Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-13 / 234. (1861.) szám
'PRAXEAI-yvWCrtíAR-HIRXjAP 1928 október 13, Mombat. 4 ennél a kérdésnél rámutatni mindazokra az indokokra, amelyeket előttem már számtalan sokan felsorakoztattak s amelyek megdönthetetlenül bizonyítják azt, hogy, ha igazságosan akarjuk a szociális biztosítás kérdését megoldani, akkor a mezőgazdasági munkások részére külön biztosító intézményt volna szükséges felállítani. De ha a külön biztosítási intézetek felállítása meilőztefcnék is, miért ne lehetne a közös szociális biztosítási szervezetek keretén belül a mezőgazdasági munkások részére az ipari munkások biztosítási osztályától különválasztott mezőgazdasági biztosítási osztályt felállítani? Ilyen megoldás legalább is csökkentené azt az elégedetlenséget, amely feltétlenül előáll és jelen van akkor, amikor a mezőgazdasági munkások igazságos és helyes különállását a szociális biztosítás terén a törvény és a novella nem honorálja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni' a kritikának azt sem. hogy a köztársaság kormányzata nem törődik azzal a kérdéssel, hogy a termelés és különösön a mezőgazdasági termelés ma rettenetes válsággal küzd ős ott tartunk, hogy az sítagadhstaíian gazdasági krízisnek egyik fiSoka m, hogy a mez§- gszdaségi termelés sem rentábilis. Egy nem rentábilis termelés lehetetlen, hogy elbírjon újabb terheket és újabb terhek fokozása azt fogja eredményezni, hogy a termelés végképpen megáll, illetve jövedelmezősége megszűnik és akkor a munkaalkalmak nagy része megszűnik, a munkanélküliség fokozódik, amikor is nem les* kire hárítani a szociális biztosítás terhelt Ez egy nagy gazdasági csőd bekövetkezhetését jelentheti, amikor is a népgondozás jelenlegi szükségformája is elveszti létalapját Nagyon hibás kormánypolitika tehát az, amelyik talán a kortes-politika érdekéből csak a szociális biztosítás kérdését ragadja ki a teendők sorából, de elhanyagolja a termelés rentabilitásának helyreállítására szükséges intézkedések megtételét. A termelést, különösen pedig a mezőgazdasági termelést, amelyik az életlehetőségek megteremtésének egyedüli alapja, elsősorban rentábilissá, kasznolhajtóvá, életképessé kell tenni, mert enélkül lehetetlen arra gondolni, hogy a népgoudozás minden törvénye, minden szabálya érvényesülhessen, mert nincs és nem lesz senki, aki a népgondozás elfogható terheit viselni képes volna. Az eredményes termelés, a mezőgazdasági fejlődés biztosítása a prius s csak azután jöhet a szociális biztosítás. A jelenlegi helyzet szomorúsága arra int, hogy nem kell a húrokat a végsőkig fesziteni, számolni kell az adott helyzettel, ehhez kell mérni a terhek nagyságát is és ha csak átmenetileg is, mérsékelni kell a biztosítási járulékok nagyságát a jelenleg megszabott mértéken alul is azzal, hogy amint a termelés jövedelmezősége emelkedik, ehhez viszouvitva a biztosítási járulékok szükséges emelése is esedékessé válik. Szloveöszkőra különösen áll ez az elgondolás, mert Szlovenszké népének, körülbelül 70 százaléka mezőgazda, már pedig SiIswüisiIíh i mezőgazdasági termelés a fül szélén áll. Végleten ül nagy bűne a köztársaság kormányának az, hogy önző, nemzetiségeket asszimiláló és Szvovenszkón gyarmatot teremteni akaró törekvése helyett nem tud és nem akar az igazságos/;ág, célszerűség és szükségszerűség álláspontjára helyezkedni. Ha Szlovenszkó mezőgazdasági állapotát nézzük és igazságosak akarunk tenni, tehetetlen meg nem látni azt, hogy itt az egyenlő elbánás elve végtelenül meg van csúfolva! A történelmi országokban a melioráció kérdése intézményesen van biztosítva. Szloven- szkón erről szó sincs. A vizszabáiyozás és öntözés kérdésével, amelynek megfelelő rendezése a mezőgazdasággal foglalkozó társadalom sorsát és anyaga erejét erősen érintik, a földmivelési kormány Szlovenszkón egyáltalán nem foglalkozik, nem támogatja eléggé, mondhatnám semmiképpen, Szlovén- szkon a mezőgazdasági fejlődést s még csak kísérletet sem tesz a mezőgazdasági hitelügy rendezésére és szinte tendenciózusan hátráltatja a magyar mezőgazdák szerzési képességének a lehetőségét, nem akar semmit tenni arra. hogy a magyar mezőgazdaság jó módra tegy en szert. A szellemi fejlődés útját elzárja a magyar mezőgazdák, elől azzal, hogy nem ad részükre mezőgazdasági szakiskolákat, nem bocsátja rendelkezésükre a mezőgazdasági ká- fcérletek eredményeit, a mezőgazdasági statisztika adatait! Az ipari termetes gyászos sorsa meg önmagáért beszél ; Be a’z orosz emigránsok részére csak a mező gazdasági tárcából évente 4 milliót ad, más tárcák terhére periig még any- nyit, hogy c célra 30 millió ferdittatik. holott az orosz emigránsok nem tartoznak ennek az államnak a népei közé. Nem volna-e hasznosabb beruházás ezt Szőovenszkó- nak adni? Ilyen körülmények között hogyan, milyen joggal tehet még megterhelni Szlovenszkó mezőgazdaságát magas szociális terhekkel? Hiszen minden jóakaratot tehetetlenné tesz az eredményes termelés tehetőségének a halála! Nem mondom, hogy magának az eredeti törvénynek és a novellának nincsenek olyan intézkedései, amelyek preventív, megelőző intézkedésekkel arra törekszenek, hogy a betegség « rokkantság esetei korlátoztassa- nak és ezáltal a biztosi tő szervezettel szemben felmerülő anyagi igények a minimális mértékre csökken lessenek, de ezen a téren is megtalálható az alapvető törvénynek és a novelláinak nagy hibája, mert ezen a téren nem alkalmazza azt a szükségéé mértéket, ameVet navyobb és elvteethetetlen tedrek nélkül be> tehetne tölteni. Igaz, hogy gon- do-ko'teis van arról, hogy a szociális biztosri- tás szervezeteinek anya'ri e-rete részben kfi- lö^ö-en a népbetevvégek trüdövész, időréssé?. nem‘betegségek csökkentésére fordit- tiv.'-ék. de ez a gondolkodás csnk úgyszólván m’nt kegyes óh a i tás. illetve <vn rrk mewaló- <-! tárára irányuló törekvés van kezdve, azonban enn‘»k előirt részletei az azokhoz tartozó ren de1 kézé -eltíben hiányzanak s ninr« néMőitil o'yan in'é'xkedés, mint amely az 1911. évi angol szociálfis biztosítási tör1 vényben foglaltatik, amely kimondja, hogy megyénként és városi kerütelénkéut 9—18 tagú egészségügyi bizottság alakítandó a megfelelő érdekképviseletek részvételével, amely bizottságnak a feladata a hatáskörűik alá tartózó viszonyoknak állandó megfigyelése, az egészségügyi ismeretek terjesztése, népszerüsitése és annak vizsgálata, hogy egészségügyi szempontokból a munkásviszonyok szabályozása mákéi] t volna irányítható, miként lehetne a 1 a kas viszony ok kedvezőbbé tétele, az ivóvizszolgálta tás kellő egészségügyi rendezése. Érdekes intézményt létesít a prevenció térén a magyar rokkan tsági és aggkor! biz.- f,okítást rendező törvény, amelyik a házassági tanácsadó szentet állítja fel, amelyet, nem köteles, de igénybeveheí minden munkás, aki házasságot kíván kötni, Szlovenszkón ak külön központi társadalmi biztosító .intézet dukálna. De ha ezt már a szlovák vagy csehszlovák képviselő urak eljátszották, miért nem gondoskodtak a Központi Társadalmi Biztosító Intézetben Szlovenszíkó és Ruszin szkó kellő képviselet érő1!? Hibája az eredeti törvénynek és a no- novellának az is, hogy a beteg- és baleset- biztosítási intézetlek, valamint a központi szociális biztosító intézet gazdálkodási alap- elveit ugv állapítják meg, hogy Szlovenszké és Ruszin,szkó érdekei nem találnak kellő méltánylást. A politika berkei hangosak a szónoklatoktól, amelyek be akarják bízónyi- fani azt. hogy Szlovenszké autonómiája a jelenlegi törvényekkel és rendetetekkel az ] előkészítés stádiumában van. Nem ellentmondás-e ezen szónoklatok lényegének az, amikor a szociális biztosítás rávési Szlsweis&kéa eüáüfe anyagi erő eivMik Sziovenszkőísól és ennek a feltétlenül káros hiánya miatt azzal nyugtatják meg Szlovenszké népét, hogy beiktatják a novellába annak a tehetőségéit, hogy nincs kizárva, illetve a papiroson megvan a lehetősége annak, hogy ez az elvont, gazdasági erő Szlovén szikéra kegyes engedélyezés formájában visszatérjen. Ez olyan, mint egy kétes ígéret, pite t Ruszin- szkó autón óm iájának ígérete. Szlovenszkó összes agráriusai, legyenek azok szlovákok és németek, avagy magyarok, azonban ezzel a, platón ikus szerelemmel nem érhetik be, mert hiszen az alkotmány rendelkezik arról, hogy Szlovenezkó népét a közsegélyezési jog megilleti, hogy részesülhet létekszámaráiny szerint mindazon anyagi támogatásban, kulturális, gazdasági, nemzeti és szociális téren. amiben a történelmi országok népei részesülnek és mórié az az igazság, hogy az a nagyszerű elvi kijelentés a való éleiben egyáltalán nem érvényesül. Hogy hihessen teháit Szlovenszké népe és különösen a magyarság ennek a papiroson tevő lehetőcégi beállításnak? Nekünk ez nem e’ég, nekünk azzal a ténnyel szemben, hogy a szociális bizto-ilás révén összegyűlt anyagi erő kivitetik Sz’ovensziő területéiről, ez a garancia kell, hogy ha már nem i* Galbavy ismét Prágában! A legjobb cigányprímás Galtiavjr Árpid- -tagú zenekarává! oki. 1-tÖi naponta a Boston Bárban, Máslek egészben, de legalább háromnegyed- részben visszatérjen Szlovenszkóba és az ottani termelés fejlődésének szolgálatába állva lehetővé tegye a termelés fejlődése révén a szociális biztosítás terheinek elviselését Tessék ennek a kívánságnak a garantálását úgy megcsinálni, hogy a központi szociális biztosító intézet, szükséges elhatározását és ennek végrehajtását egy olyan bizottság in- j tézi, amelyben Szlovenszké megfelelő önkormányzati, mezőgazdasági ipari érdekképviselete és a ezlovenszkói pártok képviselete is .részteehessen és érvényesülhessen és alkotta ssaniak meg olyan törvényes szabályok, amelyek ezt az érvényesülést úgy garantál- ! jálk, hogy azt semmiféleképpen kijátszani ne tehessen. Felteszem a kérdést Szlovenszikó szlovák, vagy ha ugy tetszik, csehszlovák törvén yh ozóihoz, hogy merik-e vállalni a felelősséget aizért, hogy a szlovenszkói közgazdasági életre ugy róják rá a szociális biztosítás ter- | hóit, hogy a szociális biziositási járulé- i kok évén összegyűlt anyagi erőt kivi- ! szik Szlovenszkó gazdasági életéből, ugy i hogy ennek a.3 anyagi erőnek kivitele j Szlovenszkó termelését még katasztro- fálisabb helyzetbe hozza, 1 de sémim! sem történik arra, hogy a töm- i í vénynek a. gazdálkodási atepélvékre vonat-1 I kozó platánikus rendelkezései valamiképpen j í ténylegesen ■ végrehajtassanak. Vájjon nem | ■ ; •b ’ >• volna-e helyes az, hogy például a mezőgazdasági munkásak szlovenszkói biztosítási járulékának az a része, amely a törvény értelmében szabad vagyon, a szlovén sz.kói gazdasági meliorációs alap megteremtésére kől- csönképpen rendelkezésre adatnék, vájjon nem volna-e helyes a Szlovénokéról ezeken, a címeken kivont tőkét a mezőgazdasági értékesítés és ipari szanálás szolgálatába állítani? Mindenesetre Szlovenszkó népe nem tehet megelégedett a mostani rendelkezésekkel. Az eredeti törvény, de a novella te nem kellően rendezi az orvosok alkalmaztatásának kérdését, valamint a betegség esetén nyújtandó természetbeni segély, gyógyszer, gyógyfürdőkezelés ügyét. Már az is alapvelő hiba volt, hogy a kormánykörök az eredeti törvény alkotásán ál teljesen figyelmen ' ‘vül b°~vták az orvosi szakkörök kívánságait, észrevételeit, pedig nemcsak iflovikus, hanem egyenesei) paradox, hogy ily hatalmas betegbiztosítási intézmény az orvosok megkérdezése nélkül hozzassólc létre. Ami az orvosi segélyt illeti, pártunk feltétlenül a szabad orvosválasztás elvén áll. Követeljük továbbá az igénybevett orvosol munkájának rendes díjazását. Amiig az orvos a saját rendelőjében végzett vizsgálat éli 5 koronákat, kiszállásért 8 koronákat kap, addig szó sem tehet a biztosító betegednek komoly és alapos ellátásáról. Ezen viszonyok ismeretében teljesen indokolatlannak keli tartanunk a betegbiztosítási orvosok edleu fölmerült panaszokat. A nevetségesen csekély díjazásért ailapos munkát nem lehet elvárni, másrészt azonban a betegbiztositó pénztár előírásai ugy megkötik az orvos kezét, hogy az a legjobb akarata mellett sem képes hivatását teljesíteni. Az orvosságilista nem szűkmarkú, hanem fösvény; közönséges röotgenappárátus használatának engedélyezését írásban kell kérni és amíg a központtól megérkezik az elutasító válasz, addig a betegből régen hulla tett. <A gyógyfürdők esik e betegbiztosító pénztári i igazgatók rendelkezéseire állanak. mint azt az idei karísbada statisztika megdöbbentően igazolja: az idén ott kezelt mintegy 2400 betegbiztosítói tag közül 1600 biztositói tisztviselő volt, további 600 szoc.-dcm., nemzeti szoc. és kommunista politikai párttitkár s csupán 200 biztosított munkás. Richter: Szegény munkások! Törköly: Nem javít a novella semmit az eredeti te—'"yen a jogszolgáltatás terén. A választott bírósági eljárást és a biztosítási bíróság hatáskörét úgyszólván csak. a biztosítási szolgáltatás vitás kérdéseire korlátozza, tehát csak, a biztosítottak javára alkalmazza a független mun kásb íróság intézményét. Ezt a kérdést sokkal jobban oldja meg az 1921. évi 1. sz. magyar törvény, amely a rnunkásbirósá.gok hatáskörébe belefoglalja azoknak a vitás kérdéseknek vitás rendezését is, amelyek egyrészt a pénztár, másfelől a munkaadó között, illetve a biztosi- | tetteik között a biztosítási kötelezettség, az ' önkéntes tagsági jog, a biztosítási járulék, pótjáruíék, a megtéritésd kötelezettség vitás kérdéseiben merülhetnek fel. Ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartozónak ítéli a balesetvizsgálati költség megtérítését, a pénztár és az orvosok, szülésznők, nem állami kórházak, gyógyszerészek, gyógvte 'őzetek között felmerülhető, az alkalmazott és munkaadó közti, a biztosításból származó vitás kérdéseket, a munkaadónak a biztosítási intézet. által, nyújtott kártalanítást felülmúló kártérítési kötelezettségének kérdését, a m u nkás b iztositási kihágásokat. Itt látszok meg a tendenciózus e^voldalusám inért a csehszlovák szociális biztosítási törvény és novellája, csak a biztosítottak érdekében szerepet játszó vitás kérdéseket utalja a független bíróság hatáskörébe, ellenben a munkaadókat teljesen kiszolgáltatja a biztosítási intézetek hivatalnoki rendelkezéseinek és ezen intézkedések elten használható fellebbezés esetén a 239. § rendelkezése szerint az illetékes politikai közigazgatási hatóságnak. Ez ebben a köztársaságban, ahol a végrehajtó hatalom tultengése szinte orgiát ül, egy kész veszed etem a szabadról és igazság szempontjából. Ezt elfogadni kész lehetetlenség, öngyilkosság. Lehetetten intézkedés az is, hogy a vátasz- tottbiróságí eljárásban és a biztosítási bíróságnál rendszeresítve vau a kénviselet utján való védelme a vitás taénvneik. azonban a 207. § kifojezetfen kimondja, hogy az ügy- vé',; i-<.<p\div>iW nincs ínegeimedve. Maga a választó-', 'bírósági eljárás, a biztosítási bíróság előtti eljárás, az ott előterjeszthető igények szabatos meghatározása, a bizonyítékok megfelelő inditványozám, a b bon vitás! eljárás leloly tatása és kellő ellen őrzése olyan szakképzettséget igényel, airnely ugy a munkaiad ók, mint a munkások érdekében tehetetlenné teszi annak a kizáró rendelkezésnek az elfogadását, amely a szakembe által végzett jogi védelmet eltiltja. Hiányzik a törvényből s a noveMbód a hivatalnokokkal szemben alkalmazandó fegyelmi jog kellő szabályozása. A hivatalnok pártatlanságát feltétlenül biztosítani kellene a ti vényben precízen körülírt f evvel mi vétségek meghatározásánál. A hivatalnoknak minden jogtalan, eorvoldaíu és tudatosan jogsértő áJJás- foglalással meg kell, hogy találja a jogom; — latot a fegyelmi jogban, amelynek alkuim- zását a biztosi rási önkormányzatnak kell á engedni, ugy azonban, hogy a hivatalnok önkormányzat fegyelmi bizottságának határozata eliten a független munkásbiróságh f eltebbezh essen. Hiányzik ugy az eredeti törvényből, mint a novellából a nemzetiségi kérdések és az ezzel szorosan összefüggő nyelvhasználati kérdésnek szükséges és igazságos szabályozása. Pedig, ha valahol, ugy azon a téren szükséges a megnyugtató szabályozás. Szükség;: az, hogy az esrves nemzetiségi területeiké” olyan hivatalnokok működjenek, akik a munkások nyelvét értik, olyan eljárás állít testbe, amely a nyelvhasználati jog teljesen liberális kezelését lehetővé teszi. De Szlover- szkó szempontjából az is fontos kivárná hogy a szlovcnszkói biztosítási intézeteknél a lehetőség határain belül csakis szloven- szkói és kellő képzettséggel L»ró hivatalnokok alkalmaztassanak. Az elmondottakból világos, hogy a n. - vella rosszul sikerült. Egy rossz megalkuvásnak még rosszabb eredménye. És amint a csehszlovák törvényalkotás közismert rosszaságából is következik, a novellákat tij novellák kell, hogy kövessék. A társadalmi megelégedettség megteremtése épp igy érdeke ennek az államnak, mint a nemzeti megelégedettség megteremtése. Ezt a szükségességet a novella nem hozza mr sőt az elégedetlenséget minden téren fo’ ózza és énpen ezért a masyar nemzeti nárt nincs abbén a. heb’zötben bovv n tér^ íitás ''lati á’ló törvényjavaslatot elfogadja Teb^s lnR i- ismereti nynfl:odtsávnral tervit ejtene szavazok ennek a Hívvé”-''*'*'«•" ’"teak. Az nsoisó széBOkok Törköly szenátor ulán Pros-ek ngráv- ,párli. Fiain kommunista ős Zimák szlovák 3 zoc:: ál (lem 0 k r a te beszélt, majd kétórás szünetet tartottak. Szünet ulán zárszó jogán a javaslat előadói szólallak íöl
