Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-05 / 202. (1829.) szám
1928 szeptember S, szerda. A hetvenötéves Wilhelm Ostwald Az idő igazolt® öt: Ostwald, a német jelentkor legnagyobb temész&ttudósa ama szerencsések közé tartozik, aki megélte önmagát és önmaga igazolását. Társa mér évek óta halott: Emsl Haeckel, a monizmus meg- aí&pttója halála előtt hunyt el, túlélte önmagát. mint oly egyszerű közhely-gesztussal mondani szokás. Évtizedekig Haeckel volt a világhíres, Döngette a vallás kapuit, erővel be akart rontani a hivő lélek mennyországába., darabokra akarta, zu-zni Istent, akiről azt állította (sőt könyvei szerint „bebizonyította"), hogy bálvány. Megfejtette a világproblémákat, a természet csodáit. „Megfejtette“ az élet és a h°iál titkát, — aZonban könyvei, amelyekben ezek a megfejtések foglaltatnak, rég nem élnek, rég megholtak. Meghalt fi is, a nagy varázsló, Em-sf Haeckel és monizmusá- ról ma. senki sem. akar tudomást, szerezni. Matéria-Izmus volt ez a monizmus, a De La- meUrie, Holbach, Caban>s, francia materialisták tanának késői német hajtása. Wilhelm OstvMd egy darabig vele ment. A Katalízis nagyszerű tudósa behódolt a monizmus- nak, moniszlikus „vasárnapi prédikációkkai“ árasztotta, el Németországot, és arra tőreke. Aett, hogy végleg megölje a. filozófiái. Nem szerette a filozófusokat, szófe csérlöknek ^ haszontalanoknak bélyegezte őket. Csak a természettudományi szerelte, csak benne, a. pozitív tudomány eredményeiben bízott. H,Oe- ckellel később ellentétben nem törekedett filozófiai rendszerre, sőt ellenkezőleg mindinkább távolodott a ,rendszertől". Haeckel ellenben a rendszer bolondja, lett és míg az átló,Iá nos morfológia, terén elért eredményei csakúgy, mint a. filogenetikai alaptörvény a tudomány maradandó értékei, monizmu^ávál végleg megbukott, a nagy vizsgán, melynek katedráján a.z Idő ül és elbírálja, hogy mi a valódi érték, mi talmi. Haeckel tehát azért bukott meg, mert. a természettudománytól a monizmus folozófiai rendszeréig távolodott, és ezt a rendszert épp a természettudomány haladása és fejlődése cáfolta meg lépten-nyo- mon. Wilhelm Ostwald pedig a keresztutnál elvált Haeekeitől és a monizmustól és amikor választania kellett, bátran, a természettudományi választotta és elejtette a filozófiai rendszert. Ezért tartozik ama kiváltságosok közé, akik még életükben megélik, hogy az Idő ig&z-olja a tanításukat, mig H&eckel már életében meghalt. Mégis, Ostoraidnak is van „rendszereha, ugyan nagy általánossággal igy lehet jellemezni azt, amit. ma °z ő nyomén energetikus világszemléletnek nevezünk. A rendszer nagyon áttetsző és egyszerű gondolata az, hogy a világ, amit. mi annak nevezünk, azaz annak az egyvelege, mit érzékeink által felfogunk, a létből, nem más, mint energiák tömege, energiák, mozgási, folyamatok, amelyek egymás ellen hadakoznak, egymást kiegyenlítik, különböző fokú és dinamikájú mozgási energiák, amelyek kiegyenlítési folyamata, az Élet. Igaz, nem uj gondola!. Herakleitosz, az eferuSi görög bölcs is igy fogta fel a, világot, egy sorban mondván: POntha rhei, minden folyik, minden mozgásban von. És követték őt mások, végtelen sora. azoknak, akik önmagjuktól ugyanerre jöttek rá, mert rávezette ökei az az élet, amely soka sem volt más mint mozgás, energia, vállalkozás. ,4 reneszánsz filozófiája és művészete ezen a gondolaton épül fel és a filozó- fiku.s és művészi reneszánsz után a természettudomány reneszánsza, amely Gassendi- vel és Descartes-zel veszi kezdetét és Spinozán át folytatódik Bergsonig, Fouliéeig, Con- stantin Brunnerig. A világ, a lét, mozgás- energia, tér és idő a mozgások egmnásmellet- tlsége és egymásutánisága: Einstein világképe. Ha tékái így akarjuk beállítani a fejlődést, Einstein igazolta, az energetikus Wilhelm Oostwottdot. Ostwald ma betvenöféves és ezért nem csodálkozik senki aZon, hogy tanítása helyes volt és megegyezett a természettudományos kutatás tényleges eredményeinél. A hetvenötévés jubilánst a,Zonban ma már történelmi távlatból kell megítélni: akkor, amikor ö küzdött a,z energetikus világszemlélet elismeréséért, más idők jártok. Az ismerek elmélet, más volt, mindenütt KOnt kriiieizmu- sát. tanították, az energetikai világkép metafizikai ellentété!. Az emberiség nehezen tanul és könnyen felejt. Ostwald tanítása nem volt uj, de az elölte felsorakozó régit az emberiség elfelejtette. Hogy felújította, modern köntösbe burkolta, az fi érdeme. Einstein rabi,ti oltási, elméletének az előfutár ja ez a német tudós, aki. a régi görög tanítás révészén rá’. hoz1 a lé re Németországban. A'prédikáció benne volt a vérében, bár száraz természet tüdős volt- Ügy látszik, annyi mégis visszamaradt benne Haeckelböl és a m,on>zmusból. Vasárnapi „monisztikus prédikációik‘ egy tételbe foglalta össze, amelyet, Kant ka- tegérikus imperativusnak nevezett el és amely igy hangzik: ,,Ne fecséreld az energiát, hanem értékesítsed!" Primitív tétel, minden apa, minden nevelő ezt tanácsolja annak, akit az élet számára nevel. Nem uj, nem szenzációs. Az ember csodálkozik rajta, hogy minek a nagy tudomány, a zsenalüás, a vüágir: minek a nagy kerülőút, hogy egy banális, közismert igazsághoz eljussunk. Minek? Hiszen ez az igazság, banális, közismert, mert régi. Oly régi, mint. amilyen ez a kis bolygó és a. rajta hangyászkodó élet, emberek sürgés-forgása. A valódi lángész az, aki a könnyen felejtő emberiségnek a banális igazságot akkor hozza emlékezetébe, amikor megint egyszer teljesen elfelejtette. Láng- ész, aki a sporttnaieriulizmus századában odakiáltja az emberiségnek; Szeresd felebarátodat, mint tenmAgadatr és lángész, aki igy kiált fel: „Ne fecséreld az energiát, hAnem értékesítsd.!" Mert ez azt jelenti: Ne pazarold az életet! Lehet, sőt valószínű, hogy a hetvenötéves Wilhelm Ostwald azért nem élte túl önmagát, mert ezt az elvet, ezt az energetikus imperattvusf. követte, amely maga az élet — filozófiai rendszer nélküli rendszer a látszólagos rendszertelenségben. Neubauer Pál. A Képes Hét előfizetési dija Praha IL, Panská 12. sz. Ili. emelet cimre küldendő A prágai, brünni és pozsonyi magyar diákmenzák és iifusági otthonok működése az Í927-28 iskolai évben Prága, szeptember 1. A prágai magyar menza miként a működésének megkezdésekor, úgy a második, évében is a Prága I., Karlova u. 30. szám alatti vendéglőben volt elhelyezve. önálló saját konyha létesítése az óriási beruházási költségek miatt nem volt. lehetséges. A vendéglős személyében 1928 április 22-én változás állott be, miután Prokupek B. vendéglős az üzemét Kómopisky Antalnak adta át, az uj vendéglős azonban vállalta elődjének a menza ellátására vonatkozó szerződési kötelezettségeit s igy a menza továbbra is ugyanott maradt. Az iskolai év elején az ebéd ára 5 korona, a vacsora 4 korona volt. Az ételek meny- nyisége miatt felmerült kifogások és panaszok következtében a menza gondnoka tárgyalásokat folytatott más vendéglősökkel is, a tárgyalások során azonban bebizonyosodott az, hogy a fentebb jelzett alap-árért nagyobb adagokat elérni nem lehet. Nem maradt hátra tehát más, minthogy az árak emelésével kellett az adagok mennyiségét emelni. Az uj szerződés március végén jött létre s április elején lépett hatályba: legfontosabb intézkedései a következők: ebéd 5.50, vacsora 4.50 korona, a menza hozzájárul továbbá a helyiségek világításának a költségeihez s a gondnok anyagilag felel a helyiségeken, berendezésen és evőeszközökön az ifjúság által okozott károkért. Ezzel szemben az ételadagok jelentősen nagyobbak lettek, továbbá délben négyfajta húsételből volt választék s a vacsorához leves is járt. Ezen módosításokkal sikerült a panaszokat és kifogásokat a minimumra leszorítani. Hogy az áremelés folytán a menza ama látogatói, akik teljes árat fizettek, ne legyenek kénytelenek másutt gondoskodni ellátásukról, ez okból lett bevezetve az a rendszer, hogy aki egyszerre legalább 10 darab ebéd-, vagy 10 darab vacsorajegyet váltott, az 55, illetve 45 korona helyett csak 50, illetve 40 koronát fizetett. Ily módon a menza valamennyi látogatójának lehetővé tétetett bizonyos segély, kedvezmény igénybevétele. Ez az intézkedés uagyou jói bevált. A féldijasok továbbra is 2.50, illetve 2 s a kedvezményesek pedig továbbra is 3.50, illetve 3 koronát fizettek az ebéd-, illetve vacsorajegyért, ami azonban jelentősen megterhelte a menza pénztárát. A menzának az első félévben, 1928 január 31-ig 138 igazolványos látogatója volt. Ezek közül tizenhatan teljesen díjtalan, har- mincketten féláru s buszán kedvezményes áru ellátásban részesültek. A második félévben 158 igazolvány lett kiállítva. A második félév elején, február elsejétől kezdve harmincketten részesültek teljesen díjtalan ellátásban, tehát csaknem két- szerannyian, mint az első félévben; a díjtalan ellátásban részesülők száma a második félév folyamán harmincötre emelkedett, s további bárom főiskolai hallgató csupán ebédet kapott díjtalanul. Féláru ellátásban harmincöt, kedvezményes áru ellátásban tizennyolc tanuló részesedett. Az egész év folyamán díjtalanul, illetve fél- és kedvezményes áron kiadott ebéd- és vacsorajegyekről s a segély értékéről az alábbi táblázat nyújt pontos képet: Ebéd Vacsora Ebéd-segély értéke Vacs.-segély értéke Segély ért. összesen Díjtalan 6989 6831 36522.50 28944.— 65466.60 Féláru 1 ItS . 6709 6503 18257.— 14390— 32647— Kedvezményes 4488 3552 7191.4323— 11514.50 10 dxb-ként vásárlók köd vermén ve 1 7 í 5 260 857.50 130— 987.50 Kirándulő csapatok kedvezménye 204 226 ■186.— 339— 825— összesen: ""Vissí "í7372 ' ..mü7— 48 ,126.50 É1440,50 A fentieken kívül 1928 március 31-ig, tehát a menzaszerződés revíziójáig, 1685 darab teljesáru ebéd- és 1 -123 vdaj'ab vacsorajegyet adott el a menza pénztára s igy összesen 24.568 ebédet és 18795 vacsorát adtak ki a menzán az elmúlt ér folyamán. Kétszáznyolcvan menzanapot véve számítási alapul, a napi átlagszám az ebédeknél 87.78, a vacsoráknál 67.13. — A tényleges átlagszám azonban ennél is nagyobb, egyrészt, mert igen sokan étkeztek napi készfizetés ellenében, másrészt azért, mert. sokán a vacsorajegy ellenében ebédeltek akár ráfizetéssel, akár ráfizetés nélkül, mely utóbbi esetben nem kaptak tésztát az ebédhez. A napi átlagszámok december és április hónapban a legkisebbek (karácsonyi, húsvéti szünet), mig október, november, március és május hónapokban a legnagyobbak. Április közepétől június második harmadának végéig naponkint átlag 126 ebédet és vacsorát szolgáltak fel. A menza hivatalos közegeinek ellenőrző látogatásain kívül, melyeket havonkint két- szer-háromszor tartottak, bájával meg kell emlékeznünk arról, hogy a prágai magyar társadalom számos egyénisége ismételten meglátogatta a menzái, igy Masirevicb Szilárd dr. magyar királyi követ és Máriássy Zoltán dr. követeégi tanácsos is, továbbá Seltmann Károlyné, a prágai „Kék Csi)1ag“- szálloda és étterem tulajdonosának a felesége, aki emez érdeklődésén kívül a konyhai technika és számítások körébe vágó sza.kta- nár-rival és útmutatásánál segítette a menza vezetőségéi Külön köszönetét érdemel a P. M. H. szerkesztősége és kiadóhivatala, amely a menzának mindenkor a legniesszebbmenően állott a rendelkezésére. A vidéki látogatók közül meg kell említenünk a komáromi Szent Benedök-rendi főgimnázium kirándulóé* ipáiénak, a három kisérő tanárának, valamint a pozsonyi városi leánypolgári iskola kirándulócaapatának éa kél, kisérő tanárnőjének a látogatását. Mindkét csoport tagjai több napra terjedő prágai tartózkodásuk "idején a menzán étkeztek. Valamennyi látogató minden esetben s minden tekintetben a legnagyobbfoku megelégedésének adott kifejezést. A menza helyiségei mellett nyert elhelyezést a MAKK könyvtára is. A menza vezetősége a menza' részére tíszteletpéldánykéni érkező napi- és hetilapokat, s a folyóiratokat a MAKK könyvtárának ajándékozta. A prágai menza múlt iskolai évi működéséből közölt néhány számadat a legjobb bizonyítéka annak, hogy ez a fiatal, másféléves múltra visszatekintő intézmény ma már nélkülözhetetlenné vált és szinte elképzelhetetlen, hogy a Prágában tanulmányait folytató főiskolai ifjúság e támogatás nélkül maradjon. A prágai egyetemi hallgatók ily irányú törekvése mellett azonban a folyó évben az időközben — Grosachmid Géza dr. elnöklete, Törköly József dr. ügyvezető igazgatása és Flaehbarth Ernő dr. központi irodai igazgató előadói közreműködése mellett — működését megkezdett, a magyar diákmozgalmakat támogató társadalmi intéző bizottságának sikerült az összes, a csehszlovák állam területén lévő, főiskolákon tanuló ifjúság tömörítésének munkáját, egyrészt, a Prágában léte- slitött leányotthonokkal, a brünni és pozsonyi főiskolákon hallgató tanulók részére is biztosított. menzasegélyekkel, másrészt az ugyanazon főiskolai hallgatók részére létesített egyesületi helyiségek kibérlésével, berendezésével, napi-, heti- és szaklapokkal való ellátásával, eredményesen növelni. A brünni egyetemi magyar ifjúság részére a német menzán sikerült elhelyezési biztosítani és a társadalmi intéző bizottság rendelkezésére álló szerény anyagi eszközök mérvéhez képest, ezidőszerinl olt máris 10 hallgató nvarf az elmúlt félévben részben ingyenes, ré-zhen k^dvoznvúives ellátást. A pozsonyi magyar diák menzát ugyancsak az utolsó félévben egyelőre 30 személy részére szerelték fel s azt a fennállása alatti rövid idő alatt körülbelül 25 diák látogatta, E m enza megalakulással égető hiányt pótoltak a magyar akadémikusok életében s a tagok megszaporodása a jövő tanévtől kezdve várható. Ez a menza a „Makk“ vezetése alatt működött, amely egyesület a menza céljaira gyűjtést is eszközölt, amelynek eredménye, illetve maradványa 18.684 korona 80 fillért tesz ki és a gyűjtés engedélyezésének föltételei és a dolog természete szerint e>zen ösz- szeg csakis a pozsonyi magyar ifjúsági menza és ifjúsági mozgalmak támogatására használható fel. Kétségtelen, hogy mindezen intézmények életrehivói és vezetői nem lettek volna képesek minden lelkesedésük és odaadásuk mellett a vázolt eredményt sem elérni, ha az egész szlovenszkói és ruszinszkói magyar társadalom, — felekezeti és osztálykülönbség nélkül —■ nem állt volna teljes megértéssel ez akció mellé, amelyhez fogható áldozatkészséget. 10 esztendős kisebbségi, megpróbáltatásokkal teli életünkben eddig még nem is tapasztaltunk. A társadalmi intézőbizottság és a menza vezetősége hálás köszönetét fejezi ki a magyar társadalomnak e lélekemelő tényeért, amely lehetővé tette egy nagyjelentőségű nemzeti intézménynek szélesebb alapokra helyezését és kifejlesztését és hiszi és reméli, hogy a törekvésnek nagy hord erejét az egész magyar társadalom átérzi és nem szűnő megértéssel és odaadással fogja a jövőben is tanácsával és adományaival ezt a nagy nemzeti munkát állandóan és lankadatlanul szolgálni. Prága, 1928 szeptember 1. Grosschmid Géza dr. Törköly József dr. a társadalmi és menza a társadalmi és menza intéző bizottság elnöke. itotézlő bizottság ügyvezető igazgatója. Flaehbarth Ernő dr. a tájsadalim! és menza intéző bizottság előadója. aK«eg«M8Bm0.M.i»iJMW' • -<g» Egy nyolcéves magyar követelés teljesülése Megállották végre az ungvári magyar polgári befejező osztályát Un gvár, szeptember 4. (Ruszinszkói sze r kesztős egünktől.) Nyolc éve követeli a ruszinszkói magyar pártok szövetsége, hogy azt a néhány magyar tannyelvű polgárit, amit Ruszinszkóban az állam feníart, tegyék a csehországi polgári iskolákkal egyenlő értékűvé, mert különben az ezekből kikerülő gyermekek bizonyítványaiknak semmi gyakorlati hasznát nem láthatják. Ebben az ügyben Korláith Endre dr. nemzetgyűlési képviselő személyesen is interveniált Rozsypal volt alkormányzónál, aki — természetesen — megígért mindent, azonban semmit sem intézett el kedvezően. Közben múltak az évek, szaporodtak a félbenmaradt magyar exisztenciák, de a magyar iskolák ügyeit vezető ruszinszkói tanügyi referátum, a minisztériumba küldött kérvények dacára is, állandóan kitért a kérés teljesítése elől. Végre azonban a magyar pártok olyan nyomós érvekkel szálltak síkra e kérés jogossága mellett, hogy az iskolaügyi minisztérium nem térhetett ki többé annak teljesítése elől. Elrendelte tehát Ungvárott a magyar befejező osztály megnyitását, de azzal a feltétellel, ha legalább busz tanuló jelentkezik és ha az osztály költségeit a város fedezi. Ungvár városa pediglen minden további nélkül vállalta az osztály költségeit (mintegy évi 15.000 koronái), a jelentkezők száma pedig a harmincat is meghaladta, Jellemző az eddigi iskolapolitika módszereire, hogy most, amikor a magyar befejező osztály végre megnyúlt, a ruszin tanfolyamra összesen már csak három tanuló jelentke*- zetf. A ruszin osztályba eddig tehát túlnyomórészt magyar tanulók voltak kénytelenek — magyar osztály hiányában - járni. így fiatalít és szépita] S CoralI-crátíie DOfílSl-piióer I CöralS-szappan j F(M«raka< !» C. S. R. rAMárci Vörös Rák Syógytár, Bratlslava. ^ 4 _______________________<Kaanu-/v\A<^^-iTmL^
