Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-07 / 229. (1856.) szám
9 ofrtóbecr 7, vasárnap. Gyémánt óKavics írja: HEUBftUER PAL ATAVIZMUS Pobedénp faluban gyilkoltak. Egy cigánykolóniát semmisítettek meg. A falu né- • pe és a cigányok évek hosszú során át ellenséges lábon éltek egymással és a végén kirobbant a leszámolás. A falu liusz legénye haditanácsot tartott, leiásták a harci bárdot, felöntötték a garatra, mert az alkohol egyült- jár a bátorsággal és fáklyafénynél kísérteties éjszakában rajtaütöttek a cigányokon. Atavizmus volt ez a Szent-Bertalan-éj. Néhány cigányt, férfit, asszonyt, gyereket lemészároltak, a gyereket az anyja emlőjén lőtték agyon ... Az is több mint valószínű, hogy épp az ártatlanok fizettek életükkel. A tettesek előtt ez sem számított. Ez is mellékes volto A mészárlás külső oka, hogy a cigányok állandóan meglopták a falu gazdáit, a gyümölcsöt leszedték a fáról, a búzát a mezőről és állatot is loptak az istállóból. Ez a külső ok. És amilyen oktalanok az emberek, ezt a külső okot azonosítani fogják a belsővel, amely láthatatlan, felismer keletien, azaz amelyet csak kevesen tudnak felismerni és ezek is nehezen. Ez a belső ok egy atavisztikus ellentét, valami megfoghatatlan az emberiség életében, ahol hiába Írják alá aranyfóliái az örök békét, amelyről Kant vastag tudományos könyvet irt, amelynek Tolstoj és Romain Holland, a müncheni Quidde tanár és néhány nagyszerűen álmodozó ember életét szentelte, ahol hiába kering a vérözön felett az uj Noé galambja a „Zeppelin gróf'‘ léghajó méltóságteljes alakja, hogy minden határon túl összeforrassza a távoli keletet a még távolibb nyugattal; — ez az atavisztikus ellentét ez emberiség életében egyszer a párisi Quai d'Orsayn, másszor Pobedényben üti fel a fejét és ha felüti, az emberiség baltát és vasvillát, tankot és negyvenkettős mozsarat ragad és egymásnak ront. Miért? Kérdezd meg tőlük. Kérdzecl meg attól, aki öl. A felelet ez lesz: a cigány ellopta a termésem felét. Vagy: a Made in 'Germany ellopta ipari termelésem egy harmadát. Vagy: a bagdadi vasutat másképpen nem biztosíthatjuk Németország számára. Vagy: a magyar gazdasági politika Szerbia éleiére tör, mert nem engedi át a .iSzerb sertést a határon ... és a szerb sertés kirobbantja a világháborút. A szerb sertéssel nem bir Gandhi, Tolstoj, Rolland, Nobel, nem bir senki a világon. Ha igy volna, érthető, emberi volna. De nem igy van. Mert ahogy Nagy János közkatona, akit egy gránát agyonvágott Przemisl előtt, nem tudta, hogy milyen kozmikus jelentősége van a szerb sertésnek, épp oly kevéssé tudta, hogy ki az a Romain Rolland. Meghalt, mert egy gránát agyonvágta, odaát pedig kérdezősködésére nem igen fog választ kapni. Ezzel szemben áll egy igen fontos dolog: hogy Nagy János szikrázó szemekkel indult a harctérre. Ahol derekasan támadott, több muszkát küldött a másvilágra és szerb sertés meg francia Romáin Rolland nélkül is megállta á sarat. Eerr buzdították? így nevelték? Ez nem elég magyarázatnak és nem is elégíti ki az embert. Nagy János ugyanis valóságosan koponyája és szive egész gőzével gyűlölte az ellenséget —: gyűlölte az embert. Nem a muszkát, akit abban a pillanatban megszűnt gyűlölni, amikor a muszka letette a fegyvert. Nem: Nagy János mikor rohamra indult, megütasult a gyilkolástól, a vértől, gyűlölte, halálosan gyűlölte az embert — önmagában. A pobedényi parasztok is önmagukban gyűlölték az embert —, a másik Ént. Mert kettő van az egy emberben: Kain és Ábel. És Ady Endre mondja Istennek egy nagyon istenes versében, hogy önmagában Kain megölte Ábelt, tegyen igazságot. Atavizmus, amely Kain és Ábel tragédiája óta megismétlődik. Most is Pobedényben. Rejtélyes, misztikus tragédiája a kettős Énnek, amely önmagáról azt mondja: Én. Nyugodtan, oktalanul, gondtalanul, minden további gondolkodás nélkül születésétől kezdve haláláig. Nem is tudja, hogy az Én a Te, nem tudja, de az öntudat leüszöbe alatt annál erősebben érzi. Nem képekben, nem fogalmakban, de érzi. És haragszik erre a Te-re, amely nem az Én és mégis van, helyet követel és helyet foglal el. ősi atavizmus ez a harag, ez a gyűlölet, amely a gyilkosság szélén jár, oly ősi s emberi atavizmus, hogy Mózestől máig a nagy emberek egyebei sem tettek, mint. azt tanitolták: Ne ölj! Ne ölj! mondja az indus és a kínai filozófia, mert: Tat twam asi! Ez vagy Te: minden a Te Éned. Ha ölsz, önmagádért ölöd. Mégis: Made in Po- bedény miatt gyilkos mészárlás tizenegy halottid és Made i.a Qermany vagy Szerbia miatt gyilkos mész áriér hatoltál;- A ítélet előtt áll a pőr9 az utolsó évtized legnagyobb tudományos szenzációja vagy svindtije A Iélmuveíi Emil Fradin három év alatt 1500 szenzációs „leletei* hozott napvilágra — Komoly tudósok ültek lei a világcsaíásnak Páris, október 6. (A P. M. H. munkatársától.) Hónapok óta az egész világsajtó Glozel nevét visszhangozza. Tudósok szállnak ellenséges táborba, bizottságok ankéteznek, tudományos folyóiratok hasábjai roskadoznak a pro- és kontra vélemények pergőtüze alatt, nagy képes világlapok oldalakat szentelnek a glozeli kérdésnek. Glozel divatba jött. Nem számíthatja magát a müveitek sorába, akinek nincs álláspontja a Glozel körül ködlő misztikumban. Kaszinók, zsurok, ötórai teák kedvenc, elkerülhetetlen kérdése ma Glozel. Mint tegnapelőtt az asztaltáncoltatás, tegnap a telepátia és holnap meg holnapután ki tudja mi Honnan, miért ez a világrengető vita? Glozel talán a legkisebb helysége Franciaországnak. Vichytől húsz kilométernyire fekszik a kicsiny Vareille-patak agyagos partján. Mindössze négy házból álL Négy házból — s ma vetekszik a bire az ókor Karthágójával, Memfiszével! Ma történi Glozeíben? Köszönheti pedig világhírét egy 24 éves fiatalembernek, Emilé Fradin-nek. Ez a beteges, gyenge szervezetű ifjú típusa a huszadik század degenerált, hanyatló fiának. Apja és nagyapja makk-egészséges, viharedzett, napbarnított parasztok — a fiú könyvmoly, akinek nyakáról el nem maradhat a nyakvédő s aki több orvosságot fogyaszt, mint ételt. A sápadt, betegesen csillogó szemű suhanc katonának nem vált be, otthon maradt és falta a regényeket, történelmi és művészettörténeti könyveket És mindezt — népiskolai előtanulmányok alapján. 1924 március elsején Emil szülei kicsiny fekvőségén egy rég felhagyott téglavető nyomait fedezte fel. A felcsigázott érdeklődésű ifjú régészeti szimatot kapott és nyomban fellármázta a környéket A fölfedezésnek hire ment jöttek az érdeklődők, kitűnt hogy csakugyan egy tizenkettedik századbeli téglavető romjai tárultak fel Glozeíben. Ez a Glozel körül kavargó vitában az egyetlen megdönthetetlen tény. A vita azonban nem e körül forog. Ami körül forog, az a glozeli írásjelek mai ezrekre rugó sora. Hogy ezek hogyan születtek meg, azt könnyű elképzelnünk, ha tudjuk, hogy Clement tanító a téglavető Szerencsé* felfedezése után néhány régészeti könyvet nyomott Emil Fradin markába — aki azután, tiz hónap múltán, 1925 januárjában talált is egy feliratos téglát. Kilenc hónapig csak közönséges téglák kerültek napvilágra az egykori téglavetőből, a tizedik hónap azonban szenzációval szolgált: írásjelekkel ékes tégladarabbal. Clement tanító, akinek Emil bemutatta újabb fehedezését, jelentést tett a Société d‘ Emulation du Bourbonnaisnak és 50 frankot kért az ásatások folytatására. A tudóstársaság napirer ve tért a jelentés fölött és — pénzt nem folyósított. A szük- keblüség felbosszantotta Viehy orvosát, Móriét dr.-t, aki 1925 áprilisában akcióba lép. Egy beteghez hívták Glozelbe, ahol hallott az ásatásokról. Noha eddig csak betegeit s rózsáit kezelte, régészetről pedig fogalma sem volt, felcsapott archeológusnak. Megállapodik Emil Fra- din-nel, hogy a patak partját rendszeresen felássák. Az agilis orvos kilenc évre kibérli a Frad incsalád telkével szomszédos birtokot és É megindul a régészeti kutatás. Találnak néhány szerszámot s újabb három iraios téglát, amire Móriét dr. és Emil Fradin tollából megjelenik az első beszámoló „Nouvelle Station Neo!ithique“. — Uj csiszolt kőkori telep a címe a dolgozatnak. 1928 elején már 21, néhány hét múlva újabb 9 iratos tégla az eredmény. A kabátujj és hályhazug titka Most már az archeológusok Mekkájává kezd Glozel válni. Franciaország nagynevű tudósai egymásután jelennek meg a négyházas fészekben, élü„made“ jelzés miatt? Nem! Atavizmus az oka, a háborúnak soha sem lesz vége. Az ataviz- musnak vége lenne, ha az Én áttörné a saját maga határfalát. De úgy látszik, a természet rendje, hogy ez nem történhetik meg soha. Mert évezredek, múlnak cl, amíg a Szellem egyetlen mondatát az emberiség helyesen el tudja olvasni, elolvasni úgy, hogy megérti és éli. És ha már éppen azon van, hogy kibetűzze, a Szellem letörli a mondatot az örök nebulók táblájáról és más mondatot ir fel. Nehány évezred alatt pedig, hogy az uj mondatot Mbetüzik, gyilkol az Én-Tc alavisztikns ellentéte fáklyafénynél kísérteties éjszakában Pobedényben és a földkerekség összes más harcszinterén. kön Salamon Reinach-al, a Collége de Francé tudós tanárával. Reinach, aki nagy optimizmussal kísérte figyelemmel a glozeli eseményeket, egy jónevü amatőrgyüjtő, Seymoor de Rioci kíséretében megy el a helyszínére, ahol Móriét dr. felszólítja Emilt, keressen ott újabb leletet, ahol a legutóbbi tégladarabokat találták. Emil nekivág, egyenesen a megjelölt pontnak tart és az agyagból újabb iratos téglát húz ki. — Reinach professzor el van ragadtatva — Seymoor de Ricci kevésbbé. És amint Reinach-al és Móriét dr.-al a lelőhelyet s Emil kutatását vizsgálják, odasugja Reinachnak: — Vigyázzon, a fiú kabátja ujjába egy „leletet" dugott, nyomban talál valamit... Móriét dr. meghallotta a suttogva elmondott szavakat és másnap rágalmazásért beperelte Rióéit Ricci viszont nyíltan a szemébe vágta, hogy az egész glozeli ásatás csalás, Emil Fradin pedig ügyes hamisító. A per folyik úgy a bíróság, mint a tudomány magas fórumai előtt. Reinach tekintélye nagy súllyal, esik latba Glozel mellett, azonban az ellentábor is egyre erősödik. Ma úgy áll a dolog, hogy a glozeli lelőhelyről harmadfél év alatt 1500 szerszám, csont és feliratos tégla vándorolt a Fradin-család glozeli múzeumába. A feliratos táblák 80 különböző írásjelet tartalmaznak, köztük a föníciai ábécé zi betűjét is, amiből az következnék, hogy az ábécé nem Fönícia, hanem Észak földjén született meg, hiszen az egyik táblán még egy tarámszarvas körvonalai is megjelentek. Újabb csodák Ettől kezdve már olyan fordulatok bonyolítják a glozeli rejtélyt, amelyekből minden kritikus elme gyanút lóg. 1926 őszén Móriét dr. és Emil kezébe kerül egy portugál folyóirat, amely ibériai feliratos téglák képeit tartalmazza, sajátságos írásjelekkel. A téglák egyik sarka át volt lyukgatva. És néhány hét múlva Glozeíben újabb téglákat találtak. Az uj téglákon különösképen ibériai írásjelek jelennek neg és a téglák egyik sarka át van ’yukgatva. Csak a világtalannak nem ötlik szemébe a véletlennek e csodálatos találkozása. Aki megfordul Glozeíben, nem mozoghat szabadon. A Fradin-család szemében mindenki gyanús. Objektív helyszíni szemléről szó sem lehet Glozeíben, amely az archeológiái hamisítványok 6030|1{H im <Wg«teW8B*5* Táviratcím Chargeurs Prag. Tci. 24361. LUTfc.HA - MASSILIA francia négycsavaros gyorsgoxősök. Bordeaux — Buenos-Aires 15 b&p Bordeaux — Rio de Janeiro 11 nap Direkt öasrelcőttetés Braziliára!, Argentinéval, Paraguay]!!, Uruguayjai HouWtfcA, La HrnnMü, La Palikéba, te BeteU— CHARGEURS RÉUN1S francia gözhajózási társaság gyorspórtagőzo- seivel, 6—8 indulás havonta. Gyors, megbízható szállítás átszállás nélkül. — Mintaszerű kiszolgálás, elsőrendű francia konyhab, orral .Az utazásokra információkkal díjmentesen szolgál Chargeurs Réunis, Prága II. LQtzowova 38. történetében máris kimagasló helyet vívott ki magának. Bizonyos, hogy Glozel as újabb idők egyik legjobb tudományos üzlete. A fejenként négy frankban meszabott belépőtől a sokezer glozeli zarándok esetében valóban nem megvetendő jövedelmi forrás. A botrány akkor tört ki, amikor egy kiránduló társaság csalásért feljelentette Fradinékat és visszakövetelte belépődíját. Néhány nap múlva rendőrök jelentek meg Glozeíben és házkutatást tartottak Fradinéknál. A kályha mögött találtak is egy secreg jelt©- í len téglát, mellettük vésőszerssámokat és néhány megkezdett „leletet". Mire Móriét dr. megjelent a házkutatás sjánhelyén, a hatósági közegek már magukkal vitték a glo- zeli hamisítványok perdöntő bizonyítékait. Ilyen előzmények után a francia közéletben igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a glozeli pör kimenetele iránt. Tagadhatatlanul erósebb a tábora azoknak, akik csalást látnak az utolsó évtized legnagyobb „tudományos szenzációjában". A' bíróság nemsokára dönteni fog, az archeológusok dolga viszont, hogy a bírósági ítélet után kimondják a tudomány megfellebbezhetetlen Ítéletét is. A „Kraszin“-t leírhatatlan lelkesedéssel iogaéiák Leningradban Csuhnovszki Zappi jégszikíáján csak két embemtakot látott — A Kraszsn értékes tudományos anyagot hozott magával — Moszkva, október 6. A Kraszin jégtörő, számos repülőgép, hadi és kereskedelmi hajó kíséretében tegnap délután 5 éra 30 perckor befutott a Jeningrádi kikötőbe. A hajó legénységét a hivatalok képviselői, számos szakszervezeti és tudományos küldöttség és több, mint negyedmillió főra becsült embertöraeg fogadta. A kikötő minden háza zászló díszbe öltözött s amikor a Kraszin befutott a Leningrádba vezető csatornába, százezer ember együtt futott vele a parton, hogy no veszítse el szeme elől a híres jégtörőt A kitörő lelkesedést semmi sem zavarta. A fogadtatáson a teljes konzuli kar résztvett, köztük a japán tengerészetügyi attasé is. Az ünnepi beszédeket a kormány képviselője, Karpinszkij, a tudományos akadémia elnöke és számos más notabilitás mondotta. Szamojiovics, az expedíció vezére a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a Kraszin rendkívül értékes tudományos felfedezéseket tett északi útja alatt. Az expedíció az arktikus jeget nyáron és ősszel tanulmányozta, olyan időben, araikor északon már tizenegy fok hideg uralkodik. A Spitzbergákon és a Feronc-József- Földön rendkívül értékes geológiai anyagot gyűjtöttek. A tudományost anyagot most lajstromozni fogják és azután megírják a róla szóló hivatalos jelentést. Szamojiovics véleménye szerint a Kraszin útja azt igazolja, hogy a dile- táns sarki kutatásoknak nincs jövője. Kis törékeny hajók helyett sokkal alkalmasabb, ha az expedíció hatalmas jégtörőket basznál. Csuchnovszki, az expedíció repülője kijelentette, hogy a nagy repülőgépek igen alkalmasak a sarki kutatásra. Július tO-i híres ro- pülőutjáról is nyilatkozott az orosz repülő. Elmondotta, hogy a magasból azon a jégtáblán, amelyen Zappi és Mariann tartózkodott, uegy Ifaérg@s8iatt a ItSadstéi bányászsztrájk Prága, október 6. A kfadnói bányász- sztrájk tegnap újabb összeütközésre vezetett a csendőrség ég a sztrájkoló bányászok asszonyai között, akik meg akarták akadályozni a Sztrájktörő munkások leszállását a bányákba. Több helyen letartóztatások is történtek. A1 sztrájk egyre elmérgesedik s a koalíciós bá- nyászszervezetek élesen állást foglalnak a kormány ellen, mint amely nézetük szerint óriási csend őri kirendeltségeivel c&ak el mérge siti a helyzetet. De egyúttal állást foglalnak a kommunisták ellen is, akik Máhriséh- Ostrauban hétfőre egynapos tüntető sztrájkot akarna krendezni. A sztrájkv e zetős ég kiáltványban vázolja a helyzetet és apellál a nagy- közönség szimpátiájára. Prága, október 6. Szociáldemokrata körök közlése szerint ina a kladnői szfcrájkvi<léken a helyzet újabb kiélesedése várható. A sztrájktörők száma napróJ-napra fogy. A munkásság hangulata a csendőrök és rendőrség összevonása miatt igen izgatott. A mai jelekből ítélve ki van zárva annak a lehetősége, hogy a bá- nyászok hétfőn újból munkába álljanak. Pozsonyi jelentések szerint a haudlovai bányamunkások bérmozgalmi tárgyalásai rendes mederben haladnak előre. \ tárgyalásokat; a mai napon folytatták. emberi alakot vélt fölismerni, de lehet, hogy tévedett s más tárgyakat gondolt emberek ivek. Ma már biztos abban, hogy a jégtáblán csak két ember tartózkodott
