Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-05 / 227. (1854.) szám

rényhozóinak klubját, hogy az erre irányu­ló akciót mielőbb vezesse be s minthogy az állampolgársági sérelmek majdnem ki­zárólag szlovenszkói vonatkozásuak, szük­ségesnek tartja ezen akcióba az összes szlovenszkói politikai pártok bevonását Gazdik és iparosok érdekvédelme Elhatározta továbbá a párt vezetőség, hagy a rimaszombati kerület azon álláspont­ját, hogy az összes magyar községekben adó­éi öad ásókat rendszerest, magáévá teszi és utasítja a többi kerületek vezetőit hasonló mozgalom bevezetésére. Rendkívül fontosnak tartja ugyanis a pártvezetőség, hogy a ma­gyar földmüvelőnép kioktatást nyerjen arra nézve, hogy a jelenleg érvényben lévő komp­likált adótörvények szerint, mit kell tennie, hogy meg ne károsodjék. Végül foglalkozott az országos pártveze­tőség á magyar kisiparosok nehéz helyzeté­vel és elhatározta, hogy mindent el fog kö­vetni avégből, hogy a magyar kisiparosság helyzete enyhüljön. Ennek érdekében egy külön ipari titkárságot szervez, amely ipari titkárságnak az ügykörébe kizá­rólag ipari kérdések szakszerű kezelése fog tartozni és egyúttal az iparosság köréből fel­hangzó panaszok fölvételét is teljesíteni fogja. Még több adminisztratív jellegű ügy Le- tárgyalása ptán az elnöklő Törköly József dr. szenátor a rendkívül nagy érdeklődés mel­lett lefolyt országos párt vezetőségi üilést be­rekesztette. 1928 október 5, péntek. _________ I cukorfeénfés mc&südási további halasztást szenved Prága, október 4. A minisztertanács ezen a héten nem ül össze, mivel a kormány több tagja külföldön tartózkodik. A rmnisztertaná- ©s©i csak a jövő héten hivr' ö^sze. Ilyenfor­mán a cukorkonfiiktus végi jes elintézése is­mét halasztást szenved. yenizelosz a szatantki vasútvonal problémáját is megoldotta Pária, október 4. Venizelosz görög mi­niszterelnök tegnap este végleg elhagyta a francia fővárost. Illetékes körök jelentése szerint Montreux-be utazott, ahonnan né­hány napi üdülés után hazamegy. Közben megállapodik Belgrádban és aláírja a jugo- ezláv-görög szerződést, mennek részleteit Parisban megbeszélte Marinkovics jugoszláv külügyminiszterrel. A Petit Párisién kommentárja szerint Görögország és Jugoszlávia között ellen­tétre eddig csupán a szaloniki-i vasút­vonal használata adott okot. Görögország ugyanis szuverénitásának meg­sértését látta abban, hogy Jugoszlávia ezt a vasútvonalat szabadon és vám nélkül hasz­nálhatta. Viszont Jugoszlávia a szabad for­galom korlátozásában Görögország roesz- akaratát vélte felismerni. A francia diplo­mácia barátságos közbelépésére az akadá­lyokat sikerült kiküszöbölni s a részletkér­dések elintézését a szakértőknek átadni. A szakértők négy hét alatt föltétlenül meg­egyeznek s a megegyezés után a jugoszláv­görög barátsági szerződés akadály nélkül megköthető. Lehetséges, hogy a megegyezés a jugoszláv-olasz viszony meg enyhülését fog­ja maga után vonni. Negertült ii osztrák feszSHség Bécs, október 4. A polgári laook ma nyugodtabban írnak a Bécsújhelyt várható október 7-iki eseményekről. A szociáldemo­kraták és a fajvédők tegnap jelzett meg­egyezése, amely a veszedelmes vasárnapot ketté osztja a két ellentétes csoport között, amennyiben délelőtt a fajvédőket engedi felvonulni, délután pedig a szociáldemokra­tákat, bizonyára elejét fogja venni a véron­tásnak. Ili pontikal gyilkosság Belgrádihm Relgrád, október 4. A Vreme szófiai je- Jeutése szerint a meggyilkolt Proiogerov tá­bornok egyik híve, valószín üteg Tonev Si­meon, a város centrumának egyik vendéglő­jében tegnap este több revölverlövést adott le Cirill Drangov k om > társ i vezér? ellen. Dran- gov kísérői — három közismert kom/itácsi — erre meggyilkolták a támadói — A macedón komité két csoportja között Protogerov halá­la óta heves harc dühöng, mely niapról-napra njabb áldozatokat követel. A tegnapi me­rénylet, melynek két áldozata van, szintén erre a harcra vezethető rIssza. Sinus sitiit*! Csehszlovákiának egy álam! fiait különösebb tárgyalni valója Kramár kritikával liléit® a külügyminiszteri expozé optimizmusát limes átvette s páisearépa-ieSszát: Európa Amerika eHen! Nehéz keresksdeSmi tárgyalások Jugoszláviával Prága, október 4. A képviselőház kül­ügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott To- ma®ék elnöki étével, amelyen Benes külügy­miniszter részletes expozét tartott. A kül­ügyminiszter csak nagy általánosságban adott tájékoztatót a külpolitikai helyzetről. Beszéde elején megemlékezett a KelJogg- paktumról. Legutolsó expozéjában — úgy­mond — még nem akart beszámolni arról, mi járatban volt legutoljára Franciaország­ban, Angliában és Németországban. E nagy­hatalmaknál azért járt — mondotta Benes —, hogy fel világosítsa őket Csehszlovákia rendkívül különleges helyzetéről, hogy rá­bírja ezeket az államokat arra, hogy Cseh­szlovákiát is meghívják a Kellogg-paktum aláírására. Vállalkozása teljes egészében si­került is. A németek nagyjelentőségű tárgyalási Németország és a többi nagyhatalmak közt a háború befejezése óta most foly­nak a legfontosabb tárgyalások. E tárgyalások Géniben csak kezdetüket vet­ték s tovább is folytatódni fognak, bár kü­lönböző nehézségekkel kell megküzdeni. Ha sikerül őket eredményesen lezárni, úgy ez a háborúk végleges likvidálását fogja jelente­ni A nemzetközi politika kialakulás Locar- nóvall kezdődött és most folytatódni fog a Dawes-ferv revíziójával, azaz véglegesen meg fogják állapítani Német­ország jóvátétcli összegét. A reparáeiós kérdés elintézésével kapcsolatban sor kerül a Rajna balpartjának kiürítésire is. A tárgyalások Géniben egyelőre arra az eredményre vezettek, hogy két bizottságot alakítottak és pedig a jóvétételi bizottságot és a kiürítési bizottságot, amely két bizott­ság rövidesen megkezdi munkáját és minden valószínűség szerint a tárgyalások eredmény­re fognak vezetni. Banes kadvenc témája: a leszerelés A nemzetközi aktualitások legutolsó ese­ményed közé tartozik a népszövetség most lezajlott ülése, amelyen a leszerelés kérdé­sét is szóba hozták. Az elégedetlenség és a pesszimizmus még nem helytálló. Sokan igen élesen kritizálták a népszövetséget, azonban a lefegyverzés kérdését olyan gyorsan nem lehet megoldani, mint ahogy azt egyesek kívánják. A leszerelés kérdését tulajdonképpen két ©lappéra kell osztani. Az egyik az, hogy magát a problémát hogyan kell megoldani, a másik pedig az, hogy hogyan történjék meg gyakorlatilag a leszerelés. A kérdéssel a nagyhatalmak behatóbban nem is tudtak egyelőre foglalkozni és az eddigi lesz eredési tárgyalások tulajdonképpen azért haladtak előre oly nehezen, mert nem is tudták, hogy milyen tervet dolgozzanak ki. A nagyhatal­mak nem foglalkozhattak behatóan a lesze­relés kérdésével, miért el voltak foglalva más igen fontos kérdéssel, gazdasági, pénz­ügyi kérdéseikkel, belpolitikai problémákkal. Európa és a nemzetközi politika szempontjá­ból jó volna, hogy ha a leszerelési konferen­ciát mielőbb összehívnák, mindez azonban nem történhetik meg mindaddig, mig a reparáeiós kérdés és a Rajna balparfiá- nak kiürítése végleges elintézést nem nyer. Mint ismeretes, a leszerelés problémájának alapgondolata a népszövetségi paktum nyol­cadik fejezetiére támaszkodik, amely kötelezi a népszövetségi tagokat arra, hogy redukál­ják háborús hadseregüket, azaz az 1919. évi katonai létszámot, még pedig oly arányban, hogy az összeegyeztethető legyen az állam és a nemzet közbiztonságával. 1922 óta foly­nak a tárgyalások és csak lassan haladtak előre, közben létrejött a locarnói paktum, amelyről sokan azt álitják, hogy ez nem oldja meg a kérdést, mert hiszen számos állam, különösen egyes középeurópai és délkelet- európai államok, 'ki van zárva a locarnói paktumból. Amíg előkészítik a leszerelés kérdésének megoldását, az államok egymás köz ölt ar b itrázssze rz ő d esek et k 5 tö ttok. Csehszlovákia eddig arbiirázsszérzödést kötött Németországgal. Ausztriával. Len­gyelországgal, Svédországgal, Dániával. Jelenleg tárgyalásokat folytat Svájccal és Spanyolországgal és a tárgyalások rövidesen megkezdődnek még hat-hét más állammal is. Anglia és Amerika konfliktusa A leszerelés kérdésének harmadik üt­közőpontja még a három nagyhatalom pro­blémája a h«ditengerészet kérdésében. Mint 1 ismeretes, Franciaország, Anglia és az Egye­sült Államok kőzett konfliktus támadt a fllot- íarendezés tárgyában. A napokban cserélték ki e tárgyban jegyzékeiket ezek az államok és most már remélni lehet azt, hogy a kon­fliktus Anglia és Amerika között megoldó­dik és akkor sor kerülhet a leszerelés első etappejára, vagyis nemzetközi általános kon­venciók kötésére a fegyverkezés csökkentése tárgyában és annak megállapítására, hogy bizonyos évek során hogyan lehet stabilizálni a fegyverkezés csökkentését. Csak évek múl­va kerülhet aztán sor egy második leszerelési konferenciára, amelv a leszerelés problémá­ját végérvényesen megoldaná. Ezután az a feladat hárulna a népszö­vetségre, hogy a nemzetközi ellenőrzést gya­korolja az egyes állomok leszerelése fölött. Mpa Amerika ellesi! Ma tehát technikailag elő van készítve, •nemzetközi politika szempontjából is meg­érett a leszerelés kérdésének megoldása, il­letve az első etappe megtétele. Ha sikerül ezt a három íőkérdést: a reparáeiós kérdést, a Rajna balpártjának kiürítését, továbbá a leszerelés kérdését elintézni, akkor egészen más feladjatok várnak a népszövetségre. Nem lesznek már szenzációs problémák, hanem a népszövetség munkájának rendes vágá­nyaiba kerülve, a gazdasági és pénzügyi kér­dések rendezését fogja munkába venni. Te­kintetbe kell venni Amerika óriási gazdasági fejlődését, nagy prosperitását, amely helyze­tét az Európának adott kölcsönök visszafize­tésének és kétségtelen szervezői fölényének köszönheti és számolni kell azzal, hogy Ame­rikának ez a gazdasági standardja Európával! szemben a jövő 20—30 esztendőben még emelkedni fog. Ennek következtében, ha a reparáeiós összeget megállapítják Németor­szággal szemben, úgy feltétlenül szóba kell majd kerülni annak, hogy az összes európai államok együttműköd­jenek Amerika gazdasági fölényével szemben. S e vonatkozásban feltétlenül szükséges lesz tekintetbe venni a középeurópai és oroszor­szági gazdasági szükségességeket. Nem lehet eltitkolni, hogy Csehszlovákiái, mint kiviteli államot, e változások kapcsán veszély fenyegeti, amelyre már most figyelmezteti az illetékes köröket, hogy a veszedelem váratlanul ne érje az országot. Beüss a kisantanfttól A kisantant bukaresti konferenciája azért volt szerinte fontos, mert most hangsú­lyozta a legerősebben a kisantant békés misz- szióját és konstruktivitását. A konferencia a íegerélyesőbben visszautasította a három ál­lam területi integritása ellen irányuló táma­dásokat és az eddigieknél is erősebben hang­súlyozta a kisantant gazdasági kiépítésének szükségét. A legközelebbi időben megtörtén­nek az előkészületek e gazdasági diskusz- sziókhoz. Benes ezután bejelentette, hogy Jugo­szlávia aláírta a szövetségi szerződés prolon­gálását, amit Benes mogátólérfetődő szükség­nek tekint s mint annak jelét, hogy a kisan­tant rendszere mindinkább megerősödik. Genfben tárgyalt Marinkoviccsal, Briandnál, Zal©szikivei, Müíler kancellárra:], vor Schu­bert államtitkárral, Walkó magyar külügy­miniszterre:] és másokkal. Mindezek azonban csak információs jellegű beszélgetések voltak. iaSissz teeslseáfiisjii tárgya* iások Jugoszláviával ős Romániával Most kezdődtek meg a kereskedelmi 'tár­gyalások Jugoszláviával. A tárgyalások ugyan nagyon nehezen haladnak előre, de mindkét félben megvan a jóakarat arra, hogy megegye­zésre jussanak. Ez vonatkozik Romániára is. Németországgal is folynak tárgyalások, vala­mint Kínával és Perzsiával. Reméli, hogy Oroszországgal is rövidesen megkezdődhetnek a tárgyalások. A csehszlovák köztársaságnak viszonya a szomszédos államokkal, valamint a többi államokkal stabilizálódott és a csehszlo­vák külpolitikának nincs semmiféle különle­ges tárgyalni valója egyetlen állammal sem s nincs uj problémája, vagyis meg lehet, állapí­tani, hogy a csehszlovák külpolitika normális meder­ben halad és alkalmazkodik a nemzetközi viszonyokhoz. Benes külügyminiszter beszéde végén régi Optimizmusát hangoztatta és teljes megelége­dését fejezte ki Csehszlovákia tízéves külpo­litikájának eredményei fölött. Reméli — mon­dotta, — hogy a jövő évtizedben ez az eredmé­nyes külpolitika folytatódni fog, Kramár elítéli Benes optimizmusát Benes expozéja felett azonnal megindulta vita. Az első szónok Kramár nemzeti demok­rata képviselő volt, aki élesen támadta Benes optimizmusát, mert szerinte a népszövetség ma tulajdonképp: n cBak egyes államférfiak gyülekezete. Nem lehet tőle várni sokat. A leszerelés kér­dését veszedelmesnek tartja mindaddig, amíg a békeszerető Európával szemben áll Szovjet- oroszország, amely csak a pillanatot várja, hogy Európát megtámadhassa. Továbbá azt is meg kellene tudni, hogy mennyire fegyverez­ték le Németországot benn az országban éa ezzel szemben Németország mennyire fegy­verkezik Oroszországban, mert hiszen bizo­nyos, hogy Oroszország ma tulajdonképpen fegyver- Ierakata Németországnak, amely igy játsza ki a versaillesi békeszerző­dés előírásait. Gazdasági téren ugyancsak nem talál okot az optimizmusra, mert az egyes államokat gazdasági téren is egoizmus vezeti, amint ezt Anglia kimutatta a cseh cukoriparral szem­ben. Egy gazdasági háború sokkal kíméletle­nebb lehet, mint egy rendes fegyveres háború. Anglia a csehszlovák cukor elleni eljárá­sával óriási veszedelembe sodorta a cseh­szlovák nemzetgazdaságot. Nem szabad elfelejteni, hogy a köztársaság el­vesztette a régi Ausztria-Magyarország piacát és most magára van utalva. Föltétlenül gon­doskodni kell tehát arról, hogy valahogy meg­mentsék Csehszlovákia nagyiparát. Svetlik cseh néppárti képviselő teljesen, magáévá teszi Benes expozéját, de kijelenti, hogy nemcsak Oroszország részéről fenyeget veszedelem, hanem a fascizmus oldaláról is. Czech dr. nérneít szociáldemokrata kép­viselő nincs megelégedve a nemzetközi hely­zettel. A Rajnavidék kiürítésének kérdésé­ben folytatót tárgyalások rontottak a német—i francia viszonyon. A francia—angol flotta- megegyezés viszont Amerikát kedvetlenítette el. A kisebbségi problémákat a népszövetség egyáltalán nem akarja úgy elintézni, ahogy kellene. A leszerelés kérdése sem olyan ked­vező, mint amilyen optimista módon Benes külügyminiszter állítja, mert hiszen a .Skoda-müvek legutóbb Romániával negyven évre szóló hadianyagszálitási szerződést kötöttek. A népszövetség tehát egyáltalán nem odja meg azokat a kérdéseket, amelyeket vártak tőle. Bnrian kommunista éles szavakkal visz- szautasitja Kramár támadását Szovjetorosz- erszág ellen s követdi Szovjetoroszország de kire elismerését A szocialisták Masyarerszáe elles? Necas csehszlovák szociáldemokrata kép­viselő ugyancsak visszautasítja Kramár állí­tásait és kijelenti, hogy nem Oroszország részéről fenyeget ve­szély, hanem sokkal inkább Olaszország részéről, nem is beszélve Magyarország­ról, amely szerinte sokkal militarizál­tabb, mint volt a háború előtt Porosz- ország. Hrusovszky cseh nemzeti szocialista kép­viselő teljes megelégedéssel veszi tudomásul Benes expozéját. Hevesen tám.dja Kramárt. Kijelenti, hogy az a tény. hogy nem ismerték el de iure Oroszországot, óriási károkkal járt a köztársaságra nézve. Felhívja a külügymi­niszter figyelmét arra, hogy az utolsó napokban számos ember jött Bur^cnlandból Pozsonyba, mert hazájuk­ban olyan hírek terjedtek el. hogy ma­gyar önkéntes csapatok fogják megszál- lani Burgcníandot. Kérdi, mit tud erről a külügyminiszter. Hvozdik szlovák néppárti képviselő sze­rint a népszövetség csakis azt teszi, amit a nagyhatalmak akarnak és egyáltalán nem veszi tekintetbe a kis államokat, jóllehet a kis államok sokkal nagyobb biztosítékot nyúj­tanak a békére nézve, mint a nagyhatalmak. Ezután Benes külügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Fizessen elő a mr MÉPiS ÜÉNTB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom