Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-04 / 201. (1828.) szám

Maí n^munk 12 eSda] y flP | VIL évf. 201.(1828) szám ■ K6dd ~ 1928 szeptember 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és mSzitlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága O, Panská uiice negyedévre76, havonta26Ki;külföldre: nnliiibni nnnilnnin H. emelet Telefon: 30311 - Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, FSsxettesxiö: pOlltlKCa napilapja fdelős szertazB: hivatal: Prága H, Panská ul 12/IH. — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1-20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ GÉZA lefon: 30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha A kereskedelem és a francia minisztere, Bokanowsky ötödmagával Éüzhalált halt egy lezuhant gép roncsai között A miniszter Sampignyhól indult a Clermont-Ferrand-i repülőiinnepségre — A Í3~as szám és a talizmán megjósolták a kaíaszímSát — A repülő­gép kétperces ut után Selbillent, lángbaborutt és lezuhant — Mind az őt utas szénnéégett — A sajtó a bürokráciát vádolja Pari®, szeptember 3. Az a fátum, amely évek óta üldözi a francia repülést, vasárnap olyan végzetes katasztrófát ekozott, amelyre megdöbbenve figyel fel az egész világ. A fran­cia repülés halálstatisztikája annak ellenére, hogy technikai tökéletesitésre az állam, a kor­mány és a magánvállalatok minden lehetsé­gesét megtesznek, ijesztő névsort mutat, me­lyek sorában most feketebetükkel Írják be Bokanowski francia kereskedelemügyi mi­niszternek és négy társának nevét. Egész Franciaország a rettenetes légi katasztrófa le­sújtó hatása alatt áll és már túl azon, hogy bűnösöket ég bűnbakokat keressen, a francia repülés gyökeres újjá­szervezését követeli. De lehetetlen is a végzet kezét és ujjmu- tatását nem látni abban a katasztrófában, amelynek áldozata a francia kereskedelmi tár­ca vezetője, egyúttal a légi ügyek és a légi for­galom legfőbb ura és parancsnoka is. Babonás, misztikus intések Maurice Bokanowski francia kereskede­lemügyi miniszter szombaton Sampignybe, Poincaré elnök nyári üdülőhelyére utazott minisztertársaival együtt, hogy megünnepel­jék Poincaré hatvanadik születésnapját és egyúttal a nemzeti egység kormánya uralmá­nak második évfordulóját. Sampignyben a kor­mány tagjai rögtönzött minisztertanácsot tar­tottak, azután banketten folyt az ünneplés tovább. Jó kedélyhangulatban töltötték az időt és ügyet sem vetettek egy tréfás megjegy­zésre, amely arra utalt, hogy tizenhármán ülnek az asztalnál és ez a 8zám a rendes földi halandónak nem szokott szerencsét ■ hozni. Nevetséges babona ma már a tizenhár- mas szám veszedelmes volta, de a babona különböző megnyilvánulási for­mákban többször is jelentkezett intő fi­gyelmeztetéssel, mielőtt a kereskedelem­ügyi miniszter repülőgépre szállt volna. Bokanowski miniszter, a francia politika életének legtehetségesebb és legjövősebb tag­ja nem volt mentes némi babonára hajló misz­ticizmustól. Ha nagy, veszedelmekkel járó útra ment, vagy nagy vállalkozásba kezdett, sohasem felejtette el először megsimo­gatni kis sziámi macskájának selymes szőrét. A kedves állatka vele volt Sampignyben is és a miniszter magával akarta vinni a re­pülőgépen, de egy órával a felszállás előtt a macska megdöglött. Annyira babonás természetesen nem volt j miniszter, hogy útprogramját emiatt meg­változtatta volna. Kigördül a halálmadár Vasárnap reggel pár perccel kilenc óra •lőtt Bokanowski miniszter társaságával együtt a Bois de Metz-i repülőtérre meüt, hogy program szerint repülőgépen induljon a Cl ormon l-Fér randban rendezett vasárnapi re- pütöünnepólyre. Veröfényes, pompás nyárutói reggel volt, amikor a csillogószárnyu gépmadár ki­gördült a starthelyre. A hatüléses, 450 lóerős motorral dolgozó kétfed eles repülőgép egyike volt a francia légiforgalmi társaságok legjobb és legbizton­ságosabb konstrukcióinak, ugyanaz a típus, amely évek óta minden baj és baleset nélkül bonyolítja le a forgalmat a Páris—Konstanti­nápoly közötti légvonalon. Pilótája, G. Hanin, a legeredményesebb francia kereskedelmi repülök egyike, aki közel tíz esztendeje áll a légiforgalmi tár­saság szolgálatában, de bármilyen ügyes és megbízható is volt, egy balesetét mégis megörökíti a francia re- pülőkrónika. 1920 áprilisában Hanin gépe, amely Páriából Londonba igyekezett, a csa­torna felett viharba került és a tengerbe zu­hant. Akkor egy halászbárka mentette ki a pilótát, akinek ez idő óta még csak egy kény­szerleszállása sem akadt. A miniszter és tár­sai tehát a legnagyobb lelki nyugalommal bízhat­ták magukat a pilótára. A fölszállás előtt élces társalgás folyt és Bokanowski miniszter az egyik tábornoknak mosolyogva mondta: — Az újságírók azt állatják, hogy én so­hasem ülök repülőgépre és ha csak egy gép közelébe is megyek, nagyon óvatos ég aggo­dalmas vagyok, nehogy valami baj érjen. Amint láthatják, egyáltalában nem félek és nem rettenek vissza a légi utazástól. A start! E szavak után indulást jelzett a pilóta és Bokanowski miniszter társaival, a Nem­zetközi Légi Társaság igazgatójával, Le Francéval, Willins rádiótelegrafistával és Bidal mechanikussal elhelyezkedett a gépben. A miniszter, az igazgató és a rádiótele- grafista a belső zárt fülkében ültek, mig a kormánykerék mellett Hanin pilóta és me- J chanikusa foglaltak helyet. Pontban féltiz órakor berregni kezdett a gép motorja és pár pillanat múlva lassan, látható nehézségekkel küzdve levegőbe emelkedett a gépmadár. Két perc múlva egyetlen füstölgő és lángoló romhalmaz volt a repülőgép A szemtanuk különbözőképpen mondják el a katasztrófa lefolyását és miután a gép utasai közül egy sem maradt életben, nem le­het határozott feleletet kapni arra a kérdésre, tulajdonképpen mi okozta a borzalmas légi tragédiát. Egyes szemtanuk szerint a repülő­gép, amely már a startnál is nehezen mozgott., mintegy 50—100 méternyi magasságba emel­kedett, a levegőben egyensúlya megbomlott és bukfencet vetve zuhant a gép a földre. A heves ütődés következtében a benzintartály explodált és lángbabori- totta a gépet, amely szénné égett. Más szemtanuk úgy látták, hogy a gép öt­száz méter magasságban repülhetett, midőn a benzintartályból láng csapott föl, amely villámgyorsan szétterjedt az egész gépre és a repülőgép, mint egy óriásszárnyu égő madár zuhant alá. Öt megszenesedett holttest A szerencsétlenség láttára a repülőtérről au­tón, motorkerékpárral robogtak a színhely felé, de mire odaértek, az izzó és szikrázó romhalmaz utasainak már nem lehetett segítséget nyújtani. Mind az öten szénné égtek és megszenesedett holttesteiket csak két érán át tartó fáradt­ságos kiizködéssel tudták a romokból kivinni. A holttestek a felismerhetetlenségig össze­égve kerültek elő, úgyhogy személyazonossá­gok megállapítása is nehézségekbe ütközött. Bokanowski miniszter holttestére például ar­ról a platinaóráról ismertek, amelyet a meg­szenesedett rongyok között találtak és amely 9 óra 30 perckor maradt állva. A ravatalnál Délelőtt tizenegy óra tájban érkeztek Párisha a katasztrófáról beszámoló első hírek, melyek a vá­rosban, különösen a politikai körökben és a kor­mány tagjai között mélységes megdöbbenést kel­tett. Poincaré táviratilag kérte fel Sarraut belügy­minisztert, hogy Bokanowski miniszter feleségét, aki két gyermekével Normané iában üdül, tapinta­tos formában értesítse férje tragédiájáról. Mint­hogy az asszony éppen kiránduláson volt, csak késő délután kapta meg a gyászhirt és azonnal vonatra ült. Bokanowski miniszter holttestét Toulban he­lyezték ideiglenes ravatalra, amelyhez Paris­ból valóságos népvándorlás indult meg. Az esti órákban megérkezett a szerencsétlenül- járt miniszter családja, a párisi politikai élet sok ismert egyénisége és a hivatalos személyiségek, akik nyomban megtették az intézkedést a temetésre, amely kedden katonai pompával fog végbemenni. Minthogy a minisztert hivatalos kötelessége tel­jesítése közben érié e tragikus sorsa, temetésé­nek költségeit az állam fedezi. A katasztrófa: nemzeti szégyen A katasztrófa előidéző okát illetően a szakkö­rök csak találgatásra vannak utalva. Mindeneset­re figyelemreméltónak tartják, hogy a gép motor­ja már a startnál sem működött kifogástalanul és csak harmadszori bekapcsolásra kezdett dolgozni. Csak a harmadik startkisériét sikerült, de mielőtt a gép magasabbra emelkedett volna, kerekei még háromszor érintették a földet. A pilóta jobbfelé akart kanyarodni, midőn a szár­nyak megbillentek és a gép lezuhant. A szakértők valószínűnek tartják, hogy a motor hibáját a benzinvezeték elégtelen tömítésében lehet találni, de végleges bizonyságot csalt a további vizsgálat fog hozni. Mindenesetre nehezen lemosható szégyenfoltja a francia re­pülésnek. hogy a szerencsétlenség éppen azzal a repülőgéppel történt, melyet külön gonddal választottak ki és indítottak útnak előző nap Parisból a francia kereskedelemügyi miniszter szállítására. Hanin pilótát látszólag nem terheli felelősség, mert a gép motorját Párásban is kipróbálta és akkor a legnagyobb pontossággal működött. A pilótáról egyébként sein tételezhető fel könnyel­műség, mert 1916 óta szakadatlanul látja el nehéz hivatását és mostanáig 6.000 órát töltött leve­gőben. Páris gyászol és háborog Páris, szeptember 3. Bokanowski kereske­delmi miniszter sorsa és pusztulása nem minden­napion tragikus. A kereskedelemügyi tárca ügykörébe tartozik a francia polgári repülés, amelyeknek minden tényéért a miniszter tartozik a parlament és ország előtt felelősséggel. A francia repülést egyébként évek óta üldözi a balsors és éppen a legutóbbi hónapokban a legjobb fran­cia repülők egész sora esett különböző bal­esetek áldozatául. Ezek a szerencsétlenségek állandóan megújuló alkalmat nyújtanak a sajtónak és a nyilvánosság­nak arra, hogy heves támadásokat intézzenek a minisztérium ellen és szemére hányják főleg azt. hogy' kedvezésben részesít egy pár repülőgépgyára­kat. amelyek silány és kevéssé használható motorokat szállítanak. Hogy ezeknek a támadásoknak igazuk volt, arra most a kereskedelemügyi miniszter tragikus pusz­tulása üti a pecsétet. Egy tüneményes politikai karriér Bokanowski miniszter politikai pályafutása szokatlanul ragyogó és sokaíigérő volt. 1879-ben Le Havreben született. Kezdetben jogi tanulmányokkal foglalkozott, később, mikor az egyetemet elvégezte, Parisban telepedett le és i minisztérium a felebbezési bírósághoz ne­vezte ki ügyésznek. Közvetlenül a háború kitörése előtt lepett az aktív politika terére. Páris egyik elővárosában, Asrteresben válasz­tották meg képviselőnek és tizennégy év óta megszakítás nélkül képviseli kerületét. A legutolsó parlamenti választáson azonban már csőik csekély szótöbbséggel jutott mandátumhoz rs hogy választóinak egy részié elfordult tőle, az íő- ktépipen e francia Jégiigy elleni támadásoknak Int-

Next

/
Oldalképek
Tartalom