Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-31 / 249. (1876.) szám

1928 októb&r SÍ, szerda. Nyomtatásban kioiztották Dérer uj javallatát az állampolgárság megszerzéséről A javaslat legfontosabb rendelkezései — A lex-Dérer szerzője * szerint sem felel meg céljának Megirta már a Prágai Magyar Hírlap, (hogy Dérer Iván a képv iseiőlháztoa'n újabb javaslatot terjesztett be az állampolgársági (kérdés megoldása érdekében. A javaslat most nyomtatásiban is megjelent és legfonto­sabb rendelkezései a következők: Azok a személyek, akik 1910 január el­sején állandó lakhellyel bírtak Szlovénszkó vagy Rnszinszkó valamelyik községében és ettől az időtől kezdvo megszakítás nélkül a ma a csehszlovák köztársasághoz tartozó te­rületen laknak, 1928 október 28-ától kezdve csehszlovák állampolgárok (1. §). E szemlé­ljek nek kérelmükre a másodfokú politikai (hatóság igazolványt tartozik kiállítani, hogy csehszlovák állampolgárok. A lakás folytonosságát nem szakítja meg a volt osztrák-magyar vagy a csehszlovák hadseregben eltöltött katonai szolgálat vagy a hadiszolgáltatásokra vonatkozó törvény alá eső kötelesség teljesítésével, illetőleg a hadi­fogságban, túszként vagy internálásban el­töltött idő, b) kereset, tanulmány vagy gyó­gyítás céljából és c) a hivatás teljesítése vagy más hasonló okból a külföldön eltöltött idő. Azok a személyek, akik 1918 október 28-án Szilovensalcó va.gr Rnszinszkó valamely községében állandó lakhellyel bírtak és et­től az időtől kezdve megszakítás nélkül a ma a csehszlovák köztársasághoz tartozó terüle­ten laknak, amennyiben az 1. szakasz egyéb feltételeinek ^lom tesznek eleget, igénylik van a csehszlovák állampolgárság megadásá­ra, ha e törvény életbeléptetésétől számított öt éven belül eziránt kérvényt nyújtanak be a belügyminisztériumhoz. Azokkal a szemé­lyekkel, akik e kérvényt beadták, e kérvény elintézéséig úgy kell bánni, mintha csehszlo­vák állampolgárok volnának (3. §). E szakasz alapján nem szerezhetnek ál­lampolgárságot azok, akik a) a csehszlovák kormány hozzájárulása nélkül 1918 október 28-ika Után idegen állam vagy idegein had­sereg szolgálatában álltak, vagy b) akiket bűntett' vagy pedig a köztársaság védelméről szóló törvénybe ütköző vétség miatt jogerő­sen elítéltek. Az 192-6 július 1-én 152. szám alatt kelt alkotmánytörvény értelmében beadott kér­vényeket e törvény értelmében kell elintéz­ni. Az 1926 julius 1-én 152. szám alatt kelt törvény érvényét veszíti. Dérer Iván javaslatának érdemére még, többször alkalmunk lesz visszatérni. Most csupán a javaslat indokolásának a lex Dérer lehetetlen végrehajtására vonatkozó részét kívánjuk idézni: — E törvény végrehajtása — Írja Dérer i— azonban nem a törvényhozó intenciói sze­rint történik, hanem a gyakorlat a törvényt nagyon megszorítva alkalmazza, minek kö­vetkeztében nagyszámú polgárnak, akinek e törvény értelmében csehszlovák állampol­gárrá kellett volna válnia, az illetékes mi­nisztérium nem adita meg a csehszlovák ál­lampolgárságot. • Az 1926. évi 152. számú törvény e gya­korlat következtében nem felel meg céljá­nak. A legfelső közigazgatási bíróságnak ugyan még nem volt eléig alkalma eldönteni a gyakoriatban előálló vitás eseteket, azon­ban tekintettel arra, hogy állami okokból nem tanácsos a lakosság nagy számának elé- g ed ellenségét tovább föntartani, nem ajánl­ható, hogy minden esetnek a közigazgatási bíróságnál való eldöntése bevárassék. Ebből az okból és mivel a köztársaság jubileumi OvSztendejében a Sdovensakón és Ruszinszkóbon uralkodó elégedetlenség egyik okát ki akarjuk küszöbölni, javasoljuk az állampolgárság megszerzésének uj rende­zését Szlovenszkón és Ruszinszkóban, még pedig oly módon, hogy a gyakorlatiban elő­álló minden vita éss bizonytalanság kiküszö­böl tessék. Tekintettel erre, Szlovenszkón és Ruszinszkóban nem tanácsos az állampolgár­ság megszerzését az illetőségi joghoz kötni., mivel azt az ottani viszonyok következtében az esetek nagy számában egyáltalán nem le­het .megállapít ani. Nagyargyaláiis folyt a komáromi jubiláns állami ünnepen A szlovák iskola tanulói k5zt Juriga roasvarsvSISietet hirdető és magyarok ellen uszító levelezőlapjait osztogatták — A komáromi magyarság felháborodással tárgyalja az ügyet Komárom, október 30. A Komáromban megtartott számos cseh­szlovák ünnep közt, melyre a magyar ősla­kosságot hívogatták, sőt szelíd hivatalos fi­gyelmeztetésekkel ás felhívták a figyelmüket, szerepelt a saio-váknyelvü állami iskolának az ünnepélye is, amely háziünnep volt és ál­talános megbotránkozásra nmgyargyailiázájs- sat végződött akkor, aimiikor a felelős kor­mánytényezők és a köztársaság elnöke is a nemzetiségek békés együttműködését hang­súlyozzák. Ezen az ünnepélyen a megjelentek közt és az iskola tanulóinak Juriiga Ferdáeándnak k é peslevelez őlap jait osztogatták talán azon a pénzen, melyet a magyar lakosság körében is összegyűjtöttek a jubileumi ünnepekre. A képeslapok csizmában, vörös nadrágban és ikéfk dolmányban látható huszárőrmesterben ábrázolják a magyar elnyomót, amint az egyiken, a „Tót nem ember“ felirattal, a szlo­vák gyermekeket elhurcolja; a másikon a földön fekszik a huszárőrmestter és egy ifjú szlovák; legény a mellén tapos, a két szlovák gyermek pedig a gyomrán. Az uszító képek a következő szöveget tartalmazzák: Kedves nővéreim, drága testvéreim! Nézzétek csak meg ezt a huszárőrmestert, a magyar tiraunizmus megszemélyesítőjét. „Tót nem ember A ez volt náluk a mi dí­szítő jelzőnk, „buta tót", ez volt náluk a mi magtisztelésünlk. A jogtalansággal megron­tottak minkéit. Siralommal szomorúan bün­tettek miniket. Ne feledd eil ezt soha! Min­dig csak erre gondolj. Igaz is a régi szlo­vák közmondás: kutyából sohse lesz sza­lonna, farkasból sohase lesz bárány! Jaj néked, nemzetem, ha csak egy pillanatra is magfeledkezel erről. Mert tudd meg, hogy a cseh testvér és a többi szláv testvér segítsége nélkül még ma is ilyen sorsod volna, különösen pedig a szent Oroszország segítsége nélkül, amely legelsőnek tűzte feladatul a mi felszabadításunkat. A cseh­szlovák egységben, a pánszláv egyetértés­ben van a mi üdvösségünk és ezért biza­Három magyar fiú is áldozatául esett a romániai vasúti katasztrófának Bukarest, október 30. A reccai vasúti ka­tasztrófa romjainak eltakarítása még mindig serényen folyik. A halottak szúrna összesen harminchat. A hajlottak legnagyobb része katona és kö­zöttük három magyar fiú is van. Azokat a halottakat, akiket hozzátartozóik nem szállítottak el, Sztálinén temetik el. Hu­szonöt halottat temetnek éti egyszerre és a te­metésen valamennyi felekezet papjai részt vesz. Külön koporsóban földelik el azokat a le­tépett kezeket, lába-kai és egyéb testrésze­ket, amelyeket a romok között találtak és amelyekről nem tudták megállapítani, hogy mely halotthoz tartoznak. Amint kiderült, a forgalmista tisztviselő az éjszaka folyamán pótérettségire tanult és ezért hanyagolta el a váltóállítás ellenőrzését Kommunista deklaráció és tűzvész zavarta meg az-ungvári jubileumi ünnepséget Csonka képviselőtestület tartott diszkőzgyülést—A kommu­nista incidens — Lángbaboruif a gWuáelüns tanítóképző Ungvár, október 30. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári jubileumi események már azért is nagyjelentőségüek, mivel Ungvár, mint Ru- szinszkó fővárosa, mintegy összetett színké­pét adta az egész autonóm terület jubileumi hangulatának. Növelte az ünnepségek jelen­tőségét, hogy e napon leplezték le Ruszin- szkóban az első Masaryk-szobrot, az ungvári Masaryk- (volt Kossuth-) téren. Gaiasftbp&sta Az események történelmi sorrendjét kö­vetve, az ünnepségek már szombaton reggel megkezdődtek. A várból reggel nyolc órakor üdvözlő hódolatot küldtek az elnöknek galamhstaféta által. Negyven póstagalamb Iglóig vitte a hódoló üzenetet, ahonnan újabb galambokkal to­vábbították a következő galambállomásig. AgraSrium Különösen hatott a délelőtti programban a volt megyeházán elhelyezett aquárium ün­nepélyes megnyitása. Cukor és propaganda Szombaton délelőtt egyébként ünnepé­lyeket tartottak az összes iskolákban. Az elemi fokon cukrot osztogattak a gyermekeknek a nagy nap örömére, a középiskolákban pedig azt a jubileumi füzetecskét, amely körül máris parázs vita fejlődött ki a német és katolikus pártok, valamint a kormány között Az előbbiek ugyanis a füzet terjesztésének beszüntetését követelték, mivel annak tartalma egyrészt a német nemzetet, másrészt a katolikus vallást sérti. Szombaton délután egyébként kétszer is elő­adták az ungvári városi színházban „Az el­adott menyasszony" cimü operát. DisskőzgfQiés ~ akadályokkal A fősáros tanácsa által rendezett jubi­leumi ünnepségeknek legkirívóbb része a szombaton délután rendezett díszközgyűlés volt, amely leplezetlenül fejezte ki a köz­hangulatot. A díszközgyűlés délután 3 órakor kezdő- J dőtt volna* .de.» részvéilenség oly" nagy volt, hogy Hrabár főpolgármester csak fél négy órakor nyithatta meg. A díszközgyűlésen a magyar nemzeti és keresztényszocialista párti képviselőtestületi tagok nem jelentek meg. A közönség helyéi nagyobbrészt a kom­munisták töltötték meg. A kommunista képviselőtestületi tagok Gáti József nemzetgyűlési képviselő vezetésével teljes számban jelentek meg. A lc®infüol3ták „ünnepronté** deklarációja Alig hangzottak el a főpolgármester szo­kásos megnyitó szavai, felállott Gáti József képviselő és szót kért az ügyrendhez. Kínos csend következett. A főpolgármester egy pár pillanatig mereven nézett farkassze­met Gátival, majd erélyes hangon jelen­tette ki: — Nem adom meg! Általános moraj kisérte szavait. A kom­munisták zajongani kezdtek és azt hangoz­tatták, hogy az ügyrendi szabályzat értelmé­ben a főpolgármester köteles megadni a szót. A főpolgármester — nem törődve a zajjal — belekezdett diszbeszédjébe. Alig ejtett ki azonban pár ruszin szót, Gáti ismét közbe­kiáltott: — Főpolgármester ur! Tehát nem adja meg nekem a szót? Ismét kínos csend következett. Majd a főpolgármester heves gesztussal intett Gáti felé: — Beszéljen! és leült. Gáti ekkor papírlapot vett elő és deklarációt olvasott fel, melynek minden szava a legkönyöríelenebb osíorcsapás volt úgy a prágai kormány, mint a de­mokrácia és burzsoázia arculatára. A magyar nyelven felolvasott deklarációt Bojcsuk lapszerkesztő orosz nyelven is fel­olvasta. Ezután Gáti kijelentette, hogy a kommunista párt ezen a jubileumi ün­nepségen nem vesz részt. Erre megkezdődött a kivonulás. Nemcsak a képviselőtestületi tagok, de a hallgatóság kommunista részse is kivonult. lommal mondd: Pánszláv vagyok, pánszláv leszek, amíg csak éleik ezen a világon! A másik ievedezőíiap a Juriiga-féle fae- resztónyi szeretet jegyében a kö\ " czőket írja: A tsnlovák fölszabadítva áll, a magyar henteregve feksszik. Falcainkból a zsidók futnak. A német sisak lenyugvóban, a rná □apunk felkelőben. Csodálatos dolog tör­tén* Dévénynél. A testvérnek dicsősége él Pozsonyban. Eled nyílik ős Nyibrábam, Ras- tisöáv, Szvatopluk, Cyrdll és Melllód ól ele. Az ő müvük életre kelt hü szer etet b em a cseh testvérekkel, az összes szláv okkal egyetért ősben. Kedv es nemzet e m, csak úgy élhetsz győzelmesen, ha téged mindig élesztem fog az a gondolat, amiéi y téged feltámasztott: a csehszlovák egyesülés és a pánszláv egyetértés szelleme az Isten és a nemzet nagyobb dicsőségére és becsületé­re. Enént ne szűnjék meg sóira telketekben hangzani a dal: mindnyájam szlávok va­gyunk otit a havas Tátrától. Cseh, ilengyed, jugoszláv, orosz, bolgár: ezek mind a mi testvéretek. A képeken Juriga van megnevezve ki­adó gyanánt. Juriga valamikor, nem is olyan nagyon régen még másképpen nyilatkozott esdi testvéreiről... Ezt a Jurigát mi nagyon jól ismerjük. Ami a dologban a legfedháboritóbb. az, hogy ezt a gyűlöletet éppen az állam tízéves évfordulóján oltják he a gyermeki telkekbe. Még csak azt jegyezzük fel, hógv ennek a szlovák iskolának egy Suohy Ferenc nevű cseh ember az igazgatója, aiká pedagógiai el­veivel összeférőnek tartja ezt a magyargya- Mzást, amely bizonyára érdeméül lesz be­tudva. A komáromi magyarság azonban levon­ja az eset íanulságaitt a jövőre, mert nem me­het el olyan ünnepi alkalmaikra, ahol nemze­tét a legutszélibb hangon sértegetik és ahol vele szemben a gyűlöletet hirdetik. A jubilá­ns ünnep nemz etgya Itázása egyúttal menten - tó legyen azok részére is, akik holmi meg­értésről beszélnék és a békés együttélésnek a szóvivői; láthatják, hogv a megértés és a békés együttélés lehetősége kiken múlik. A magyar nemzet nem feledkezett él politikai jóneveléséről és a kötelező jóizilésről annyira, hogy más nemzeteket sértegetne, amikor azokat vendégekül hívogatja. Amikor a terem, csaknem kiürüli, a fő­polgármester megtartotta tapintatosan össze­állított di szóbeszédét. Diszmlse Vasárnap reggel a katonaság végtelen sora vonul* fél. Lovakkal és ágyukkal, teljes ham fegyverzetiben. A feídiszitott Masaryk-szobor körül a hi­vatalos világ foglalt helyet. Közben dissmi&e volt a rém. kát. templomban, me­lyet Taihv Ábrás püspöki vikárius vég­zett fényes segédlettel. Az ünnepséget a katonai zenekar nyitotta meg. Utána a ruszin, cseh, magyar és szlovák beszédek következtek. A magyar beszédre ne­hezen akadt vállalkozó. A kérdést legszerencsésebben egyházi fér­fiak révén oldották meg, amennyiben a színházi ünnepségen Horny Oszkár r. kát. hittanár, a szobornál pedig Margócsy Aladár ev. főesperes tartott magyar nyelvű beszédet. Tűzvész Javában folyt az ünnepség, miikor felhar­sant a tűzoltók tűzjelző trombitája. Ugyanak­kor a vér tetején hatalmas füstfelhő jelezte a vész helyét. A tömegen természetesen izgalom futott át. A diszőrséget álló tűzoltók egy ré­sze azonnal autóba ült és a tűz színhelyére ro­hant. Csakhamar köztudomásúvá lett. hogy a gör. kát. tanítóképző ég. Ez a hatalmas épület immár negyedszer gyűlt ki Alig fejezték be múlt héten a fedési munkálatokat, a jubileum napján a növendékek emeleti hálótermében tá­madt a tik. Nagynehezen lehetett hozzáférni a tűz fészkéhez, mire sikerült a katasztrófát meg­akadályozni. Ezúttal a szegény növendékeket érte a legnagyob kár, mert ágyneműjük és ruhájuk nagyirésze oda­égett. Szoborleieiilezés A kárvallottak pedig ezalatt hivatalból kirendelve álltak a szobor körül a kétszáztagu énekkarral énekelve a cseh, a szlovák és ru­szin himnuszokat, miközben négyszáz galamb repült föl a levegőbe. És a Masaryk bronzszobráról Lehullott'a fehér lepel... Az ünnepségek további része este a szín­háziban és at Ung-folyón folyt le. „Lakatos" Pensio Budapest, V. Hold-uteja 29. (Alkotmány-utca sarok). Uionnan megnyitott úri családi otthon Budapest legelőkelőbb negyedében. Elegáns szobák. Hideg- me!e: folyóvíz. Közoonti fűtés. Elsőrendű ellátás. PoFári árak, TeL 990-38. Sokkal olcsóbb a szállodánál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom