Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-21 / 241. (1868.) szám

I 1.4 «*8 <**»« M, mim*. vrjr^mH^3araiBaBiisz,wBi»inuMiBaraCT«aMMa»HmaimmAvg,^ SZTOHAZ-KönYvKUbTCIRA SZAKADÉK Dzsrkó István regénye — A Kazinczy-hiadóvállalat kiadása nyöcrte lenül racionalizálja, egész jő busám oaz .. Oroszországban kivégeztek egy magyar hi vatalnokleányt, akit a Szántó Zolíán-íéle összeesküvés elárulásával vádoltak. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Emlékezetes még a Szántó Zoltán-féle kommunista össze­esküvés, amelyet két év előtt leplezett le a budapesti rendőrség. Ezzel kapcsolatban a Vági-párt több tagját tartóztatták le, köztük volt Mandl Irma titkárnő is, akit, miután nem tudtak rá semmit sem bizonyítani, szabadon- bócsátottak. Mandl Irma a háború alatt az államvasutak szolgálatában állott, majd a kommün idején a kommunistákhoz csatlako­zott és mivel a inagvar-német és angol gyors- és gépírást igen jól bírta, jó állásra tett szert. A kommün után felelősségre is vonták. Mivel azonban bűncselekményt nem követett el, szabadlábra helyezték. Innen a Vági-pártba került és belekeveredett a Szántó-féle össze­esküvésbe. Az összeesküvés leleplezése kínos feltűnést keltett Szovjetoroszországban, min­denképpen bűnbakot akartak találni és rásü­tötték Mandl Irmára, hogy azért engedte őt szabadon a budapesti rendőrség, mert a szer­vezkedés minden részletét elárulta. A szovjet ezért Mandl Irmát halálra Ítélte és elhatároz­ta. hogy Moszkvába csalja, ahol végrehajtja rajta a halálos Ítéletet. Evégből Szántó Gyula és Szántó Mihály magyar kommunisták meg­jelentek Mandl Irmánál. Az előbbi a berlini szovjetkövetség alkalmazottja, az utóbbi pe­dig moszkvai filmszínész. Ezeknek sikerült befonni Mandl Irmát és nagyszerű állás ürü­gye alatt Berlinbe csalták, itt aztán kijelen­tették neki, hogy az állás be van töltve, de felajánlották, hogy Moszkvába viszik. A leány beleegyezett, együtt el is utaztak, azonban alig tette át a lábát az orosz határon, a vörös katonák letartóztatták és a forradalmi tör­vényszék elé állították. Moszkvában a Lubin- skaja-utcai fogházban hónapokon keresztül sínylődött, gyötrelmes módon vallatták és végül végrehajtották rajta a halálos Ítéletet: felakasztották. — Orthopadia. Lábelgörbülések, a sán­taság különböző okai, rossz testartás, hátge- rincelferdülések, rheumás bántalmak, csont- és izületi megbetegedések, bénulások stb. kezelése: Weil Miklós dr. orthopadiai inté­zetében, Braíislava—Pozsony, Védcölöp-ut (Palisádv) 51 sz. Tel. 25—9ö. Rendelés: 10— 12., 3—5. — Törökországban november elsejétől ti­los a török betű. Konstantinápolyból jelentik: A török kormány rendeletet adott ki, amely szerint november 1-étöl kezdve a török Írás­jegyek használata a legszigorúbban tilos. A rendelet kiadásával egyidejűleg körlevelet küldtek valamennyi török lap kiadótulajdo­nosának is, amelyben közlik a laptulajdono­sokkal, hogy minden újságot, amely novem­ber 1-je után még mindig török Írásjegyekkel jelenik meg, azonnal elkoboznak. November 1-étől kezdve Törökországban tehát már csak latin betűkkel nyomtatott újságok jelenhet­nek meg. xx A jó gyomor: boldogság! Ax emberi szer­vezet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotó­nak, aki minden mechanizmus örökérvényű pél­dájává teremtette meg. De ennek a csodálatos műnek a műnk ja is csak akkor összevágó, ba minden apró alkotó része szabadon és biztonság­gal működik a maga helyén. Egyetlen sróf vagy egy kis kerék lazuljon csak meg, mindjárt fel­bomlik a munka rendje és a szervezet látszólag legtávolabb eső része is megérzi, hogy valahol hiba van. Hát még mekkora a baj, ha a szerve­zet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Pedig ez a mi életünkben mindennapos jelenség. Gyenge gyomorral jövünk már a világra is rend­szerint és attól fogva életünk végéig legfőbb ba­junk a gyomrunkkal van. Baj, ha keveset eszünk é3 dupla baj, ba túl terheljük a kazánt és a vé­ge, hogy minden ember gyomorbetegségben szen­ved. Kezdődik a savtultengéssel és vele járó égés­sel, majd jön a leggonoszabb következmény: a gyomorfekély, amely már annyi embernek okozta vesztét. A mesterséges készítmények egész sorá­val próbál véde ' bennünket ez ellen az orvostu­domány. Egész rövid időre mutatkozik is ered­mény, hogy aztán ujult erővel törjön ki a baj. És kiderül, hogy egyetlen igazi orvosság van csak: a jó étvágy, amely az egészséges éhség-bői születik. A beteget az gyógyítja meg, aki ezt elő tudja idézni. Iparkodjunk tehát ezt az egészséges éhsé­get előidézni s meglátjuk, ...ilyen étvágyunk lesz. Ezt pedig könnyen elérhetjük, ba a gyomorbán- talmak ellensúlyozására a cigelkai István-forrás igen dús rokarbonátos és jódtartalmú vizét isszuk. Számtalanszor -yert beigazolást, hogy a legszigorúbb dietikus étkezésre utalt szenvedő egyén már néhány üveg elfogyasztása után boldo­gan tapasztalta, hogy a tegnap még kínzó gyo­morfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Egy ilyen áldásos hatású víznek valóban közgazdasági jelentősége van, mert hisz az egészséges ember munkateljesítménye mégis csak értékesebb és nagyobb, mi”' azé a szegény szenvedőé, kit be­tegsége kinoz. Felebaráti kötelességet teljesít mindenki, ha e viz létezésére a gyomorbajosok figyelmét felhívja. A cigelkai István-forrás vizé- ! nek fogyasztására azonnal megszűnik a gyomor- j égés, a gyomorfekély pedig rövid idő alatt gyó­gyul. A sok szenvedőnek nem kell többé diétát tartani, mert egyszer s mindenkorra megszabadul a savtultengéstői. A Forráskezolősóg Bártfa (Bar- dejov), Szlovenszkó. mii toll, paltnDáü és min wíní” 3kBil5 HalMCa elén nemű arckiütés ellen biztos batá»u SZNISTSÁK-félc kerafle*, szappan és pomÁer. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, Mnkaíevo. Szélütés egész Européba és a tengerentúlra Is. Előbb egy kritikát olvastam erről a könyvről s csak aztán olvastam a regényt. A kritika annyit mondott róla, hogy nem a vár- vavárt szlovenszkói regény, mert nem szlo- venszkói tárgyú, nem szlovenszkói légkört tük­röz, nem szlovenszkói tájképek fotografál ód­nak benne, nem szlovenszkói sorsokat és fáj­dalmakat jajgat s hogy vannak más regények, melyekben több ez a szolvenszkóiasság. Min­denesetre ez is szempont és lehetnek kriti­kusok, akik haragudnak azért, ha az írok más­ról innak, mint amiről ők, a kritikusok sze­retnének írni, de ez véleményem szerint nem az írók hibája, hanem a kritikusok baja. Ez­ért aztán elhatároztam, hogy én Darkótól nem fogok kívánni előre semmit, sem szloven- szkóiasságoít, sem szlovenszkóiatlanságot, az a fontos, hogy ő, az iró mit akar mondani ne- j kém, az olvasónak. Mert nagy baj volna, ha a kritikusok osztanák ki a penzumokat az íróknak és nem megfordítva. Az említett kri­tikusnak előre készen állt és üresen állt egy skatulyája: a szlovenszkói regény, Szlovenszkó regénye, ezt akarta mindenáron betölteni Dankő könyvével, de az a szegény regény nem fért a skatulyába. így aztán a kritikus a re­gényben kereste a hibát. Darkó egyike azoknak az igazán keve­seknek Szlovenszkóin, akik az elhallgatás, a közlési ökonómia művészei. A félszázad előtti magyar írók általában tulközlékenyek vol­tak, a szavukét a nyelvükön hordták. A köz­lés dinamikáját Kemény óta főleg Móricznál és az iijabb íróknál látjuk erősebben, míg például még a nagy Jókai is a képzelet, a me­seszövés dinamikájával pótolta a közlési öko­nómiában rejlő erőt és mélységet. Daikóban megvan ez az erő és biz­tonság. Tud elhallgatni s tud a maga idején, a maga helyén közölni. Egész a re­Vizsaintes sorok: 1. Híres olasz prédikátor a reneszánsz-korban. 14. Erdélyi magyar város, me­lyet a vértanuk emléke szentel meg. 15. Visszafe­lé: kettőből áll egy. 16. Szőllőtőke mellé dugják. 17. Délafrikai angol tartomány. 19. Erre nem ját­szunk. 21. Tárgy szinonimája. 23. Visszafelé: ás­ványos termék. (Ékezet hiányzik.) 24. Ellentéte a gyönge. 26. Becézett női név. 28. Imádkozz! — la­tinul. 29. ősmagyar nemzetségfőnök. 31. Tolvaj természetéről ismert madár. (Névelővel.) 33. Visz- szafelé — Mongol ország fővárosa. 34. Latin ellen­tétes kötőszó. 35. Ennek a várában szenvedett Monté Ohristo. 37. P-betűvel az eleijón: Társas gény utolsó oldaláig izgatottan kérdeztem, vártam, kerestem, hol hát a óim, hol az a bi­zonyos szakadék, amiről a könyv szól. Csak az utolsó mondatban találtam meg. Pedig az egész regényben végesvégig a szakadékról be­szél. Ez Darkó. Mi ez a szakadék? A háború, mely kor­elválasztó sötét mélységként tátong a hábo­rút átszenvedett, idegbomlott idősebbek és a háborútól tisztánhagyott fiatalok között. A szakadék az a korforduló, amely a volt föld- birtokos nemesi hivatalinokokból és katona­tisztekből, a romantikus magyar uriság eme pazar és pazarló hőseiből, komoly, reális üz­letembereket, gabona- s könyvügynököket tu­dott. faragni. A maradék az a sorstragédia, mely emez elsodort emberek egykori roman­tikusan ragyogó és a mostani prózaiasan szürke élete között sötéten ott lappang a lel­kűk mélyén. Az amerikaiasodó modem kor tragédiája, mely bizony végigborongott a mai magyar lelkeken és bit az uj demokratikus életformák munkasoraiba edzett, kit pedig a kétségbeesésbe és a halálba taszított A leg­aktuálisabb korprobléma ez, egyetemes szé­lességű téma. Különösen most, amikor az apák és fiák oly különös döbbenettel, köl­csönös (panasszal néznek egymás szemébe és meg akarják érteni egymást Erről szól Darkó könyve és bizony nem nagyon vettem észre, hogy e nagy probléma közben Szlovenszkóról meg is feledkezett, de csöppet sem sajnáltam, hogy „a“x szloven­szkói regény cimü skatulyámba nem illett bele Darkó könyve. Béri Balogh Mihály, a regény főhőse, hu­szárfőhadnagyból lett gabonaügynök. Huszá­ros biztonsággal tanulta el a kereskedőember üzletcsinálás! stratégiáját, városi életét egé­szen sablonra rendezi, vágyait, igényeit kö­összejövetel. 38. Visszafelé — helyhatározó rög. 39. A római pénzegység. 40. Hivatalos helyiség. (Vég­ső magánhangzó hiányzik.) 42. Visszafelé — az apának van. 43. Visszafelé — igy szólítják a gyer­mekek az apát. 45. Az V. Károly által katolikusok és protestánsok között létesített Írásbeli megegye­zések. 48. Ami nem utánzott. 50. A régi magyar vasutak jelzése. 5,1. A lamaizmus egyházi feje. 52 Így nevezi a magyar a szerbet. 53. Szívós, nagyot- nehezen olvadó nemes fém. 55. Bosszulni szinoir mája. 57. Kerék, közkeletű idegen szóval. 58. I; nevezi a magyar sógorát. (Második betű hiánv zik.) 60. Visszafelé — ezl leszeni most is. 61. ember válók a snájdig katonatisztből, Bergor tőzsdeügynök társából. Az uj életszisztémáiba belekéigesedett szívvel nagyszerűen tartja magát, mig egyszer csak vissza nem hertCU volt asztál ysoreosad közé, a vidékre, a föMh birtokos magyar urak társaságába. A föld, az elúszott föld szaga, a falu egészséges, tiszta levegője megcsapja szivét, itt megtisztxrit, megnemesült alakban találja viszont azt a lányt, akit a városban csak érzékein keresz­tül látott meg. A megkérgesedett szivü ügy­nökből lángként csap föl az ata/visztükus vágy: vissza a földöz! Házasságra gondol, mert a városi futó kaland itt a faluban szerelemmé magasztosul szivében, ügy érzi, minden csak nehány szón fordul meg, ezt a nehány szót, ezt a nehány sorsdöntő mondatot kell csak elmondania és visszaszentinjentálisodhatik az­zá, aki volt, ledobhatja az elanaerikaisodás kérgét, mely ezivét-lelkét megüti. De valami határozatlanság, gyávaság fogija meg a nyelvét s amikor végre megszólalhatna: már késő. A visszatérés hídja lecsapódott, leszakadt előt­te, nincs visszatérés, a tiszta falu, a föld ér­des, szögletes, bizarr, de jószándéku fiai visz- szaüldözik a városba, kis bűnből lavinasze­rűen nagy bünhődés szálkád rá. Mint az űzött vadat, úgy kergetik ki puskalövésekkel a vo­natra, mely a város felé indul vele. De ott sincs mit keresnie. Itt kell maradnia, le kell lépnie a földre, az anyaföldre, vissza, haza. Kiugrik és érzi, hogy „millió és míliió ki­lométeren át tartó üres levegőbe lépett." A szakadékba. Darkó ezt a tragédiát mesterien gondolta el és művészi kézzel fogta meg. A kidolgozás természetesen nem ment némi írói önkény­uralomtól, a könyv részednek aránya nem mindenben vág össze a regényrészek arányai­val, (mert például a könyv első harmada leg­feljebb csak egy negyede magának a regény­nek), az első részben aránylag kevés a cselek­mény és több a falu rajza és az itt levő epizó­dok a részarány különbözősége miatt na­gyobb fontosságúvá nő a kelleténél az egész rovására. Azonkívül az indulásnál, a könyv első fejezeteiben még túlteng az elméleti szembeállítása a jellemeknek, az elmélkedő Francia személyes névmás. 63. A japánok ősi nem­zeti játéka. 64. A csuz közkeletű elnevezése. 66. Visszafelé — ezt keressük a cselekedetekben 67. A 29. vízszintes első és utolsó betűje. 68. Drága, kedves latinul. 70. A súrlódásnak van ilyen hatása a mozgásra. 72. Főzéshez, sütéshez szükséges. 74. A kicsinységet kifejező ikerszó első fele. 75 ........... in Germany. 76. Női név. 78. Mutató névmás. 79. Becézett női név. 81. Mezőgazdasági szezonmun­kás. 83. Visszafelé — ilyen körülmény is van. 86. Ház mellett van. 87. Becézett férfinév. (A harma­dik helyen az u betű hiányzik.) 88. Ez a bor, sör, de a viz is. 89. Nógató felszólítás. Függőleges sorok: 1. Húsz János híres latin történelmi mondása. (Szent együgyüség.) 2. így nevezte a római kultusz a jóst. 3. 28. vízszin­tessel. 4. Visszafelé — lendület közkeletű idegen szóval. 5. A jószivü ember teszi. 6. Nyugatszloven- szkói magyar község, cukorgyára is van. 7. Beteg­ségi tünet. 8. Nem hiteles — közkeletű idegen szóval. 9. Visszafelé — kicsinyítő képző. 10. Ma­gyaros férfinév. 11. = 3. függőlegessel. 12. A mér­ges kutya teszi. 13. A régi világban a legdísze­sebb doktorrá avatás. 18. Ezt teszi a 81. vízszintes. 19. Sokan haltak ilyen halált a világháborúban. 20. A tölgy termése. 22. Hová kérdésre felelő helyhatározószó. 25. Helyűatározórag. 27. Francia birtokosnévmás. 30. így szólítják: meg az angol ki­rályt. 32. Primitív népeknek a hite. 33. — 14. víz­szintes. 36. Aki idegenből ültet át valamilyen munkát. 38. Angol főurak (névelővel.) 40. P-betü­vel az elején — ezen keresztül jutunk a paraszt­házba. 41. Görög istennő. 43 Visszafelé — kamara tájszólással, 44. Az ügyvéd teszi az adóssal szem­ben. 46. Helyhatározórag. 47. Visszafelé svájci he­gyigazdálkodás formája. 48. Oditő ital. (Az utolsó betű első helyre kerül.) 49. Ilyen pont is van. 54. A római férfiak viselete. 56. Lop szinonimája. 58. Busul szinonimája. 59. Visszafelé — ezt mondja el a gyerek, mielőtt nyugvóra tér. 62. Becézett férfinév. 64. Tanácsos — szláv szóval. 65. A kör legnagyobb húrja. (Első betűn ékezet hiányzik.) 67. Visszafelé — valakit hiteget. 69. Nemrégiben elhunyt híres prágai születésű német költő. 70. Francia névelő. 71. Azonos magánhangzók. 73. Visszafelé — idős szinonimája. 75. Nevezetes boly­gó. 77. Jegyzék — idegen nyelven. 80. A vadász teszi. 82. A legtöbbet emlegetett magyar költő. 84. Kis erdei ház. 86. Visszafelé és é-betüvel közepén számnév. 88. -bán, -ben a latin és német nyelvben. Mai keresztszórejtvényünk helyes megfejtői között a következő Öt jutalmat sorsoljuk ki: 1. Egy remekművű cigarettadoboz a Frostig Testvérek pozsonyi ékszergyáriból. 2. Egy P. Pro- ehászka-féle illatszeretuit. 3. A P. M. H. negyed­évi tiszteletpéldánya. 4—5. A modern irodalom egy-egy kitűnő terméke. KERESZTSZÓREJTVÉNY 8. A P. M. H. negyedévi tfszteletpéldánya: Bérczy László. Rimaszombat, Kiskút n. 23. 4. Csermely Gyula: Atoprini nási. Dzubek Vilma, Veiké Bieliee, okr. Tapolöany. 5. Jack London: Já.ték az élettel. Medve Jó­zsef, Dovhoje. A 31-ik száma keresztszórejt vény. A helyes megfejtők között megejtettük a sor-j solást, amely a következő eredménnyel végződött: i L Egy remekművű ezüst gyümölcstál a Frostig i Testvérek pozsonyi ékszergyárából: Nemessányi Lydia, Pozsony, Mihálykapu-utca 4. 2. Egy F. Prochászka-féle illatszeretuit: Kálik i Istvánná, Ungvár, Bercsényi-u. 28. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom