Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-21 / 241. (1868.) szám
tm <**»*» a, *BáTx*r. ........................ A csepeli vámmentes kikötőt 15 emeletes raktárházak, és modem viííamosgépek teszik Közép- Európa kereskedelmi gócpontiává Huszonnégy millió pengőbe kerüli a lagnagyobb magyar iparmedence kiépítése Budapest, október 20. (Budapesti szeikeertőeégűnktól.) Kiváló és a jövőbe látó magyar (mérnökök és közgazdászok már régen éltlátták a Budapest melletti nagy kereskedelmi- és ipari kikötő létesítésének fontosságát. Annakidején terveket is készítettek ezekről a nagyszabású muiik álatokról, azonban ezit a tervet akkor még nem lehetett megvalósítani. A kikötő ügyéit 1922-be® vették kézbe és a munkának végrehajtását az egyik legfkivó- lóibb magyar mérnökre, Zielinssky Szüárd. dr. kormánybiztosra bízták, aM kiváló raunka- tánsával, Maorer Gyula kormánybiztossal hét- évi kitartó mnnka után végre megteremtette azt a modem, közgazdaságilag is rendkívül fontos, nagy magyar dunai kikötőit, aihd mo«t tizenötemefetes raktárházba® 350.000 mázsa gabonát tudnak {elraktározni, ahol gigáid méretű villamos-emelő- d&rcxk pillanatok alatt hetven mázsás súllyal gördülnek tova 800 méteres mo»- gópályájnko®. Ezelőtt hét évvel még tejese® lakatlan, kopár vidék volt a Csepel szögeit déli része. EfcD^k*ten<58zázhusz»nkettő(ben munkások jelentek meg, csákányok kai, ásókkal és rövid néhány esztendő alatt átvarázsolták az egész, területet. Munkájuk nyomán megjelent a kotrógép, amely kitisztította a csepeli Dunáéig medrét, a partokat feltöltött ék, zsilipeket emeltek, hajózási csatornát szabályoztak, ipari medencét létesítettek éis létrehozták a legnagyobb közgazdasági alkotást: az uj csepeli kikötőt, amelyet méltán tarthatunk Középeurő- pa dunai kereskedelme gócpontjának. Huszonnégymillió pengőbe kérőit az aj kikötő rÁ trifcőtóügyek kormán ybiztossága szerdán ®Se4őtt eaftöbemtífcatót rendezett, amelyre külföldi újságírókat is vendégül láttak. Mau- ner Gyula helyettes éllamtiitkár, a fcikötőügyek fáradhatatlan kormánybiztosa, üdvözölte a Mriaptrőfcat a SumegözöB szalonjában és néhány szóval beszámolt arról a hatalmas munkáról, amely a kopár terepen néhány év alatt virágzó terepet varázsolt elő. A kormánybiztos részletesen megmagyarázta, hogy a csepeli részen négyféle kikötő épült és pedig: szénMSbötő, amelynek legnagyobb fontossága az, hogy az eddigi szénkirakodőkat, amelyek a város területén fekszenek és az utcák levegőjét beszennyezik, a városon kívül helyezzék el, a nyalt dunai kereskedelmi kikötő, medence, melyek a vámmentes kikötőt alkotják, azután a soroksári belső kákötőmedenoe és az ipari kikötő. Maurer helyettes álamtitkár elmondotta, hogy a magyar állam 24 miliő pengőt fektetett bélé ezekbe a munkálatokba, de hangsúlyozta azt is, hogy ez a tőkebefektetés a nemzet vagyomosodásia szempontjából tízszer nagyobb értékű, mert ez az uj kikötő hatalmas forrása les* a magyar gazdasági életnek. A limisíhajó eközben élsiMott az összekötő vasúti híd alatt és a Duna balpartján máris láthatóvá lett az uj kikötő első része, az úgynevezett „szémkiköíő“, amely nemcsak a szén tárolásával szolgál és a dunai gőzösöknek szénnel való ellátására, hanem arra is, hogy a rajta létesített csuzdák segítségével a főváros déli részeinek (tüzelőanyagellátását biztosítsa. Ez a kikötőrész, a kavácsfprgajlom céljaira its alkalmas, a Dunából hozott katvicsot az üsző elevátorok partra rakják, hogy onnan aztán elszállítva, betonépitkezésekhez használhassák fel. Gigászi raktárházak a vámmentes kikötőben A szénkikőtőtől néhány száz méterre, mindjárt a szabad Dunaágbél nyílik a két kereskedelmi medence: a vámmentes kikötő. Az északi medence hatalmas méretű és mindennemű áruforgalom lebonyolítására alkalmas. Ezerkettőszáz méter hosszú és kétszázötven méter széles. A partokon villamos ivlám- pák állanak, kissé beljebb gigászi méretű raktárházak és eroelődaruk jelzik ez itt rövidesen kifejlődő gazdasági életet Amikor a ha jó befutott az öbölbe, az északi medencében jobbról a parton két óriási vdarooe emelőgépet hoztak mozgásiba a munkások. Mindkettő síneken nyugszik és egy gombnyomásra 800 méterre fut ím fedft tonna árat etnei fed egyezerre és rak uszályba, vasúti kocsiba vagy enned ki azokból. Tizenötemeíetes gabonatárolók és szivógépmamutok A medence baloldalán áH a kikötő legérdekesebb alkotása, a 15 emeletes gaibopatár- ház, amely 350.000 métermázsa gabona befogadáséira alkalmas. Berendezése a legmodernebb, építője Zielinszky Szilárd dr. és ennek halála után Maurer Gyula, aki tovább vezette az építkezést. Több külföldi gabonaráktár építési metódusát tanulmányozták át és annak alapján emelték Magyarország legnagyobb és legmodernebb tárházát. Az egé«z berendezés a téglától a legkomplikáltabb emelőgépekig minden a magyar munka eredménye. A gaibonatárház előtt ugyancsak síneken nyugvó, úgynevezett „szivógépek" állanak, amelyek arra szolgálnak, hogy a hajón vagy vasúti kocsikban érkező szemes gabonáit néhány peenc alatt szívás utján beszállítsák a magtárházba. Ezeknek a gépeknek a szerkezete igen érdekes. Mindegyik gépből hosszú ormányok nyúlnak ki, amelyeket vilianyáinam segítségével a gabonával telt uszályra vagy vasúti kocsira helyeznek. Eb amdkoir a magtiár- házban (megindítják a 200 lóerős métert, a szi- vógiápek működni kezdenek oly erővel, hogy óránként 400 tonna szemet forgathatnak meg az elevátor segítségével a tárháiban és mintegy 1000 métermázsa gabonát képes az uszályból vagy a vagonokból kiszívni ez a nagyszerű szerkezet. Ennek a csodálatos szerkezetű gépezetnek és berendezésnek egy másik érdekessége az, hogy ellenőrizni és mérlegelni tudja a felszívott vagy az épületből kiadott gabona súlyát. A kiadószalag és a box Amikor a gabona a szívó-ormányon keresztül jót, mozgó szalagra kerül, amely az egész mennyiségért beszállítja az épületbe és a központi gépeken viszi keresztül, ahol mérlegek vannak elhelyezve. Ezalatt a művelet alatt a gépezetek megtisztítják a szemet a portól, piszoktól, fia- vagy színdaraboktól és a gabonát is, meg a szemetet külön lemérik, hogy a szállítmány a súlyából semmit se veszítsen. A magftárházból kikerülő gabona ugyanezen az uten kerül visszafelé is, * bősökből az úgynevezett „Madószalagokra6* ömlik, amelynek segítségével aztán eljiut a szállttás- ra készen vagonba vagy uszályhoz. Mi van belül? Yezetőimk megmutatták a 15 emeletes épületnek belsejét is. Az egész épület három részre oszlik. Az első a sütes-rész, amely 18 darab nyoloszögletes, magas celláiból, áll, melyeket egymástól fafalaik választanak e. Egy- egy ilyen kis rekeszbe vascső nyúlik, amely hat emeleten keresztül vezet és a gabona kiöntéséire szolgál. Egy-egy cella 'befogadóképessége 590 tonna. A csőrendszer úgy van megkonstruálva, hegy a helyiség plafonján levő nyílást különféle lemezek fedik el, melyeket más-más alkalommal használnak. Égy kupalafcu lemeznek például az a rendeltetése, hogy amikor egy felsőbb helyiségben a gabona több ideig állít már és félő, hogy levegő nélkül megdo- hosodik vagy megpenészediik, akkor a fcup- aihafcu lemez segítségével ömlesztik át a gabonát az alsóbb helyiségbe, oly módon, hogy a® por alakban ezórja szét a szemet a boxban és igy a gabona elegendő levegőhöz jut. Az épület második része a gépház, amely 270 lóerős mótorrai van felszerelve. Innen ágaznak szét a szívók és a csövek a 15 emelet minden helyiségébe. A harmadik rész az úgynevezett padozatom rész. A padozatúé raktárban zsákolt gabona, liszt- és darabáru is tárolható. A gaibo- natárfiáz melletti rakodószam előtt . állanak meg az áruval telt vagonok és a munkások a zsákolt árut a rakod őszi® párkányába épített rácson keresztül öntik le a pincehelyiségbe, ahonnan mozgó szalagok percek alatt továbbítják a lisztet vagy gabonát rendeltetési helyükre. Zsákeíevátorok és csuzdák A 15 emeletnek minden helyisége a legmodernebb gépétekéi van felszerelve. Tatalmok ott iBáketeváterv-ykat, ■sálaMurdákat, óriási teherbírású felvonókat. A magtáirház építésénél szem előtt tartották azt is, hogy az épületben ne szaporodjanak el a férgek, amelyek általában a gábonatáatházakban szoktak létezni. Az építésnél vigyáztak arra, hogy a geremdarendszert teljesen kiküszöböljék, mert a szn és zsizsik, a gabona átkos ellenségei, legszívesebbe® itt vernek 'tanyát. A plafonszerkezetet gerenda nélkül emelték, még pedig oiy módon, hogy a pincét gomibafödémmel látták ed és az emeleteket az egyea boxok oszlopainak fcivastagodása tartja. A petroteumkikötő Vezetőink felkaiauzottok bennünket a 15 emeletes magtár tetejére, ahonnan az egész kikötő teljes pompájában tárul a szemlélő elé. A magasból jól látható a kereskedelmi medencétől délre fekvő petroleumkikötő, amelynek hossza 350 méter, a szélessége pedig száz méternél több. Ezen a petreleumtelepen, melyet négy nagy vállalat 8 millió aranykorona befektetéssel bérbe vett, imásr meginduld az Pécs, október 20. A Margarefhen kerületben a Johangasse 34-es szánra házban tegnap holtan találták Bourgmgnon-Baumberg Antal Artúr nyugalmazott ellentengernagyot és feleségét, született Grubism bárónőt, A konyhában világitógázzal ölték meg magukat b amikor rájuk akadtak, a két holttest már kihűlt. Reggel 7 óra tájban a szomszédok, akik lementek Bourgnignonék lakásának ajtaja mellett, nehéz gázszagot éreztek. FigyelmezIMbnyarardd szép meleg gyógyvizfürdö a magas Fátra tövében. Téli axaiou. i ........................................... ............................ tet ték a házfelűgyelőnőt, aM {elsietett és megállapította, hogy « konyha ajtajának hasadékain árad ki a gás. Hamarosan rendőrt hívtak s minthogy többszörös kopogtatásra senM sem nyitott ajtót, erőszakkal feltörték s igy fedezték fel a családi tragédiát A konyhában a gázfőző mellett két széken hátradőlve feküdt Bourguignon- Baumberg Artúr báró, a 71 évet nyugalmazott ellentengernagy s mellette egy alacsony konyhaszéken a nálánál sokkal fiatalabb, még csak 43 éves báróné, aM második felesége volt Az asszony térdén még kezében tartotta a gázfező gumicsövét, amelyből áradt, a gáz. Kétségtelennek látszott, hogy közös akarattal mentek a halálba. ÍA konyha ablaka ujságpaiplroasal le volt 6030) I)H 1928, TMrntcim' Prajj. Tel. 24361. LUTET1A - MASSILIA francia négy csavaros jryors gőzösök. Bordeaux — Boenos-Aires 15 nap Bordeaux — Rio de Janeiro 11 nap Direkt összeköttetés Brazíliával, Argentínával, Paraguayjal, Uruguayjal HuÜMrtUl. La Havreböl, La P«lliecböi, h BanlennlMl CHARGEURS REUNlS jj francia gözKajózási társaság gyorspóstagözö- I seivcl, 6—8 indulás havonta. Gyors, megbízható szállítás átszállás nélkül. — Mintaszerű kiszolgálás, elsőrendű francia konyhab, orral.Az utazásokra információkkal díjmentesen szolgál Chargeurs Rőunis, Prága li. LQtzowova 38. élet A part szélén óriási tartályok áHanaik, szÉnüMg tele petróleummal. Ez a Mkötő a múlt évben mintegy 70.000 tenna petroöeirm- forgalmat bonyolított le már. A budapesti kereskedelmi kikötő az áJt- menőtranzitó forgalmat még nagyobb mértékben fogja növelni. A budapesti kikötő előnyei lehetővé teszik, hogy nagy külföldi cégek itt létesítsenek lerakatotoat, ahonnan az egész országot, sőt a Balkánt is elláthatják. Magyarr- ország méltán remélheti, hogy az uj kikötő révén Budapest a Dunának, ismét legnagyobb forgalmú [kikötője és egyik legjelentősebb kereskedelmi gócpontja lesz. ragasztva és az eresztékeknél papirost ée rongyokat gyömöszöltek he, hogy a gáz ki ne hatolhasson. A házbeliek azt mondják, hogy Bovrgtrignon báró hosszú idő óta idegbajban szenvedett és az ismerősöknek nem egyszer mondta, hogy halálsejtelmei vannak. Nyilvánvalónak látszik, hogy mintán az ellentengernagy már 60 éves elmúlt, amikor másodszor nősült s igy özvegye nem számíthatott nyugdíjra, magával vitte a halálba. Egy rokon azonban azt állítja, hogy a bárónő Üldözési mániában szenvedett s bizonyára 6 beszélte rá férjét, hogy legyenek öngyilkosok. BotirguignonnBaumiberg Antal Artúr báró ősrégi farneia főnemesi családból származott. Az öngyilkos ellentengernagy egyetlen fiút hagyott hátra, aki az osztrák diplomáciában szolgál és mint követe égi tanácsos ment nyugdíjba. Évekkel a világháború kitörése előtt Boros guignon báró ellentengernagy elkísérte világkórüli útjára Ferenc Fér- dinánd trónörököst és a szegényes lakás szalónjának főfalán a középen függ kopott aranykeretben az a fénykép, amely a néhai trónörököst Bourguignon báró alfengemaggya! Jokohamában ábrázolja. Az öngyilkos házaspár búcsúlevelet nem hagyott hátra. Siessen előfizetni a Képes Hétre nek talán egyik legnagyobb gazdasági válsága a tán majdnem elviseli) etette® terhek gulya alatt görnyed, e® a mai idők elvitathattam érdeme és a legfényesebb bizonyítéka a magyarság életerejének, élni-akarásának és a jövőbe vetett bizalmának. Óhajtom, hogy amilyen harmóniában történt ennek a miinek végrehajtása, olyan harmóniával népesítsék be ezeket a medencéket a dunamenti összes nemzetek lobogóit viselő bajók és szolgáljon ez a* uj kikötő nemcsak hazánk gazdasági életének hatalmas fellendítésére, hanem a Duna völgyében élő összes népek javára és gazdasági megerősödésére. Horthy Miklós beszéde a kikötő ünnepélyes megnyitásán Budapest, október 20. (Budapesti azer- kesztő&égüník itetefonjedentése.) A kormányzó jelenlétében ma adták át a forgalomnak a csepeli vámmentes kikötőt. A felavat ási ünnepélyen Maurer Gyula kormánybiztos, a kikötő egyik építője és Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt. Ezután Horthy Miklós kormányzó a kővetkező szavak kíséretébe® adta meg az engedélyt a kikötő megnyitására: — A dunai kikötő szükségességének felismerése és a megépítés gondolatának meg- fogamzása óta már majdnem egy tél évszázad múlt el és h ogy m egalk otására csak most került a sor, amikor az ország minden időkGázzal megölte magát és feleségét Bourguignon-Baumberg báró ellentengernagy Bttcmlevelet nem hagytak hátra —- A férfi idegbaja, vagy áz asszony üldözési mániája volt a tett oka
