Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-07 / 204. (1831.) szám
A VmU ______________________■ ar AV A " 4^*UAa JLét^lkiP*- «i ■Pj aur.^w*.>CT^v'»«<aqgs3S£aaWjEggBgBg« IlMyijnraTT'BTTBgHfiypi^^ IW HM MWMiirlhkril—■ o«ivy vóiiu^vá •• Hollandia külügyminisztere a kisebbségekért Géni, szeptember 6. A népszövetség szerda délutáni ülésén Beelaerds van Blook- land holland külügyminiszter nagy beszédet mondott, amely igen komoly megnyilatkozás a kisebbségi kérdésben. Beszédének első részében megállapította, hogy a hangulat a leszerelési kérdés megoldására ma sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt évben. Üdvözölte a háboruelienes paktum megkötésének tényét és a francia—angol tengeri kompromisszumot. Kijelentette, hogy az elmúlt év legfontosabb munkája volt az, amely a biztonság és a döntőbíráskodás bizottságában ment végbe. A holland kormány legközelebb javaslatot terjeszt be a parlamenthez, hogy a fegyverkereskedelem elleni konvenciót ratifikálják. Ezzel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki a fegyverkezési ipar munkájában bekövetkezett kedvezőtlen eredmény miatt és reméli, hogy ezt az ellenőrzést a legközelebbi nagy leszerelési konferencián, amelyet legközelebbre egybe kell hívni, véglegeséin megoldják. Ezután a kisebbségi kérdésről beszélt, amely az ő véleménye szerint sokkal bonyolultabb probléma, mint azt általában hiszik Az uj kisebbségi jog csak lassan érvényesülhet, Éppen ezért azonban a népszövetségi tanács jelenlegi eljárása a kisebbségi kérdésben feltétlenül javításra szorul. A tanács tagjait ugyan az egyéb munkálatok nagyon igénybe veszik/ ahhoz, hogy a kisebbségi kérdéssel behatóbban foglalkozzanak, azonban feltétlenül szükséges, hogy a népszövetség megtalálja ennek a problémának a megoldását, Csupán csak az a sajnálatos, hogy a holland külügyminiszter nem tett konkrét javaslatot, azonban remélhető, hogy fölszóialása igy is hozzájárul ahhoz, hogy a kisebbségi kérdésekben érdekelt népszövetségi delegátusok körében egy ilyen indítvány kikristályosodjék. A népszövetség egyelőre egy homályos határozattal is nagy morális eredményt érne el és végre meg kellene valósítania a már múlt évben tervezett népszövetségi kisebbségi bizottságot. 1 népszövetség Genf, szeptember 6. A népszövetség ma délelőtti ülésének eseménye Mowinkel norvég miniszterelnök nagy beszéde volt, amelyben a tanács működésével szemben való elégületlenségét fejezte ki és azt követelte, hogy a tanács a sok provizórikus megoldás helyett ezután már csak véglegeseket hozzon. Elvileg ellene fordult nninnalk, hogy a tanács ülésszakainak számát négyről háromra szállítsák le és ellenszegült az ujlból való megválászlhatóságnak is, mer’ mindén országnak érdekében áll, hogy a tanács egy részének évenkinti, turnusok szerint történő felfrissülése bekövetkezzék. A népszövetségnek pártok felett kell állan ia és ezért enn ek az alap elvnek biztosifása céljából gyakrabban kellene igénybe venni a hágai állandó nemzetközi bíróságot, mint eddig történi fA népszövetségi titkárság hivatalnokainak a legkínosabb gonddal kell őrködniük azon, bogy sem nemzeti sem pedig magáin érdekeket ne szolgáljanak. csütörtök! ulese nak azt a munkáját, amelyet a repülőgépek, a tengeralattjárók és a modern hadieszközök a legrövidebb időn belül végrehajthatnák az égési emberiség szörnyű kárára. Éppen az elmúlt betekben az angol sajtóiban nagy cikkeket lehetett olvasni a londoni légi manőver alkalmából arról, hogy Londont a támadó repülőgépek néhány óra alatt elpusztíthatják. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy a háború előtt soha annyi katonai gyakorlatot nem tartottak, mint mostanában éa nyomatékosan hangsúlyozza, hogy mindezek a körülmények a nemzetközi légkörben rendkívül nyomasztóan hatnak, mert mindenütt felmerült a háborúnak, mint az ultima rációnak szörnyű lehetősége. A félelem ás a bizalmatlanság ilyen körülmények között nem saünhetik meg és a háborús pszilhózis továbbra is fennáll. Szociális, humanitárius és gazdasági területen aüJl'tóbbi évelőben jv-ionl. o nyen előrehaladálst tett az emberiség, nem következett ez azonban be a politikai téren, amelynek tisztázására az Ő véleménye szerint a genfi protokollum volna az egyedül helyes ut. Mowinkel, akinek beszédét a delegátusok nagy többsége és a közönség nagy tetszéssel fogadták, békernegnyilalkozását azzal a követeléssel zárta be, hogy az egész világnak el kellene fogadnia azt az elvet* amely a Kelloggnak ajándékozott tollszáron áll: Si vis paoem, para pacom. Holnap lyiEaskozik a kormány a cukorügyben Prága, szeptember 6. A koalíció nyolcas bizottsága ma délelőtt fontos tanácskozásokat folytatott a belföldi cukoráraknak emelése tárgyában. Az ülésen részt vett Srámek miniszterelnökhelyettes, Englis pénzügyminiszter és Cserny belügyminiszter is, az utóbbi mint a likvidálás alatt lévő közellátásügyi minisztérium vezetője. A koalíciós pártok hosszabb vita után elhatározták, hogy még a mai nap folyamán sürgős interpellációt nyújtanak be a kormányhoz a cukorárak emelése ügyében s a kormány már a ház holnapi ülésén válaszolni is fog erre az interpellációra. A koalíció nyolcas bizottságának ez a határozata abban leli magyarázatát, hogy a szocialisták már előbb benyújtották ez ügyben sürgős interpellációjukat s a közvéleményben uralkodó nyugtalanságra való tekintettel a kormány sem zárkózhat el már az elöl, hogy ebben az ominózus ügyben a plénum előtt nyilatkozzék. A holnapi kormánynyilatkozatot Englis költségvetési expozéja után minden valószínűség szerint Cserny belügyminiszter, mint a közélelmezési minisztérium vezetője, fogja felolvasni. A nyilatkozat fölött azonnal megindul a vita, amelyet azonban holnap nem fejeznek be, hanem szeptember 11-én, kedden délelőtt folytatni fognak. A képviselőház mai ülése Beszédéinek második részében a béke légköréről beszél, amely egyáltalán nem alakul olyan módon, amint az kívánatos volna. A mi- litanisztikus tendenciáik legélesebb támadásával nagyon hatásosan fejtegette a rombolásPrágcr, szeptember 6. A képviselőház ■ nyári szünet utáni első ülését óriási érdeklődés előzte meg, mivel mindenki feszülten várja a kormány nyilatkozatát a cukordirágu- lás kérdésében. A képviselőiház elnöksége elhatározta, hogy a napirendre elsősorban a mkorkérdé*- ben benyújtott interpelláció sürgősségére vonatkozó indítványt tűzi ki. Ez ügyben holnap hangzik el a kormánynyilatkozat, amelyet vita köre?, amit holnap estig beifejeznek. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. A mai ülést háromnegyed négy érakor nyitotta meg Málypetr elnök. A beérkezett iratok felolvasása közben a kommunista képviselők többször közbeikáltottak: — Mi van a cukorkérdéasel ? A lárma azonban meglehetősen gyönge volt. Négy órakor Matousek előadó benyújtotta a dekorációs iparosokról szóló törvényjavaslatot, amelyhez hat szónok jelentkezett. A javaslat feletti vita az esti órákig tartott, majd a parlament megszavazta a javaslatot. Ezután 4 az elnök a cukor áremelése ügyében beadott interpelláció sürgősségi indítványát bocsátotta szavazásra s a ház kimondotta az interpelláció sürgősségét. A legközelebbi ülés holnap délelőtt fél tíz órakor kezdődik. Késik a szociális biztosítás itsédosifásásiak tárgyalása? Prága, szeptember 6. A peurilaimieíit ezociálipdliiitikiai ibífflottjüaágja ma délLelóttt Laíbej da\ etaök- (hetyiefttee vezetésével folytatta tanácskozásait a azo- ciáll'iis ibiiztosiítáei törvény novellája tárgyában benyújtott komi ányj&vn#ljat fölött. A (bdzottaág ■letárgyalta a jáviaidaft 00., 107. és 114 paragrafusai & azokat ez előadó javaslatai alapján fogadta el1. A 20. paragrafus kisebb jelentőségű fomnálta dolgokat tartaiíiniaz, míg a 107. paragrafus urna elfogadott íoattniájáíhan a váraikozáai Időt 130 bélről 100 bélre cSökkentti le 1909 január 1-í hatályai. A 114. paragrafus szerint özvegyi járulékra joga van a 65. éflielávüfcet (betöltött özvegyeknek, azonkívül a (járulék harmadát, illetve felét kapják meg azok az özvegyek is, akiknek egy, illetve két gyermekük van.'. Ezeknél' a korbiaiöár nincsen megállapítva. A bizottság végül elhatározta, hogy a parlamentiből fcéirai fogja a javaslat bizottsági fetámgyailásá- ra kitűzött lidioniek meghosszabbítását. A bizottságnak legközelebbi illése pénteken dlételőb't Ö órakor lesz. A fcoalMioiió nyolcas bizottsága délelőtti tanácskozásai alatt tudomásul vette Gurik képviselőnek, a szociáílpoltílkjai bizoftteáig^ elnökéinek jieHentéeét a tárgyalások folyamáról s magáéivá telte a ibázott- ságniak azt a jaJVMtaiuáií ás, begy a bizottsági tárgyalásik hafáaMej'ét szeptemfbeír 112-ig megllioft?zb- bitják. —- Neon helyezik ed a rendörigazgiatóságot Kassáról. Kassai szerkesztős égtünk jeleníti telietfonon: Dolejs rendőrigazgatö ma érkezett vissza Prágából. Ujságiinokniak kitjelentetta, hogy sző ailncs arról, hogy a kassai rendArigazgatóeág'Ot éEhélyeazók. Az igjazgiaíőiság: ipj épületének épitésSi a lehető Jegrö- vftdefbh idén IbeM megkezdik, cgyhogy aiz öj reoid- őrágtaizga'Wsági palota 1930-ig effikésoM. A rendör- úgiazgtaitJó kit elemi ettt-e. hegy az országos rendőrség átszervezésére íb sor kerül, aimíntek első jele ez, hogy a kassai rendőrségeit két uj autóval szerették fel s a közbiztonsági, totéskedésdk gyousaibíb végrehajtása céljából megszervezílk Kassán, is a motoros rendőrosztagot. swzsshs MINNEHAHA („KACAGÓ W S 2") resén¥. irta; mii mmmm& (11) Az erdő gyorsabban megvilágosodott, semmint vártam, mihelyt kiléptem arra az Ösvényre, amely — úgy sejtettem — Rocain- villeből a sioux-ireservation felé vezetett. Vastag bundába öltözött lovast pillantottam meg, aki irgalmatlanul vert bőrkorbácsávail egy indián fiút. Azzal a rettenetesen torz üvöltéssel, amelyet csak a némáktól hallunk, ordítozott a fiú és igyekezett elrejtőzni egy öreg indián asszony mögé. — Hagyd abba, te ember tetem 1 — kiáltottam a Lovasra. — Mi történik itt? A meglepetéstől, amelyet a hangom keltett, először meghátrált a lovas, de aztán haragtól csillogó szemekkel kezdett vizsgálni engem. Amennyire magasra hajtott prém- gallérjától láthattam, az arca kellemetlen s a fagytól vagy az italtól vörös volt. — Mi közöd hozzá? — mordult rám, miközben brutálisan megrántotta a kantár- száránál fogva a lovát, amely fenyegető fellépésem miatt oldalt lépett. Az állat magasra ágaskodott s majdnem ledobta lovasát. Most láttáim csak, hogy a lovas egyik lába fából van. — Menj az uitaiüiíból! — kiáltotta. —• Törődj a magad dolgával. Ha ez az Indián kamasz az utamba állt és megijesztette a lovamat, csak rávághattam néhányat! — A fiúnak nincs nyelve — fordult most felém az öreg indián asszony. — Nem tud 'beszélni. Ez megfejtette az ar ti hu látatlan hangok rejtélyét. A fiú néma volt. — Koltódj az útból, vén boszorkány! — ordított rá & falábai. — A kölyök megkapta, aimi járt neki és nekem semmi kedvem sincs ahhoz, hogy tovább tölt sem az időt ilyen csőcselékkel. — Ezt tanácsolom is neked! — kiáltottam, felháborodva a brutális bánásmódon, amely a testi hibájánál fogva is szánalmat keltő fiut érte. — Ila még tovább jár a szád, megkapod tőlem a magadét! Mielőtt még ezt mondtam neki, már el akarta indítani a lovát, de amikor legkevésbé sem szelid fenyegetéseimet hallotta, olyan mozdulatot tett, mintha maradni akarna. Egy újabb gondolat azonban, úgy látszik, más elhatározásra birta s tovább folytatta útját, ügetésre nógatva lovát. — Jé ember vagy — fordult most hozzám az indián asszony, miközben a fiú, aki most már visszanyerte bátorságát, elő bujt a háta mögül és hálás csodálkozással nézett rátm. — Rossz ember, rossz ember! — motyogta az öreg asszony. — Ismered? Kicsoda ez a fickó? — kérdeztem sioux nyelvre térve át, amin láthatólag meglepődött az asszony. Most már folyékonyan elmondta a saját nyelvén, hogy a sioux-törzshöz tartozik és éppen a tanyájuk felé ment, amikor a fák között átügetett g lovas, akit előbb nem is láttak, úgy hogy nem tudtak félneugrani előle. Ismeri ezt az embert, már több Ízben megfordult a tanyájukon és valószínűleg Esős Arcnak a cimborája, többet nem tud róla. Tovább vallattam, mert tudni akartam, ■hogyan vélekednek a tanyán Minnehaha eltűnéséiről. Megtudtam, hogy a varázsló a hóvihar utáni embereket küldött ki, hogy keressék meg Minnéhahát vagy inkább a holttestét. Mert kizártnak tartotta, hogy túl tudta volna élni a hóvihart a szabadban. A varázsló, az öregasszony véleménye szerint, nagyon okos ember, aki sok rejtett dolgot tud és élénk összeköttetésben van a természet szellemeivel, ö maga azonban nem állhatott vele valami jó lábon, meri egy ízben „rossz orvosságot" adott neki. Egyszer napokon át fájdalmakat érzett a testében és meg volt győződve róla, hogy fájdalmait a varázsló kívánta neki, mert egy bokorban felakasztotta haszontalan komondorainak egyikét, amely néma csemetéjét megharapta. Habár a varázsló nem tudta meg, hogy Ő a tettes, bizonyosnak látszott előtte, hogy tettéért megátkozta. Miután Esős Atc felfedezte M.inn.ehahái a barlangomban, nem tartottam szükségesnek a titkolózást. Megmondtam tehát az öregasszonynak, hogy a leány megmenekült és el is meséltem neki megmentéséinek körülményeit. Ennek láthatólag nagyon megörült. Még megkértem, hogy mondja meg Barna Mennydörgésnek, a varázslónak, hogy Minnehaha most egy fehér varázslónak oltalma alatt áll, aki hatalmasabb, mint ő és nem fogja eltűrni, hogy a leányt, ha majd visszatér a tanyára, olyan valamire kényszerítse. amit önként megtenni nem akar. Hogy ez az üzenet a ravasz és ármámyos varázsló előtt valami sokat használna, arra nem igen számítottam, mert jól tudtam, hogy az indiánok maguk urai a tanyájukon és a fehéreknek nem tanácsos, hogy dolgaikba beavatkozzanak. És Barna Mennydörgés bizonyára még jobban iuöta, hogy sokan, akik vadászataik közben egy-egv Indián reservation területére léptek, nem találták meg a visszavezető utat... TdőelŐtti végükről legfeljebb a fák és bokrok susogtak a nyári szélben, — de az indiánok szája néma maradt. Mind amellett még eeni árthatott, ha a Barna Mennydörgés megtudja, hogy valaki vigyáz Minnehahára. Ezután elváltunk és különböző irányban folytattuk utunkat. Kevéssel dél. előtt megérkeztem Rocan- viiílebe. Éppen nem értem oda korán, mert alig tiz perccel későbben beérkezett a Winnipeg és Braudon felől közlekedő vonat. Beszálltaim és Esterházára utaztam, mert Ro- caanválleben nem volt olyan üzlet, ahol bevásárolhattam volna. Rocanville és Esterháza között neon nagy a távolság és még idejekorán megérkeztem, hogy a szállodában, ebben a hosszú, emeletes faépületben, részt- vehessek az ebéden. A vonat egyébként Estei-házában húsz percig áll, hogy az utasoknak alkalmik legyen megebédelni. Éppen ezért eleinte nem tűnt. fel nekem, hogy a vendéglő mennyire telve volt. Midőn azonban a vonat kirobogott a hóval borított végtelen pratrie felé, észrevettem, hogy a vendéglőben a helyi viszonyokhoz képest szokatlanul sok — legalább kilenctíz — vendlég van. Miután az éttermet ismét lezárták, a vendégek többnyire a sön lésben álló székekre telepedlek és pipázva vagy cigarettázva félhalk hangon társalogtak A vendégkönyvbe beírtam a nevem el. 'azután szobát kértem, mert csak a következő nap utalhattam vissza Rocanvttlebe. Nem értettem. hogy egyes vendégek miért lapozgatnak a vendégkönyvben. Bizonyára a kíváncsiság lehgfc ennek az oka és nem éppen az én nevem írdekli őket. Időközben alkalmam volt. megnézni egy kicsit a vendégeket. Közülük kettő bizonyára zsidó marhakereskedő volt, amit meg lehetett állapítani a beszélgetésükből, mert Sokkal hangosabban beszéllek, mint a többiek. Bevásárlásuk nem sikerülhetett valami jól a közeli környék ükatvényein. mert panaszkodtak a magas árak és a 'kemény- nyakú farmerek miatt. Többen jómódú üzletembereknek vagy farmereknek látszottak a környékről, mig in ások keresuedel mi ügyn ököknek. (Folytatjuk.)
