Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-10 / 231. (1858.) szám
Mai nAmmk 13 oldal VILévf. 231. (1858) szám « 1928 október 10 Mai sídmunlx oldal VIL évf. 231. (1858) szám « SXQfCfla * 1928 október 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nnlitikni nanilnnio ^ 12, H. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, neqvedévre 114 Főszerkesztő-. POIUIKOI napilap] Felelős szerkesztő. hivatal: Prága ll„ Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ké. Egfyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha A hsntaiaesság ] a siasMStközi ffőrumokeni A hontalanok kassai nagygyűlése országos jellegű akcióvá fejlődik, megmozdulásukhoz csatlakozik majd Szlovenszkónak és Ru- szinszkónak minden községi és városi szer- ^ vezető, lakosságának legnagyobb része, nem-; zetiségre, politikai pártállásra és osztálykü-' lönbségre való tekintet nélkül és az akció jelentőségét fokozza, hogy abban nemcsak maguk a hontalanok vesznek részt, hanem j azok a szerencsések is, akiknek állampol gársági papírja rendben van, mert hiszen alig van család Szlovenszkón és Ruszinszkó' bán, amelyet ez a kérdés a rokoni, társadalmi vagy gazdasági kapcsolat révén közvetlenül ne érdekelne. Helyes és üdvös, hogy végre nyílt fórumon adnak hangot a hontalanok sok-sok szenvedésüknek, hogy küldöttség jön Prágába, amely a köztársaság elnöke és a kormány előtt feltárja a hontalanság tarthatatlan helyzetét, mert minden ilyen akció hozzájárul ahhoz, hogy a közvéleményben tudatossá tegye a hontalanság kérdésének fontosságát. Addig kell agitálnunk, mig Szloven- szkó és Ruszinszkó választótömegei teljes egységben fogják követelni a hontalanság kérdésének generális rendezését és ilyen módon a közvélemény kényszerítse rá az összes politikai pártokat az ebben a problémában való határozott állásfoglalásra. Helyes és célirányos a kassai megmozr dulás, bár gyakorlati eredményét illetőleg pesszimisták vagyunk. A politikai bűnösöknek adandó amnesztiával való analógia mint jelszó szépen hangzik, de mint minden analógia, úgy ez is sántít. Az amnesztia az elnök kegyelmi ténye, a hontalanok azonban nem bűnösök, velük szemben nem kegyelmet kell gyakorolni, hanem ügyüket a törvényhozásnak kell rendeznie. A hontalanság kérdésének megoldása tehát a jövőben is két utón fog haladni. Egyrészt arra kell törekedni, hogy a parlament fórumán állandóan napirenden tartsák a kérdést és olyan parlamenti blokkot hozzanak létre, amely eredményesen veheti fel a küzdelmet ennek a kérdésnek maradék nélküli rendezése érdekében, másrészt a nemzetközi fórumokon kell továbbfolytatni a megkezdett munkát és arra kell törekedni, hogy olyan nemzetközi megállapodás jöjjön létre, amely végre eltűntei ezt az igazi háborús csökevényt, az európai civilizációnak ezt a foltját a megoldásra váró problémák sorából. Genfben súlyos szavak hangzottak el arról, hogy a rajnai terület kiürítésének rendezése a háború likvidálását jelenti. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, százával és százával mutatkoznak oly problémák, amelyek mind megoldásra várnak. mielőtt a likvidálás befejezéséről lehetne beszélni. A nemzetközi munka ebben a kérdésben azért rendkívül fontos, mert a nagy zűrzavart az idézte elő, hogy az állami szuveré- nitás köpenyege alatt jóformán minden állam saját tetszése és belátása szerint alkotta meg állampolgársági törvényét, nem volt tekintettel a más állam hasonló törvényhozására, országközi megállapodások nem jöttek létre és ilyen módon alakult ki az az állapot, hogy Európa szivében sok tízezer polgár régi állampolgárságát elveszítette, de uj állampolgárságot nem szerzett. Hogy csak egy pél- iát hozzunk fel, mi nálunk a közigazgatási bíróság emlékezetes döntése után sokakat fosztottak meg addig érvényes állampolgár- águktól akik a többi államban való optáiási határidőt természetesen elmulasztották, mert (óhiszemüleg úgy tudták, hogy csehszlovák Uj bonyodalmak a francia-olasz flottamegállapodás körül Egy olasz jegyzék Franciaország és Olaszország teljes tengeri egyenjogúságát követeli — A francia sajtó Olaszország ellen - kiutasították Piriiből Koránt, a Hearst-sajtó ügynökét, aki leleplezte a francia-angol szerződést ~ Amerika fölháborodássa! tiltakozik Korán kiutasítása ellen — Rónia, október 9. Az olasz kormány tegnap küldte Párásba azt a jegyzékéit, amely az angol—francia filotitaegyezményhez fűzött reflexiókat tartiailmaizza. A jegyzék mindenekelőtt leszögezi az olasz kormánynak azt az ismert álláspontját, hogy a leszerelés problémájából nem lehet részleteket kiszakítani s leszerelés csak úgy képzelhető el, ha az fegyvernemre és tengeri haderőre való tekintet nélkül, mindenre és mindenkire egyformán kötelező. Éppen ezért két ország magánimegáMapodásá- vail nem lehet a lefegyverzés ügyét elősegíteni, sőt ellenkezőleg, csak kompromittálni lehet. ' ‘ Olaszország a priori beleegyezik abba, hogy a saját lefegyverkezésének tekintetében minden kontingenst, akár a legalacsonyabbat is, elfogad, de csupán azzal a föltétellel, ha ezt az elfogadott kontingenst egyetlen kontinentális hatalom hadereje, vagy flottája sem múlja fölöl. Különös tekintettel a tengeri leszerelésre Olaszország véleménye az, hogy a teljes tonnaszám fix összegének megalapítása fontosabb és célravezetőbb, mint egyes hajónemek és ágyunagyságok korlátozása. Olaszország csak olyan tengeri leszerelésbe megy bele. ahol a teljes .tonnaszámot korlátozzák és ahol egy kontinentális hatalom tengeri hadereje sem múlja felül az Olaszországnak engedélyezett tonnaszámot. — A jegyzék egyszóval Franciaország és Olaszország telállampolgárok, ezzel pedig egyszeriben hontalanokká váltak. Most azután kifosztottam tanácstalanul, jogtalanul lézengenek közöttünk, nincs meg a joguk a zavartalan életre, hivatásuk gyakorlására. , egy államhoz sem fordulhatnak csekélyke nyugdijukért, egy államtól sem kérhetnek útlevelet, mindenütt zárt ajtókra találnak, senki nem akarja befogadni őket. 1922-ben az utódállamok megkötötték a római konvenciót a függő állampolgársági j kérdések szabályozására, ezt a konvenciót ■ azonban az érdekelt államok törvényhozása még nem ratifikálta és ezért semmi eredménye nincsen. A népszövetségi ligák uniója két Ízben kísérelte meg a kérdés megoldá- ' sát. Az 1926. évi aberystwythi kongresszuson az érdekelt államokat felhívta a római kon- 1 venció ratifikálására, amelynek olyan értelemben való kiegészítését ajánlotta, hogy a hontalan önmaga dönthessen abban a kérdésben, melyik államban toiván állampolgárságot szerezni. Az 1927. évi berlini kongreszr szus pedig azt ajánlotta a népszövetségi tanácsnak, hogy az érdekelt államokkal egyetértésben állapítsa meg annak az eljárásnak alapelveit, amely a hontalanokat jogaikhoz segíti és a vitás kérdések elintézésére létesítsen döntőbíróságot. Az ennek az évnek 4 nyarán Hágában ülésező kongresszust két jes tengeri, szárazföldi és légi. e^énjogosítását követeli. A franciák már- Tunisz elvesztését jósolják Páris. október 9. A párisi sajtó ma reggeli kommentárjában a francia—angol flotta- egyezményre adott olasz válaszjegyzéket jelentéktelennek igyekszik löltüntetni. A lapok véleménye szerint most, amikor az Egyesült Államok kormánya visszautasította a megegyezést, az olasz jegyzék fölösleges,' ét hatálytalan. Legfeljebb informatív jellege lehet Az Oeuvre egy egyszerű mondatban a következőképpen foglalja össze az olasz jegyzék lényegét: Az olasz jegyzéket u^v fogalmazták meg, mintha a világon csupán egyetlen egy tengeri hatalmasság létezne s ez Franciaország volna. A legtöbb lap egyhangú véleménye az, hogy Franciaország semmiesetre sem fogadhatja el az olasz követelést és nem egyezhet bele a francia és az olasz flotta teljes egyen- rangusitásába. Pertinax az Echo de Parisban a következőket Írja: Franciaország egy Ízben beleegyezett abba, hogy egy-két hajónemben nem épit többet, mint Olaszország. Abba azonban semmiesetre sem egyezhet bele, hogy ezt az egyenjogúságot minden hajónemre kiterjessze. Ha az olasz és a francia flotta egyforma erős volna, Olaszország magához ragadná a vezető szerepet a Földközi tengeren. mert mig a francia flotta három részre: a Földközi tengerre, az Atlanti óceánra és az Északi tengerre van elosztva, addig Olaszország tengeri haderejét a Földközi tengeren összpontosíthatja. Ezenkívül Franciaországnak távoleső gyarmataira: Madagaszkárra és Xndochinára is gondolnia kell, mig az olasz gyarmatok legjelentősebb része a Földközi tenger partvidékén fekszik. Pertinax szerint a tengeri leszerelés semmiesetre sem szolgálhat arra, hogy a pillanatnyi európai territoriális rendet fölborítsa és Olaszországot a legelső kontinentális nagyhatalommá változtassa. Ha Franciaország elfogadja az olasz követeléseket, akkor mintegy eleve lemondott Tuniszról. Sauerwein a Maimban ugyancsak kijelenti, hogv az olasz ellenajánlat semmiesetre sem alkothatja a meginduló tenger! tárgyalások alapját. Horan letartóztatása és kiutasítása Páris, október 9. Az angol—francia floü- taszerződésoek igen érdekes utó játéka volt e napokban Parisban. Mint ismeretes, az amerikai Hearst-sajtó néhány hét előtt nyilvánosságra hozta a francia külügyminisztérium egyik titkos aktáját, amely furcsa fényt derített az angol—francia megállapodás előzményeire. Franciiaorszáirban azonnal a publikáció után megindítottak a nyomozást, hogy honnét kerülhetett a titkos akta a Hearst- sajtó képviselőjének kezébe. A nyomozás megállapította, hogy Briand bizalmas levelének szövegét Horan, a Hearst- lapok párisi munkatársa telefonálta meg Londonba, ahonnét kábelen Amerikába továbbították. A francia rendőrség több ízben kérdést kezdeményező lépésének eredménytelensége nem kedvetlen itette el, hanem speciális bizottságot alakított a hontalanság kérdésének további tanulmányozására. Ezen bizottság ajánlatai alapján az unió kisebbségi bizottsága, amely a vezértanáos prágai gyülésezé- sekor ült össze, elhatározta, hogy a népjognak küszöbön álló kodifikációját használja fel a hontalanság kérdésének végleges rendezésére. A népszövetség tudvalevőleg 1929 folyamára nemzetközi konferenciát hívott össze Genfbe, hogy a népjognak bizonyos részeit, amelyek megérettek és politikailag nincsenek terhelve, nemzetközi megegyezések utján kodifikálja. A konferencia első programpontját éppen az állampolgárság kérdése fogja alkotni. Az egyes államok állampolgár- sági törvényhozásából, amin! említettük, súlyos konfliktusok állottak elő, az úgynevezett affirmativ és a negatív kompetencia konfliktusai. Vannak olyanok, akik a különböző törvényhozások alapján, anélkül, hogy tudnának róla, egyszerre két. vagy még több állam polgárai is, ezek az úgynevezett sujets mixtes. Még több azoknak a száma, akiket egyetlen állam sem ismer el polgáraiul, ezek alkotják a hontalanok légióját. Mindkét esetben a hágai konferenciának kell döntenie olyan értelemben, hogy úgy a kettős állampolgárság, mint a hontalanság ténye megszűnjön. Erre hívja fel a népszövetségi ligák uniója a feodi- fikációs bizottságot, amennyiben az érdekelt államokat felkéri, hogy delegátusaikat megfelelő instrukciókkal küldjék ki a tárgyalásokra. A kérdést most már úgy lehet megoldani, hogy vágj7 külön döntőbiróságokat szerveznek meg, vagy pedig a hágai állandó nemzetközi döntőbíróságot bízzák meg, hogy esetről-esetre döntsön az állami hovatartozás kérdésében. A népjog kodifikálása az a fontos alkalom tehát, amikor elhatározó lépés történhetik a hontalanok érdekében. Ha ezen a konferencián nem rendezik az állampolgárság kérdését kielégítően, akkor ezt az Európa testén gennyedő sebet talán sohasem fogják meggyógyítani, ott fog büzhödni, rothadni mindaddig, míg az egészséges szervezetet is teljesen el nem mulasztja. Mindenesetre a népszövetségi ligák akcióját hatalmasan alátámasztja, ha maguk az érdekeljek minél erőteljesebb megmozdulásukkal adják az egész világ tudomására, hogy tűrhetetlen a hontalanok helyzete. Főleg ezért tartjuk nagyjelentőségű ténynek a szlovenszkói és ruszinszkói mauifeszfációs gyűléseket és a Prágába küldendő memorandumokat, me:; a köztársasági elnökhöz járuló deputáció tényét.
