Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-27 / 221. (1848.) szám
4 fordítani, hanem csak azt mondhatja meg, mire nem lehet és nem szabad. A szocialisták állításával szemben, hogy a legnagyobb terhet a szegény népráteg viseli, leszögezi azt, hogy a munkások és tisztviselők tízezer korona jövedelem utáni adója a jövedelmi adónak csak tiz százalékát teszi ki. Nyolcmillió ember van a köztársaságban, kiknek évi jövedelme nem haladja meg a tízezer koronái. Ha ezt a réteget a normális adóteherrel sújtanák, úgy jövedelmi adójuk kétmilliárdot tenne ki. Ezzel szemben az egész jövedelmi adó nem tesz ki többet két mil- íiárdnál. Viszont szociális és népjóléti célokra az állam jóval többet ad ki két milliárdnál. Az állami kiadások két csoportra oszthatók. Az egyik csoport az állam egészét szolgálja, ilyen a had ügy, a közigazgatás, a másik oldalon szerepelnek a szakkiadások, amelyek nemcsak az állam javát, hanem egyesek javát is szolgálják, igy az iskolaügy, igazságügy stb. Remes szociáldemokrata képviselő azt" mondotta, hogy a költségvetés aktívuma felborul, ha a saitzi vasúti katasztrófa kártérítési összegét kiegyenlítik és a cukoripárosok is nagyobb összeget kapnak. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy a vasúti katasztrófa az állam pénzügyi igazgatását egyáltalán nem érinti. Bármilyen magas legyen is ez a kártérítés, nem érintheti a költségvetés aktívumát. Ami a cukorkérdést illeti. — hangsúlyozza a miniszter — hogy a kereskedelmi adókat bizonyos exportárukra rei'undálni kellene. A egyes tárcák túlköltekezését illetően kiemeli, hogy az iskolaügyi minisztérium a tavalyi költségvetést a 'tanítók fizetésrendezése, miatt lépte túl, a többi tárca dolgában ma még nem nyilatkozhat, mert még nincs kellő áttekintése ezekről a tulkiadásokről. Pólyák képviselő ama kifogására, hogy a vizszabá- lyozásra keveset irányoztak elő, a miniszter kijelenti, hogy ez csak ideiglenes tétel, egyébként a vízenergia kihasználására kell törekedni. Az állam nem csinált újabb adósságot és mint exportállamnak, nem is szabad ehhez folyamodnia, sőt ellenkezőleg Csehszlovákia lesz kénytelen a külföldnek kölcsönt adni, meri; ellenkező esetben exportját nem tudja fenfariani. Azzal, hogy az állam uj külföldi adósságokat nem csinált, sikerült a kamatlábat 7.5 százalékról 6 százalékra leszállítani a ez a kamatláb megszilárdult. Ennek következtében a külföld Cseh Szlovákiát kereskedelem politikai szempontból nyugati és nem keleti államnak tekinti. Egyesek a fogyasztási adók- leszállítását kívánják. Nem tudja, hogyan tegye meg ezt anélkül, hogy a költségvetés egyensúlyát föl ne borítsa. Megengedi, hogy egyes helyeken az adókivetés tekintetében lényegesebb korrigálások történtek. de ez azért van, meri a régi adó,kivetései m voltak helyesek. R két iesclfisábis tárca Ezután folytatták a vitát. EngLis pénz- ü<Tyminiiiszter uián Kunz német keresztény- szocialista szólalt fel, aiki az egyes költségvetési tételeket boncolgatva, kijelentette, hogy a pénzügyminiszter nagyonis engedékeny a külügyi és a nemzetvédelmi miniszterekkel szemben, mert a külügyi és hadügyi kiadások óriásiak. A külügyminiszter mérvadó személyiség a népszövetségnél és még sem tudta keresztülvinni a lefegyverzési bizottságban, bár óriási propaganda folyik a világ-béke érdekében, hogy az európai államok leszereljenek. Ezzel szemben azt kell megállapítani, hogy a lefegyverzési tárgyalások teljes hajótörést szenvedtek. Franciaország óriási katonai hatalmát állítólag azért tartja fenn. mert erre szüksége volna Csehszlovákia védőimé érdekében. Az ilyan eljárás teljesen ellentmond a béke és a leszerelés eszméjének és nem más, mint frivol, kétszínű játék. miien kártérítést kapnak e saitzi katasztrófa áldozatai Prága, szeptember 26. Több prágai lap azt jelentette, hogy a saitzi vasúti katasztrófa áldozatai után fizetendő kártérítés máris busz millió koronára rúg. A Lidové Noviny szerint ez a hír nem felel meg a valóságnak. A brünni vasutisazgatóság úgy informálta a L. Nv-t, hogy eddig öt esetben egyezett ki, míg a többiekkel egyelőre tárgyalásban van. Ezek egyáltalában nem jelentették még be igényeiket számszerűleg is megfogalmazva, csupán egy esetben követeltek háromszáz- ezer korona fájdalomdijat. Az illető Ottone Kolibrgi asszony, aki azonban időközben meghalt, úgy hogy örököseinek igénye más természetű lett. Egy cseh származású olasz asszony kijelentette, hogy nem fogad el kárpótlást., mert nem akarja a csehszlovák államot megkárosítani. ^ maovar infeilUw r, d^küiíízheteilen barátja lesz a Kénes Két lllllll!llllllllllllll[||l!llllllllllllllllllllllllllllllilllin Megkezdték a magánalkalmazottak és újságírók nyugdíjbiztosításának bizottsági tárgyalását Prága, szeptember 26. A képviselőház szociálpolitikai bizottsága ma délelőtt megkezdte Csűrik képviselő elnöklése mellett a magánalkalmazottak és ujságiróknyugdijbiz- tositásáról szóló javaslat tárgyalására. Petr képviselő, a javaslat előadója bevezetőbeszéde után megkezdődött az általános vita. Az első szónok Klein csehszlovák szociáldemokrata képviselő volt, aki részletesen foglalkozott a javaslattal. Kifogásolta azt, hogy a szakbizottság által kidolgozott javaslattal szemben a kormányjavaslat lényeges rosszabbodást hozott. amit a bizottsági tárgyalás folyamán jóvá kell tenni. Az ülést ezután ebédidőre felfüggesztették, majd délután az ülés újból való megnyitása után ismét Labay képviselőt választották meg a bizottság alelnökévé. Csűrik elnök bejelenti, hogy meghívást kapott a magánalkal"mazotíak tüntető gyűlésére, amely gazzal a jelszóval ül össze, hogy a kormánytöbbségnek legkomolyabb szándéka, hogy a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítási ügyéi igazságosan elintézze, ugyanígy az újságírók ügyéi meri hiszen mindenki tudja, milyen renki- vül fontos helyet foglalnak el az újságírók a közéletben. Ezért kéri a bizottsági tagokat, hgoy hassanak a magánalkalmazottaknál oda, hogy mérsékeljék magatartásukat, hogy igy a bizottságban is nyugodtan le lehessen tárgyalni^ezt a javaslatot. Lapunk zártakor az ülés még tart A szinmagyar Sziítee díszes ünnep hereiében avatta fel kuítarházát Rozsnyó, szeptember 26. (Saját tudósi tónk tói.) A szilicei fensik természeti szépségekkel megáldott és bőven termő lankásán, közvetlenül a határszélen bástyafokként uralja az egész vidéket a virtusáról messze földön híres, nevezetes Szilice község, őemagyar település, ma is nyakas, elvhü, kálvinista magyar nép lakja, amely a kisebbségi tiz év első percétől tán- torithatlan hive a magyar nemzeti, illetőleg a volt magyar kisgazdapárt lobogójának. A magyar nemzeti párt kedve-ző talajra talált természetesen kulturpropagandája során is a televény szilicei földön és Egyed Aladár kulturreferens agilitása révén Vá- rady Imre helyi elnök, a község közügyéinek lelkes szószólója és bátor efőbarcosa. rövid néhány hónap alatt az egész községet meg tudta nyerni a kulturházépités gondolatának. Várady Imre fáradhatatlan munkálkodásának eredményeként ma már tető alatt áll Gömör magyarságának legfrissebb knlturépüJete, ami Ajnácskő, Jánosi, Felsővály, Rimasimo- nyi mellett immár az ötödik a sorban. Harminckilencezer koronát hordtak össze április óta a szilicei magyarok az épülő kultur- házra és egymást túllicitálva segédkeztek az építkezésnél, kőfejtésben, tégla-, homok- és fahordásban, még a legszegényebb gazdák is díjtalanul végezve minden munkát. Szemben 3 református iskolával, a fogyasztási szövetkezet épülete mellett, ott áll ma már a falu közepén a szilicei kulturház okkersárgára mázolt, alápincézett hatalmas épülete. Tágas előszoba, színpaddal felszerelt, négyszáz főnyi közönséget befogadó, világos, egészséges terem szolgálják ezekutáu a szilicei magyarság társadalmi és kultur- igényeit, egybekapcsolva a szövetkezet eddigi helyiségeivel. A vasárnapi ház szén teles i ünnep hirére egész Felsögömör megmozdult és nagyszámú közönség gyűlt össze Szüléére. Délután három órára, amikorra az ünnepély kezdete jelezve volt, a zsúfolásig megtelt teremben egész sereg rimaszombati, rozsnyói, pelsöci, sajőgömöri, szalóci, vicéikéi, horkai, borzovai és jabloncai vendég gyűlt egybe. Rimaszombatból Nagy Sándor 1 országos pártigazgató érkezett autón Egyed Aladár sajőgömöri lelkésszel, a magyar nemzeti párt kulturreferensével, Rozsnyóról Szkalos Emil ev. lelkész jött több vezető pártemberre] és Schopp Béla párt titkárral együtt, Dusza János pelsöci ref. lelkész pedig Pápezsik Andor pelsöci pártelnök és Púién Andor társaságában tizenkéttagu de- putációt hozott autóbuszon Pelsőcről. Az avatóünnepélyt Várady Imre helyi elnök üdvözlő szavai vezették be, ezután a dalárda Bodon István ref. tanító vezetésével a szlovenszkói magyarok himnuszát énekelte el, amit a közönség állva h allgatoít végig. Dusza János pelsöci ref. lelkész költői szépségű szónoklattal avatta fel ezután a kultur- házat, a magyar nemzeti párt nevében pedig Egy-ed Aladár kulturreferens köszöntötte Szilice magyar népét. — A magyar kultúra az az egyetlen erő, ami bennünket megtartani tudhat a jelenben, — mondotta többek között — ez az egyetlen erő, ami átsegíteni képes minket szomorú sorsunkból a szebb jövőben. Ez a kulturház azt jelenti nekünk, amit a fának hajszálgyökerei. > Frenetikus taps fogadta az emelvénjmn Nagy Sándor orsz. pártigazgatót, amikor Szenl-Ivány József pártvezér üdvözletét tolmácsolta. Köszönetét mondott mindazoknak, akik akár egy kavicsszemmel is hozzájárultak Szilice község épületének megszületéséhez. „A mai seregszemle — mondta — ékes bizonyítéka annak, hogy vagyunk még! Voltunk, vagyunk és akarunk is lenni.“ Az ünnepi szónoklatok előtt ós után a rendezőség pompás müsorszámokkal kedveskedett a közönségnek. Nagy hatást értek el a dalárda énekszámai, Bokros Lajos és Máté Julianna szavalatai, de különösen Fülen Andor é sAmbruzs István kurucdalai, amiket Pásztor György kisért. tárogatón. De kivette részét a sikerből Jánosdeák Mátyás horkai ref. tanító is, aki Bodon István harmóniumki- séretével magyar népdalokat énekelt. A házavató ünnepély Pápezsik Andor pel- sőci pártelnök zárószavai után a szlovenszkói magyarok himnuszával ért véget. A rendezőség az iskola nagytermében vacsorán látta vendégül ezután a vidékről érkezett vendégeket. bgy. í 1928 szeptember 27, csütörtök. ri Az állam mostohagyermekei Irta: WE1ZER KÁROLY nyugdíjas körjegyző A köztársaság mostohagyermekei a volt megyei, járási tisztviselők és a volt községi-* és körjegyzők. Egyszóval a volt magyar köz- igazgatási tisztviselők. Ezek a szerencsétlen családos tisztviselők azok, akikkel senki nem törődik, kik vagy nyugdíj nélkül, vagy a mostani nehéz megélhetési viszonyok között csekély, de nyugdíjnak csúfolt összeggel lettek szolgálatukból elbocsátva és még ma, a jubiláns esztendőben is éhbéren, alamizsna filléreken nyomorognak, mert a legtöbbje a sző szoros értelmében nyomorog, mivel rabolni, lopni vagy koldulni nem mehet. Eme igazságtalan sorsot a volt magyar közigazgatási tisztviselők nem érdemlik meg, mert akik itt vagyunk, azon becsületes jó szándékkal maradtunk meg jóban-rosszban a helyünkön, hogy több évtizedes gyakorlatunkat és tudásunkat a köztársaság javára értékesítjük. Hogy ebben a jóakaratunkban a kormány által későbbi elbocsátással megakadályoztattunk, valóban nem tehetünk. Nem érdemeljük meg ezen embertelen sorsot már csak azért sem, mert hiszen gyakorlati tudásunkkal éppen a legnehezebb időben, | a kezdet kezdetén szolgáltuk a megalakult uj köztársaságot, akkor, amikor az még gyermekcipőben járt. Az első kormányok a köztársaság megalakulása első éveiben az ittmaradt és enge- delmességi fogadalmat tett magyar községi- j és körjegyzőket átvették, sőt 1920-ban álla- j mositották, a későbbi években azonban, ak- ! kor, mikor már több és több jegyzőjelölt ke- j mit ki a tanfolyamokról, mi régi volt magyar | jegyzők egymásután lettünk elbocsátva béke- | beli magyar nyugdíjjal, havi pár száz koronával. ami még ma, a jubiláris esztendőben is alig több valamivel. Ebből tessék egy családos, idősebb magyar nyugdíjas tisztviselőnek megélni ma. Házbérre is alig elég. Hol vannak még a család élelmezésére, ruházatára, esetleg a gyermekek neveltetésére szükséges kiadások. Szellemi vagy egyéb szórakozás nekünk ismeretlen fogalom lett, legfeljebb fakirob, koplalőmüvészek lehetünk! Kívánatos lett volna, hogy a nyugdijunkat megállapító hatóságok a nyugdijat megállapító határozathoz egy külön utasítást- is mellékeltek volna arra nézve, miként lehet eme összegű nyugdíjból megélni, ők talán tudják, mi nem. Legutóbb rendezte m— ahogy a kormány a régi nyugdíjasok nyugdiját. Ezzel kapcsolatban reméltük, hogy mi is kapunk csak valamit, amiből talán"a jubiláris évben jut a mi asztalunkra is egy darabka száraz kenyér, de ezúttal is keserű csalódás lett az osztályrészünk. Az uj törvény minden csoportbeli nyugdíjasnak nyújt valamit, csak a járási, megyei és községi tisztviselőknek nem. Ugyan mi lehet a mi bününk, hogy nekünk és ártatlan családunknak igy kell nyomorogni és nélkülözni? Talán az, hogy magyarnak születtünk: hiszen erről nem tehetünk, valamint a cseh és szlovák sem tehet arról, hogy csehnek vagy szlováknak született. Mi nem politizálunk, mi békés polgárai vagyunk a csehszlovák államnak, miért vagyunk tehát lassú éhhalálra Ítélve? Miért vagyunk mi az állam mostohagyermekei? Erre óhajtanánk választ. Mi éppúgy teljesítettük és teljesítjük is állampolgári kötelességünket, mint az állam többi nyugdíjasai, miért nem részesülünk tehát az állam részéről mi is olyan elbánásban, mint az állam niás csoportbeli nyugdíjasai? Mi nekünk talán éppúgy jogunk van az élethez, mint az állam más volt tisztviselőinek. (Jobb és szerencsésebb helyzetben levő nyugdíjas tisztviselők ne vegyék e keserű sorainkat irigységnek, mert az távol áll tőlünk). Azt mondják, hogy Csehszlovákia demokratikus köztársaság. Egy demokratikus és szociális államnak kötelessége minden állampolgáráról egyformán gondoskodni. Mi volt magyar közigazgatási tisztviselők azonban az államnak rólunk eddig való gondoskodását mindennek mondhatjuk, csak szociálisnak nem. Akarjuk hinni azonban, hogy a folyó jubiláris év nekünk is meghozza sanyarú helyzetünk javukésát és talán nem leszünk kénytelenek a jubileumi örömöket, szemeinkben fájó köny- nyekkel nézni. Hogy nincs pénz, nincs fedezet, ez aka- dáTv nem lehet az éhbérnek nevezhető nyugdijunk rendezésére, mert hiszen az újságok már most közük, hogy az államháztartás jövő éri költségvetése 25 millió fölösleget, mutat. Szerény nézetem szerint nyugdiiunk rendezéséhez ez Összeg elegendő is volna, ha pedig nem elegendő, úgy az államnak gondoskodni kell a szükséges összeg előteremtéséről, hogy mi is emberi módon élhessünk, mert hogy ma ugv nem élhetünk, annak ékes bizonyítékai a havi csekkszelvényeink. — MjcílonaM Béesben. Londoni jelzőié* szerint MaoDouald volt fingot miniszíoívlnök. ;t L.i- Ivour Pnrtv vezérei október 7-én iu osztrák fővárosba érkezik.
