Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-30 / 223. (1850.) szám
14 TP^;föT-/VUfi^AS.-FnRMI> mmmmmmmKmimmmmmmmntmmmmBsmsctaaamaaMmKmmmmBmaBBatsaammmKmmaamm SzmHÁzK.<M^vKaL.TüRA.. jBwggsaaammgaa^g^vaisawamaváTOTg^vi^^ „A íarkas“ reprize a Vi gszmházhzm — A jubiláns Motmár Ferenc-cikíus első estéje — írta: M,ohtár Jenő Budapest, szeptember 29. A huszadik századi vígját ÖMxés magyar viliágraesitere csodalatos határkőhöz ért ez őszön. Jubilál, anélkül, hogy ez a jubileum az ályenikoir szokásos ráilangokat és súlyokat cipelné uszályán. Jubilál, anélkül, hogy a jubilánsoknak kijáró pihenésre igényt tartana és anélkül, hogy konvencáős ünneplésekre számítana. Molnár Ferenc alkotőerejének még mindig fejlődő, fölfelé mutató, merész .vonatban forduló ive, diadalmas jelene és várandós holnapja: oilyan motívumok, amelyektől nem a jubileumok mécsei gyulladnak ki, hanem a reménység szikrázó csdilagai. A havasfejü költő, aki mosolygó arccal! mulattatja öt világrész enibéMiektüeljeit, még mindig csupa izgató ígéret. Pályája, amelyhez hasonló magyar írónak nem jutott eddig osztályrészül (hogy miért nem, ez külön nagy téma, amelynek föd'vetóse más alkalomra tartozik), egyszer már olyan megüiepetéssel szolgált, hogy további meglepeiéisek sincsenek kizárva. Molnár Ferenc karriérje ugyanis, mint minden igazi művészé, egyszer törést szenvedett Munkásságának az a korszaka volt ez, amikor folyvást újat, meg újat kereső fantáziája kirúgta maga alól a valószínűség talaját és elgondolásban épp úgy forradalmi akart lenni, mint a színpada 'kifejezés formáiban. Erre az időre esik néhány nagy- értékű, részleteiben fefledhetethenü‘1 szép, de kompozícióban hibás és idegemszerü müve („Vörös malom", „Égi 'és földi szerelem", „Az üvegcipő", „Riviéra"). Mintha „Az ördög", „A testőr", a „Liliom", „A farkas", „A haty- tyu" szerzője elvesztette volna önmagát és az eleven kontaktust azzal a sajátos, humorból és szatírából, neoromantikából és cinizmusból, játékos szellemből és clownszerü fintorokból gyúrt: anyaggal, amely minél összetettebb, annál egyszerűbb, minél meghatároz- hatatíanabb, annál könnyebb rá megtalálni a szót, azt, hogy: molnárferenci. Igaz, Molnár Ferenc előtt is volt vígjáték. Francia vígjáték és magyar vígjáték, német és angol, sőt orosz és olasz is. De úgy keverni a vígjáték alkotórészeit, hogy a franciából a hajszálfmom, leheletszerű dialógus, az angolból a fanyar filozófia, a németből a vaskos jellemfeetés, az oroszból egyáltalán semmi (mert ez nagyon fontos) és az olaszból a commedia dekarte könnyed szatírája,, mindezek tetejébe pedig a magyar humor, a pesti vicc együtt legyen és igy összekeverve élvezhető, sőt nagyszerű szellemi táplálékot adjon: ehhez a fantasztikus szakácsmü.vészeihez Molnár Ferenc ketleit. Van beméri derű és van nogarthi humoT, van shokespearei fenség és moliérei jellem, épp igy van mol- náTferenci szellem is. Ezt a legsajátosabb vonást nélkülöztük azokban a vígjátékokban, amelyeknek „peches szériája" a Vörös malom-mai indult el és Riviérá-va! zárult le. Molnár Ferenc, aki mint ember is talán Európa tíz leokosábbja közül való, még idejekorán belátta tévedését és visszakanyarodott a maga biztos, egyenes, virággal és arannyal beleszórt útjára. A „Játék a kastélyban" és az „Olympia" a szuverén művész olyan virtuóz mutatványa volt, amely vetekszik a fia- tál Molnár Ferenc leghíresebb produkcióival, írót, akinek zsenije és hírneve az ormokon ragyog, de még a fejlődés ezer lehetőségét érzi feszülni agysejtjeibén, idegeiben, semmiféle jubiláris alkalom nem készteti arra, hogy a megtett útra visszatekintsen. Az megy tovább, előre, fölfelé. Más a 'közönség, amely a készet kapja, amely csak akkor tudja követni az író fantáziáját, ha az már alakot ölt és mintegy kézzelfoghatóvá lesz. Az Íróé a holnap, a saját holnapja, a 'közönségé a tegnap, az író tegT napja. Ezt a tegnapot ünnepli — nem cécóval, nem érdemrenddel, nem a minden szürke jubilánsnak kijáró külsőségekkel — a nagy európai szinliázvárosok publikuma. Elsősorban Budapest, ahonnét Molnár Ferenc szivárváuyos pályája elindult. Ez a nagy, szegény, beteg város büszke az ő világotkó- ditó fiára. S talán most vezekel is egy kevéssé azért a sok irigy, gáncsos, gonosz szóért, amit vérbeli pesitá könnyedséggel követett el ellene, mintha bizony minden ligeti bokorban teremne egy-egy Molnár Ferenc. A Vígszínház ciklust hirdetett, az a színpad, ahol először jelenhetlek meg huszonöt évvel ezelőtt a most ötvenesztendős író figurái, ahol a „Józsi" cimü bohózat bemutatása utón még csak irodalmi connaisseur-ök és művészeti gourmet-k fedezték fel az oroszlánkörmü jövevényt. Négy színdarabot foglal magában a ciklus: „A farkas “-t, „A testőr"-!, „Az ördögiét és a „Liliom"-ot. Négy-öt ugyancsak nagysikerű Molnár-darabot nem lehetett beiktatni, részben szereposztási nehézségek, részben amiatt, mert más színházak rendelkeznek az előadás jogával. A ciklus első darabját, „A farkas"-!, ma, szombaton este újította fel a Vígszínház kiváló művészgárdája. Ezt a darabot tizenhat év előtt a Magyar Színház mutatta be Törzs Jenővel, Csortos Gyulával, és Gombaszögi Fridával a főszerepekben. A híres együttesből egyedül Csortos hiányzik, akit testi méreted különben sem predesztinálnak már szerelmes szerepkörre. Feledhetetlen alakítását, a második felvonásbeli álomképben négy alakot váltó temesvári ügyvédbojtár szerepét Rajnai Gábor művészete sem tudta elhomályosítani. Rajnai ullá- nus1 tisztjéből és attaséjából hiányzott az impozáns, a fölényes elem, viszont nagyon mulatságos volt az énekművész és a lakáj groteszkebb habitusában. Törzs Jenő, aM a darab rendezésével az író legegyénibb intencióinak megértő szolgája volt, a saját művészete szédítő skáláját játszotta meg s egy-egy mozdulattal és hangsúllyal a derültség orkánját szabadította fel a nézőtéren. Gomba- szögi Frida egy leheletnyit sem vesztett attraktív lényéből, mesteri hangezinezésének közvetlenségéből és újra bebizonyította, hogy a magyar színpadnak nincs ma éidekesebD, sefttetőbb, a szónak művészi értelmében titokzatosabb asszonya, mint ő. Milyen kár, hogy aki utána jött: Darvas Lili már nem a magyar színészeté. S milyen csűggesztő, hogy az uj generáció még crák egy tizpercentes Gombaszögit, egy huszpercentes Darvast sem termelít ki magából. (Nem hiába hézitál Her- czeg Ferenc, hogy megirja-e uj színmüvét, amelynek egy mai asszony a hősnője, aki csupa okosság, csupa energia, csupa ideg és csupa érzékiség.) Elöljáróban szóltunk a játékról, mert mi újat mondhatnánk „A fatrkias“-rői? Mégis ... van, nagyon is van mondanivalónk. S ezt a megjegyzést abba az általános szólamba kapcsoljuk, amely az élő Írók régi darabjainak előadását abbéi a szempontból vitatja, hogy „az idő eljárt fölöttük", hogy „ma már egészen más kell a közönségnek" és több efféle. Nos, Molnár Ferencnek legalább ez az egy darabja igen hatásos ellenérv a fázékony színházakkal és a divatkaloas fordulásait aggódva figyelőkkel szemben. ,.A farkas" oilyan, mintha ma Íródott volna. Témájában, párbeszédeiben, feldolgozásában, színpadi ötleteiben friss, eleven, lüktető. Több ennél: szénHéra kézzel vasalja de a legújabban gépen plissé- rozza uirafestett és tisztított ruháit ílaltenbergeir, Kosice záoiós, persze a szó jobb érteimében. Egy szó vitatkozás nélkül tehetett odotenná a darabot egy olyan publikum elé, amelynek háta mögött van az egész békebeli társadalom gazdasági és erkölcsi képe, a maga huszártisztjeivel, nyárspolgáraival, csöndes esőmén y;kéi vei, amelyet a világháborút követő technikai iram az amerikanizmus ördögmal- mába sodort és ott tapossa lármás jazzel, for- gészinpaddal, egy változott világ uj dolgaival, elsősorban a mindent elnyomó materializmussal. Oh, hol van „A farkas" moralitása étitől a mai életfelfogástól ? Szinte feűkaca- gunk, ha eszünkbe jut, hogy a tőül néhány szegénylegénye két évtizeddel ezelőtt erkölcstelennek bélyegezte Molnár Ferencet. „A farkas"-! nemcsak a dxámairás iskolájában lehetne tanítani, hanem oda kőül vinni az előadáshoz a mai leányokat, a szerencsétlen tizennyolcéveseket, akik egy féltékeny férj és egy becsületes (ha mindjárt romantikára hajló) asszony vidám páros viaskodásán mulatva, akaratlanul is egy tósztulfabb erkölcs légkörébe emelkednének. És még egy észrevétel: most, „A farkas" reprizén ilátrtuk, hogy Molnár Ferenc egész sereg uj színdarabnak az Ősforrása. Itt is, ott is ráismertünk egy helyzetben, egy figurában, egy mondásban azóta irt színdarabokra, csak — magára Molnár Ferencre nem, mert ő sohasem ismételte meg magát. Olyan fényűzés ez, amelyet a választattak közül is csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak. Hogy mások élősiíödjenek belőlük? Azt megengedik, sőt az utánzók nyelvöltöget ése előtt még szemet is hunynak. Mert Molnár Feremctől kölcsönkérni és aztán a háta mögött leszólni: Istenem, ez épp oly embert gyöngesfég, mint elkerülni a jószivü hitelezőt, aki nehéz időben segített rajtunk. Elkerülni és még csak meg se billenteni a kalapot ... Győry Dezső estje Rimaszombatban Rimaszombat, szeptember 29. (Saját tudósítónk jelentése.) A most következő szombaton este fólktíenc órai kezdettel tartja meg Győry Dezső nagyszabású és magas művészi nívójú irodalmi estjét szülővárosában, Rimaszombatban. Az eredetileg vasárnapra, október 7-éré tervezett estét programösszeütközés miatt egy nappal előbb, szombatra helyezte át a rendezőség. Az irodalmi estének nemcsak az ad jelentőséget, hogy ez a rimaszombati kutlurszezon megnyitó estje lesz, hanem a tavaly óta magas pályát befutó s Budapesten is beérkezett Győry föllépése mellett az a körülmény is, hogy ezen a költő barátai közül olyan nevek szerepelnek a műsoron, mint Vécsey Zoltán dr. és mások, akik a magyar kulturéletben elsőrangú csengést biztosítottak nevüknek s akiket a közönség mindig meleg szeretettel üdvözöl az előadó asztalnál. Az est műsorából kiemeljük a következő számokat: Vécsey Zoltán dr., aki „A költő és a társadalom viszonya" címen tart nagyér- tékü s érdekes szabadelőadást arról a kérdésről, mely évszázadokon keresztül az érdeklődés és viták homlokterében állott s amely fölött a pro és kontra vélemények mindig heves erővel mérkőztek. A nagytudásu, európai műveltségű tudós publicistának e kérdésben elfoglalt véleménye méltán tarthat számot minden kulturember igaz érdeklődésére. Ugyancsak nagy figyelemre számíthat az az előadás is, amely „Ó boldog analfabéta" címmel a kultúra és civilizáció bonyolult kapcsolatát fogja fejtegetni, kitérve a dekadencia, a jövő magyar kultúra, a destrukció kérdéseire, valamint a zsidóságra, mint az ős-kultur- népre. A mai kor problémái közt a kultúra Siessen előfizetni a _______sa&ttre és ci vilizáció viszony* • legaádaáBeabb *ÚQ* ben vijágoL Győry Dezső maga is a pódiuma*, lép él legújabb verseiből lóg töbeá bemutatni. Ezenkívül Bródy Lily, * tehetsége* flatdl interpretátar mutat be íöéüaáóeta több Győry* verset. Az est a Polgári Olvasókör dfcnöenndbaj lesz megtartva. A kaJtunestre belépődíj 10 5 korona, család jegy 8 BawméJytŐi följebb 20 korona. Külön meghívókat nem 3 bocsátanak M* A Magyar Akadémia őszi programja A Vigyázó-alapitráay felhasszt&lám — 'ám álak démia ajabb kiadványát Budapest, 2Ö, A nyári szünet után as Aktul duda veodes munkásságát az október bén tartandó összeg üléssel kezdi meg. Ez alkalommal Beneviexy Ab bért elnök megnyitóbeszédében megemlékezik ag Akadémia történetében korszakos jelentőségű Vigyázó-alapitványok létesítéséről és javaelMokaí tesz Vigyázó Ferenc gróf emlékének megörökítése iránt. Október 8-án a III. osztály tat üiéat, amelyre már eddig több természettudományi előadást jelentettek be. Az október 22-én tartandó! összes ülésen Vendl Aladár levelezd tag, műegyetemi tanár id. Lócsy Lajosról, az Európaescrtei jól ismert kiváló geológusról, november 26-áa* pedig Beruát István r. tag, a Nemzeti Bank aXel* nöke Darányi Ignác t tagról, a mezőgazdaság ügyének kitűnő vezórfórfiáről mond emlékbeezé* det. December 17-éu az Akadémia néhai Korányi Frigyes báró, a magyar orvostudomány kb magasló munkása emlékére tart ünnepi ülést. Ez alkalommal Berzeviczy Albert elnök megnyitóbeszéde után Bókay János egyetemi tanár méltatja a nagy orvos és kitűnő tanár érdemeit. Az októberi és novemberi összes ülések után az Akadémia zárt ülésben foglalkozik a Vigyázó- alapitványok vagyonára és jövedelmére nézve, már eddig beszerzett és ezentúl folytatólagosan’ beszerzendő adatok alapján a Vigyázó gróf-alapítványok jövedelme fölhasználásának kérdésével és megállapítja legközelebbi költs égvetésének kereteit. A nyár folyamán az Akadémia kiadásában több folyóiratnak újabb füzete és ezenfelül a következő tanulmányok, illetőleg nagyobb munkák jelentek meg: ___ He rczeg Ferencnek Mikszáth Kálmánról, Horváth János budapesti egyetemi tanárnak Riedl Frigyesről és Pálfy Móric főgeológusnak Kooh Antalról mondott emlékbeszéde; Ravasz László t tagnak Pál Athénben e. székfoglalója; a magyar természettudományok régi kitűnő munkásának, FrÖhliah Izidor ig. és r. t. osztálytitkámak Vizsgálatok és fénysugarak polarizálásáról cárnü nagy müve, amely több mint tizenhat évi szakadatlan gg| fcrávW rá/ Használat előtt — használat után A napsugarak s a tavaszt szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májíol- tokat. Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolü minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabásirom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógyszertárban, drogériában és parfümériában. Készíti: Dr, Pollá', gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétkv'dés. Garnitúra 22.50 Kő, nappali krém 10 Ke.,, éjjeli (szeplőirtő) Í0 K2. Vigyázat! Csak valódit fogadjon el! . Adamson „szilárd" elhatározása: El a szivarral!
