Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-20 / 240. (1867.) szám
s<fjaíaaas«»i«**».,vssLi,. Nyílt levél zárt leveleim titok-tolvajához Kedves Spicli Url Nem tudom, helyes-e a megszólításom, igy egyes számban, mert fogalmam sincsen róla, egyedül van-e ön, vagy többen pacián- szoznak avval, hogy a nekem címzett leveleket rendszeresen felnyitogatják. Azt sem tudom, privát diligenciából csi- nálja-e ön ezt a rossz tréfát, vagy hivatalos megbízásból, de azt tudom, hogy nagyon ostoba és hiábavaló fáradság, amit tesz. Hiábavaló, mert higyje el, Spicli Ur, nekem abszolúte semmiféle titkom nincs, amihez önnek bármi néven nevezendő köze volna és ostoba, mert, ha kiváncsi az eszem járására, sokkal észszerűbb lenne azokat a leveleimet megdézsmálni, amelyeket én irdk, nem azokat, amiket mások írnak nekem. Gondolkodjunk logikusan: Lehetek én felelős azokért a dolgokért, amik más fejéből pattannak ki? Vagy az én leveleimet viszont a címzett szerint válogatják cenzúrára? Vagy ismeri ön az én Írásomat, facsimilében rendelkezésükre áll a gépírásom s in flagranti elcsípik eszmeszüleményeimet, mielőtt a postazsákba kerülne? Vagy bent lakik ön a postazsákban? Mert már a leglehetetlenebb helyzetet is el kell képzelnem, ha oly igen fontos az életem és működésem állandó ellenőrzése. * Engedje meg, hogy őszinte legyek s meg- valljam, hogy nagyszerűen mulatok az önök együgyű kniffjein. Egyszer olyan levelem jött, — horribile dictu Magyarországról, még horri- büébben „Szent István“ bélyeggel frankiroz- va, — melyen a bélyeg a boríték hátlapján, az átlók keresztjére volt ragasztva, Ez igenigen gyanús lehetett: a boritékzáró bélyeg a „szokatlan“ helyen biztosan államtitkokat védeti. Fölvágták szegény Szent Istvánt. Borotvával, vagy külön e •célra készült operáló késsel. Tökéletes munka volt. Észre sem vettem, csak akkor sült ki a turpisság, mikor a bélyeg, mint újdonság egy füatelistához került s az alaposan összeszidott, mert a leázta- tásnál kieseit belőle a cvikli. A felháborodott filatelisia összes átkait ezennel átutalom önhöz, Spicli Ur, nem ingem, nem veszem magamra. Reügeteg érdekes esetem közül, amelyekről köteteket lehetne■ Írni, csak egyel említek még meg. Este nyolckor feladtak címemre' egy levelet Pozsonyban, expressz. Másnap reggel nyolckor már a kezemben volt s a tiz és félórás ut mellett tizenkét óra alatt volt annyi ideje a levélnek, hogy megjárja a ca- binet noir-t. Hogy honnan tudom ezt? Kérem szépen, onnan, hogy még nedves volt rajta a. közismert, undorító fekete postacsiriz, amelyikkel visszarapasztották. Ez már beszéd! Ez már igazán bámulatra méltó hivatali pontosság, el sem tudom képzelni máskép az esetet, csak úgy, ha fölteszem, hogy ön, Kedves Spicli Ur együtt utazott a mozgópostással. Mondja kérem, levélkukaci működése közben ráért egy kis tartlira is a társával? Egyet ajánlhatok azonban, valószínűleg milliókat kereshetne, ha föltalálna egy azonnal száradó, siccantivval elegy ragasztószert s azt szabadalmaztatná. Mennyivel titkosabban lehetne ezt a nemes foglalkozást űzni. Vagy éppen az ügykezelés szemérmetlenségével akarja ön sakkban tartani a feleit? Igazán gyerekes szándék, mert őszintén megvallva, hálás vagyok önnek. Hálás azokért a jóízű kacagásokért, amikben vakondok munkája nyomán mindég részem van. Igaz, egy kis káröröm is vegyül a nevetésembe, — egy Icis szánalom is, — hogy megint 'és megint, — előre megígérhetem, nálam ezentúl is mindég, — üresen kell kihúznia a kivetett horgát. Valószínűleg az sem jut eszébe Spicli Utómnak, — akinek jól megy dolga, hamar telik az ideje, — hogy mi már tiz éve élvezzük „életünk és szabadságunk teljes és egész védelmét“ s ennek értelmében azt, hogy „a levéltitok biztosítva van.“ Nem gondolja, hogy ezen — nekünk — igen hosszú idő alatt egy kissé eltanulhattuk — az önök metódusait? Az elején még lehettek naiv emberek, de ma, akinek esetleg oly titka volna, amelyet nem szeretne az ön orrára kölni, nem olyan állat, hogy a,zt bármiféle közvetítőre bízza, amely az ön szűrőjén m,egy keresztül. Mert nemcsak a postáról van itt szó. A fantasztikus mesék körébe tartozónak mondtam mindég a riadt híradásokat a „rendőrségi dugóról mely állandón,n kéznél van a telefonközpontokban, ha egy „fekete listán“ szereplő szám hív föl egy másikat, pláne szintén „fekete lis- tán“ állót. De egyszer meg kellett győződnöm az élő valóságról. Inlerurbán beszéltem a telefonon s amint közlöm, a felhívottal egészen ártatlan mondóIcámaJ,, hallom,, hogy egy komor férfi hang ismétli a, szunya,imái ékes r?eh. nyelven. Valami, kellemetlen érintkezés leheteti a vonalak közt. El kell ismernem. hogy pontos és hü volt a fordítás, de hogy mi haszon származóit a jegyzőkönyvbe vételből, azt hiszem örök titok marad. Igazán kiváncsi volnék, mi ördögöt keresnek rajtam, mivel szolgáltattam okot erre a megtisztelő figyelemre? — Pör alatt, vizsgálat alatt sohasem álltam, — s ha jól tudom: „A személyes szabadság korlátozása, vagy megvonása csakis törvény alapján lehetséges.“ Mi gyanúsat találhattak a levelezésemben tiz év alatt? Ha találtak, mért nem fognak nyíltan pörbe? Ha meg nem találtak, hogy nem unták el ezt a haszontalan vizslatást? Szeretném egyszer alaposan megugratni önt, Spicli Uram. Kedvem volna, — persze hivatalos tanuk előtt — egy fiktív összeesküvésről íratni magamnak. Csalc attól félek, hogy a végén még engem idéznének pörbe közhivatal félrevezetése címén . . . De félre a, tréfával. Vagy csinálják oly ügyesen és ami fő, tiszta kézzel ezt a kukac Prága, október 19. A prágai „Középosztály Hitel intézetének*' sötét átférje még a bárósági vizsgálat aktáiban húzódik meg s máris egy újabb prágai hitelintézeti botrányról kell beszámolni. A prágai rendőrigazgatóság 'bűnügyi osztálya tegnap letartóztatta a „Strá- :danka“ nevű hitelintézet két tisztviselőjét különböző szélhámosságok miatt. A Strádanka nemrégiben nyitotta meg helyiségeit a Lazarská ulieében és főképpen csaknem kizárólag a kis betevőkre specializálta magát. A Strádanka-hüeUntézet élén közbecsü- lésnek örvendő jelentős prágai személyiségek állanak, akiknek tudomásuk nem volt arról, hogy a hátuk mögött, az intézet két tisztviselője milyen gyanús üzleteket bonyolít le. A sötét üzelmekről igen különös körülmények között szereztek tudomást. Egy nap megjelent mindegyiküknél két jóíöltözött úriember, akik közül az egyik Reimann Rudolf dr.-nak, a másik pedig Speil néven mutatkozott be. A bemutatkozás után előhúzták egy „Ideál" nevű folyóirat több számát. Az Ideál kereskedelmi, ipari és idegenforgalmi folyóiratnak 'vallotta magáit' büszkén az első oldalon s fő- szerkesztőjéül egy Jales Claude nevű férfi szerepel. A két úriember tovább lapozott a folyóiratban s mindjárt az első oldalon egy tüzzel-vassal purifikáló hosszú cikkre mutattak rá, mely nem purifikált egyebet, mint a Strádanka nevében elkövetett szélhámosságokat. A cikk nem mulasztotta el a hitelintézet igaz- ! gátóságában helyetfogMó prágai előkelőségek neveit is felsorolni. Swen Hédin, a világhírű utazó, egy németországi nagy lap hasábjain érdekes cikkben felel arra a kérdésre, hogy Kínában és Tibetben vannak-e olyan területek, amelyeken fehér ember még nem járt? Tibetben és nyugati Kínában, valamint belső Ázsia sivatagjaiban és hegyeiben — írja Swen Hédin, — még számtalan feli ér folt van, amelyeket kutató szeme még nem látott. A legnagyobb kiterjedésű ismeretlen terület északi Tiibet ama részében van, amelyen a Kunkra rendszer vonni keresztül. Tikét középső részében is sok az ismeretlen terület, amelyeket Swen Hédin 1906-tól 1908-ig felfedező útjában átszelt, szintéin vannak még területek, amelyekre fehér ember még nem tette a lábát. Es mit ind a világa pompás havasokról és gleeose- rekről, melyek Pamirral együtt azt a hallatEXőBcs&nt ház- lőlek- és földtulajdonosoknak B ss&salfök kamat mellett folyásit Ungár S. bankháza Bmtislava, Vcntur-utca 20. A csehszlovák osztálysors játék föclárusitóhelye, munkát, hogy ne legyen mocskos, nyilvánvaló s laikus által is az első pillanatban felismerhető, vagy hagyják abba végleg, mert kár a vesződségért s csak az esztétikai érzékemet rontja a Spicli Ur kezéről a borítékra átvitt piszok. Veszedelmes is, mert ha egyszer rossz kedvemben kap egy illetéktelen kezek által feltört levél, én unom el a dolgot s följelentést teszek egyelőre ismeretlen tettesek ellen levélTitok* megsértése elmén. Megteszem, meglátják, milyen élvezet lesz nézni azt a caplizást, amibe ön Spicli Ur a hivatalos fórumokat sodorja ebben a kényes ügyben. Egy szóval: legokosabb lesz, Spicli Ur, ha abbahagyja ezt a csunya^játékot, vagy ha a kenyerét csak ilyen obskúrus munkával tudja megkeresni, nem bánom, paciánszozzék tovább, de előre is garantálni tudom, hogy az én bőrömön egy fokkal sem jut feljebb azon a bizonyos — létrán. Mély sajnálatom mellett maradtam a hasonló helyzetben lévők nevében is: Szkyf. Az igazgatósági tagok, akik előtt a két „Ide ab'-ember megjelent, természetesen a legnagyobb megdöbbenéssel olvasták el a cikket és megrendülve szereztek tudomást az intézet nevében elkövetett szélhámosságokról. 'Akkor azután Reimann dr. és Spiel a revolv- ring-system receptje szerint megrohamozta kiszemelt áldozatait. Bejelentették, hogy az Ideálnak ebből a purifikáló számából ötszáz példányt nyomattak lei, azután pedig hirtelen fordulattal áldozataiktól személyenkint husz-huszezer koronát követeltek, azzal a fenyegetéssel, hogy ellenesetben a példányokat szétküldik a címzetteknek. Azonban a revolver ezúttal csütörtököt mondott, s. a megrohamozott előkelőségek az ügyet átadták a rendőrségnek, amely Reimann dr.-t letartóztatta. A másik férfi letartóztatása küszöbön áll. Azután sor került a hitelintézet két tisztviselő jenek, Bro tannak és Hronnak a letartóztatására is, akik a cikkben ostorozott szélhámosságokat és csalásokat tényleg elkövették az intézet jóhirnevének számlájára. Jellemző, hogy a két tisztviselő szélhámosságairól elsőnek az Ideál szerzett tudomást. A folyóirat rendeltetése nem lehet vitás, mert kiderült, hogy abból az ötszáz példányból, amelyek a ' purifikáló cikket közölték, egyetlenegyet sem küldtek el senkinek, hanem a lapot tisztára zsarolási célokra használták fel. A lap összesen nyolcszor jelent meg eddig és állásközvetítéssel is foglalkozott. Nem valószínű, hogy továbbra is megjelenik, mert Reimann és Spiel csúfos akeója 'különös árnyékot vetett rá. lan hegy csomót alkotják, amelyben Tibet orograifiai rendszere a Kunlunnal, Tiencsán- nal és a Hindukussal találkozik? Ezen a nehezen megközelíthető vidéken van a sarkvidék után a föld legnagyobb gleccsereinek eredete, amelyeknek jelentékeny része szintén ismeretlen. Itt szédületes magasságú csúcsok és olyan gleccserek és folyamok vannak, amelyelmek közelébe még a bennszülöttek sem merészkednek. Hasonlóképpen vannak Tibetnek bizonyára száz meg száz édesvízi és sósvizi tavai, amelyeknek hullámverését fehér ember még nem hal ottá, s amelyeknek körvonalait térképeken még nem jegyezték fel. Hogy Tibetről való ismereteink mennyire hézagosak, abból ás kitűnik, hogy ebben az országban tett legutóbbi utazása alkalmával Swen Hédin számtalan kolostori fedezett fel, amelyeket addig még név szerint sem ismert a világ. Egy futó pillantás Kolet-Turkeszlán térképeire, arról győz meg kennünk el, hogy ott I kör ülbelül ik ile.nevei lezei n égyze tk-il oí 11 é te r- nyi terület fekszik, amelyen fehér ember még sohasem járt, nem in szólva n Taklamn- kaia sivatag kisebb löszeit ölt *aJii|olyK?Oc nekünk gsssagrsJB^ssswmwtt^’r.-szaBss A „Strádanka"-hitelintézet, az „Ideát*-folyóirat és két korántsem idealista „pt Csütörtököt mondott egy nagyszabású revolvere zést akció A szélhámosságokat, amelyek leleplezésével a zsarolók fenyegetőztek, a bűnös tisztviselők tényleg el követték Soha nem tesz térképe az ázsiai rejtelmes fehér-lóitoknak Hegyeket, tavakat és kultúrákat alkot és temet a rohanó homok 1928 október 20, szómba! | BALL PSLA1S | fHSAT 11 ALHMiBRA Praíaa, Václavsíké aám, Telefon: 29641. A világhirü FR AT ELLJ NI EK I vendégféliépte Előkelő magyarok találkozóhelye éppen olyan titokzatosak, mint maga Tibet. Lehetetlen Ázsiának mindama vidékeit felsorolni, amelyek még a terra inkognita bélyegét viselik. Van ilyen a Gobi-sivatag- ban, Csejdámban, Tibet és nyugati Kína határán, ahol a nagy indokinai folyamok a vizüket gyűjtik, sőt a Himalája északi lejtőjén is. Ámde sohasem érkezik majd el az a nap, amikor egy geográfus elmondhatja: most teljesen ismerjük Ázsiát. Mert éppen a föld legnagyobb kontinensének belseje, bár lassú, de folytonos változáson megy át. Sóstavak kiszáradnak és eltűnnek, a sivatag-övekben a homok területet hódit, és kultúrák, amelyek még a negyedik században virágoztak, eltűnnek a földszinéről, minekutána a régi városok romjait a futóhomok eltemette. Az állandó változásokhoz tartozik még, hogy bizonyos sivatagi folyók uj medret keresnek maguknak és a nivó—változások következtében a térkép arculatját alaposan megváltoztatják. Az a gondolat, hogy jól felszerelt, esetleg nemzetközi nagy expedíciókkal kellene az ismeretlen. földrészek titkát kilesni, igen szép, ez azonban elsősorban gazdasági kérdés. Elég pénzzel nem nehéz dolog nagy expedíciókat felszerelni és megszervezni és minden kultur- orezág természettudósa örömmel csatlakoznék ilyen vállalkozáshoz. Hogy miként kell expedíciót szervezni, arra példát mutat az olasz lm rak ami, az angol mount-ewe resti, az And- rew-féle mongoli, vagy a német-orosz pamiri expedíció. Az utóbbi nemzetközi, mert németek és oroszok közösen vesznek benne részt. Belső-K inában a legközelebbi jövőben tisztán amerikai, vagy európai expedíció aligha kap kutatásra engedélyt. A kínaiak ugyanis idegeneknek többé nem engedik meg, hogy archeológiái, vagy paleontológiái kincseket országukból kivigyenek. Saját képviselőjükkel akarnak részt, venni az expedíciókban és feltételül kötik ki, hogy minden leletnek Kínában kell maradnia. Ázsiában napjaink egyik legnagyobb archeológiái problémája vár megoldásra, tudniillik Kelet-Ázsia és Európa kapcsolata a paleolit és neolit-korszakban. A zoológusoknak, botanikusoknak, geológusoknak, etnográfusoknak, csillagászoknak stb. pedig kimeríthetetlen munkaterület kínálkozik Ázsiában. RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP. PRÁGA: 9.00 Templomi zene Pozsonyból. 11.00 Matiné. 18.00 Német előadás. 18.30 Sporthírek. 19.00 Fuvószene 20.00 Az ártatlan Borbála, Nedbal operettje. 22.20 Katonazene. — POZSONY: 9.00 Zenés mise. 10.30 A Szlovák Színház szimfonikus zenekara 16.30 Szalon kvartett 19.00 Fuvószene. 22.30 Katonazeire Prágából. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból. 18.45 A szlovák-trió. hangversenye. — BRÜNN: 9.00 Templomi zene. 16.30 Hangverseny. 18.00 Német dalest. 19.00 Férfi-kar, szórakoztató est. 20.00-tól prágai műsor. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek, Kozmetika. 10.00 Egyházi zene és szentbeszéd az Egyetem-téri templomból. 11.15 Evangélikus istentisztelet a Vár- templomból. 12.20 Időjelzés, időjárás, 12.30 Szimfonikus zenekari hangverseny ITnger Ernő karnagy vezetésével. 15.30 A földmivelésiigyi minisztérium rádióelőadás sorozata 17.00 Pauliny Béla mesédéiülánja. 18.10 Sporteredmények. 18.30 Zá- gony István és Török Rezső három egyfelvoná- sosa a Stúdióból. 19.40 Krúdy Gyula felolvasása. 20.20 Liszt-est. Zenekari hangverseny (Th.omán István, Thomán Mária ős Somló József közreműködésével.) 21.50 Sport és lóversenyeredmények utána a Spolarits-kávéházból Barcsi Peti cigányzenekarának hangversenye. — BÉCS: 10.30 Orgonaelőadás. 11.00, 16.00 Hangverseny. 18.55 Szerzői est. 25.05 A szerelmi sziget. Weinberger Oh. operettje. — ZÜRICH: 11.00, 12.30, 16.00 Hangversenyek. 20.00 Sohubert-ést. — BERLIN: 21.00 Franz Schubert-est. 24.30 Tánczene. — STUTTGART: 15.30 Szórakoztató zene. 19.30 Faust. — LEIPZIG: 19.30 A pillangó kisasszony, Puccini operája. BRESLAU: 20.15 Felhívás a táncra. — MÜNCHEN: 20.00 Marién grófnő, Kálmán operettje. — LANGENBERG: 20.00 A bűvös yadász. Weber operája. — KÖNIGSBERG és FRANKFURT 21.00 Szórakoztató zene. — RÓMA: 20.45 Szimfonikus hangverseny. — MILÁNÓ: 20.50 Operaelőadás. --- NÁPOLY: 20.50 Operazene. - ZÁGRÁB: 17.00 Ténczene. 20.00 Operaelőadás a nemzeti színházból. - K A TTOWITZ és KRAKÓ: 15.15, 18.00 és 20.30 Uaiigver enyek. 22.30 Kávéházi zene. LONDON: 22.05 Zenekari est. 23.30 Epilógus.
