Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-05 / 227. (1854.) szám
0 TO^CM-MAOitAR-HlR&Ag 1928 október &, péatA. Az ősi csallóközi halászvilág emlékei elevenednek meg a aj múzeumban Somorja lesz a kisebbségi magyar tudományos néprajz és történelem első állomása Pozsony, október eleje. A magyar tudományos világtól elzárt kisebbség életében fokozott értéke van minden olyan kísérletnek, mely a helyszíni adottságokból igyekszik kiépíteni valamilyen táj tudományos életét és önismeretét. Az ilyen tájkutatási kísérletek magukban hordozzák egy különleges k isebbségi magyar tudományos élet lehetőségét. Nem tekinthető tehát csupán helyi értékű vállalkozásnak az a mozgalom, mely máris egyre sűrűbben hallat magáról és a csallóközi magyar történelmi és néprajzi kutatást akarja megteremteni a So- morján felállított „Csallóközi Muzeum“ segítségével. A csallóközi tudományos kutatások kísérlete az egyetemes csehszlovákiai magyar kisebbség szempontjából is jelentős esemény, mert a kisalföldi magyarság múltjának helyszíni tanulmányozása precedensül szolgálhat ai idecsatolt egyetemes magyarság helyi történetének tudományos megállapítására. A Csaltóközi Muzeum keletkezése közieket és aki csak némi gondol is fordít e sziget múltjának megismerésére, különös történeti tényekkel, egy letűnt világgal találkozik. Csallóköz nem volt egységes sziget, hanem a Duna ágas-bogas hálózatában elterülő vizköz, rengeteg apró sziget, a nagyobbak is telve erekkel, agakkal, mocsarakkal és nedves rétekkel. Az ember ebben a vizdus világban csak nagyon nehezen csapolhatott és törhetett fel szántóföldeket s ezért évszázadokon keresztül a tájhoz alkalmazkodva élt. Cse- rényből készült, íöldbeásott putri a csallóköziek régi lakóházformája s az ezekben élő magyarok halászattal és vizi vadászattal keresték meg a legújabb időkig a kenyerüket. A legutóbbi években Bátky Zsigmond, a budapesti Magyar Néprajzi Muzeum igazgatója tárta fel néhány tanulmányában a csallóközi ősfoglaló és telepes magyaik tájdeterminálta különös életét. Tanulmányai Homan, Karácsonyi, Gembocz és mások nemzettörténeti, családtörténelmi és nyelvészeti kutatásai alapján kétségtelenül bebizonyitják, hogy Csallóköz már a honfoglaláskor magyar meg.-.zállás, illetve eredeti, első emberi birtokbavétel színhelye volt. Alsócsallóközön, a mai Lél puszták vidékén volt a 902-ben a Kisalföldet elfoglaló Lél- törzs hadnagyi nemzetségének székhelye. A XIII. századi okiratokból ismert csallóközi és vágközi Roppanok ösfoglaló nemzetiség, bizonyára a Lél-törzsből. A Koppán főurak a középkorban tulajdonképpen nagy balászgazdák voltak. A csallóközi ember történelme voltaképpen azonos a régi vad vizi táj és az itt először megjelenő halász-vadász magyar ember köl-1 csönös harcával és egymáshoz idomulásával. A csallóközi tájtörténelmi kutatás tehál csak részint magyar történelmi téma, mert a történelem itt a magyar néprajzzal és emberföldrajzzal vegyül. A Csallóközi Muzeum hivatása A Csallóközi Muzeum elsősorban a nép múltjának ismeretével foglalkozik s a kisebbségi magyar néprajz felkarolásával demokratikus hivatást teljesít. A városi kultúrában élő intelligenciával megismerteti a népi túra hibáit és szépségeit, kezdetlegességét és a természetben fogant mély lelkületét. A muzeum számára mindenfelől megindult az ajándékozás. Céhládák és céhjelvé- nyek, népművészeti tárgyak, sütőminták, agyagkorsók, régi térképek s más tanulságos emlékek máris megindultak a muzeum felé. A' Csallóközi Múzeumra azonban az adathaime- záson s az emléktárgyak kiállításán kívül sokkal nagyobb feladat ie vár. A Csallóközi Muzeum lesz a magyar törté ne tkuta tás és a magyar néprajz első tudományos állomása a kisebbségi magyarság területén. A muzeum egyesület fel* adata nemcsak a muzeális anyaggyűjtés hanem a tudományos tájtörténehni kutatás rendszeresítése, az egybehordott anyag feldolgozása is. Amikor a csallóközi magyarság mozgalmáról és az Uránia nagyszabású szervező tervezetéről elsőnek hírt adunk s örömmel konstatáljuk az első olyan magyar tudományos állomás létrejöttét, mely már a csehszlovákiai magyarság helyzetének parancsoló követelményeiből keletkezett, nem mulaszthatjuk eS, egyelőre általánosságban, a Csallóközi Múzeumot a Komensky-egyetem állítólagos magyar tanszékéhez viszonyítani. Ez a tanszék volna hivatott a magyar tudományos munka megalapozására Szlovenszkőn, de számos jel azt árulja el, hogy ettől a sokszor nagy kegynek feltüntetett tanszéktől minden egyebet előbb várhatunk, csak ezt nem. A Csallóközi Muzeum példája azt mutatja, hogy csakis magunkban bízhatunk és ha a kisebbségi magyar társadalom maga nem mozdul meg a magyar tudományos fórumok megteremtéséért, ngy egy tudománytalan népiség vegetáló köenapiságára süllyedünk vissza. (kb.) A csallóközi magyarság tudományos mozgalma a Pozsonyban székelő Uránia tudományos egyesületből indult ki. Az egyesület elnöke, Jankó Zoltán volt pozsonyi főispán már régóta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a Pozsonytól délkeletre fekvő Csallóköz-sziget tudományosan még nem fel nem dolgozott sajátságos népi kultúráját és változatos történelmi múltját komoly megfigyelés és rendszeres kutatás tárgyává teszi. Erre a munkára sikerült megszereznie K h i n Antal somorjai polgári iskolai tanár segítségét, aki fia lévén egy doborgazi öreg halászmestemek, gyermekkora óta otthonos Csallóköz különös szigetségi viszonyaiban. A csallóközi halászok ősi jellegű életét és a csallóközi magyar nép furcsa szokásait Pozsonyban máT többször ismertette tudományos előadások keretében. Az Uránia tudományos egyesület tavaly ősszel azzal bízta meg Khin Antal tanárt, hogy létesítsen és vezessen Somorja felsőcsallóközi városkában egy helyi múzeumot, mely „Csallóközi Muzeum44 néven az egész kisalföldi Du- naszigetség tudományos tanulmányozásának őrállomása lesz. Somorja községi intézőbizottsága a legnagyobb örömmel fogadta a muzeum tervét és a muzeum részére a községház földszintjén egy helyiséget engedett át díjtalanul. Ebben a helyiségben nyertek elhelyezést áttekinthető muzeális csoportosításban azok a csallóközi halászati szerszámok, amelyeket Khin Lajo3, a doborgazi halászmester adományozott a fiatal tudományos intézetnek. Ez a néprajzi gyűjtemény képezi alapját a Csallóközi Muzeum halászati osztályának, de egyszersmind meg is tölti az egész helyiséget, úgy hogy az alig megindult múzeum máris érzi a helyiségek hiányát. E hiányt azonban a községi elöljáróság már a legközelebb, ami kor,a különféle községi építkezések következtében a községházának több helyisége felszabadul, kielégítő módon orvosolni fogja. Az Uránia egyesület e napokban tartott közgyűlésén Jankó Zoltán elnök részletes jelentést tett a Csallóközi Muzeum ügyének előrehaladott állásáról. Bemutatta a közgyűlésnek egy külön alapszabályokkal rendelkező muzeumegyesület tervezetét is. Véleménye szerint a Csallóközi Muzeum azt a hivatását, hogy a csallóközi lakossággal 3/oros kapcsolatba jusson és hasznosan működő közművelődési szerv legyen, csakis akkor fogja betölteni, ha fentartásáról s erőteljes kifejlődéséről egy külön Csallóközi Muzeumegyesület gondoskodik. Ennek az uj magyar tulományos egyesületnek az alapszabályait e napokban már be is nyújtották a hatóságoknak. A muzeumegyesület, melynek elnöke hir szerint Bittó Dipól sárosfai földbirtokos lesz, múzeumi évkönyveket is szándékozik kiadni. Az első ilyen könyv, mely a kisebbségi magyar tudományos élet legelső dokumentumai közé tartozik, „Csallóközi Muzeum" néven ok!óber folyamán már meg is jelenik. Csallóköz különös múltja A kisebbségi helyzet hozza magával, hogy az itteni magyarságban egyre jobban kezd kifejlődni a szülőföld iránti mélyebb érdeklődés. Ez a tájérzék teremtette meg nálunk a cserkészet megújhodását és a regősdiákok néprajzi érdeklődését, ez teremti most meg a csallóközi tá[történelem fórumát, a muzeumegye- Kflletet is. Csallóköz kezdj érdekein* a osallóKároly extrónöróköspéldáját követte öccse, Miklós herceg is Egy arisztokrata hölggyel megszökött Romániából és jelenleg Párisban, bátyja villájában van — A szökés a román udvarnál óriási megdöbbenést keltett Budapest, október 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonálja.) Romániából oly hírek érkeznek, hogy a román királyi családban újabb családi botrány tört ki, amelynek hőse ez alkalommal Miklós herceg, a régensta- nács tagja. Miklós herceg bátyja példáját követte és egy előkelő és szép társaságbeli arisztokrata hölggyel megszökött Romániából és jelenleg Párisban van. Miklós herceg bátyjának villájában tartózkodik és most mind a kelten itt élnek barátnőikkel. Miklós herceg szökése az udvarnál és a politikai körökben óriási megdöbbenést keltett. Pár napig titkolták a botrányt, de most már nem lehet tovább titkolni, mert a nyilvánosság tudomást szerzett róla. Romániában ugyan mgé mindig nem tudnak az esetről, mert a sajtónak a legszigorúbban tilos erről imi és a külföldi telefon, posta és táviróforgalmat a legszigorúbban ellenőrzik. A régenstanács két másik tagja, Christea Miron patriarcha és Buzdugan a semmi- tbszék elnöke mindent elkövetnek, hogy visszacsolják iMklós herceget Párisból, ami azonban eddig még nem sikerült. 36.000 koronát sikkasztott Pozsonyban egy i7 éves kereskedelmi iskolai tanuló A diák a pénzt az utolsó fillérig elköltötte — Csak pezsgőt ivott a bárokban, amelynek mindennapos vendége volt — Egy tánchelviséúben tartóztatták le a sikkasztó fiatalembert Pozsony, okitóber 4. (Pazsoinyi szerkesztőségünk teilleffofajeltenffléee.) A pozsonyá rendőrség Ibünlügjyii oszüáilya tegnap este furfangosam Meszelt nagyarányú siíklkiatszíüáeniafk jött nymára, aimeliyielt ÍL. Rudolf tizemihétóves Ikereekedólunli iskolai tanuló követett el firtielfaweík MiroezJláv Pateckliitiémi najgyifralpkoB bálnáim. iL. iRiUidlotltf régi iflamienőse volllt iPiodlIfáík iKláamiér inok- íkaimt itrafiilivJoemalk, ákíiiniefc a Saivioyijai szemtan vem (jómietnietelü ddtamytiőztídiéje. Fóliáik ímegbi'zoM. e jó aaalMdlböl származó ff Bubáin, ófflteile vepe> ki. a dio- Ihányáruít, aimlL rugy itiörbépt, hogy a tralíilkámuiárft járó összegeit átadta L. RudloUlftmalk, aki az összegeit íbietfli- zeltltle ia vámosi JUaíktainétldpiétn/z tiá'nbe és a ibediiaetbési nyugtba eliliein'élbieai fkaipla meg a dötiiányárut Sbeifamietk Miimosziáiv üéttialbétti miagyítraf.ilkiosnál Degiultíóbb 4860 korma énták/bem vett óit dohányáruit; a. magytinaíik- (bem. A napokban Stielfamek a városi töfkarékipénz- itámiál tol akarta venni a 4860 koronát és ekkor kisült, hogy a fin e»ak 860 koronát fizetett be. Enne öst^Jetasoinllilfiották a Ötelfiamiekrtéll lévő tafóze- iftéér myuiglátt a tamiWkönyvekíbem szerepülő 'télieüetkfkíeil lés ügy jöttek tró arra, hogy a szélhámos fiatalember a nyugiákait állandóan imughiaimiiisniitottii. A .nemdiőmég btümiügyri. osztálya. iközibein. névtelen te- ívieJllefc ne ibaquoitlti, aimleilyniek linója cigy Watalllkioru diákra (hólyja te; a rendőrség figyiellnaiéltl, aki néhány Inét előtt tűni fel a pozsonyi éjszakai életben, Ibaroklwin és kávéhnmkkwn és nizzai vonta magára a MigyCJini'Cit, hoyy kizárólag enak pezsgőt ivott. A reindői'ség tegnap este ‘birzeinagy óraikor agy t'nniiC - (helyülségíb'en titgetz'oihhaibbö a iffiiatoí embert aki merni (vol más, miinA L. Rtudallf kerrerikcdeltma liriköteii ttiuuilió, .egy ótlllaimli liiisztviieelő ifúta. Azonnali átíkiöéuitelk a r.eiudlőn'eéig bűnügyi osztályára, atal beismerő valli- Homáisit Hieibt. A nyugtákról m ezreseiket állandóan elsikkasztotta, ngythogy a kár összesen 86.000 koronát tesz ki, amiből egy fiiért sem találtak nála. Ezt a pénzt barátnőire költötte, értékes ajándékokat vásárolt nekik és csak ngy szórta a pénzt. AuibólkiiirtáindiuOláisra viiitlbe őket és 800 'és íli300 tkoaionás a,ntt!ÓsizáimiMkait fiizietetit Iki e soffifőnniek. Ezt «. Soltért;, tatadlíy 'KáTöly tMigetifailiusiL íliakiosit i® edlőviecöetttéík a írendiöirsé'gtne, de fciíha.Iíigaitlása ultián sizalbad)oiniboci3á- 'hatiUátk. A ©oiTfőnt ibümrótezességgeil gyaniusiitliiádv. A (kis kemeisIkedieOlmiis'fia naigyaráiniyu eiklkeisratásia naigy teilnniésit Ikeiitert't egiéez itea^onyban. Híihnefeld elveszett az ázsiai sivatagok fölött London, október 4. A Daily Telegraph kalkuttai jelentése szerint Hüihnefeld báróról, aki, mint ismeretes, két hét előtt keletázsiai repülőútra indult, hétfő óta nem érkezett jelentés. A híres óceánrepülő hétfőn szállt föl Kalkuttában, hogy leszállás nélkül Sziamba röpüljön s azóta nyoma veszett. Útja a bengá- liai öböl és óriási ismeretlen földek fölött vezetett át, úgyhogy hirt e vidékről nem igen kapni. Az indiai német hatóságok főleg azért, nyuglalánkodnak, mert Hüihnefeld vasárnap kénytelen volt visszatérni Kalkuttába, mivel észrevette, hogy gépe nem működik kellőképpen. A színesek térlogtatása Európában A „<szimie6“ mépfaijok európai bérfogilaláBárál itarto/tJt íeMvasásit Haris Haaurüseai itaasár Mtümidbea- Iban 'és iföbb igen érdlefkas ajdialtitaft' imutiaJBotit reá, hogy a sokszor ihiargioratatioittt ,^tárfogtlaiIlás“, fbeőzönléc nem- csaík telria fejtett rém. TenmiészebeGer azokbön az onsrájgoiklbar, áhed a wéígemk öletgtföllebb mdtnft gtnoamak, mSintt pőpttások, imiimib vtaflaaniely éneik- vagy aeníefloar tagjak esetleg; mórit paídkiét-itárcoBOÖí saenepelrielk, tíetm besaélfbet- ne(k ibeözönliée ről1. Má'S amniban a talytoet 'FranoiatorazágbiRjn, amely — sreJtthegvén a tenyetgeftő elnéfptelenexíéstiflíl — otty nagy emgiediraéryiékiét tett a négerek rásajána, «ze(k- nelk ótetelepedlélaét az orsnágbar arryina tmegtoöny- ryilöelöfle, (hogy ez már iboanalyalbb aggodaffimötkim adtat okot. HrardaxxT&zág ihódittó tadjiárálhati révén. ítesak- afrfikálbein, Madiaigaszkáitbar, Anam és TooMng íiair- itiományioflítar oly nagy gyatnmalbokaft BBjanzeftlti, (hogy eeeík benüíllete (húszszor nagyabb, mStnlt «z aryaiar- szá^é. Az ujiaibb francia poMMka az, hogy etseflc a gyiairtmiartüiakók miinél előbb fnanciia tanpolgárok Hegyem ek. Azeliőtlt. csak Sanmítie Ad aráé és (Media gqszkár és a SzeriegiáHiiia Jalkód kaptaJötak podgálitjogioft. (Bér a többi gyarmatok lakód ás onegszereaibeftiték maguk- malk a tfoiartóia 'polgárjogot de ez szigorú éMfedÓiéte- IMcluez voOlt kö/ttve és csak mórit nagy klbüoteést kaphaltitáik mteg. Miiiuttám aaontar a Ihálborulban nagyon sok színes íkaittona esetit ed a ftnantíia (Zászló íbe- csiilietiéórt, a ftrianOia éUftem ezaMtani akar eddtigd iPeltfogásávai és a cét hogy minél itföbb megibtóhaM tBektertével szaiporiiltSa poűgáradralk számátt. Résre van ez eillhaltározástar a fraucia szüiBertásti sttáltiiteZüikia áüi- lUandló tadvezőtűierfiégiéiniek, amely azzal a veazéfflyel! fenyegiet, hogy az esetleges rendUfliviQiK teiaxiartioktna szüikségete Qoaóiorali flétszámot a llegragytobb erőfeeza- Hiéssel sem ikiépietíek éltötfleremitie'nii. így.már 1024-bem. Doladiie.r jkópvtiseliő ftörttéry- jaivaefeitjolt terjesztbetit a (kamara éllé, amely szeriót miirdien iberansaüllöbb, aki lem'ord benriaaüIIlöW pol- giáiríi jogáról, ürandáiul óimíi1 (búd, btirifetDen élőéMtü, a teljes ftranoia polgári jogtna ógéaiyt tor ttot, (ha: a bedSüffleifmid loeresdttjének tulajdonosa; valtaimiellyiik akadlémffláin oktleveöieft n.yeót; a tfrancnia tadtseragtoeni szolgált és » ffiSzi'ii vagy OiegaOiálbb afllttiszbi rendlfokozaitolfc elérte; kiaitonai érdiemilkiereiszte kaipötit; ifraincia rőt veüit feleségül!; legalább itiíz éveit szolgált francia háttteágua!;- Eraiucii'aorsTjá'ír éndietaben klüvádő érdemeket szerzeitft. Ezeked a pontioaaitoikat eflég szabadeflwüein k»- izelték és iig,y csaktamar ragyom miegszMiporod’ótt a franciia fekéte h-onpotgárok számiíi. 10(23 őszén a framoia hadsereg békieöiéhsaánn's 785.000 ember viofltt, etzelc Iköziil: fekete 016.700. (Al- gl.'ir, Tunisz: 70.000; Marokkó: 70.000, Szfiria: 07,000, a többi gjiairinieltolkiból 52.000). A miai fnaaicái hadsereg 51 szimea gj-aflOgiezred- ből áll; ez az egész tesziámmaik itöbb miimt agy üyw’- miiada. Ezek közül (hal szirtes ezred « rajnai néinte- it'artiomárytoikalt tertijia nregsKáikAn, llizenlhíiit Francba- országban vtan. Hagy Frnrciiaarszágfcian a avt'geTeik niairayinv' e;ls7ai|voro(teik, mulatja az a kinüliniiény óis, lvAgy cstílli magáhnu Mairaeilllaben tO.CHX) nemi knliotnti fekete Vikik á'llanid'óim. A Wbb i váróé óikban ns Intern - nnxcmm ibiHállhaitók álllam'cWwm IHietepetteM negór rsailádak, Báirnsban legalább 70.000-an Iáiknak.
