Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-28 / 222. (1849.) szám

^RM^Mafi^RHlRLAg 1928 szeptember 28, péntefc. 99 „Haiiarénoic é$ mű ellen uszított a rimasiiniteti járásfőnik" — Helyreigazító nyilatkozat, amely mit sem igazit helyre — Prága, szeptember 27. Főúti címen szep­tember 13-iki számunkban beszámoltunk ar­ról, hogy Nyustyán a Franciscy-emlékoszlop leleplezése alkalmával szeptember 2-án Ha- nes Emil rimaszombati járásfŐnÖk beszédet mondott, melyben hallgatóit fölhívta, hogy lépjenek föl „a szlovákság két élősdije: a ma- gyarónok és a magyarosító zsidók ellen, fog­janak botot és verjék ki őket, nem lesz sem­mi bántódásuk.“ Természetes, hogy egész Gom-ör magyar­sága és zsidósága felháborodással értesült, hogy a járási közigazgatás feje a zsndópogro­mot képzeli el az ideális közrend legfőbb esz­közének. Hanes járásfőnök helyreigazító nyilatkozata A forradalom által lelkészből jogásszá avatott Hanee járásfőnök említett tudósítá­sunkhoz helyreigazi tó nyilatkozatot küldött, mely ugyan nem felel meg a törvényeid irta jogi kellékeknek, de sorainak helyt adunk már csak azért is, mert ennek kapcsán mó­dunkban van az eset érdemére újból rámu­tatni. Hanee járásíőuök a következőket írja fő­szerkesztőnk címére: „Nem felel meg a valóságnak, hogy én nyusíyai beszédemben a magyarok, vagy a zsidók ellen általában véve beszéltem volna. Beszédemben rámutattam arra a visszás ál­lapotra, amely még most is, a 10 éves jubi­leumi évben a tiszta szlovák községekben elő­fordul, hogy vannak még most is olyan szlovák szü­lőktől származó elmagyarosodott szlová­kok, akik még most sem tértek vissza szlovák anya.nvolvükhöz s vannak olyan zsidó polgárok, akik bár szlovák népből élnek, nem becsülik meg a szlovák népet annyira sem, hogy ezen tiz év alatt nyel­vét megtanulták volna, A szlovák nemzet joggal elvárhatja, hogy mindezek a szlovák nép nyelvét tiszteljék és ha vele és belőle élnek, szittyákul beszélje­nek.'0' A nyilatkozat végén megjegyzi, hogy a magyar népről, mint becsületes, szorgalmas népről nyilatkozott s a magyarokkal mindig szívesen elbeszélget, hivatalában neon tesz különbséget szlovák és magyar közt.s a ma­gyar néppel való békés együttélésre buzdítot­ta nyustyai hallgatóságát. A „Gemermalohont" terhelő közlése. Le kell szögeznünk, hogy eredeti tudósí­tásunk e helyreigazító nyilatkozattal csak annyiban nem vág össze, hogy tudósitónk közlése szeriDt Hanes a magyar ón ok és zsi­dók bottal való kikerge-tését ajánlotta hallga­tóinak, mig a helyreigazító nyilatkozat ezt a legsú­lyosabb passzust nem erősiti meg, illetve nem is cáfolja, hanem hallgatással mel­lőzi. Hogy ezen utólag elhallgatott beszédszakasz Tnézis el kellett hogy hangozzék, elég utal­nunk arra, bogy a Rimaszombatban megjelenő „Gemex- malobont", Hanes félhivatalos és házi lanja, szeptember nyolcadiké számában hasonlóképp adja vissza a beszéd tartal­mát. A „Getnermalohont", melynek közlését Hanes ezideíg nem cáfolta meg, a következőképp kivonatolja a hírhedt nyustyai szózatot. — A most leleplezett emlékoszlop nemzeti büszkeségre buzdít mindnyájunkat. A nem­zeti büszkeségnek nem azok megalázásában és üldözésében kell hogy megnyilvánuljon, akik velünk együtt jutottak államunk kötelé­kébe és nyelvünket nem bírják, vagyis a szü­letett magyarok, németek etb. ellen irányul­jon. mert ezekkel megegyezünk és megért­jük egymást, ők egyenjogú és egyenlőé,'!'"kü polgárai államunknak. Nemzeti Miszk esésünknek a szlovák nemzet csapása, a magyarónok ellen kell hogy érvényesüljön, azon elfajzottak ellen, . akik bár szlovák anya szlovák tejét szitták, mégis a szabad csehszlovák haza. fennállásának tizedik esztendejében az államot nem ismerik el, mindenütt kihí­vóan csak magyarul beszélnek, csak azt dicsőítik, ami magyar, visszavárják a ma­gyar uralmat, szlovákul nem tanulnak s nem átallják kimutatni lenézésüket . minden iránt, ami szlovák és cseh. Nenv j zeti büszkeségünknek érvényre kell jut- j nia a szlovák nemzet másik csapása, má- ? sik piócája, vagyis azon zsidók ellen, | akik a magyar éra. alatt nagy7 magyarok voltak g minden magyar ügyet támogat­tak s a csehszlovák haza fönnállásának tizedik esztendejében sem tudnak beleil­leszkedni a megváltozott viszonyokba s nemcsak családi körükben magyarkod­nak, hanem kihívó magyarkodásukkal a szlovák községeket és azok lakosait is megmérgezik. Türelmünk egyszer meg­szakad és akkor jaj lesz nekik. (Nasa trpezlivosé ráz praskne a potom bude de.) Hanes saját családi lapjának ez utolsó kitétele elég bizonyíték amellett, hogy a járásfőnök nyustyai beszéde igenis fe­nyegetést és uszítást tartalmazott a ma­gyarónok é« zsidók ellen. Más oldalról az egyik kassai magyar na­pilap felelősségének teljes tudatában helyszí­ni bizonyítékok alapján ismételten [megerősí­tette vádját Hanes ellen. A lap újból leszö­gezi, hogy a rimaszombat! járási önök többek között a következőket, mondta: „Két nagy átka van a szlovák népnek: a zsidók és a magyar ónok. A zsidók ki- nTSorázzák a népet s amellett a republika •dlenségei iA vegyetek egy furkósbotot és űzzétek ki a zsidókat és a magyaróno­kat, nem lesz amiatt semmi bajotok/4 Mi sem természetesebb, hogy sem a ma­gyar sajtó, sem a rimaszombati járás ,.magya- rőn“-uak csúfolt magyar lakossága és zsidó ■lakossága nem hajlandó napirendre térni Ha­nes járási főnök törvénysértő, durva támadá­sai fölött, s nem nyugszik meg addig, amíg teljes elégtételt nem kapnak a megsértettek, s amig a vádlottak padjára nem kerül a nem­zetiségek ellen izgató hivatalfőnök. Rövidesen módunk lesz a rimaszombati járás felháborodott közvéleményének erőtel­jes megmozdulásairól beszámolni.# Milyen volt a jubiláló Molnár Ferenc „Farhas“-a az első elgondolásban? 9f Budapest, szeptember 27. A színházi világ három nagy B-je: Ber­lin, Bécs és Budapest ezekben a napokban ünnepli Molnár Ferenc színpadi szerzőségé­nek huszonötödik évfordulóját. Molnár Fe­renc nem az a színműíró, akinek jubileumá­ra poros színházi könyvespolcokról emelik le a rég feledésbe ment darab sugópéldányát. Statisztika szerint a világon legtöbbet játszott szerző, akit az első komoly jubileum alkotó­ereje virágjában és sikerei teljességében ér. A baráti kör, az irótársak, a szinésztársada- lom ünneplését mindig messzi ívben kerülte el Molnár Ferenc, szerényen megelégedve Európa és Amerika zsúfolt színházainak min­den este felcsattanó tapsaival. Mi sem akarjuk a jubiláló számtanácsosokat vagy akár minisz­tereket megillető banalitások nyárspolgári generalszaftjába mártani toliunkat, amikor ennek a páratlanul és hóditóan tehetséges magyar írónak ragyogó pályáját egy pillanat­ra naptárszerüen megállítja az idő. Sokkal ér­dekesebb és méltóbb is ahhoz a megbecsülés­hez, amellyel az egész magyar iróyilág övezi, ha a jubileum alkalmával egy kultúrtörténeti adattal gazdagítjuk Molnár Ferencnek egykor megírandó gazdag életrajzát. El fogjuk mon­dani, milyen volt első formájában, az elgon­dolás nyers állapotában az illusztris költő legnagyobb sikerű színdarabja: „A farkas'1. „A farkas", amely Molnár Ferenc hato­dik szinpadi müve volt és 1912-ben került, be­mutatásra a Magyar Színházban, nem pattant, ki olyan tökéletes alakban az iró agyából, mint Minerva Jupiter homlokából. Csak a kiindu­lás, az alapötlet ugyanaz a színpadra került darabban, mint abban a másikban, amelyet Molnár Ferenc először gondolt ki, de aztán egészen más Irányba terelt. „A farkas" meg­születésének történetét ritka közvetlenséggel mondta el nekem Karvaly József, az ismert festőművész, az iró fiatalkori barátja, aki kez- deltől fogva be volt avatva „A farkas" víg­játék műhelytitkaiba. Most pedig átadom a szót Karvaly Józsefnek: — 1912-ben történt. Azt. mondja nekem Molnár Feri: „Te Joskó, gyere el délután a Japán-kávéházba, elmondom neked az uj da­rabom témáját és te majd elmondod Hege­dűs Gyulának, mert. szeretném, ha 6 játszaná benne a főszerepet". Abban az időben ugyan­is átmenetileg feszült volt a viszony Molnár Feri és Hegedűs közt, valami színházi dolgon összezördültek és megszakadt , köztük a sze­mélyes érintkezés. Elmentem a kávéházba. Feri hozzáfogott az uj darab témájának el­mondásához: — A szin egy kis kávéházat ábrázol. Kö­zépütt billiárdasztal, jobbra-balra kis kerek asztalok, köröskörül fogas. Keveseu vannak a helyiségben. Hátul egy idősebb férfi újság­ba temetkezik, valósággal elsáncojja magát napi- és hetilapokkal. Közbe-közbe’ elkiáltja magát; „Pincér, a Daily News“-t! Ezt az ala­kot Hegedűs Gyula játszaná. Két másik férfi billiárdozik: Góth Sándor és Csortos Gyula. Idő: este félkilenc. Góth elmondja,- hogy az előbb egy gyönyörű leányt látott az utcán, nem tudja, kicsoda, de érzi, hogy szerelmes tudna lenni belé. Később elmondja, hogy tiz órára egy fényes bázibálra hivatalos. Közben Hegedűs feláll, a billiárdasztal mellé kerül és úgy olvassa az újságot. Góth rászól: „Kérem, menjen odébb, nem tudok dolgozni a dáké­val", mire Hegedűs azt mondja: „Már hogy mehetnék odébb, mikor az ur a cipőm zsinór­jára lépett". Góth két pohár konyakot rendel, de Hegedűs int a pincérnek, hogy három po­hárral hozzon. Hegedűs leül a billiárd mel­letti asztalhoz, amelyre a pincér a három ko­nyakot leteszi és az egyik poharat 5 üríti ki. Ez többször megismétlődik. Góth megnézi az óráját, háromnegyed kilenc, menni akar, de a pincér azt mondja, hogy megeredt az eső. Góth kocsit hozat, de miközben a konyakot kifizeti, Hegedűs leakaszt a fogasról egy eser­nyőt és távozik. A pincér több konyakot szá­mit fel, mint amennyit Góth és Csortos meg­ittak és Góth kérdésére azt feleli, hogy az az idősebb ur is ivott néhány pohárral. Góth most az ernyőjét keresi, de nem találja, majd bosszúsan távozik és ekkor kiderül, hogy az odarendelt kocsin Hegedűs hajtatott el. Fel­töri a gallérját és elindul. — A második felvonás Góth lakásán ját­szódik. Azt mondja az inasának, készítse ki a frakkját és a plasztronját, aztán ledül a pamlagra, mert kissé fáradt, de meghagyja, hogy háromnegyed tízkor keltse föl. A szom­szédlakásból zongoraszó hallatszik át, Az inas lecsavarja a villanyt és kimegy. Góth elalszik. A zongora hangja egyre erőteljesebb, széle­sen hömpöigyő dallamok csapnak fel, majd egész zenekar harsog... a szin kivilágosodjk és egy ragyogó terem képe tárul elénk. Vil­lanyfényben úszó, hatalmas szalon abban a palotában, ahová Góth mulatságra van meg­róva, Az urak frakkban, a hölgyek grande toiilette-ben. Egyszerre csak bejelentik X. Y. nagyköveiét. Góth ránéz: Hegedűs Gyulát látja a diplomaták uniformisában, tömérdek rendjellel. Később egy püspököt jelentenek be. Góth odanóz: Hegedűs Gyulát látja lila övvel, óriási aranykereszttel, selvemreveren- dában. Most megjelenik egy gyönyörű nő. Góth ránéz: azt a nőt látja, akiről este a kis- kávéházban olyan nagy elragadtatással be­szélt. Kérdezősködik és megtudja, hogy a leány a püspök unokahuga. Aztán tábornoki uniformisban jelenik még Hegedűs — s még egy változatban és bárhová lép Góth, minde­nütt az útjában ájl, egy pillanatra sem jut tőle az imádott hölgy közelébe. — A báli mulatság kavargó, színes képét hirtelen kopogás dermeszt! meg. Élesen ko­pognak odanint. Minden alak megmerevedik a színpadon. Még egy heves kopogás és telje­sen elsötétül a szin. Aztán egy hang szólal HATÓ «/.• áj Középeurópa felett kissé magas légnyomás ural' kodik. Az idő nyugodtabb és a nappali hőmér­séklet enyhe. Maximuma Pozsonyban 17 fok volt. — Időprognózis: ’ Derült, melegebb. meg: „Nagyságos ur, mindjárt tiz óra ... tes­sék fölkelni!" Góth nyújtózkodik egyet a pamlagou ... a szomszéd lakásból monoton zongorázás hallatszik, az inas benyit, Góth megdörzsöli a szemét, az inas felcsavarja a villanyt. Most azt mondja az inas: „Nagyságos ur, kérem, egy öregebb ur van odakint. Sür­gősen beszélni szeretne a nagyságos úrral'. — „Bocsássa be!" mondja Góth.'— Erre be­lép Hegedűs, hóna alatt a kávéházból elvitt esernyővel. „Bocsánat, — mondja — téve­désből az ön esernyőjét vittem el az előbb. Különben X. Y. vagyok, az a kereskedő, aki a múlt héten az ön üzletével szemben nyi­tott üzletet". — MikoT idáig mesélte Molnár Feri az uj darabját, hozzátette: „Persze, még sok mű­dén hiányzik belőle. Az alapgondolat az, hogy minden ember életébe belejátszik valaki, aki keresztezi az útjait. Az adott esetben ki-derük hogy az illető nem más, mint egy konkurre;. . Legjobban Hegedűs szerepét dolgoztam ki, > nőalak még ködös egy kissé. De mondd meg Hegedűsnek, hogy minden rendben les/., csak játsza el ezt a szerepet". Én még aznap este felkerestem Hegedűst a Vigszinház öl­tözőjében. Elmondtam neki a darab meséje- Hegedűs ezt felelte: „Ha az igazgatóság rám osztja, el fogom játszani". Feri nem volt elra­gadtatva ettől az izenettől és valószínűleg ezért dolgozta át a témát úgy, hogy fiatalem­bernek jutott benne a főszerep. így született meg „A farkas", abban a formában, ahogy a Magyar Sziuház mutatta be és — Csortos Gyulával a főszerepben. (A mostani vigszin- házi reprizen Rajnai Gábor játsza Csortos régi szerepét). Elmaradt a kis kávéház, he­lyébe egy elegáns vendéglő jött, ahol Csortos meglátja Törzs Jenőt és szerepbeli feleségé1, Gombaszögi Fridát. Kiderül, hogy Csőrics régi ismerős, de a férjnek nem tetszik az i forró pillantás, ahogyan Csortos az asszon t végigméri és hazasiet. Lefekvés előtt mesét mond a kisfiának a farkasról... aztán -kezdő­dik az ismert nagyhatású álomkép, amelyben Csortos különféle alakokban kisérti Gomb - szögit A második felvonásbeli álomkép rt már az asszony látomása. Mint látható, gyökeresen átformálta Mo-- nár Ferenc az eredeti témát. Ha történetesen jóviszonyban lett volna Hegedűssel, akihez azóta ismét őszinte és meleg barátság 'fűzi, egészen más vígjáték kerekedik ki a brílliárs álom-témából. Még a cime is más lett volna. Lám, milyen apró dolgokon múlik egy szín­darab és egy világsiker. Molnár Jenő. rádsómWsqr t SZOMBAT PRÁGA: 10.30 ős 15.00 Gramofon. — 12.05, 19.15, 20.10 és 22.25 Zene. — 16.00 Rádió-kabaré Briinnből. — 18.00 Német humoros előadás. — 20.00 Sporthírek. — POZSONY: 19.25 Halka, operaelőadás. — 22.25 Zene PrágábóL — KASSA: 18.45 Vig est. — 20.00 Harangszó a Dómból. — BRÜNN: 11.00, 12.15, 19.00, 21.00 és 22.25 Hang­versenyek. — 16.00 Rádió kabaré. — 18.10 Fű­met előadás. — 20.10 Brezina-emlékest. — 20 !0 Humoros kvartett. — BUDAPEST: 9.30, 11.-V 13.00. 15.00 és 21.40 Hirek. — 12.00 Déli harang- szó, utána gramofon-zene. — 17.00 Ifj. Lóvá . y Márton novellái. — 17.30 Hangverseny. Közr - működnek: Bárány Sziszi, Nedélkovits Anr . Mikus-Csák István és a Luther-énékkar. — 19.' 0 Mező Ferenc dr. előadása: „Az ókori birkózás ■■ ökölvívás." Részlet a szerző olimpiai pályanyeri s müvéből. — 19.50 Lóverseny eredmények. 20.15 A Postás Zenekar hangversenye. Közreml - ködnek: Szerémy Magda. Ulrich Szöszi és KoN v Magda. — 22.00 Szalon trió hangverseny. Weirrmri Tibor énekszámaival. — 23.00 Ifj. Rádiós Rérí cigányzenekara. — BÉCS: 11.00 16 00 és IS.'.rí Zene. — 20.05 A dollárkirálynők, Fali operett .'. — ZÜRICH: 15.30 Gramofon. — 16.00, 17.15 s 20.30 Hangverseny. — BERLIN: 22.30 Tánezre \ — STUTTGART:'16.00 Operettekből, valzerek. ­23.00 Tánczene. - HAMBURG: 20.00 Nano'i. Geneé operettje. - FRANKFURT: 20 00 Sírra.' : operettjeiből. — LANGENBERG: 20.00 Az eh - kozott kastély, Millöcker operettje, utána éjjeli zene harangjáték és tánczene Kölnből. — FŐM..:- 21.00' Manón. Massenet operája — NÁPOL'i : 20.50 Zenekari est. utána - Mesternő. Niccodérii operája. - ZÁGRÁB: 20.35 Orosz est — 21.50 Zenei fejtörők. — KRAKŐ és KATTOVVIU. 17.00 Gramofon. — 20.30 Operetthangversouy Varsóból. — 22.30 Kávéházi zene — LONDON: 18.45 Kreisler hegedüszámok. — 22.30 Tánc éj­félig. T. Előfizetőink figyelmébe! j Tisztelettel értesítjük igen tisstelt Előfizetőinket, hogv a Mé&&s Mét szépfrotiBaflmi Bsp án&t. a Prágai Magyar Hírlap előfizetési összegével egy Sitt Is á&ef&jt&lé&tik&ttfií kíaddhivafaüt mfcSoz. Kéríiik azonban a postofte/igeféat Stmjp tnéiúfmvtti&m f'cSe’.xmi a Képes Güófi előfizetési őíljőf.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom