Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-16 / 236. (1863.) szám
1938 október 16, kedd. Q90 9 SzroHÁz-KönW-KabTORA Az utolsó¥erebély-lány Bemutató a Fővárosi OpereHszinh Mas MOLNÁR JENŐ Budapest, október 15. Megszületett az évad első operettsík ere. A színházi tudósok, direktorok és dramaturÍ ;ok, szerzők és kritikusok nem kevéssé mog- epődve álmák az esetted szemben és jönnek az utólagos megokolásokka'I, hogy tulajdonképpen miérl is tetszik ez az uj magyar operett, „Az utolsó Verebéiy-táriy”. Ha végighallgatjuk ökot, a legtöbb vélemény abban a megállapításban csattan ki, hogy a közönség túlságosan jóllakott a jazz-zal, meg a revü ved, mint ahogy pár évvel ezelőtt a bécsi operett bárgyuságaival telt el egészen a csömörig. Ez a „Verebély-lány“, — mondják *— az más. Más, de miéri más? Hát elsősorban azért, mert erős vígjátéki fundamentumra van építve a librettója. „A vig özvegy” is megbukott volna, ha nem „Az attasé” című francia vígjáték nyomán íródik meg a szövegkönyve, akármilyen nagyszerű muzsikát komponált hozzá Lehár. „Az utolsó Vere- bály-lány” egy világotjáró magyar vígjáték, Drégely Gábor „Kisasszony férje" cimfi darabja után készült, amelynek tartóoszlopai, boltbajtásai kipróbáltak és az összeomlás veszélye nélkül elbírják, hogy még egy emeletet építsenek rá. Ez az uj emelet pláne nem is terheld meg az alapépítményt, hiszen csak lengeszövésü, pattogó versek és zene- számok pókhálója az égész. Talán az egyik kezünk öt ujján meg lé- bot számolni, hány magyar vígjáték anyagát használták fel operettnek. Érthetetlen! A külföld nagy komponistái, kivált Párisban és Bécsbeo, a klasszikus operettszerzés korában, úgyszólván nem is nyúltak más témához, csak olyanhoz, amelyet a tartós siker fémjelzett. így születtek a leghatásosabb színpadi müvekből, gyakran regényekből és novellákból opera- és operettlibrettók. Ma ritkaságszámba megy a téma kikölcsönzése a színházak bevált repertoárjából, vagy a könyvespolcról. Valami éretlen operett-dramaturgia, amelyet végképp a cirkuszi mari égé-ha és a „lokálok” öltözőjébe kellene áttelepíteni, másodrendűnek deklarálta a süveget és igy született meg egész tömege az ©lyao librettóknak, amelyek — mint mondani szokták — csak alkalmai szolgáltak a komponistának, hogy indulóit, keringő! t, kupiéit, sanzónjait, láncszámait, fináléit élhet vezze. ilyen módon valósággal ránevePék a közönséget, hogy a prózára ne figyeljen, aminek csakhamar az lett a reakciója, h)gy a zenei rész elvesztette az értelemmel való kapcsolatát, külön életet kezdett élni, a szerves Kompozíciók helyett jöttek a belétek és az ecresz műfaj légüres térbe került. A re ói betetőzte a badarságok kultuszát, az op v üt mutatvánnyá züllött, amelyben hire-hamvu sem volt annak a behízelgő bájnak, poétikus üdíségnek, finom elmésségnek, csemegés pikantériának s nem egyszer szatirikus kdéle- zmeegnek, amely a műfaj létjogosultságát jelen lelte és fűszeres izét adta. A visszaéléseik mértéke mintha betelt volna. A közönség elfordult attól a sivár zsivajtól, amely a jazz-ope rétiből néger tam- íamo>t csinált, de nem keld már a revü sem a maga förtelmes zagyvaságadval. Az operett lassankint levedli magáról az idegen bőrt, amelybe rosszul spekuláló vállalkozók és fer- düítagyu rendezők bujtatták, az operett föl- lélegzeté és régi, tisztes helyét követeli vissza 0 színpadon. Kiderült a primitív igazság, amit a tiszta műfaj fanatikusai hangoztattak: jó operetthez három dolog szükséges: jó vígjáték, jó muzsika, jó előadás. A jó rendezést szántszándékkal mellőztem, mert éppen a tulreudezés, az agyon rendezés (amit sok színháznál helytelenül jó rendezésnek minősítenek) lett az operett megölő betűje. A rendezői trükkök, ezek a kilencven,kilenc százalékban párisi és berlini ,.dancing“-okból és revüszinházcikből (talán inkább orfeumokból) átplántált ötletek az operett finom arany selyemszálát ép oly durván megszaggatták, mint a r árak ott. betétek és clowusze/rü sületlenségek. Átmenet nélkül persze nem juthatunk el mindjárt az operettnek abba a paradicsomába, ahol a művészet és irodalom múzsái lengébb, ábtetszőbb köntöseikben csábítják magukhoz a tragédiák és a drámai daljátékok Közönségét. A vígjáték és a vigopera az a két mankó, amelyet ha az operett hóna alá tesznek, repülni tud velük. Ez az operett gólomé. De ettől még messze vagyunk. Egyelőre meg kell elégednünk azzal az eredménnyel, amelyet az átmenet első fecskéje, „Az utolsó Vereb<JTy-lány” hozott meg. Drégely Gábor helyzetekben gazdag vígjátékét Harruath Imre szerencsés kézzel oldotta fel librettóvá, néhány uj, bohózatos alakot komponálva a cselekménybe. A célt elérték: íme egy operett, amelynek a témája, a fordulatos menete, a benne szereplőik járása-.kelése érdekli a nézőt Semmisem mcaokölaWan, semmisem képtelen ebben a játékban. Érdemes odafigyelnem akkor is, ha nem a zene szói,! ha nem a táncos lábaik ugrálnak, mert a • szerzők szórakoztatni tudnak a hangszerek, j a hangszálak és a lábszárak igénybevétele i nélkül is. Dorozsmay István képviselőt, aki j tüzes szónoklatokat ereszt meg az erkölcsök í hanyatlása és a charieston-téboly elten, a fo- j nák helyzetek útvesztőjébe sodorja egy könv-1 nyeLmü barátja, Gáthy Pál, aki nős embet j létére az ő nevében vett el feleségül egy j leányt. így lesz Dorozsmay a kisasszony férje j és a vígjáték Írott törvényei szerint, sok vi- \ dám és mókás bonyodalom után, végül is ki- j derül, hogy az egész házassági komédia csap-; da volt, amelyet a legkisebb Verebély-iány i állított fed, aki szilárdan elhatározta, hogy a ' képviselő urat férjül veszi Drégely Gábor érett színpadi kompo/i- j dóját Harmath Imre leleménye az operett j oxigénjével töltötte meg. ötletes dialógusok kergető znek végig a darabon, amellett gondoskodott az, átíró arról is. hogy a táncos komikusnak és párjának, sőt még egy hasonló párnak dolga legyen a játékban s igy színesebbé, változatosabbá vált a produkció. A versek gördülnek, perdülnek, sere égnék szinte zene nélkül táncolnak és dalolnak. Szerettük volna, ha nemcsak duettek, hanem szélesebben kiépített zeneszámok is élénkítenék a partitúrát. A daloknak igy még mindig egy kis betétjellegük marad. A tiszta j műfajhoz való visszatérés a régi nemes formák felújítását is megkívánja, természetesen azokkal a módosításokkal, amiket a fejlődés megkövetel. Arra gondolunk itt főképp, hogy a cselekmény egyes kiugró részleteihez zenei aláfestés kell s hall ved-közzel kvartett és kvintett, már csak a po-Míónákus hatás kedvéért is. Annál teljesebb dicséretet érdemel a szövegírónak az a sikerült törekvése, meiy- lyeJ magyar levegőt teremtett adakjai körük Az első és a második felvonás egy balatonfüredi villában játszódik le, a harmadik faluhelyen, egy majorságban. A Balaton szikrázó kéksége ragyog a szép színpadra s a környezet hangulata magával ragadja a né- zfőt. Jólesik konstatálnunk azt a ritka tünetet is, hogy a nyelv tisztaságán nem követték él ezúttal a fájdalmasan megszokott operetti merényleteket ízléses tréfák, élcek, kiszólások tárlatják a librettót. Ábra,hám Pál irta az operett zenéjét A hirtelen ül feltűnt, rendkívüli tehetségű muzsikusnak ez az első, egész estét betöltő munkája. Tizennyolc z<eneszámot komponált, melyek közül legalább tiz be fogja száguldani az egész világot a gramofon és a rádió szárnyain. A jazz-hangszerekből olyan hatásokat csiholt ki Ábrahám Pál fantáziája, amelyek még azokat is kellemesen fogják meglepni, akik hadilábon állnak a jazz-zel, mert. a zenek öltő nagy kultúrája kiküszöbölte a durva banalitásokat és a legfinomabb szalon-tónusba hangolta át a szaxofon, a szuzaíón és a bendzsó hangszíneit. Az ellenáll hatatlan táncra ingerlő számok mellett néhány andalítóan bájos kompozícióval és vériére ló indulókkal ajándékozta meg Ábrahám a közönséget. Á zene pompásan simul a szöveghez és a témához, izről-izre magyar a népdal- motivumokkal ékesített számokban, de a esarl&ztonból is magyar ritmus viharzik elő. A hangszerelés külön élvezetet nyújt: színek harsány keveréke, amin egy szimfonikus művészietek szuverénül uralkodik. Maga a komponista vezényli az előadást. Ábrahám, a karmester, külön eseménye és értéke a játéknak. Valóságos szuperprodukció. Fantasztikus mozdulatai, grotesfckül ható, de mindig haemóniktis válllrán gátlásai, az egész test minden porcikájának megrándutasai szédülten omlanak bele a zenekarból felharsogó hanigszivárványba. A Fővárosi Operettszinház rendkívüli stilusárzékkel hozta színre a három magyar szerző nagysikerű darabját. Falud) Sándor áldozatkészsége és Ízlése Szabolcs Ernő rendezői készségével párosulva, a közönség fentartásnélküíi elismerését vívta ki. Mint maga a daljáték, a színpad is mentes volt minden rikító túlzástól és durva batásvadá- saattói. Gara Zoltán díszletei a magyar művészet értékei közül valók. Érdekes vendéget is hozott a bemutató: Gaál Franciskát, a naivak naiváját Először hallottuk énekelni, először láttuk táncolni. A népszerű művésznő az operettrekvízüumckba is bele tudta vinni lényének sajátos kedvességét, azt a mozaikszerüségél, az apróra kidolgozott játéknak, amelyen nagyító alatt elemezve sem látszik meg a munka, mert a sok-sok molekula egy harmonikus, tetszetős egységbe olvad össze. Külön gyönyörűség volt, hogy alakítása az operettől vők unalmas f öléoy eskedésétőil, m egkopott sablonjaitól, bántó gügyögéseitől és pjpiskedéseitő! mentes maradt. Kertész Dezső mint Dorozsmay ismételten bebizonyította, hogy ő a legvonzóbb, mert teguribb bonviván. Diszkrét megm I Azuj A Six " -JSP^ , megérkezett Siciizádésan felállított árak; Jura, nyitott 5 üléses Ke 49,500“— Roadster, nyitott 2 * * 54.000“— Coupé, tárt 2 * * 57.000°— I Gstbriolet Coupé * 57.500“— Coach, nyitott 5*2 ajtós „ 57.000“— |g Sedan, * 5 * 4 * 9 59,500“— Chassis „ 42.000°— Egyes kerületekre képviselők kerestetnek. | Vezérképviselet: I j American Autó Pafaco, K, SdtiHer - Lcirraín Se Co,, Praha IL, Na Florenci 3, Telefon 327-0-9, jelenése, könnyed vígjátéki stílusa és természetes énekelőadása megérdemelt sikert aratott. A vidámságot Habos Gyula és Sarkad! Aladár kifogyhatatlan tréfái szolgálták. Sarkad iból ezúttal Wallakeövy Ármin Sebt, folytatása a „Tatárjárás” Wallenstein Árminjának, a tartalékos bakahadnagynak, aki öreg napjaira kisgazda Lett. Ezt a metamorfózist a kitűnő kémikus mulatságosan csinálta meg. Habos Gyula mint táncos is elsőrendűt produkált. A táncról különben Fejes Teri, Szo- kolay Oly és Radó Sándor bőségesen és nagy hatással gondoskodtak, Rubinyi Tibor hibátlan volt Gáthy Pál szerepében. A tizenhároméves Eggert Mária mint kólóra túr énekes-j nő extázisba ejtette hallgatóságát. „Az utolsó Verebély-lány” meghódította Budapestet, de győzelmi útjában bizonyára nem áll meg Magyarország határainál.. Zathureczky Ede nagy sikere a prágai cseh filharmonikusak estélyén Prága, október 15. A prágai cseh filharmónia, amely európai viszonylatban is a legápol tabb és a legjobb zenekarok egyike, harmadik hangversenyére a szlovenszkói szárma- zásu magyar Zathureczky Ede hegedűművészt, Hubay tanítványát hívta meg az est szólistájának. Zathureczky Ede diadalmas külföldi hangversenyturnéi után Prágát is egy csapásra meghódította. Mendelssohn klasszikus hegedűk angversenyét játszotta a cseh filharmónia kíséretével. Zathureczky játéka ma már a legelső hegedűsök sorába állítja a huszonötéves művészt. Egy nagy hegedűs kvalitásai csengenek ki Zathureczky hegedűjéből: erő mellett a legfinomabban árnyalt dinamika, abszolút technikai felkészültség mellett zenei mélység és tudás. Nyugodt lélekkel állítható, hogy Mendelsshon hangversenyét rajta kívül ma Európában csak egy pár művész játsza Ilyen tökéllyel, amellett mégis ennyire romantikusan és hogy úgy mondjam a démoninak tökéletlenségével. Mert Zathureczky minden technikai tudása mellett a zeneinek sem marad adósa sehol és ha kell, túltesz! magát á klasszicitáson és szívesen el- és beleragadtatja magát a romantikába. A közönség lelkesen ünnepelte a fiatal magyar művészt. Szép sikere volt Autósnak, az ugyancsak magyar zeneszerzőnek, aki orgonára irt koncertinoját játszotta. Autósban buzog a melódia, amellett határozottan korszerű és a kornak megfelelő lendület él benne, de annak ellenére, hogy a kor embere, nem hajlik meg a kor zenei Ízléstelenségei előtt és nem törekszik kakofónia árán kétesértékü feltűnésre. A prágai bemu« tatkozás után feltétlenül! megállapítható, hogy Antos nevével még gyakran és Euiöpa összes koncerttermeiben találkozni fogunk. A szé- pensik-rült est további zenei pontjai Schubert, Grieg és Fibich egy-egy müvéből állottak, amely müveket a kiváló cseh filharmóniai társaság Stupka Frantisek vezetése alatt kiválóan és tökéletesen reprodukált. «p. Nyári z Lányi Menyhért színmüve a kassai Nemzeti színházban Kassa, október 15. Lányi Menyhért uj darabja a legnagyobb érdeklődést keltette. Régi darabjait komoly sikerrel játszották Kassán, egyik darabját Beregi Oszkár előkelő vendégszereplésévei Lányi kétségtelenül vezető tehetség a szlovenszkói magyar írók között s egyike 3JM keveseknek, akikből a határon túl is sikereket várunk. A .Nyári zivatar házassági dráma, dráma akkor is, ha nem is csattan el a három felvonáson keresztül kisértő revolver, árama akkor itt, ha a szimbolikus fegyver a harmadik felvonásban tükörré is változik, amely visszakergeti az asszonyt a nem szeretett férj házába. A lelki harmónia képe a házasságban mérleghez hasonlítható, amely nagyon sokszor nincs egyensúlyban. A két fél fölényének kérdése szabályozza a házasság objektív helyzetét, a jó és rossz voltát A férfi fölénye nagyon gyakran házasságtörésre vezet, a nő fölénye sokkal ritkábban. A nő a házasság hivő papnője, a családi tüze hely konzervatív őre és ami a legfontosabb: a gyermek anyja. Mert objektíve minden házasság annyit ér, amennyit a gyermeknek használ. Ha a férfi vau fölényben, a megszokott kép: az asszony aggódva, mécses mellett virrasztva várja haza férjét, aki házon kívül használja fel szabad idejének, esetleg pénzének egy részét. Ha az asszony van fölényben, a férj egész életén át reménytelenül szerelmes a feleségébe, mindent a családi tűzhelynek átdoz; az asszony néha boldogtalanul sóhajtozik, de hű a férjébe és minden érdeklődése, minden vigasza, a gyermekben van. bbk ima, k#ui'xmuas7r & txzmmmmmmmMemmuammmBBttsxt?: vs^i———
