Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-30 / 248. (1875.) szám

12 1988 okt<Vbe>r 30, kedd. rPMCT-iVVAGk^-HTRMS mével végződött, aki tavaly szerzett bajnokságát megvédte. A négy nemzetközi verseny kösiil az ebét a magyar Király, a másodikat a német Hempl nyerte meg. Galambos kétszer egymásután szerez­te meg a bajnokságot. Galambos 30 kilométerig az élen haladt, ami­kor lábgörcsöket kapott ét lemaradt a prágai Stastny mögött Galambos, miután kevés fekete­kávéval felüditette magát, újból erőre kap és elő­tör. A 35 kilométernél ideje 2 éra 21:42. A cseh­szlovák bajnok Kroff gyomorgörcsök miatt kidőlt. Ugyancsak feladta a verseny a favorit Hempl. Ga­lambos a közönség óriási öröme között 2 óra 53 perc és 45 perc után a célba. Második Stastny (Prága. Viktória Zs.) 2:5'J:5Ö., 3. Zyka (Sparta) 3:2:57, 4. Zeleaka (Salgótarján), 5, Halla (Kassa), 6. Klafeig (Linz), 7. Stanek (Prága P.), 8. Béna (Sparta), 9, Novák (katonaság), 10. Heks (Prága P.), 11. Jiran (Star, Prága), 12. Nad (katonaság), 13. Vrstana (Prága P.), 14. Győrffy (UAC, Ung­vári, 15. Varga (KMSE, Kassa), 16. Gregor (YMCA Besztercebánya). A versenyen 45-cd indultak és 20-an értek célba. — Galambos másfél kilométer előnnyel győzött. A mintaszerű rendezés Zikmund rendőrfőfelügyelő, Braun Béla mérnök és Gru- setzky Ferenc titkár érdeme. SPORTHÍREK f( A svábhegyi versenyen az automobilok ka­tegóriájában Zichy gróf győzött Bugattin Eszter- házy Antal, a lengyel Rippel (mindkettő Bugatti) és Delmár Watter (Steyr) előtt. — A motorkerék­párok versenyében az- osztrák Geyer, Ghatter Leán győzött. )( Nem oldották fel a német bojkottot. Wei­unarből jelentik: A német futballszövetségek nagygyűlése hosszas vita után elvetette a profi- bojkott feloldására vonatkozó indítványt. A biro­dalmi szövetség elnökévé újból Linnémant válasz­tották meg. )( A prágai amatőr konferencián megbeszél­ték áz amatőrök számára kiírandó Európa-ser- leget. Iümondiák, hogy az amatőr Kupát bajnoki rendszer szerint két fordulóval fogják megren­dezni. A vándordíj időtartama három év lesz. Az első periódustan a lengyelek kapják az elnöki tisztséget, a titkárság pedig Prágában lesz. Nyitott kérdés maradt a mérkőzések finanszírozásának problémája, de itt is megvan a megegyezés lehe­tősége. A delegátusok azzal váltak el, hogy tavasz- szal megkezdődhetnek a mérkőzések az amatőrök Európai Kupájáért 'RÁDIÓMŰSOR- KEDD. PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30, 16.30 Hang­verseny. 17.45 Német előadás. 18.55 „Cosi fan tut­ié11 Mozart komikus operája. 22.20 Tánczene. — POZSONY: 16.30 Szalon zenekar. 18.20 Gramafon. 13.00 Prágai műsor. — KASSA: 20.00 Szinfonikus hangverseny. — BRÜNN: 12.15, 19.00, 21.00 és 22.20 Hangverseny. 17.45 Német küldés. 20.00 Mű­vész est. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 13.00, 14.30 és 22.20 Hirek. 12.00 Eéli harangsző, utána gra- mofonhangverseny. 15.30 Tündérvásár, meseóra. 17.00 Szimfonikus zenekari hangverseny, vezényel Unger Ernő karnagy, közreműködik: Farnadhy Fdiíh zongoraművésznő, Műsor: francia est. 18.30 Mit üzen a rádió? 19.35 Gyorsirási tanfolyam. 20.15 Olasz nyelvlecke. 20.45 Szólista hangverseny. 22.45 Magyari Imre cigányzenekara. — BÉCS: 20.05 Szimfonikus hangverseny. — GRAZ: 22.20 A városi zenekar hangversenye. ZÜRICH: 17.15 és 22,30 Gramafon. 21.30 Hangverseny. — BER­LIN: 20.00 Esti szórakozás. — STUTTGART: 20.00 Népszerű operaest — LANGENBERG: 21.00 Beel- hoven-esr. — RÓMA: 20 45 Límmermoori Lucia, Donizetti operája. — MILÁNÓ: 23.00 Jazzband. — NÁPOLY: 20.50 Kedélyes est. — ZÁGRÁB: 17.00 Környű zene. — KATTOW’ITZ és KRAKÓ: 56.00 Gr?, maion. 18.00 Hangverseny, lengyel ka­marazene. 19.20 Operaelőadás. 22.30 Kávéházi zene­SZELDA PRÁGA: 11.15 Gramafon. 12.30, 19.00, 20.15 és 2215 Hangverseny. — POZSONY: 16.30, 19.10, 20.00 Hangverseny. 18.10 Gramafon. 22.15 Krasko J. előadása: A szlovák kisebbségek Magyarorszá­gon. —• KASSA: 18.45 Tamburizza-előadás. — BRÜNN: 12.30,19.00, 21.00 Hangverseny. 20.00 Eré­nek J.: Hegedüszerzemények. 21.15 Színi előadás. — BUDAPEST: 9.30 Hírszolgálat. 10.00 A reformáció emlékünnepe a kalvin-téri templomban. 11.15 Evangélikus istentisztelet. 12.15 Hírek, ntána ci­gányzene. 13.00, 14.30 é,s 22.35 Hirek. 15.30 A Ma­gyar Rádió Újság morse-taníolyama. 17.30 Ope­rettrészletek, zenekari előadás. 17.00 éa 18j50 Pénzügyi előadások. 19.30 Emlékezés gróf Tisza Istvánra. Emlékbeszédet Szász Károly mond. 20.30 Fischer Edvin zongoraművész hangversenye. Ki­séri a filharmonikus zenekar. Közreműködnek: Jámbor Ági és Sass Rezső zongoraművészek. 23.00 Jfj. Radics Béla cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 16.00 és 22.30 Hangverseny. 19.30 Iphi­genia Aulisban, Gluck operája. ZÜRICH: 20.00 Hangverseny. 21.00 Schubert kamarazene- és dal­est. — BERLIN: 20.00 A trójaiak Karthágóban, lí­rai játék, utána tánc. STUTTGART és FRANK­FURT: 16.35 Hangverseny. 20.00 Elektra, Strauss operája. crr. MÜNCHEN: 20.40 Szimfonikus hang­verseny. — HAMBURG: 19.25 Boris Godunov, nép­dráma, a kiéli városi színházból áthozva. — LAN­GENBERG: 22.30 Táruczene. — KÖNIGSBERG: 22.45 Esti hangverseny. — RÓMA: 17.30 ós 20.45 Hangverseny. — MILÁNÓ: 20.50 Könnyű zene. 22.50 Cigányzene. 20.50 Zenekari est, ének és or- rhester. - ZÁGRÁB: 22.15 Zenei fejtörők. — KRAKÓ és KATIOWÍTZ: 16.00 Gramafon. 20.30 Beethoven est, kamarazene- 22.30 Tánczon* Tiz év mérlege Szlovenszkó, október 27. A köztársaság tízéves fennállásának ün­nepén mi szlovenszkóiak, egykor virágzó gaz­dasági életünk romjai mellett, nem tudunk örvendezni. Szlovenszkó volt a régi Magyarország gyári vidéke, éppen agy mii: egyes ipar­ágakban Csehország Ausztriáé. Mi itt ebből éltünk, mert mezőgazdaságunk alkalmas ta­laj hiján nem tudott annyiunkat eltartani. Iparunk jövedelméből élt a gyáros, a tiszt­viselő, a munkás, a kisiparos, a kereskedő, de a gazda is, meri az tette az összes osztá­lyokat fogyasztóképessé. Mit látunk most a köztársaság 10-ik évében? Iparunk egy lé­nyeges része eltűnt és ennek hatását érzi az ipar többi része is, sőt egész gazdasági éle­tünk. Nem állanak az összes adatok pontosan rendelkezésünkre, de csak körültekintve is megállapíthatjuk, hogy a vas- és fémipari, gépgyártási telepeink közül Korompa, Nyustya, Zólyom (Unió), Losonc (Rakotíyay, Sternlicht), Rima­szombat, Dobsina, Sztracena, Pohorellax beszüntette üzemét, s mások, mint Hizsnyóviz, Losonci Mező- gazdasági Gépgyár erősen redukált üzemmel dolgoznak, vagyis ezen iparcsoport mintegy 30.000 munkása közül ma legföljebb ha 20.000 van foglalkoztatva. A kő-, föld-, agyag- és üvegipar csoportjában a telepek negyedrésze áll, vagy redukálta üzemét és igy a mintegy 20.000 munkása közül a felénél alig valamivel több keresi meg kenyerét. A faipart természeténél fogva, az erdőkhöz lévén kötve, alig érintette a krízis, azonban a bútorgyárak, igy a besztercebányai, nagyugróci, zólyomi, ahol a fa további feldolgozása folyt, mégis megérezte azt és ha ezek mintegy 1500 kenyerétvesztett munkását számszerűleg helyettesíti is az er­dők fokozottabb kitermeléséhez felvett olcsó napszámosok száma, mégis számításba ve­endők, mert szakmunkások vesztették kenye­rüket és helyettük az erdős vidék falvaiból rekrutálódő olcsóbb napszámosok egészítik ki ez iparcsoport létszámát A bőripari csoport aránylag kevés munkást foglalkoztatott, de két szempontból is érdekes, részben azért, mert nagy tőkét forgatott, másrészt azért, mert jó szlovák kezekben volt Ezen iparcso­port munkásainak is egyharmada vesztette kenyerét az üzemek beszüntetése vagy re­dukciója révén és ami a legérdekesebb, a szlovák gyárosok itthon megélni nem tudván, közülök egyesek Magyarországra tették át gyárukat Sajnos, nem állanak adatok arra nézve ren­delkezésünkre, hogy munkásaikat is áttele- pitették-e? A textilipar csoportjában is átlag a munkások egyharmada maradt kenyér nélkül az üzembeszünteté^ és redukció folytán, Gács, Rózsahegy, Losoncapátfal- va stb. telepein. A konfekciős ipar telepei ugyan nem szüne telnek, de a munkáslétszámuk mégis csök­kent a megfogyott megrendelések folytán. Papíriparunk egyelőre érintetlen, de emlékeznünk kell, csak a közelmúltban is milyen erős nyomást kellett kifejtenünk, hogy a nagyszlabosi és horkai gyárak üzemüket be ne szüntessék és az ottani vidék ezer munkása kenyerét ne veszítse. E munka egyelőre sikerrel járt, úgy­hogy az állam a gyárak gazdaságossá tételére nagyobb szubvenciót adott befektetésre, de biztosf-k lehetünk-e arról, hogy most már nem fenyeget egy-két év múlva az üzembeszünte­tés veszélye? Az élelmezési iparban néhány na^vobb malom szüntette be üzemét és a munkások száma a réginek mintegy háromnegyedére fogyott. A vegyészeti iparcsoportban a munkások száma megvan ugyan, azonban mégis néhány gyár beszüntette üzemét, tehát eltolódások állottak be, melyek 3ok munkást kenyerétől fosztották meg. Gyufagyáraink közül a besztercebányai redukálta üzemét, szünetel a szappangyártás, műtrágyagyártás stb. összefoglalva most már az eredményt, Szlovenszkó mintegy 100.000 gyári mun­kása közül annak kereken egyharmada vagyis 30—33.000 munkás maradt a tiz esztendő folyamán kenyér nélkül; ez egy évben kereken tízmillió munkanapot és igy 250—300 millió korona évi munka- bérveszteséget jelent számukra. Ha most még az ezen munkabérhez tartozó fizetés, jövedelem, adók stb. összegét bocsül­jük fel, nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen összeg kétszerese, vagyis féímilliárd korona az évi veszteségünk. Ez csak az elmaradt jövedelem és hol vau a sok milliárd befektetett tőke, mely elértékte­lenedett 3 igy elveszett? Ezen adatok csak a gyáriparra vonatkoz­nak, a kisiparra vonatkozólag, sajnos, nem rendelkezünk adatokkal. Ez a rész olyan, mint a háborús sírok, névtelenek, jeltelenek, de, hogy ott sokkal rosszabb a helyzet, az bizo­nyos s ha most a kereskedelmet, mint ezek­I kel összefüggő s igy érzékenyen érintett részt is számításba vesszük, sokszorosát kapjuk ama veszteségnek, melyet a gyáripar egymaga szenvedett. Szinte nem merünk hinni a számoknak, me­lyek pedig nem csalnak. Ha azt vizsgáljuk, hogy mik az okai ezen állapotoknak, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy számos oka van annak. A háború és háboru-utáni idők oLyan helyzetet teremtet­tek, hogy egyes pénzcsoportok kezére jutot­tak egész iparágak s ezek ott fejlesztik azo­kat, ahol kedvezőbb termelési feltételek van­nak, viszont visszafejlesztik ott, ahol azok ke­vésbé megfelelőek. Egy erős iparú országhoz csatoltattunk hozzá a mi aránylag gyenge iparunkkal s hozzá még ezen erős ipar jut a kormány­zásban befolyáshoz, igy még jobban el­nyomja úgyis gyengébb iparunkat. A mi különleges viszonyaink kellőleg való nem ismerése a kormányzás részéről szintén egyik oka nyomorúságunknak. A vezetésnek hozzá nem értő kezekbe való helyezése a má­sik ok, hisz a szakminisztériumok az egyes pántok által oda delegált egyénekből állanak s csupán a pártérdek volt irányadó ezek ki­választásában s nem az illetők szaktudása, rátermettsége. Ilyen módon volt azután lehetséges Szlovenszkó dez- indusztriálásának jelszavát kiadni, az iparát, mert kellemetlen volt a történelmi országokénak, megszüntetni anélkül, hogy az igy elveszett kenyér pótlásáról gondoskodás történjék. így voít lehetséges a természetes piacok elvesztése. A helytelenül értelmezett szociális gondoskodás aránytalan terhei és egyéb oly felesleges fényűzés, melynek költ­ségei gazdasági, életünk terheit szaporítot­ták. De hozzájárult ehhez határozott rosszin­dulatú szándékosság is részben, mire nézve elég arra utalni, hogy mértékadó egyének kijelentése szerint a szlovenszkói ipar azért volt elejtendő, mert magyarónok és zsidók kezében volt Ide sorozható volna az adók másként való kivetése és behajtása itt, mint a történelmi országokban, az állami szállítások megvonása, a vasúti fuvardijak egyenlőtlen kiszabása. Prága, október 29. Már többizben számoltunk be arról a tariiaharcról, amely Bécs és Pozscny között még régebben kitört s azóta is egyre éle­sebb formát öltött A tarifaharc főképen a Dnuán szállított gabo­na- és lisztszálliimányokra vonatkozik s többek között maga után vonta azt is, hogy a szlovenszkói malomipar súlyos válságba került. A vasutügyi minisztérium ugyanis, hogy az osztrák tarifa konkurenciáját ellensúlyozza a pozsonyi és komáromi kikötőkön keresztül Cseh- és Mor­vaországba szállított liszt fuvardíját lényegesen lecsökkentette s igy előállt az az eset, hogy a tör­ténelmi országokba szállított magyar liszt fuvar­díja olcsőbb, mint a szlovenszkói lisztnek Cseh- és Morvaországba szóló fuvardíja. Az Allgemeiner Tarifanzeiger szerint a cseh­szlovák és osztrák vasutak delegátusai a napok­ban Bécsben összejöttek, hogy e kérdésben tár­gyaljanak és a szükséges próbaszámításokat meg­Prága, október 29. A világpiaci búza- és ten- ! geriárak alakulására, miután az Egyesült Álla- j mokban — főleg búzában — rekordtermés volt j és a tengerihozam is jelentősen felülmúlta az elő­ző évit, most már búzában az argentínai és ausztráliai termés­től, tengerben pedig attól függ, vajjen az ar­gentínai tengeritermés nem hoz-e csalódást. Ausztráliából búzára nézve változó jelentések érkeznek. Ha a várt esőzések megjönnek, úgy a terméshozam nem fog a tavalyi mögött maradni. Az argentínai hivatalos becslés a bevetett te­rületek növekedéséről számol be. A jelentések szerint az összes gabonafajták igen kedvező boriiImó- nyek között közelednek a bcéréshez­Általános vélemény szerint Argentína az 1929. év első felében igen nagy gabonakvantummal fog megjelennni a világpiacon. A tengerivel beve­tett terület' is emelkedett. Az argentínai kikötők­ben levő tengerikészletek az utolsó héten 90.000 quarterrel emelkedtek és 1,150.000 quarterre rúgnak az előző évi 1,505.000 quarterrel szemben. Az elhajőzások azonban az utolsó hetekben jóval alatta maradtak az előző év megfelelő heti elha- józásainak. A Dunamedencében ez évben rosszul sikerült tengeritermés értékesítése során Azon tény is továbbá, hogy a háború alatt kiürült raktárak ez első időben nagy kon­junktúrát okoztak s a hozzá nem értőket meg-i tévesztették, és igy elbizakodóvá tették. Ar­ról, hogy hogy, i volna cselekedni, ma már késő volna beszélni, ezt elmondtuk eleget annak idején, de süket füleknek. Ha egyéni-* lég igazuk is van a történelmi országok la­kóinak, hogy ha módjukban áll, odahassanak, hogy mi csak fogyasztói legyünk iparcikkeik­nek s ne termelői, de viszont a kormány feladata azt meglátni, hogy ha a kereseti lehetőségeket elveszti Szlo­venszkó, elVeszti egyben vásárló képes­ségét is s ezzel elvesztik a történelmi or­szágok a remélt fogyasztást. A köztársaság megalapításakor figyelemmel kellett volna lenni. Szlovenszkó speciális vi­szonyaira, de ehhez az kellett volna, hogy olyan emberek jussanak szóhoz, akik azt is­merik is s voltak mindenesetre ilyenek a szlo­vákok között is. Ha a köztársasági elnök könyveiben lefektetett elvek és gondolatok a kormányzat embereit arra késztették volna, hogy ezeknek megfelelően cselekedjenek, ak­kor a köztársaság mint jó gazda, szomszédai­val békés üzleti életet kezdett volna s igy nem vesztette volna el piacát, nem lett volna szükség az ipar mérséklésére, sőt talán fej­lődhetett volna, viszont a szép szociális elvek hozzáértéssel megvalósíthatók lettek volna a nélkül, hogy a kívántnak éppen ellenkezőjét okozzák, az emberek jólétének emelése he­lyett gazdasági leromlást. Látni kellett volu' ezeknek az uraknak, hogy Szlovenszkó egyenjogú és egyenrangú s ezért nem engedhető meg az, hogy egyes országrészek Szlovenszkó rovására előny­ben részesüljenek. Nem ünneprontás a célunk, hanem az, hogy lássák meg az illetékesek, mit cseleked­tek velünk, de lássuk meg mi magunk is és hozzon ez össze bennünket oly közel, hogy egységesen követeljük és vívjuk ki ezen álla­potok megváltoztatását és pedig ne csak mi magyarok és németek, de szlovák testvéreink is, akiknek csak arra kell gondolniuk, hogy a 30.003 kenyér nélkül maradt ipari mun­kás közül alighanem 25.000 szlovák, hisz a gyárak főleg a szlovák vidékeken vol­tak, a tiszta magyar részek földmivelők és megélnek a földmivelésből is. Gazdasági éle­tünk újjáépítése, melyhez megélhetésünk fű­ződik, hozzon bennünket össze és tartson együtt. Viszont a történelmi országok lakosai is értsék meg, hogy mi is élni akarunk és legalább is megközelítőleg úgy, mint ők, mert éppen olyan jogunk van rá* (Br.) ejtsék. Valószínű, hogy megegyezésre fog sor ke­rülni, amelynek alapján a vita tárgyát képező csehszlovákiai fogyaisstó- piacot Bécs és Pozsony között oly módon oszt­ják fel, hogy a délmonaországi és őélcsehot- szági állomásokra olcsóbb fuvaxtéteiek lesz­nek órvényosek bécsi tranzitónál, az észak- morvaországi, közép- és délcsehországi állo­másokra pedig pozsonyi tranziíónáL Ennél a megoldásnál csupán a Bécs és Pozsony közötti feszült viszonyt vették tekintetbe, mert mindkét viszonylatban felemelik a díjszabást. Egyidejűleg megkísérlik, hogy a dunai forgalomban mutatkozó konkurenciát számos egyéb árucikknél is kiküszöböljék. Különösen a papírra és papírárura, üveg- és por- cllánárura érvényes kedvezményeket, ame­lyek következtében a szállítmányokat mester­séges utón Becstől elvonták és osztrák részről csak részben paralizálták, kölcsönös megegyezés alapján megszűntessék vagy csökkentsék. nagy figyelemmel kell kísérni az argentínai (Laplata) tengeriárakat, mert Európa erősen rá van utalva az argentínai tavalyi ten­gerire. Az uj termés csak a jövő év első hónapjaiban ke­rül onnan a piacra. Addig a régi, készletekből kell élni, mert az egyesültállamokbeli mixed-ten- geri minősége rosszabb a Laplatanál és jórészt az Egyesült Államokban magában használják el. Az elemi kár- és áJIaíbiztositóról szóló tör­vénytervezet a gazdasági tanács előtt. A gazda­sági tanács albizottsága már megkezdte az elemi kór és állatbiztosítóról szóró tervezet tárgyalását. Az albizottság elhatározta, hogy a tervezetet előbb meritórikasan letárgyalja, azután pedig állást fog­lal hozzá. Zadina dr. képviselő a tervezet elö- készitőirek nevében kijelentette, hogy hajlandók minden betoldást elfogadni, anv az elemi kár- és állatbiztosító kérdésének a megoldásához vezet­ne. (PTTA) Angol villanyossági tröszt alakult. Négy angol villanyossági társaság, amelyek közül a manchesteri Metropolitan Viokers Elektric Cofmpa.ny a legnagyobb, a napokban fuzionál! s ezáltal több mint tízmillió font (1600 miliő korona) értékű tőkét (hoztak létre Psszüssy és Bécs tarifaharcában megegyezés lön létre? A cseh* és morvaországi fogyasztöpiacokat felosztják a két kikötő között A díjszabást mindkét viszonylatban felemelik 1 fenn és tengeri világpiaci áralakulása ai ausztráliai és argentínai terméstől függ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom