Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-24 / 243. (1870.) szám
Mai uámunk is eltfal BBt f VILévf. 243. (1870) szám * Szerda «■ 1928 október 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkól €S niSZlTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőségi Prága 1L» ltonská ulice negyedévre76, havonta26Ké;külföldre: nnlililni nnnr/nnin 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadoévente 430, félévre 226, negyedévre 114, Főszerteszíő: politikai napilapja felelős aetteszfö: hivatal: Prága n„ Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ fORGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha- mi mi ■■■■—— in h l'li' ui i ) mi 1111 iii ii i 11 ii mi mi mii (mi in in i ii iiiiiiiiiiiiiiiii i i iiiiTrrrimiirinrfiiiriiii~Mi' mim minin ...........mii 11 KeHogg-ffaktumtM a jóvátétel rendeléséig Prága, október 23. Így kívülről szinte nehéz tisztán látni abban az európai-amerikai mozgalmasságban, amely a KeMogg-paktuin párisi aláírása óta egyre nagyoibb méreteket ölt és egyre jelentősebb problémák felé nyúl, ihogyr egyrészt megnyugtasson, másrészt nyugtalanítson Európa fölkavart katlanában. Az első jelentősebb mozgalom szeptember elején, a népszövetség ülésszaka alatt indult meg — és fejeződött be. Kétévi kényszerű pauza után váratlan intenzitással újra beszélni kezdtek a rajnai kiürítéeröl. A német szociáldemokrata kormány a saját paci- flfeus beállítottságán és a francia szocialisták támogatásán felbuzdulva bevetette a kérdést a politikai köztudatiba, természetesen eredmény tetemül. Egy-két miniszterbeszéd, Briand feltűnően negatív válasza, Poincaró dhamberry-i nyilatkozata az álomképeket durván szétkergette és kisült, hogy a bék©fogadkozásoktól a béketettekig még nagy és különös az ut Előbb még mást kell tenni. Például: meg kell' oldató a fegyverkezés, illetve a leszerelés problémáját Csúf közmondás a w«i vis pacem para hélium", de ma aranyira való, mint talán még sose. Egy szocialista, Paul Boncour mondotta Géniben, hogy a leszerelés útja a fegyverkezés problémájának megoldásán át vezet — s nem ugyanazt mondja e modern, genfi terminológiába bujtatott aforizma, mint ama régi latin közmondás? S a nagyhatalmak valóban hozzáláttak, hogy ha nem a leszerelés^ de a fegyverkezés probléoná- fát megoldják. Az őszi külpolitikai szezon szenzációja #.z angol-francia flottaszerődés körül támadt izgalom, kouxmeutárháború és botrányfabri- kálás volt Ez a szerződés az első lépés a fegyverkezés megoldásához. Talán nem is nagyigényü a tartalma, nem jelent sem túl in agy jóságot, sem a megszokottnál nagyobb rosszaságot, de volt néhány olyan velejárója, ami valóban gondolkodóba ejtette az embert. Legelőször az, hogy a Kellogg-pakíum és a népszövetség korában a régi stílusú diplomácia ennyire divatban van még és két nagyhatalom nem átal katonai jellegű határozatot hozni a „várható háború" jegyében, Ugyanúgy, mint ahogy évszázadokkal ezelőtt a renaissance-világban gyakori volt a felső- olaszországi városok despotái között a különálló kis erők egyesítése a többi kis ellenség könnyű és biztos leverésére. Az angolfrancia flottaegyezmény a véd- és dacszövetségek tipikus sorába tartozik, tiszta háborús munka, amit különben a közvetlénül érdekelt felek, Amerika és Olaszország erélyes, szinte drasztikus magatartásukkal kellőképpen igazolnak. A szerződésben Anglia kimondotta: a tengereken én maradok ur és Franciaország kötelessége a támogatás, Franciaország viszont elérte, hogy a kontinensen ő marad az örökös ur — Anglia támogatása mellett. Ily szabályosain még sehol fel nem osztották jő kontinensünket. Ezek után a washingtoni szerződés Amerika szempontjából elveszíti praktikus értékét, mert hiába épít az Unió ugyanolyan flottát, sőt nagyobbat, mint Anglia, ez az utóbbi állandóan kedvezőbb helyzetben marad, tekintve, hogy minden körülmények között föltétlenül számíthat a lepaktált Franciaország támogatására. S érthető, ha ezzel az élői ölt étellel Anglia már szívesen ül le a genfi tárgyalóasztalhoz: jöhet az aránylagos leszerelés, jöhet a rajinai kiürítés, Anglia nem 'fél a kiszalbanA közeli választási kampány a kipviseiőház költségvetési előszele vitájában Ondenso szlovák néppárti képviselő burkolt szavakkal eilenzékbemenissel fenyegetőzik, ha az agrárok gáncsot vetnek a part útjába — fi néppárti szónok frázisai a magyar kisebbség sorsáról — Krusovszky már a szlovák néppártiakat is magyarnak nézi Prága, október 23. A képviselőház ma folytatta a költségvetés részletes politikai vitáját. Minden szónok a képviselőház szónoki tribünjét arra használta fel, hogy választási agitációs beszédet tartson. Jellemző, hogy még a kormánypárti szónokok sem kim élik egymást. A cseh kormánypárti szónokok ütik a német kormánypártokat, a németek a cseheket, a szlovák néppárt az agráriusokat és a cseh néppártot és ez igy megy egész nap. Az ülést reggel fél 9 órakor nyitotta meg Malypetr elnök. Az első szónok Kunz német keresztényszocialista volt, aki örömének adott kifejezést afölött, hogy amióta pártja a koalícióban van, a gazdasági helyzet javult Kritizálja az egyes költségvetési tételeket s hangoztatja, hogy a katonai és külügyi szolgálatnak alkalmazkodnia kell az ország teherbírásához. A kisebbségek ügyét értelmi alapra kell fektetni, a hadikárosultak helyzetén javítani kell és a lakó védelmet csak fokozatosan szabad leépítem. Krusovszky a „ludákokrdl” Ezután Benes szócsöve, Hrusovsky cseh nemzeti szocialista képviselő szólalt fel, aki kijelentette, hogy a németek kormányba jutásával az állam helyzeja* lényegesen rosszabbodott. Élesen támadja a szlovák néppártot Majd azt bizonyítgatja, hogy a magyar politika uj teóriákat szerkesztett (?) Szerinte agy a hivatalos budapesti politika, mint a ludákok politikája elsősorban Szlovenszkó belső válságára épit. Budapest ma is beavatkozik Szlovenszkó belügyeibe és ennek eredménye az, hogy megbízható járási főnököket elbocsátanak állásukból és helyüket notórius magyarónok foglalják el(?!) A Tuba által vezetett állami közigazgatás demoralizálja az állami hivatalnokokat Szloven- szkón. A ludákok terrorja ellen már az agráriusok is állást foglaltak Pozsonyban és ez állásfoglaláshoz csatlakoztak egyes agrárius képvidő fegyverráták kicsiségétől, hisz állandóan másodmagával lesz* így juthat az okos ember, a Foreign Office és a Quai d'Orsay nagy szellemeinek vezérletével, a helyes fegyverkezés révén a hőn óhajtott „leszereléshez". Az angol-francia flottaszerződésnek második ijesztő velejárója a nyomában támadt botrány volt, melyből mindenekelőtt az tűnt ki, hogy nemcsak a szerződések érdemleges részében uralkodik döntően a régi titkos diplomácia, hanem a külső rendszerek és módszerek sem mentek a régi stílus utálatos eszközeitől. Okiratlopások, mint a diplomáciai jóviszony megbontói, pénzzel vásárolt titkos akták a kancelláriák lázas működésének előterében, kémek, morál insanityk garázdálkodása a nagykövetségek bársonyos szalonjaiban vagy páncélszekrényeiben, csupa ősrégi és cseppet sem elavult rekvizitum, melyek létezésében azok után, hogy egy ízben világháborúiba kergettek, nem mertünk elsők is. A ludákterror mindenütt érezhető, elsősorban iskolaügyekben. A felekezeti iskolákban sokkal kevesebb órában tanítják a hittant, mint az állami iskolákban, ezzel szemben az állami iskolákban a papok befolyása oly nagy, hogy az állami tanítók inkább felekezeti iskolákba való áthelyezésüket kérik. Ilyen a helyzet Szlovenszkón a szabadság tizedik évében. Az egészségügy terén is elbocsátották a megbízható embereket és helyükbe 'magyarok kerültek (?!) Az egészségügy terén, amióta a minisztérium szlovák néppárti kézben van, korrupciós rendszer ütötte fel a fejét. Kormánypárti szónok, aki diktatúra miatt panaszkodik Spacek cseh nemzeti demokrata képviselő igen éles támadást intézett a német kormánypártok ellen, főleg pedig Mayr-Harting igazságügyminiszter ellen. Kifogásolja, hogy nincs parlamentáris élet, hanem inkább diktatúra érvényesül, ami a kötött jelölőlista-rendszer következménye. Mint koalíciós képviselő megvallja, hogy a mai koalíciót nem a cseh szív diktálta s amit a kormánytöbbség cselekszik, azért nem is vállalhatja a felelősséget A cseh kormánypártok azonban azért választották ezt a koalíciót, nehogy még rosszabb legyen a helyzet, mivel egyes pártok osztályuralomra törekedtek. Mayr-Harting igazságügyminiszter az államból ugyanazt a német nemzeti ideált akarja megvalósítani, amit Schollich és Jung német nacionalisták képzelnek el. Ha van valaki, aki a mai koalíció szétesését elősegíti, úgy ez Mayr-Harting igazságügyminiszter, Ez 'látható abból is, hogy milyen ellenséges hangon Írnak a német lapok és milyen álla meileues beszédek látnak napvilágot, anélkül, hogy ez ellen az igazságügyminisztérium lépéseket tenne. Amióta a németek a kormányban vannak, az iparban, kereskedelemben nincsenek kellően képviselve a csehek, a német bankok nem vesznek fel cseh alkalmazottakat. Helyesli Benes külpolitikáját az irányban, hogy a kisanlianttal és Franciaországgal kötött katonai szerződésekkel az állam védelmét biztosítja, továbbá barátságos viszonyt akar teremteni Lengyelországgal és természetesen barátságos és korrekt viszonyban akar’ élni Németországgal és Magyarországgal is. Kéri a külügyminisztert, hogy utasítsa vissza a nemzetközi fórumok előtt a magyar és német propagandát, amely az itt élő német és magyar kisebbség elnyomatásáról panaszkodik. Állást foglal Szóvjetoroszorszá<r de jure elismerése ellen. Heeger német szociáldemokrata képviselő Mjc&eíriá, hogy a ■washingtoni deklarációból eddig semmit sem valósítottak meg. A szabadság szóban és írásban a mesék világába tartozik, parlamentáris téren pedig a szólásszabadságot teljesen elnyomják. A sajtószabadság terén a helyzet ugyanez. A lapolkobzások napirenden vannak és egyre emelkednek. Autonómiáról szó sincs. Ondenso a magvar kérdésiül Ezután Ondercso szlovák népoárti képviselő közel kétórás .beszédében rámutatott arra, hogy 1921-ben az akkori nemzeti koalíció tényleg a szlovák nénnártt ellen dolgozott. A szlovák népűért nem pártérdekből, hanem államérdekből lépett be a kormányba és mikor a Rothermere^ákció a nemzetközi fórumon naoviilágot látott, a szlovák néppárt vol't az egyetlen, amely nem bujt semmiféle egylet és liga mögé, hanem egyedül és önként a legenélvesebb harcot vívta a Roth ermere^ak- cióval szemben. A magyar kisebbséggel való megegyezés kérdéséről a következőket mondja: Hajlandók vagyunk ezt a kérdést bárkivel rendezni, de egv kérelmünk van. Hogyha mi a magyar kérdésről beszélünk, a másik oldalon tisztességesen, tárgyilagosan reprodukálják ezt, ne pedig oly hamisan(?), ahogy ezt Fodor Miklós teszi. Mi nem titkoljuk él azt a tényt, hogy itt magyarok vannak és magyarok lesznék. Mi nem akarunk azok lenni, akik a tényeket oíh;.”~~"'’ A mentőbbé hinni. Most látjuk, hogy itt vannak. A követségeken vigan lopják az aktákat és az ellopott titkokkal ki próbálják emelni a világot meghitt sarkaibőL A rajnai kiürítés és az általános leszerelés pacifizmusát a flottaszerződések háborús hulláma követte, de a békére vágyó psziché nem terrorizálható és uj előretörésre készül. Politikailag a helyzet változtathatatlan s a fegyvereket nem lehet redukálni. Felvonul tehát a huszadik század életének legfőbb kritériuma, a nemzetgazdaság s az igyekszik kivezető utat találni a bajból. Parker Gilbert Churohillal és Poincaréval tárgyalt a reparáciők 1 ecsökkente tt végösszegének megállapításáról. Óriási jelentőségű dolog volna, ha ebben a kérdésben megegyezés történnék, mert megegyezés esetén eltűnik az államok között az a legfőbb ok, amely eddig közeledést, kiürítést, lefegyverzést legfőképpen gátolt: a hitelek és a jövedelmek rendezetlensége és súrlódásaiknak megszüntetése. Németország és a szövetségesek között a főellentétet a jóvátétel rendezetlensége alkotta: Franciaország többet várt, mint amennyit Németország fizetett, Anglia elégedetlen, Németország fölháborodott, mert túlsókat kérnek tőle. De Franciaország és Amerika, Anglia és Amerika jóviszonyát szintén az felhőzi be, hogy elintézetlen pénzügyi természetű problémák vannak köztük. Ha ezeket egyszer megoldják, nincs ok a haragra többé és a pacifizálás megkezdődhet. Sok próbálgatás után a Kellogg-paktűni megteremtői jó helyen fogták meg a dolgot, ha a jóvátétel mindenekelötti megoldásának szükségességét hangoztatják. Ez az a fogantyú, amely föltárhatja a kaput és hozzá vezetheti a népeket a vágyott békevilághoz, akár a rajnai kiürítéshez, akár a lefegyverzéshez. N
