Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-17 / 237. (1864.) szám

1928 október 17, szerda. T>R5:CAlA\AO^ARHmLAE> Hodzsáék a nőnemben választásokon güiagvar és isidé szavalatokra pályáznak Az agrárpárt egyálSalábag nem tdridlk Szlovenszkóval és Ruszin* szkévaS „liztánaságl magyar" párt msliet! „köztársasági zsidó" pártét alapit lodzsa — ifoksvaéiszaft az égisz vonalon Prága, október 16. A jövő évi költségve­tés bizottsági tárgyalása folyamán feltűnt, hogy Szlovenszkóról a legtöbb miniszter em­lítést sem tett s a bizottsági tagok közül csu­pán a szlovák néppártiak adtak szót némileg Szlovenszkó panaszainak és követeléseinek. A néppártiak e panaszaikkal alapos sze­génységi bizonyítványt állítottak ki sa­ját kormánypolitikájukról. A panaszok bizonyítékai annak, hogy még a ludákok kormányzása mellett sem jutnak érvény­re Szlovenszkó jogos kívánságai. A leg­jobban feltűnt azonban az, hogy az ag­rárpárt részéről egyetlen egy szónok sem szólalt fel és egyetlen egy agrárius sem tett említést Szlovenszkó problémáiról. Ebből láthatjuk, hogy az agrárpárt, amely óriási apparátussal, a cseh pártlapok jelen­tései szerint pedig kortesíerrorral is dolgo­zik lent Szlovenszkóban és Ruszinszkóban, csakis önző pártérdekekért folytatja a nem nagyon válogatott eszközökkel űzött lélek­fogó harcát s Szlovenszkó és Ruszinszkó pro­blémáival egyáltalában nem törődik. Az agrárpártiak most az országos és ke­rületi választások előtt ugyancsak ráfe­küdtek Szlovenszkóra és Ruszinszkóra. Már-már úgy állott a helyzet, hogy a zsidóság egységbe tömörülten veszi fel a választási küzdelmet, azonban az agráriusok rendes módszerükhöz híven, most is felborították a legerősebb zsidó bástvát Ruszinszkóban és Hodzsa, Stanek, Beran agrárvezetők patronázsa alatt megalakítják a zsidó re­publikánus pártot, amely természetesen nem lesz más, mint a cseh agrárpárt voks-szállitója. Jellemző a cseh agrárpártra ez a kétszínű po­litika. A történelmi országokban levő agrár- sajtó nem a legbarátságosabban kezeli a zsidóságot. Néhány évvel ezelőtt Ruszinszkó­ban a felelőtlen agrárkortesek azzal agitál­tak a ruszinok között, hogy az ottani zsidók­tól mindent el kell venni és ha a ruszinok kezébe kerül a kereskedelem és ipar, azután majd gondoskodás történik arról is, hogy a zsidóság másképp ne érvényesülhessen. A* agrárpártban uralkodó zsidóellenes felfogásnak azonban talán a legőszintébb kifejezője volt Hanesz rimaszombati ke­rületi főnöknek, az agrárpárt gömöri ve­zérének hírhedt nyustyai beszéde, mely egyenesen zsidópogromra való buzdí­tást tartalmazott. Különben is köztudomású, ho'Tv azokban a falvakban, ahol az agráriusok uralkodnak, tervszerűen és következete­sen megfosztották ekziszteneiájuktól azo­kat a zsidókat, melyek a régi rezsim alatt becsületes munkában, mint kereskedők és korcsmárosok a legnagyobb harmóniá­ban éltek a helyi lakossággal. Az italmérési engedélyt mások kapták, volt légionáriusok és agrárpárti kortesek s a zsi- dőcsaládok ekzisztencia nélkül meredtük. Ez általános jelenség egész Szlovenszkőn. Mind­ez azonban nem gátolja az agráriusokat ab­ban, hogy a zsidó szavazatokra ne pályáz­zanak. Emellett Hodzsáék Szlovenszkón az úgynevezett köztársasági magyar főld- mivespárt égise alatt magyar szavazato­kat is akarnak szerezni. Hodzsa miniszter azonban nem tartotta érdemesnek egy szóval is megemlíteni a magyar kisebbség iskolai igényeit és panaszait. A magyarságot éppen az agráriusek és most már a szlovák nép­párt hatalmi küzdelme következtében is kizárták a mezőgazdasági tanácsból. A szlovénekéi gazdasági tanács megalakí­tásának előkészítéséből is kiszorítják, jóllehet ez a gondolat a magyar nemzeti pártból indult ki. Az agrárpárt disaraagyar törvényhozója né­mán ül a parlamentben s egyetlen egyszer sem szólalt még fel, de nem ls szólhatna fel, mert egyebet úgysem mondhatna, mint pa­naszokat sorolhatna fel s ezt a pártdiszcipli- na megtiltja. Azonkívül az agrárpárt maga is hallgatásra kötelezte házi magyarját, mert a cseh választók előtt még a létezését Ls sze­retné letagadni, nemhogy még magyarul be­széltesse. Most a nagy választási küzdelem előtt szükségesnek tartottuk az agrárpárt jánus- arcáról lerántani a leplet, hogy megmutassuk Szlovenszkó és Ruszinszkó választóinak annak a pártnak az igazi arcát, amely mindent igór és semmit sem tart be, amely csakis voksokra va­dászik, hogy aztán megerősödve ne tö­rődjön azokkal, akik jóhiszeműségük és politikai tájékozatlanságuk következté­ben szavazataikat ennek a pártnak a listájára adták. A választási küzdelem, amint az előjelek máris mutatják, igen heves lesz, mert az ag­rárpárt könyörtelen apparátusa a pártba szervezett, jegyzőket és tanítókat is igénybe Budapest, október 16. (Budapesti szer- | kesztőségünk telefon jelentése.) A Budapesti Hírlap, a kormány félhivatalos lapja Bethlen István nagycenki beszédével kapcsolatosan a következőket Írja: Bethlen István nagycenki beszédének egyes kijelentéseihez teljességgel téves és alaptalan értelmezést fűztek, A miniszterelnök többek között azt mondot­ta, hogy a nagy összeomlás után újból kell kezdeni az építést, kezdve a rombadőlt trón­tól a faluig. Természetesen sem a helv, sem az alkalom nem lett volna megfelelő arra, hogy a miniszterelnök a királykérdést fel­vesse, aminthogy ezt nem is tette és j a királykérdés miként való megoldása­Zágráb, október 16. A kurvát parasztpárt hivatalos lapja, a Národni Val „Tíz esztendő után“ címen vezércikket ír, amelyben a kö­vetkezőiket írja: A horvát nép azt hitte, hogy a Szerbiához való csatlakozás szabadságot hoz számára, azonban kiderült, hogy az elnyomatás most még nagyobb. Ma- gyaroszággal hétszázéves együttlátünk alatt nem veit annyi nézeteltérésünk, mint a szerbekkel az utolsó tíz esztendő­ben. Belgrád most a szalonikii frontáttörés tízéves évfordulóját és a horvátok fölszabadulását ün­nepli, ugyanakkor revolvergolyókat küld Székely udvarhely, október 16. A romá­niai magyar párt vasárnap országos nagy­gyűlést tartott A párt közgazdasági tagozata Gyárfás Elemér .szenátor elnöklésével foglal­kozott az ország közgazdasági helyzetével, a lej stabilizálásával és a kisebbségi bankok ügyével. Gyárfás megnyitó bsezédében élesen ítélte el a kormány bankhitelpoli- tikáját, amely a legális hiteligények ki nem elépítésével a bankkamatláb hallat­lan emelkedését idézte elő, amelyre se­veszi. A magyarság zöme első perctől kezd­ve elutasította az agráriusok csalogató jel­szavait s az a kis része a magyarságnak, amely egyes magyarul beszélő csehszlovák ágens földosztást humbugjának bedőlt, ugyancsak kiábrándulhatott, mert hiszen a földosztás abban merült ki, hogy választások előtt ál bizottságok földet mértek és a válasz tások után sokszor a jóhiszemű és félreveze­tett magyar földm íveseket csendőrszuro­nyokkal kergették el a földekről. A cseh­szlovák agrárpárt most is bolsevista mód­szerekkel kezd Szlovenezkón és Ruszinszkó­ban dolgozni, ezek a különböző „köztársasági magyar" és „köztársasági zsidó" pártalaku- ( latok teljesen a cseh agrárpárt fiókjai, me­lyeknek céljuk megbontani a magyarok és zsidók egységét, szavazatokat szerezni a meghasonlott magyarság és zsidóság rovásá­nak problémáját a legtávolabbról sem érintette. A miniszterelnök valójában csupán egy adott helyzetet konstatált, amelyből kifolyólag fel­adatok várnak rá. , Hasonlóképp semmilyen vonatkozást nem tartalmaz a beszéd, amiből egy közeli gyökeres alkotmányreform tervé­re lehetne következtetni. Illetékes helyen ki­jelentik, hogy a miniszterelnöknek tisztán teoretikus megállapítása semmiféle belema- gyarázást nem tűr meg. Ami a nemzet szabad akaratának nyilvánításáról szóló kijelentést illeti, a miniszterelnöknek ez a megállapítá­sa kizárólag az Ausztriától való elszakadás folytán előállott helyzetre vonatkozik, ami az előadódó alkotmányjogi kérdések rendezését teszi feladatává. ajándékba a horvátoknak. Tiltakozunk az ellen, hogy a szerbek a mi felszabadítóinkként ünnepeljék ma­gukat, éppen azért az ünnepségeken nem veszünk reszt és a szkupstinai lövöldözés teljes kivizs­gálásáig a legteljesebb politikai bojkottot mondjuk ki. A lap végül megjövendöli, hogy az agyonlőtt mártírok sírjáról az önálló [ Horvátországnak kell kivirágoznia. A lapnak ezt a számát természetesen el­kobozták, ugv mint a többi számait. Hetente átlag négyszer kobozzák el a horvát paraszt- pártnak ezt a lapját. hol a világon nincs példa. Tudnivaló ugyanis, hogy Romániában a bankok 30— 35 százalékos kamat melleid adnak köl­csönöket. Szabó Kálmán magyar pénzintézeti köz­pont felállítását javasolta, amelynek utján a magyar bankok igénybe vehetnek külföldi hi- j teleket. A közgazdasági tagozattal egyidőbon j a kulturális tagozat is ülést tarlott, amelyen i kulturális sérelmekkel foglalkoztak. Paaí i Árpád követelte, hogy S A romániai magyar párt országos nagygyűlésen foglalkozott a magyar kisebbség sérelmeivel Bethlen nagycenki beszédében nem vetette fel a királykérdést „Tiltakozunk az ellen, hogy a szerbek a mi felszabaditéinkként ünnepeljék magukat" — írja a horvát parasztpárt lapja ra, hogy aztán az egymásra utalt magyarság és zsidóság életérdekei ellen használhassák föl e voksok árán szerzett mandátumaikat. az állami magyar tagozatú iskolákban rendes tanítókat alkalmazzanak és nem olyanokat, mint eddig, hogy a gyermekek még Írni, olvasni sem tanultak meg. Ezután idézi Gizeanu államtitkár köny­vének egy passzusát, amelyben az államtit­kár követeli a magyar felekezeti iskolák meg­szüntetését, hangsúlyozván, hogy nem lehet megtűrni az államban idegen citadellákat. Paal Árpád szerint ebből az idézetből megál­lapítható a magyar iskolák kezelésének irány­elve. Az ülés végén határozati javaslatot fo­gadtak el, amelyet küldöttség visz Bukarest­be. Az intézőbizottság Bethlen György gróf elnökléséve! beszámolt működéséről, amely­nek keretében megemlítették, hogy a párt­központ mindig hathatósan segítette a ma­gyarságot, amire példák a hanoi vérengzés és a petrozsényi súlyos bebörtönzések esetei. RapaifSban lesznek az optfinspfiMárgyalások Budapest, október 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap mi­nisztertanács volt, amelyen az optánskérdés- ről volt szó. A magyar kormány képviselői­ként a kormány Sztercnyi József bárót. Egrv Aurél dr.-t és Lakatos Úvula dr.-t jelölte ki. A meghatalmazottak rendelkezésére külön szakértők is fognak állni. A tanácskozások megállapodás szerint a két delegáció között november elsején Ranallcban kezdődnek meg. A román kormány delegáltjai $ következők: Derussi volt külügyminiszter, Petrcscu Com- nen berlini román követ, Lapedatu volt pénz­ügyminiszter, Roseníha! ügyvéd és Nasta, a román földbirtokhivatal igazgatója. A mrantiilMzissitó iiiíitífi i kifliiül sMaa Prága, október 16. A nyugdíj biztositő in­tézetek szövetsége és az általános nyuj<L,(biz­tosi tó intézet közös bizottsága ülésén foglal­kozott a magánalkalmazottak nyugdibiztosítá­sáról szóló kormányjavaslattal. A PTTA érte­sülése szerint a bizottság tiltakozott az euen. hogy a kormány megváltoztatta a szakbizott­ság által kidolgozott elaborátum szövegét. Ezekkel a változtatásokkal megkárosítják a biztosítottakat és a nyugdíjbiztosítási intéze­teket is. A szövetség a legerélyesebben köve­teli a 124. szakasz szövegét úgy fölvenni, hogy ez a bizottság javaslatában szerepel, mivel a kormányjavaslat rendelkezései súlyosan csor­bítják az újságírók érdekeit. Végül állástfog- lalnak az ellen, hogy a nyugdíjbiztosításról szóló törvény életbeléptetését a be tagc égéi y- ző biztosítás törvényének életbeléptetésétől tegyék függővé, mivel ezzel a nyugdíjbiztosí­tás életbeléptetése ismét halasztást szenved­ne. ’VW'Afo'Wi Világhírű v.Si£34Vf’©'' Hí** fé’e süonok, vásznak, ágvnpmü damaszfok, divafse!ymek és szövetek, asztal- tm /ráa .áaEgjglt .......... m M»W III # aj|LM fgmgi | nemük, f rottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, se’yem brokátok, bútor- ** SS v&m? m p t szövetek. — Előnyös árak! Pap’anok és paplan-anyagok. Pégi paplanok átdolgozása. — 8^ 8 ® Pj Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. P^1 M ' m ^ ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom