Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-16 / 236. (1863.) szám
1928 október 16, k*ML r »F KETFELOL ANGYAL írtai Márczi Sándor A bécsi műépítész, Adolf Loos most nemsokára törvény elé fog állani, hogy számot adjon s tisztázza magát a vád alól, amit kezdetben két tízesztendős gyermek, nyomában a gyermek szülei, s azok nyomában sajtó, ügyészség és társadalom emeltek ellene. Becsben találkoztam Loos-al, ahogy lépten-nyomon találkoztam az afférral. Bécs annyit evett hirtelen és mohón ebből oly vékony láncon vezeti bennünk közbül az ördögöt — ki tudja, mire ébredsz egy reggelen, Magadbiztos, aki felkapcsolod reggel büszke nyakadra kemény gallérodat? Ha Loos elbukott, megint az angyal bukott el egyszer a földön, egy kis égzengéssel jár az ilyesmi az égben, ahol az igazak helye reggel megüresbedett. Micsoda biró lehet Loos, a könyörtelen, az esett Loos fölött, aki a két angyal közt elbukott? Mekkorát zuhant ez a.bécsi Solness arról a* álomkupoláról, amit 6 a jóról hitt hitében magának fölépített? A börtönök hűvössége mi a didergéshez képest, amivel ez a magára maradt ember fogvacogvá körülnéz ebben a társadalomban, ami elitéli őt, aki maga akart Ítélni? örök ez a fotó, ami Loos esetét fényérzékenyen felfogta: 'sírnak rajta jobb- és balfelől ez angyalok s közbal az esett ember szemében fénylik a kétségbeesett hit s a tehetetlen rémület. a Loos-afférbőí, hogy egy hét alatt elrontotta vele a gyomrát, mindenki jóllakott, csámcsogtak a szalonokban s a zuglapokban a vastag pecsenyével s a főtárgyalás így szerényebb üzlet lesz, mint a bécsi morál hivatásos purifikátorai remélik. Kétségtelen. hogy aniit Loos egv hatvanéves élet minden munkájával, ötemeletes- házakkal, uj építészeti és művészeti silusokkal nem tudott megközelíteni, azt a vád. hogy megrontott nyolc- és tízéves gyerekeket, pillanatok alatt az ölébe szórta a néoszerüséget. Nagyon érdekes ez és nagyon jellemző Bécsre. Párásban. ahol Loos most él, ilyesféle bűnügyből még a legforróbb ugorkasze- j zonban sem lehet elsőoldalas riportot csinálni: a francia publikum, ha ilyesmit hall, a fejét csóválja s annyit mond, hogy „o, la, la“, vagy „öreg szatir**, vagy „micsoda Ízlés!...4* s ezzel aztán el is intézte az egészet. Nem igy Becsben. . Mikor először találkoztam, évekkel ezelőtt. Parisban ezzel a különösen előkelő és csendes emberrel, ezt mondta nekem: — Most abból élek. hogy nem lettem Becsben népszerű. Ezt úgy értette, hogy nem adott fel semmit, j Egy életen át semmit. Mikor Altenberg meghalt, ! Loos kikisérte a temetőbe, aztán visszajött Bécs-! be s Altenberg földi helytartója maradt. Nem adott fel semmit abból a földöntúli hitből, amivel Altenberg hitt az emberek jóravalóságában, a föld szépségében s az emberi szellem felsőbbrendűségében, ahogyan a meglevő világot a maga képére tudja módosítani. Loos egy életen át harcban állott. Pécsben mindennek ami fulladt és fülledt, ami mondva Csinált, ami állóviz. A kávéházban odament vadidegen emberekhez, csendesen és udvariasan bemutatkozott s szelid figyelmeztetéssel ezt mondta: — Önnek tulmagas a gallérja. Modern ember alacsony és puha gallért visel. ' Loos állandóan úgy látta, hogy egész Bécs- nek tulmagas a gallérja. Hihetetlen, hogy milyen kitartóan tudta a maga életfelfogását elmagyarázni tiz, húsz, harminc esztendőn át lankadatlan hitvallással. Párisban egyszer előadott a Sorbonne- on a modern életről, a padsorokban ott ültek a Sorbonne tanárai s Loos ültében izgatottan felrakta lábait az előadóasztalkára s egész tüdővel magyarázta, hogy az amerikaiaknak Igazuk van, mikor igy ülnek, mert ez az egészségesebb a ami egészséges, az szép és helyes. A Sorbonne elmeszesedett ereiben persze megfagyott a vér, nem is hivták többet Loost előadni. Akkor már szakított Béccsel. Hatvan évvel észrevette, hogy hiába magyarázott, Bécs nem hallgat reá, még mindig magas gallért visel. Eljött Párisba. Életének ebben a kritikus idejében jöttem gyakrabban össze vele s ha most egy bünügy aktáin s szenzációlapok szennykolumnáin át kell rekonstruálnom ennek a nagy különcnek az alakját, aki végső konzekvenciáig vitt életében egy hitvallást vagy egy tébolyt (mert Loos pere, az igazi, amit a társadalommal folytatott, még nem dűlt el s tart öröktől és fog tartani sokáig), be kell vallanom, hogy ritkán találkoztam emberrel, aki tisztább és előkelőbb emberi benyomást telt volna reám, mint ez az állítólagos szatir. Egy bécsi társaság- | bán, ahol erről folyt a szó* egy jólértesült és min- j dentudó ur beszámol az inkriminált fényképek \ minemüségéről, melyeket a szatir-Loos a gyerme- i kékről készített — az egyik, igy állította, csoportkép s Loost ábrázolja jobb- és baloldalán egy-egy : szende gyermekkel. Nem láttam ezt a fotót, nem ! is érdekel. De a kép örök és szoóioru: kéífelő! angyal... Amit Loosról tudok, az biztos: hogy gyöngéd, nyugtalan, tiszta és szomorú jellem, nem komédiás és nem gyilkos. Tiszta ember, aki hisz ! • jő-’avaloban, nem rest a jóban, lénye érintetlen unalmas, aljas és banális üzletek és ügyletek j szennyétől, egy ember, aki felelősnek érzi magát azért, hogy itt él a földön. Kótfelől angyal kísérte végig Loost földi utjain, a Hit és a Jóság angyalai. De mit tudom én, hogy közben Loos, az ördög mit csinált az angyalokkal?, Mert az idill közepén persze ott ül az emberben az ördög. Társadalomban élünk, kiabálja, sértett jogában a társadalom, pusztuljon a szörnyeteg. Nagyon helyes, pusztuljon a szörnyeteg, aki Loosban élt, ha élt — de mi lesz a .Jóval és a Kittel, ami hasonlóan élt benne egy fedél alatt? Uert hogy ott élt, azt ahogy mogamról tudom, vagy (tudni szeretném — tudja mindenki, aki ezzel a különös Solnessel éríntkezetett. Micsoda templo- í mok körvonalai éltek Loosban s micsoda hitek körvonalai, amiknek templomot, akart építeni! S most higyjem el, hogy ez a tiszta, finnyás, előkelő és kivételes ember libidók szennyében turkált, kis életeket rontott és fertőzött, higyjem el? Hogyne, elhiszem. Amig remélem, hogy nem igaz, addig szemrebbenés nélkül már el is hittem. A két angyal H ÍCépes Ítélj előfizetési dija Praha.lL Panská , 12, 3z. III. emeleteimre küldendő Az amerikai görögtuzess, csinadraUás prótétanőjét íel- háborodással és gunykacaffal iogadiák Angliában Mc. Pherson szép hapgja és csúnya botránya — A ^négy- szögű betelje sütés** felhőkarcoló temploma — „Keresztes hadiárat** a gonosz Európa elten London, október 13. Az egyik nagy amerikai óceán,járó fedélzetéről szállt a napokban angol partra Aimee Semple Mc. Pherson asszony s alighogy az angol közvélemény tudomást szerzett az érdekes idegen érkezéséről, a sajtó egyrésze gúnyolódva, nagyobb része azonban bőszen, szokatlan dübvel és elánnál indított koncentrikus támadást az amerikai ..prófétanő44 ellen, aki egy uj vallási akart Európába, elsősorban pedig Angliába importálni. A prófétanő tipikus terméke az uj, - modern Amerikának, ahol a vallás is árucikk, amiért pénzt adnak és amiért pénzt vesznek, s ahol ezt az árut éppen olyan reklámmal kelletik, mint akár a legújabb cipőkrémet. A hidegvérű, flegmatikus angol sajtót kihozta sodrából az amerikából érkezett asszony, aki tehát nem lehet jelentéktelen nő s aki úti podgyászában egy olyan különös, legkevésbé sem mindennapi életregényt hozott magával, amely maga is megérdemli azt a figyelmet, amelyet a sajtó a podgyász tulajdonosának szentelt. A körülrajongott és épp úgy körülgyülölt prófétanő negyvenedik életévében jár, de nem mutat többet harmincnál, a hangja viszont egy csodálatos és bűvös hangszer s olyan friss, hajlékony és csengő, mint egy húszéves leányé. Ez a ritkaságszámbamenően szép hang már huszonötévvel ezelőtt az Üdv Hadseregének karjaiba hajtotta a fiatal leányt, aki tudatára ébredt hangja értékének és bölcs megfontolás után úgy találta, hogy ő kifejezetten ván- dorprófétanőnek, prédikátornak születelt. Tizenhétéves korában férjhez ment és férjével együtt mint misszionáriusok Kínába utaztak, ahol éveket töltöttek. Férje meghalt és ő egyedül maradt kis gyermekével, az élet sok reája súlyosodé gondjával. Sikerült azonban keresztülverekednie magát a nélkülözéseken, nyomoron és szenvedéseken és kitartó, buzgó munkával összeszedett annyi pénzt, amennyivel visszavitorlázhatott Amerikába. Ott másodszor is férjhez ment, maid elvált s miután hasztalan kísérletezett a legkülönbözőbb életpályákon, visszatért eredeti hivatásához. Csakhogy most már sokkal több észszel és élettapasztalattal. Felismerte a kor szavát, kor társai szükségleteit és gyengéit, az örök emberi butaság uj megjelenési formáit. Felismerésének kvinteszenciája az a megállapítás volt, hogy fény, reklám és csinadratta nélkül a világ legnagyszerűbb dolga sem tud utat törni az emberek leikéhez, viszont, ha transzparensek hirdetik és reklámkürtök zengik, a legnagyobb butasággal is nagyszerű üzletet lehet csinálni. Életbölcseletének végső eredménye tehát az volt, hogy reklámmal nemcsak porszívót és autót lehet eladni, hanem vallást is. Nevének varázst és csillogást kell szereznie, ehhez csak egy ut vezet: naponta és óránként a reklám kalapácsával kell belcverní az emberek fejébe ezt a nevet. Ilyen meggondolásokból és elhatározásokból szülelett meg az amerikai „vallás*1, amelyet az újvilág hívői és hitetlenei a „jazz-vallás“- nak neveznek. A jazz-vallás egy nagy és jó üzlet és Mc. Pherson az ő legnagyobb prófétanője. Szorgalmas és hozzáértő sajtófőnököket szerződtetett, azonkívül egy becsületes és megbízható üzletvezetőt, pompás énekkart s egy j óriási jazz-orchesztert, amelynek egyik érdé-! kessége volt, hogy ezüstből készült hangsze-! reken játszik. Az uj vallás főpapnője csakhamar céltj ért. Híveinek száma rohamosan szaporodott j és egy esztendő múlva Los Angelesben már ; „templomuk** volt, egy óriási felhőkarcoló és a templomnak a „négyszögii beteljesülés4* nevet adta. Az elnevezést ugyan nem értették, de talán éppen ez volt a fontos. Tízezer ember befogadására épült a ház, amelynek tetőzetén egy monstruózus rádióantennát szerelték föl. Rádión továbbifotíák a prófétáim gyújtó, lángoló beszédeit, melyeken esténként egész Amerikához mennydörgőit az ördög és az ő földi müvei ellen. A prőfétanő nem irgalmazott semminek: átkot szórt a cigarettára, a táncra s hogy szónoklatai hatását növelje, fehér lepelbe burkolózva jelent meg esszép meiej gyógy vízfürdő a magas Fátra tövében. Téli szezon. ténként a felhőkarcoló tetején és fényszórók sugárcsóváinak özönében harsogta igéit. Az üzlet nagyszerűen ment, a hívők bőven járultak hozzá a templom fen tartásának és a vallás propagandájának költségeihez, mígnem egy napon furcsa kaland szakította félbe az uj vallás és prófétanőjének diadaluíját. Ez a kaland kevés kijén véget vethetett volna Mc. Pherson karrierjének. Az asszonyt gonosz banditák rabolták el. Amint elbeszélte, mit sem sejtve, fiirdött a losangelesi strandon, amikor két álarcos ember támadt rá, megkötözték, egy autóra dobták és magukkal vitték Arizona ember- nemjárta vad vidékére. Minderről pár hét múlva számolt be, midőn visszatért a veszedelmes kalandról. Akadtak azonban rosszindulatú emberek, akik eskü alatt vallották, hogy az uj vallás papnője a kaliforniai hegyek VIT7WCU! UXBL 9 M f között egy eldugott villában töltött el pár hetet egy csinos fiatalember társaságában, aki a templom rádióállomását kezelte. A vizsgálati hatóságok nem a prófétanőnek, hanem a rosszindulatú tanuknak adtak hiteit és az ügyészség csalás miatt vád alá helyezte Mc. Phersont. Az asszony csak most mutatta meg, mire képes. Százezreket mozgósított „vallásának el- lenségei** ellen s hogy a kellemest összekösse a hasznossal, százezer dollárt gyüjtetett össze, hogy védelmét kellőképpen finanszírozhassa. A főtárgyaláson szavai oly meggyőző hatással voltak az esküdtekre, hogy azok felmentő ítéletet hoztak s az egész botránypör végül is az ő javára dőlt el. Emelt fővel hagyta el a törvényszék tárgyalótermét és ujult erővel vetette magát az emberi gonoszság és rosszaság elleni harcba. Gyűjtést gyűjtés után indított és fantasztikus pénzösszegeket hozott össze arra a célra, hogy megváltja az emberiséget a rágalmazóktól, az egymás ellen íenekedőktől. Mikor együtt volt a pénz s a hívek abszolút törhetetlen bizalma, a prófétanő felkerekedett és elindult Európába. Mint hívei előtt kiprédikálta, az ő európai útja „uj keresztes hadjárat44 minden emberi gonoszság ellen s mintán a legfőbb és a legnagyobb rosszaság Európában található, oda megy, hogy kiirtsa a gonoszt és diadalra segitse a jót. A jazz-vallás hirdetőjének megjelenése, amint az angol sajtó hangjából kitűnik, éppenséggel nem keltett rolconsznvet, sőt ellenkezőleg, a jó öreg Európa undorral fordult el az amerikai kalmárszellem s az üzletileg kihasznált vallás képviselőjétől, aki minden bizonnyal eredmény nélkül tér vissza az uj hazába, ahol sokkal több a hiszékeny, naiv és buta ember. P©igííi!iist@ri hivatal e§y amerikai börtönben Newyork, október 15. Bossy Gillis, Masachusetts állam történelmi nevezetességű városának, Newbury- portnak közkedvelt és igen népszerű polgára 3 év előtt petróliumtöltő állomást állított fel a városon belül olyan helyen, ahol azt az egészségügyi és közbiztonsági szabályok tiltották. Persze összeütközésbe került a hatóságokkal, akik a szabályzat értelmében az üzem megszüntetését és eltávolítását követelték. Bossy Gillis azonban nyakas ember és amint fity- tyet hányt a szabályzatra, épp úgy fütyült a hatóságok rendeletéire. Ám a rendőrhatóság sem hagyta magát s egy szép napon karhatalommal megszüntette Gillis üzemét, őt magát pedig súlyos pénzbírsággal büntette. Gillis nagyon el volt keseredve, elhatározta, hogy majd megmutatja ő a rendőrségnek, hogy vele nem lehet igy elbánni. A legközelebbi választáson fellépett polgármester-jelöltnek. Programbeszédében kijelentette, hogy, ha megválasztják, csak azért is fel fogja állítani újból az üzemét és szeretné látni, hogy a hatóságok öt ebben megakadályozzák. Newburvport polgárai egyrészt nagyon i szeretik Gillist, másrészt nem kevésbé érdekelhette őket az is, hogy a hatóságok hogyan fogják megoldani ezt a kényes problémát, mert Gillist nagy többséggel megválasztották polgármesterré. i Az uj polgármester csakugyan szavának állt és felállította bűzös, veszedelmes üzemét a tilalmazott helyen. Newbudvnortban hetekig ne rábeszéli A: ról, hogy: „no most mi lesz*4. A rendé-*?- türelmesen nézte a provokáló előkészületeket. Ám, amint az üzem megkezdte működését, lecsapott rá s a polgármester urat a törvény megsértéséért bíróság elé áll to:1a A tárgyalás szomorúan végződött Gillis- re, mert a bíróság a rendőrségnek adott igazai és Gillis gerinces, jogszabálysértő magatartását az üzem megszüntetésére vonatkozó bírói parancson kívül 545 dollár pénzbüntetéssel és tothn (>pi börtönnel honorálta, melynek felét fegyencként, nehéz munkában kell eltöltenie. A közrend és a törvény tiszteletének ilymódon érvényt szerezve, a bíróság gondoskodni kívánt arról, hogy azalatt az idő aiatt, inig Bossy Gillis a börtönben törvén ytiszte- | letet tanul, Newburyport városa mégse uél- kidőzze polgármesterét. Elrendelte ennélfogva, hogy Gillis mk a börtönben telefon álljon rendelt > A*ére, hogy ezúton tárgyalhasson alárendelt tisztviselőivel és cellájából intézhesse a város ügyeit. így aztán azoknak, akiknek Newburyport városával ügyes-bajos dolguk vám nem elő- szobáznak a városházán, hanem te:. Ionon terjesztik elő kérésüket a hűvösre tett polgármesternek, aki jóllehet tör én c -• -lésért \:n becsukva, a fennálló törvények és szabályok szer in I „ s z a b a d o n “ igazgatja varosának ügyeit. Ez Amerika! 6 I I jm Els$ szlovák ékszer-, arany- mezőst p ár fgjf ?u2a&-s3'®rooS’OEc s FROSTIG TESTVÉREK { | | Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. jg Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. É Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban | — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett ’ |PjÉa vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek p Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak * ’iiimM Javításokat azonnal eszközlünk Inni 0
