel útjára léphet. Azután Szent-Ivány József emelkedett szólásra s a nagy számban megjelent pánt- vezetőségi tagok tüntető ovációja közben a következő beszédet mondotta, amelyben vá­zolta a nemzeti politika szükséges tartalmát és az ahhoz szükséges nemzeti munka jelen­tőségét. Szent-lvány József a párt nemzeti munkaprogramjáról És ez alkalommal, mikor a választókhoz kí­vánunk szőlani, rá kell mutatnunk a párt je­lentőségére a szlovenszkói magyarok életé­ben, helyes, ha célkitűzéseinkről beszámo­lunk, más szóval programot adunk és irányt szabunk a párt jövőbeli tevékenységének. Két útjelzőnk van. Az egyik az, amelyik a cél felől tekint reánk, a másik az, amelyik az utat határozza meg, amelyen célunk felé igyekezzünk. A célkitűzés a régi pártprogram. Az, amit a magyar nemzeti párt adott alakulá­sakor. A pártprogram alapelvei Ez a pártprogram a szigora demokráciá­ra épült és vallja, hogy boldog és elégedett csak az a. nép lehet, amelyik a nemzeti és társadalmi békét minden vonatkozásban kiélheti, amelyik Szlovenszkó egyik legnagyobb városának rendőrsége által elkobzott könyveket sorolja fel. Ez az „Index prohibitprum librorum Czehoslovacia" jellemző adalék a csehszlo­vákiai magyar kisebbség tízéves történeté­hez. Ugyan mit vétett szegény jő Balassi Bá­lint a csehszlovák köztársaság ellen, hogy virág énekeit háromszáz évvel a halála után máglyára vetik? Micsoda veszélyes csehelle­nes üzelmeken törhette a fejét Csokonai Vi­téz Mihály, mikor a Li 11 a-dadókat megírta? Mindnyájan olvastuk Gárdonyi Géza gyö­nyörű históriai regényét, az Egri csillagokat és igen kiváncsiak volnánk megtudni, hogy ugyan mit kifogásol a csehszlovák cenzúra ebben a könyvben, melynek meséje tudva­lévőén a török időkben játszódik le. Krúdy Gyula „Podolini kisértet“-ében sem találtunk ■semmit, ami káros hatást gyakorolhatna a csehszlovákiai magyarságra, ha csak nem a cimet kifogásolják azért, mert a hivatalos „Podolinec" helyett a város magyar elneve­zését használja. Főrster Aurél híres anekdo­tái, Ady Lajos Ady-életrajzn, Babits Mihály Irodalmi problémái is vájjon miért kerül­hettek indexre? De még ennél is érthetetle­nebb, hogy mely okból nem szabad árusítani a gazdasági és kulturális életben megta­lálja mindazt, ami az embert fölemeli. Európa mai berendezése nem ad lehetőséget erre, csak kivételes és megkülönböztetett né­peknek. A győzőknek és a legyőzőiteknek küllön-külőn és másképp mérik az igazságot, és igy a teljes egyenjogúságot Európa népei nem érezhetik. Ezért foglalta programjába a magyar nemzeti párt minden baj és minden biba jóvátételének követelését, a békeszer­ződések felülvizsgálatát (revízió) és a demo­kratikus igazság szellemében való átalakí­tását, Gazdasági programunk gerincét két egy­másba kapcsolódó vezérelv uralja. Az ígyik szerint: A gazdasági elégedettség alapja a fóhl- mivelő, gazdalak osság jóléte. A másik: A kereskedelem és termelés teljes sza­badságát jelöli meg az emberiség gaz­dasági elégedettségének alapjául. Tömören van kifejezve ebben a két nagy célkitűzésben a magyar nemzeti párt karak­tere. nemzeti finkormáRSfzatot kivételünk A nagy jelszavak megvalósítása nem rajtunk múlik. Lehet, hogy nemzedékek küz­delme lesz hiábavaló — nekünk mégis hinni és bízni kell — és dolgozni értük! Ezekre alapítjuk jelenlegi helyzetünk­ben támasztott követeléseinket, Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség-. Prága 0, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nnlitikni nnnilnnin ^ eme5et* Telefon: 30311 Kiar > évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerfesz/ő: politikai napilapja. felelős szetten®: hivatal: Prága ü, Panská ul 12/m. — Te. havonta 38 Ke. Egryes szám ára 1-20 Ke OXURÁNY1 LÁSZLÓ lefon:30311.—Sürgönyeim:Hírlap, Praha Hal nAamli 12 oldal Igen tisztelt Országos Pártvezetőség! Amióta a köztársaság létezik, azóta ál­landó kísérletezés folyik a közigazgatási be­rendezkedéssel, A régi vármegyék termé­szetes és szinte történelmi kialakulását ha­marosan elvetették s ezek helyére a nagy közigazgatási területeket, a nagyzisupákat ál­lították. A szépen elgondolt nagymegyék rö­videsen életképtelennek bizonyultak és azo­kat most az osztrák mintára készült tarto­mányi rendszer váltja fel. A közigazgatási reform parlamenti tár­gyalása idején sokat foglalkoztatta pártun­kat és a közönséget, ugyannyira, hogy annak ismertetését vagy bírálatát szükségtelennek tartom. Ami bennünket e pillanatban össze­hozott, az a közigazgatási reformtörvény végrehajtásának egyik fázisa: az országos szlovenszkói képviselőtestü­let választása. lyeket szabadon lehet terjeszteni a cseh­szlovák állam hajdan Magyarországhoz tar­tozott területein. A rendkívül gazdag ma­gyarországi szellemi termelésnek mindössze hetvenhárom terméke kivétel az alól az ál­talános szabály alól, hogy a magyar könyv nem kap vízumot Csehszlovákiába! De e könyvek, melyek között néhány szlovák- nyelvű is akad, legtöbbnyire mezőgazdasági, állatgyógyászati, közgazdasági vagy műszaki tárgynak, azonkívül van még egy pár ifjúsá­gi könyv is, de a magyar irodalom és a ko­moly tudomány majdnem teljesen hiányzik. Irodalmi remekeinkből Gárdonyi Géza né­hány müvén kívül csak „Az ember tragédiá­ja" kapott pardont. A Magyar Tudományos Akadémia kiadványait hiába keressük a jegyzékben. A politikai emlékiratok gazdag terméséből egyedül Vázsonyi Vilmos beszé­dei terjeszthetők. Az azóta már jobblétre fízenderült szlovenszkói teljhatalmú minisz­térium közel tízesztendős működése alatt te­hát valóban a leggondosabban ügyelt arra, hogy a lakosság lelkét a magyarországi kul­túra átkos bacillusai valahogy meg ne fer­tőzzék. Még érdekesebb az a jegyzék, amely Szlovenszkón a Szent Antal megkísérlése című könyvet, amelynek szerzője egy bizo­nyos Flaubert, ki tudtunkkal nem az inre- dentista magyar nemzet, de a grande nation irodalmának volt egyik - legfényesebb csil­laga. Csupa találós kérdés, amelyet nem tu­dunk megfejteni. De nem fejti meg őket egyetlenegy müveit ember sem. A csehszlo­vák köztársaságnak igazán nem tettek jő szolgálatot azok, akik a magyar könyvek in­dexét bevezették, mert mindenütt, ahol a népek szellemi együttműködése csak szóba kerül, ott rögtön a magyar könyvek behoza­tali tilalmát is beledobják a vitába és a cseh­szlovák delegátusok számára éppenséggel nem könnyű föladat a hivatalos álláspont igazolása és megvédelmezése. Tiz év múlva végre elérkezett az ideje annak, hogy a csehszlovákiai magyar intelligencia kiegé­szíthesse hiányossá vált könyvtárát és sza­badon olvashassa Balassi Bálintot. Csokonai Vitéz Mihályt, Gárdonyi Gézát, Krúdy Gyu­lát és általában minden írónkat, mint ahogy az itteni németeket sem akndáivoz/a meg senki, hogy Schillert, Heinét. Grillparzert vagy Kömért forgassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom