Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-10 / 231. (1858.) szám

1®

1928 október 10, szerda.

— Elgázolta a saját gatekeire. Nytilbnaá 'tudtósóibátíl’: jöiaaibi: Súlyos balosat töntiónlt tegnap diéClultán. a

i^yiiliHtamjegyietí. Afllsótkieem kiöiaséig baiiárábtani. Swefllam Fareec gazdorógu nnraimkiáls -egjy szekéréin. iigyelkieojelilt' hoioa a umeoőin®. Móniéit köriben a Jogaik inuegvaidiuJItiaik ée eflmagiaidltlálk a könnyű szekerei. Svefliam (felállt a löoosiiihaia és üdét kóar© (kapva a gyeplőit, igyekezett toagáiTiliitani a imagTva'liuaii iLovtaíkiaL IÜsérdieJt© miem öikerüíllt és a lovaik tovóilJb Pdhainlteiik, őriilit íroim- baía. Az 'együk ulli£0rdiuj]lóniá!l oly kiirtelein íordiulllliaüi be, (bogy Svélain legyeinisufliyfát vasaiiv© ikiziufhcmit a Irocsiüből iás a kerekek alá kenuik.. A kocsi a szereair- 'csátiíeou lejmiber tejém gázolt kemeszMil, úgyhogy (ko- porrotaicsoniljja beszakadlt és agyróakódiáSt szemrvie- dseÖHi. RövöKMieJ később a amimldáisak taíMllltatk (ró be eezuruéűstfeniüll heverő Svertánira, alkart: a rnyühroíi (kiótr- bázba szílliitofttafc. Áílilaraota éílieUTvasaélyes.

xx MIELŐTT KÖTÖTTÁRU-SZÜKSÉGLETÉT FEDEZNÉ, TEKINTSE MEG RAKTÁRAMAT VÉTELKÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL. KARP NŐIDIVAT-ÁRUHÁZ, UNG- iVÁR.

— A jó vásár szomorú vége. Nyűltraii ItwidiőSiiílőiiilk j©tem!bi: Fiuróamgos csalást követett él a maipotk'bam egy ny'lfmaS. texJMdtereskeviiő (kárára ikét teanieineltillera íalnM asszony. A kereskedlőraéll. mgyvnierarayiségű áruit vásároltak össze azzal!, hogy a pératzt. 'rövidesein elhoz)..ák, imajd éítiüűite.k és tebbé meim jeűlemltkeE- fcék. A (kereskedő egy (Miefig -vóirft a pénzre, később azouibam Megféuflialődöittt bonnié az a gjytamut, hogy csalók hálójába keriM. miire megtett© a Ibünvádi íeCljeterartést. A (nyomozás során kiderült, hogy az ess se nyék, akik Mészáros J(kvótámé és Jözseíimé nyátmamijilíjídi aBszxxrayoíkinák adták ki magukat, hBimiiB mevat Mondtak he a kereskedőnek és diiyettm©vü asszonyéit a flafliuhatn infílnicsetniek. EraruiSE Vöflunios kereskedő kikartíligiaiiiáisa acróa elmondotta, hogy a kelt asszony tööbfb minit 1300 korona értékű kriiHanéélle ént vásárolt össze aizEall hogy ann^k árát miáermp fogják foehonnli. Sróteskörü nyomozás indult meg a fhnüacgöfi átóuíá csaölólk ki&éitiéniek meigiálfiiepiifiásána.

— A rimaszombati W. I. Z. 0. müvészestélye. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A zionisták helyicsoportja a Táíra-szálló emeleti nagytermében vasárnap este nagyszerűen sikerült müvészestélyt rendezett D‘Arin Beljanin orosz hangversenyéne- kss közreműködésével. A müvészestély első részét helyi műkedvelők töltötték ki. Lusztig Márta Kiss József, Kincses Lázár lánya című költeményét szavalta bevezetésül, azután Altstátter Gréte a Sulamith-ból énekelt és több Ady-Reinitz-dalt interpretált, Bokor Évi. Burger Cica, Burger Manci és Reinitz Ella pompás lapdatáncot, Glaser Vali pedig egy török táncot mutatott be. Józsa Ilesi, Altstátter Gréte és Szalvendy Pali _§gy derűs humora jelenetet játszottak eL A közönség úgy az orosz énekest, mint a műkedvelő szereplőket is nyílt színen lelkesen ünnepelte. Nagy sikere volt Ganzdried Ernő dr. főrendezőnek is, aki jóízű, tréfás konferánszával nagy mértékben előidézője veit a jólsikerült estély hangulatának.

xx Hölgyek figyelmébe! Doutsch József, Bra- dslava, Kecske-utca 7. Telefon 26-62. Első pozsonyi speeiál tartÓ3 ondoláció és hajfestő női fodrász-terem.

— Tolvaj szüretel {© le a vágselyed plébános gyümölcs! érmesét. Nyifönaá ttoidlósilánk jefltentó: Vakmerő gyÍ!imJ>'iflícötorí'valJ1lás itfiirtánit a tniapokban Gom- bátr György vá'gse/ülyidi ipliiüb inics gyümic'llosöeiélbein.

Ji!jfruedr idegika talvra/j jíárrit a plébániois (keritljiéban, add les«JüTiáteÖte a g^dimlöloebaraü étd. A- nyomiozás során a gyamm egy Giegjé-nyne itaireTilőidlöftt, alki kiihiaOUgaitása eonán Inedsmienő Tíálotcnást tértit. A bün/vádli 'elüjáróe xaegóiruc uGIt.

x> ífO koronás havi részletekben már ka ital ja a legkiválóbb gyermekkocsikat, re- íoimszékf két, gyermeká^yakat és a legkiilön- íélíbb játékéiklieket. Freistadt Emil, Po- zso iy—Bratiilava, Nyerges-u. B. Fiók: „Gyer- meL]jara(lioscm'‘~áruház Mihálykapu-u. B.

•— Magyarf^rsróg három vasútvonalán rádióval Lj’ókerelve hifeaJr a vonatok. Budapesti szenkieszöő- f.sgürjk 'fx'tehoráíilja: A Hegyeebufam—'Báas—Budapest, 0 Gudlimok—-Nyiinegyháza—'Budapest és a Mds- ..■oolo—eátarafiijauijheflyi votmallaikK>n miegiraidultaík a ródíéTOr^tok. Úgy a eaemiéHyvaniatok, minit a 'gyons- vonatök ezeken a ■várnaiakon egyformán fdl vannak szerelve ródlitóval. Mnindien űllöhely if-efiieiüt otít van a ródláóhailgaibó-íkészüOiék és ómánkénlt 60 Ailffiiéfrérít ®e>- hét ligiénybe vénüli a ródliiét. Egy iaapiraacskóba van bőiévé a fojbaiügiaitó 'és oki feilbontlja a papáinzacekót, ez órámként 60 íiiiént fizet. Rádiiészem'éi^’zét is van a 'vonaJ'Jcn, aixnieily klvánaitira báirimieiyilk áfflioinuáisit bdkapcsblija. A fü0bálg)ábőfc 'dleZinníloiáJva vairmak és a készülék 5olijsfíen zörejraaníies. RiövidieBem a magyarországi összes vasuitvonallalkaít feClstaereilik ró- dMvail

HasznáJaí előtt — használat után

A napsugarak 8 a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket éa a májfoltokat. Ezm íreot csúfító foltocskák sokszor elle pik az egész arcot. A follosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávol'* minden foltot, pattanást, kiülést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom febéí éa 6ima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseségét. Kapható gyógyszertárban, drog7riában és parfümériában Készíti: Dr. Poffá' gyógyszeriára, Piestany. Naponta posta-' szétki' dés. Garnitúra 22.00 K2.. nappali krém 10 KŐ., éjjeli (szcplőirtó) 10 Kfc. Vigyázatl Csak valódit fogadjo el!

SzmiiÁz-KörH^KobTcraA.

1'asmsaMawM'BmsaaaMMawmMMmti^^

SzinházapaSás — faj szerzővel

A „Bérhaszárnya"az Színházban

írta: MOLNÁR JENŐ

Budapest, okLóber 9.

A nógri. Beöt tmiulllaíbórjegyiedielben, a Réviay-ufccá- 'bán, völt estendien a llegpaigyobb idegjeníiorgiailoim. Iibt kiaiaagihaitltia iböhegme a íkeiiiüiliet nyiáinspoClgiánaiiJt, vastag airajiiyiánjoots 'kiaillmáinoikiatt és Ikövórdied feűieisé- geílket a Rortíf“, ddie huaódiatit a ilipóévárosi rnieg a várbeli aaTaaiyűlfljiuBÖg Ös ama bimoaiyo9 büífóllieá- nyok ©lenálilhaltátllain mmölyáirta’, akliik ma eűlőkefllően igöcrlöiknak nen^eíZbotaek. A Ibócsi, berfJini, belginádii lés ibuhamesit gyáros, nagykieireökedlő, utiacső is iltlt lílaMillta mag a maga tnye&vén, a maga szájaniae szerint valló muiiateágokaA, mliiuMin egy vagy több fíi- IcerüíHt „efliu6szt“ cöitnáBt narönbeirgá ánulbon, peitirő- ilenni-'baia, itextiiHilákibain és miilndiön egij^bben. A Fo- Oliies Capriices a pesti éjjsaakiániak az vortlt, aimii a Móniik Rcrogte a páuitelinak s az ddiegien, akiilt nappali hööeflpii, leérek, ikoníllifelkoicsliBiok fkiesariiitetek ért. aki a főváros gyönyörű földrajzi fekvését, tenméazieit- adrta szí pségieiiit neim kivárnia vagy mám itiudlta miéll- ■bartini, az áivJiáim,pák kiigyuJIaidláisa után eűlnaigadltialbva fkliáílltioitlt föl: „Ah, "wiie schötn!“ Szép voilit mnindien, miég az creg Kmodhinié asszony is, a komiikák ko- miilkiáija, aki az ilnzioflivefne keneskeidiők széniébe is a kajcagais könnyeíiit csartlta. A világháború ütán erttma- ródlt ez odegeufo ngafom lés miéig inkább eflimiamadlt a benoszüilöbt-ek jókedve. A Foíllies GaipniiCieböl „Ko- m'édiila" ÜJettt, a miüsar egyre nagyobb százalickbajn miagyairosodioilt dl, d© iugyainmyi peiroenílbiein Haüt lamnchjroTiiiisBiiii’kJussá is. A négii ioamgák kedtéilyibeitie- gien ámlbortyoigítök söitiét öikátorekbain, diuJllt lelkűk- bem az öngyilkosság koanioir gondio'i'aiíávall. Más régi kacagok a irókotskecriesztu'iiiban álBemliludió ösömidies- eégged teltemeM-oee/befc s már csak hiinmondlója mia- naidlt hairsány demüHltsiegniek, piros éTieikedvniek, gmditail'aa éjeaokázásoknaik. A „Kjonnédlia". kaipuijáira is n niéimaság felkelte plákáifcj'a bcxnuilt, diemmieezliő epiltálflnm, egy sző csupán, die a Hsiinházak viflágá- Iban ofljyam, miimlt a boponsóra hullllló crög; „SziinielL"

Héruapokba tértit, mig egy (merész váClMlkoző dsmiét tBeűtELyiilbcrthtia az elátkozott mullöltióheíly kapuját. Uj (értét kezdelttt zajöáni a nági deszkákon. Előbb: próbálkozás egy féöig-mieddig aróeróoezkrtiemoitiilkius mlüfajjall, a századdléiji keibairérvak and meim kertiletit, mialjd — váraton ugráesart — a. isziimbórtiikus dráma teríülliebéíne csaptcutt az Uj Ssr’nház. A „L)yibiuk“ jéllem- tios sikerét niáhány bartfogiáis kövellitie, a válrthrttoczó miinidlem értdiozalta hcsmokiba fufoilt!, a dertoanjumikittuma rtööffimiöi miéflyetn, vértesen beflievájjióditak a Jegszsebb akaróéba: m'egint be kefflliertit csuikni a szünbázait.

És miegrimlt ujmŐtedíL A föödiresujfortlt Antheus i'egenidája lismétlllődött rnieg: ugyanaz a Jefiíktes váll- Jaiikoraő, Upor József, az oisarueirtt kávés dobta cda miagáii; téts vagyonát a szakadékba, atmély a magyar kulllljuim zökkenőé, egö^euertfllem itailaján egy ezitnház ibuikásávall rtámadlt. SenM mieoénás nem ttJámiogaitóa, eguneitfllen imájgináia, egyé'Jlien bankár kisujja nem miazdulit meg, hogy a múltokból ujnaiépűSIjan a ma- gjw szó, a miagyair művészet 'hajléka. írók kiállítását a színpad után, amolyan uj förekvéBeilkirőrt tehetnek hilbeh, sZiinészek jajvasaékJését szerződés után, hogy az uiteáína ne veftiődjamek, nem baiTgartlta nrag senki más, osak egy beasüTJelites szándékú, áldozatos kezű 'kávés. így szűrtétek meg másodszor az Uj Színház, aimieC'yeit eouifltárt a magyar sserzők legjynvme íáirtotit kirheseitiviz artlá, mertt Heltai Jenőnek, a Szerzők Egyesültet© erttnicllaéniek uj utakat nyitó avatóbeszéd© éte Vitéz Mjfkrtlősmialk, a Szerzők . Egyír sülteibe főtliliiíáránák a szinlházná1! vállltelllt dgtaz- gaibéi haitásköme ez egiéisz magyar ezertíHemii íkulllhuira aki- /Uimuilláborálba kapcsolja bél© .a Róvtali-utöa'i miü- irűl'r.ézet •programját.

Mi ez a program? Megszórtártlbalfini ertsöbben te azokat a ibefltetségekéb, aikik egyrészt iaz áSkiimá szinr házak uelbézkes títrukiburája, olykor imoniopoiisabi- ikus miüsonpofliiillilkájia nuiaibt, másrészt a magánszínházak .áikemhaijszaló üzilierti szempioniíjai miaht nem tudnak a közönség éllé juitinJi. Tudjuk, oh nagyon te tudjuk, hcxgy nem okvetlenül iirodartmi érmék, \"illág- remgiebő „szenzáaiió“ mfindén ertiubaöiibobt darab, aZt te ’tiuidjuík, hogy nem egy Íróra nézv© jótőtemcény, ha sziininiüvét nem adják ertlő. D© a színpadi m©títer- ség kuiTltegzáiinak isimerái között nyűi itiitolí, 'hogy ez vaigy az a szerző imii'árt nem „persona ginaiba" 'ennél vaigy ómnál a sziinlgazgiaitónálL, hogy igenis gyaűpnan dlönlhaniek bairátsági itefidinbetek a darabok miegrvá- lasZ'iásában és hogy esztendőkig haOilgajiásra Ikáir- hozlatortlt. szerzők nnegbasonítobt lértieikkell vetik hiö- gukait zeurnálisztikaii tevágió-munflíára, mert oaaik niagyion kevesen eléggé rugafllmasak cJhhoz, hogy a hazai '-'igyaniniémiiitás élllian külföldi fórumhoz fellebbezzenek. Az iziig-V'érig — ahogy ma miondjálk: számszázailiékos — tinó Elsősorban művész és csak azuiián 'admliiniBzilináitior. (Ha ugyan egyáltalán az.) Viiltéz Mlilklíós, ahji maga te éfliesszomü és kemény- anonikdláeu sziimpadii iró, ezeket a draiminrtuiT.ei'aii 'fra- zeológiiávai e/lrliiaszlbatt 'tehötségteket elkairja megsző- lludlhaitmii, 'beérkezéttekél, akik csiaik nyamitaiiuásiban érkeztek be, de nem a hiva-ldia efflőiit és rekruitiálkait, akik az 'efloő lépés lázában botarikállniallí, 'támioga- 'lásónL esdi ve, bizbalbást várva.

Már a szimháawaltás is uii szerzőit hozott. Faragó f'ándior a neve. Hosszú, sovány, sá|pa'd)fta/rcu, égő f©- Ikéiii'wjemiü fi ataíllombor. Uljsiáigilmirólbakon és egé- szen könnyed kaibanémréfák oiimiéi ailaitt fürün teltedA K«»«S H«t

előfizetési dija Praha II., Panská . sz. III. emele!2t címre küldendő

közlünk a nevével Azt is hadoltltuik, hogy két, egész estét betöltő szindlairabat dalt. Az egyik a Magyar Színházban várja a „lbenminus.Tidás“ jószarencsétjét. A másik: a „Béakajszármya“. Mülfaja szeiiikut: itragi- kamiédliia.

A bérkaezámyámak öt emertlete van. Hajadon Anna, az ártaitflan, buiácslka csertiédteiány karriiérje a földszinten fndull éL A vioelhiázmiesber szerelmes a kivánaibos szép üleányba, de Hermán ur, a boltos, opró ajiánd'ékotlakall féiesábitja az első -emellertli lakására. A viszonynak gyümölcs© lesz, d© a gyümölcsöt Heazaikiltják a fáról, a gyermeket az anya keb- Hértiől: a boltos merilheilyre adja a csecsemőt. Anna kliteiiint szemertdeeíl, kieilégiiiteitlen anyai szivével naphosszait ott ül az üres bölcső melabt. A kis szülik© boltos köziben tönkremegy és úgy eeglilt magán, ahogy a legzüllöftebb csiirkefogió: pénzért eladja

Annát — a második emdlöhre, valami Oredáíus nevű ibaníbámiak. Anna csak akkor ind a vásárról, araidkor a boltos már fertivetite a pénzt. Ellenkezik, etr, de a bamkúr néhány bérson^us szót suttog a fülébe, oyokszobás IlaiMsa pampáját. csiClogiaiiija meg az 'egyszerű leányaissaany ertiőtt és Ajrna már megy te föl, egyre föíllj'ehb... Csaikbogy a 'bankárra is rójár a erűd, moraibóriuimra lenne szüksége, hogy itöníkme ne menjen. Nagy estélyt rendez, amelyre meghivött egy bárót (te, akiről azt veri a shlilr, hogy ádilaimrtiit'kár lesz. Orediáhus baulíár ur a íönitemrtútett ultortsó osiiikefogő miorálíja a,lapján él- adja Annál a 'bárónőik. A vételár az az Ígéret, aimliit Annának kerti ktasdlkaani szerelmiével, hogy itudnli- dllllik az uj áilihajmi triltösár miarafóninmot ad a bamk- nalk. Az élveteg, de kissé szcfiiültött báró közelediik a szép 'kokottlhoz, de ez aaouilcsapja. Botrány. Pár pieiroael később teviirartiöt hoznak, aimolybőrt kiderül, hogy a báró nem rtlött álíIiaimtilífkáT. A bankár a szó teljes étrrtieteniében kiadja a „vén hülye" útját De a báró egy másik ajtón Visszatér és -Annát, akinek mosónő-mamája csaöc pár perccel előbb prédikálta, hogy ,^a mjagurnkfejlániak itiiszbeisség’te'liennek kerti lieníná aJhűroz, hogy tisztességesen éljen", magával viszi a harmodik emielétm. Auma nem fűd éffienfcárti'- ná és megy, egyre följebb, följebb... De difit öino3 miegáT-ása. Egy ffialtafl, csinos festőművész el- és fel- cöábiltja a negyedük emiertétre. Mikor aztán ez a szerelmi fteflvonás te végiét ér, Anna feürohan az ötödik eimiertieítire — most van a kaawiérj© ttetőpontjánl — és leveti magát. Összétörötit csanltortókal, élietitertienül terül éL Megint dtt van a flöfidsainiien, ahonnét el- lindult, ahová vafllő.

Mint ‘terthaliő, a fféma (egy sötétén naitura'llterta Viilágszeunlélert. (köréből van kiragadva. Maga a szerző is megérezte, hogy tígy, dllvera nyieavien nem táladban a művészért, gondoskodni kerti tehát dzes fü- szertekrőL, amélyek enyhítik a durva haitásakait. Két foszerszámhoz te ipyuűtt: a eziimibo.lizmuslhoe és a ‘humorhoz. Amazt egy egészen elmosódó, majdnem •örrtheltetifenüi aetheriizált artiak, vartamá ^Lanó ur" képviseld, old fort5',lon öngylkos alkar tenni és a bérüraszárnya népét íamiaitiibus éjféli szómokilaitokkal (igyiertvszik visszatartani a fajfienitiairihás elemi kcite- ilességéiltőL A ihuimor inkább kómiikumimá vastagodik, de jóiles’oen perauetezi élt e cseö'ekmiény nyo- masztő levegőjét Faaagó Sándor a kipróbáflt ka- baré-iró fcgásadivail él Ott, ahol a nagyon éltére álild- fott helyzetek teirtiságos feszültscge/t itereimiten'ek, de a vicces mondásolk álján fanyar fiffiozófia és kesernyés értletasiömiör fefliietélDik; ágy aztán a humor te inkáibib a naltumiliamaisft szolgálja. A dráma szerke- zetábeiL iniegdepő erősségek mut.áírtnoenalk. A tartó cezrtiopofc sziOárdaik, a gerendá'zait (teherbiiró, a berendezés tM-ott m'ég a kilforraiblan ízlés rikoltó szi- ueiit és szinfoltjailt mutaltja. OOyan iába ez, amely a ,Jteífé3üJlt hajiu“, hénlóan ^íorreflat" fiataö dráma- irőkmál, a taposott utiaflaon kétnyeimieeen sétálóknál nem (íiailárthiató, mieait a beváfilt eaiblón salblonos kö- vertioje meim tevedhéL De nékűnk a Faragó Sándorok bizonytalansága, fapagaitódzása, bátor keresés© imponál és nem nézzük, hogy a nemes érc bányászóin vedlett és szakadozott a (ruha, Sokkal dnk'ább vissaahiőlviö'lnénlk, ha „a qua'tre épnlngfiie" az Ulöllső színpadi dlivalt ; szerint ölíözködméniek.

Az Uj Szinihláz élsősiorb'am Faragó Sándornak (tett szortgálaitat, miikor darabját előadta. Az érdekes tiebeileégü diró megtanulha'tija, hogy az elgondolás 'és a miüvászi ikiiviltert közt óriásii a 'távolság,, amelyet ifjonti hévvel teiliár tehet iegartloppoanii, die aztán lópééről-liépésre, tépélődiásek és vnivódások kál'vária-ártrtiamásc.ii közt teheti csak mag az utalt az igazi kőül tő. A ,, Béirkaszámnyn “ komoly és súlyos igéreit a jövőre. így te könyveljük él

V'itéz Mikilós tiszta dntencdóju rendezésélb'en az előadás jóval többet nyújtott, z-dirit uij legyűtitesek kezdő imunlkáljia. llosraii R.óasii el (udlía hiitertn'.’. ■ a boldogtalan miindieniesOiány nagy^nagj’’ tiudai'.rtanöá- gát a rázuhanó 'ér.'e'íiben és sok imiegkapd szint, kevert az erneiEről-emieltelno 'biilodiácsoitó Lányaiszomy iiragi- kumiába. Az intim bereilbem még gyönge hangja is kefllliemiesien hallott. Síaiwm Mancsa öreg mósónőíje, aki órihebelrtieniii toppan be egy fényes lakáéba, aíbol grandié eomiiéo van, miegkiö:'Jeniiltétt© a kLasszi- kuis eziinvoniartialt. Egy pj sziinióez, á Szfiovenezllvjöbiól idicézerződlötit Ju»th Gyula jelien fős kvalilfátsokaít sejlt- beit.; biztos mozgása, klilfejomő hangilieijtitee, fiénttas juyugodltsága által'ános figyertimiét kertltelttt. Miimdtankli megérezte, hogy uj értélv vonulil be'a magyar színpadira. Baló •EHémér a vaftószénütíi'.in ..Maró ur" sze- nepében jieliesikiedéllL A daualb kteénőzoniéj© blz\iáat ©Imiaradlliaftött vollinö'.

A költői alkotás fiziológiája

Berlin, október 8. A Die Literanisdbö. Wefllt kérdést iotézeht az egyes nagy írókhoz, hogy miképpen dolgoznak müv-e^keai. Az összkérdós kilenc ailkérdést tertiaijnazott, melyek a következőiképpen hangzottak: Az első inspiráció. Hogyan rögzíti meg az ötletet?. Munkaidő. Munkaanyag. Munkaihigiénia. Ősi-' nál-e jegyzeteket? A kézirat A korrektara^ Végigolvassa-e még egyszer elkésziílit köny-i vét? Ezekre a kérdésekre Thomas Maian fen lelt a legérdekesebben és pontról-pontna a következőkben válaszolt: 1. Nem ismerem az ötleteit. Munkáim nem készülnek ötletszerűen, mert egyetlen egy munkámhoz igen sok ötletre van szükségem és amit inspirációnak neveznek, az nálam tülajdonképpeai csak abban álL hogy elhitetem magammal, vagy remélem, hogy irás közben ötleteim lesznek, amelyek életképeseiknek fognak bizonyulná. A koncepció nálam testi és Lelki jóérzésben gyökerezik és hogyha ez megvan, akkor a már meglévő emlékezeti anyagból válik le nagyobb vehemenciával egy-egy darab és én ilyenkor elhiszem, hogy a munka sikerülni fog, ha ezzel az anyaggal jól fogok bánni. A koncepció rendszerint igen kicsi és szerény. Azért megyek neki a munkának, mert azt remélem, hogy gyorsan és könnyen be fogom fejezni.

2. Nem rögzítek meg semmit és nem ve- I zet-ek naplót. Ézzel szemben az, aminek elkészítésére vállalkoztam, a koncepció beállása után egész figyelmemet leköti és úgyszólván életem központja lesz. Ehhez a központhoz hozok relációba mindent, amit közben élek, nemcsak a jelen dolgokat, hanem a múlt emlékezéseit is. A mü, akár kicsi, akár nagy, mindig egész énem és világórzésem központja. Gyakorlatilag szólva: életcéllá változik.

3. Délelőtt szoktam dolgozni naponkint kilenctől tizenkettőig, vagy félegyig, kevés kivétellel. Ez nem kényszer, hanem szokás és pedig szükségszerű szokás. Mert úgy vagyak vele, hogy nem szabad sokat vakációznom, ha valamit el akarok készíteni. Egyébként Bau- deilaireval azt tartom, hogy az inspiráció kétségkívül a napi munka testvére.

4. Teljesen fehér és 6?ima papirosra, folyékony tintára és uj. könnyen tovasikló tolira van szükségem. Külső súrlódások belső gátlásokat idéznek elő. A fehér papiros alá vonal vezetőt rakok, ha nem alkarom, hogy, össze-visszavág keletkezzék. A nagy kéziratokat rendszerint eredetiben küldöm a nyomdába, mint első és utolsó kéziratot. Dolgozni mindenütt tudok, de lető kell, hogy legyen a fejem fölött. Szabad ég alatt igen jól tudok álmodozni és vázlatokat készíteni, amelyek nem kötelezőek, de a pontos munkához a tető védelme szükséges.

5. Mivel a gyomrom kénye-kedvének ki vagyok szolgáltatva, intenzív munkánál nem. volna szabad olyan jól táplálkoznom, mint: ahogy teszem, de mivelhogy nem rendelkezem kellő higiénikus diszciplína fölött, azaz. mivel nem szeretem a túlságos bölcsességet, mégis csak sokat eszem. Kávé étkezés utáni méreg és ezentúl igazán nem fogok kávét inni. írás közben dohányzom.

6. Mielőtt egy nagyobb kézirathoz hozzákezdek, sok élőmunkát végzek. Ezek mind rövid vázlatok, tanulmányok, pszichológiai fordulatok és motívumok, valamint könyvkivo- maitok és egymás mellé rakott 'levelek, melye- két a fehér papírokon vonaliakkal választóiéi egymástól. Munka közben ezek a jegyzetek erősen szaporodnak és írás közben rendszeresítve, mint nagy csomag fekszenek mellettem. A Buddenbrooks és a Zauberberí esetében az írott anyag igen nagy volt és je ienlegi ír unkámnál szintén nagyon fű's/.apc rodotí. Fzt azért teszem, hogy irodalmi tér veim4 évekre átmentsem, még ha a munka félbe is kell hagynom.

7. A tempó különböző. Ami a fejemb-ei már elő van készítve, azt rendszerint gyorsai írom meg, néha azonban sok a bajom vele mert ilyenkor jövök rá, hogy a f-ejembei rosszul készítettem elő a dolgot. Dialógus írni passzió, a leírás feltart. Irodalmijag í legnehezebb az absztraknak és az erkölcsi nek etikai alakítása. így, vagy uev normált napi penzumom em’, vagy másfél kézirat oldal. Még ma sem tudom, hogy ez sok-e vagy kevés, hogy szegényes-e, vagy ölisme rés remélté, de én megbékültem ezzel. A ki-z: irartot ugv írom, hogy azonnal nyomdakészt Tűikor ligáit -lápokat rögtön újból írok meg és pedig rendszerint másnap korrigálom > o5 előző nap Írottakat

8. A ko.rrakituraivekiet csak törlésre hasa nálom.

9. Már irás közben halálosan fáradt v» gyök saját müvemtől és a korrektúránál méf két-háromszor át kell olvasnom. A könyököl ni ön nő ki, úgyhogy nem olvasom el még: egyszer. Ha azután később beletekintek, ak kor egyrészt zavarban vagyok, másrészt az kérdezem magamtól, lehetséges-e, hogy ilye:; szellemes voltam?

(*) Charles Farrel Európában. A Varicly u száma jelenti: Ohrfrles Farról n« népszerű helly woody filmszínész a Mauretania gőzösön Európába indul Éterrel végigjárja a kontinens metrói polisait.