Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-26 / 220. (1847.) szám

8 1928 szeptember 26, szerda­MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Déleurópibaa erősbödött a légnyomás, úgyhogy az időjárás egészen a Kárpátokig járult. Közép- európa számos helyén kedd reggel fagy voit. Az óceán felől depresszió közeledik, ami Középeuré- pában átmeneti felmelegedést fog előidézni. Idő­prognózis: Félig derült, változóan felhős idő ▼árható. — Ipartestületi székhAzaratás Miagyar-fKoaná­rombau. Komárom! tnidlóeittiónik jéSiemihi: Magyewr­Komárom tüpeiribeslíüfflertte waisámniap avaftta íell urj, teanie- leties eziétkíházáí, mdly ez/éJleisikarü Ittáwsaidíalml üninteip- .peű vcHit 'kapcsolatos. A inragyiair ikonmáiny kiépvtaelle- ’í-óban tmtegtjeiliettift Huszár Aladár Komároun-ÍEisrtieir- gam tkörtgiazigiaitiásffliaig ádjeiigfiteiiueisea egyieflfbeitlt vár­megyéik flőiispámlja, a megye kiépviiseflletliélbetn Pailüoo- vjits Láeszlllő aíljspásn, a város" országig,yül'éöi foéipvii- Beiliaja, Herényi Zsüigan'csn'd bánó, vcOlt befflügymfiinites- ter éfe Alapy Gáspár koTmányfÖttanácsors, polgár- niestieír vezetése aíiaitlt anjegije^emt városi tanács káp- visrtta. Meigi.ve^enfcelk au össaes tóvaitialiniok ffiejj'öi öt?. Szemczy Mfflhóly. az lipurteistülrt érdemes elpclke uyiitiotitia meg az ünnepi tköagyülést, majd Pieltiőra János Hileönok az aliaikuMis évetaielk miumkiájá'-t és küz­delmes <tianlétne.í'éfl öBmierbatte- A srtlklházavaíió beszé- dieit Aliapy Gáspár poffigiármjesltier tairitioi'jha^ molyben. vázolttá az Sipanos tótnsadalKoimmiaik fontom ifeözgiazdiar féísti szerepét 'és raeimsetépüliő murüvájárt. Miaijd bu­rányi Fenenc Bpátpliébánios, Sáry Jőaseif meif. telítesz, Fadgyas János ev. llelifcési'z és Fodor Fetnetnc ifőnalbíbi a feleik eszelteik nen-éibem ikéntieik áldást az iparosok irrmnikiáijára. A székMzia'raMrt: az uij naig^ölietrembein rendezett százétvk ., 'Iiernttféites táusaselbéd fejerte ibe. xx Hihetetlen, de való, hogy a főnyereményt ásni ét az Uránia vevői nyerték! Az Uránia bank­nál, Nővé Zámkybfün vásárolt 36.695. sízámu kettős sorsjegyre a' IV. osztály húzásánál egyenként 50.000 Kos., összesen tehát 100.000 Kos. nyeremény eeett! — Csánki Aladár dr.-t rágalmazásért el­ítélték. Komáromi tudósítónk jelenti: Csánki Aladár dr„ akinek nevéről a csehszlovák ag- rárpár magyar frakcióját nevezté kel, annak idején rágalmazással vádolva került, a komá­romi törvényszék elé. A főma^áuvádló Szenes Ignác lévai városi képviseleti tag volt, akiről a Garam cimü lapban azt irta, hogy Szenes „eredendően züllött csirkefogó és a városi po­litikából élősködő romlott és veszélyes alak, a szociáldemokrata párt szégyene". Csánki Aladár beismerte, hogy a szóbanforgó bírála­tot ő irta Szenesről és megrajzolta közéleti arcképét, de ezt azért tette, mert Szenes a lé­vai járási főnöknél megrágalmazta. A bíróság bűnösnek mondta ki Csánkit a rágalmazás vétségében és feltételesen 500 korona pénz- büntetésre Ítélte. Szenes a büntetés felfüg­gesztése miatt felebbezett. xx MIELŐTT KÖTÖTTÁRU-SZÜKSÉG­LETÉT FEDEZNÉ, TEKINTSE MEG RAK­TÁRAMAT VÉTELKÖTELEZETTSÉG NÉL­KÜL. KARP NŐIDIVAT-ÁRUHÁZ, UNG- VÁR. — Nritra város és az „ideális" város- szabályozási terv. Nyiitrai bidósi tónk jelem ti: Nyitna város képviselőtestülete még ez év tavaszán pályázatot irt ki a város ideális szabályozására. A pályázat e hő végén jár le. Mint értesülünk, eddig egyetlen pályamű fém érkezett be. aminek oka abban rejlik, hogy a műépítészek és művészek éppen a tavaszból őszig terjedő időben vannak elfog­lalva legjobban építkezési tervek készitésé- vel s így nem nyílt részükre alkalom a vá­rosrendezési ideális terv elkészítésére. Orosz dr. ügyvéd beadványt nyújtott be a városhoz, mélyben azt az indítványt veti fel, hogy ,a pályázat határidejét ez év végéig tol­ják ki. A pályázat határidejének kitolása nem ütközik nehézségekbe, tekintettel arra, hogy tényleg nagyarányú tervről van ezé. melynek keresztülvitelére úgyis csak évtized'k múlva kerülhet sor. Tlyeu körül­mények között előrelátható, hogy a pályázati határidőt meg fogják hosszabbítani az év végéig. ♦ #0110% BaiznáJat előtt — használat után A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőr- • ben lévő festőanyagokat, a azeplőkel és a májfol­tokat. Ezm ircot csúfító foltocskák sokszor elle­pik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRftM eltávol’t minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc , ti-z'a alabáslrom fehér é9 sima lesz, az arcbőr I visszanyert üdeségét. frisseségét. Kapható gyógy- ■: szertárban, drogériában és parfümériában Készi- J ti: Dr. Pollik gyógyszertára, Piestany. Naponta J postai szótkü'dés. Garnitúra 22.50 KŐ., nappali krém 10 K*., éjjeli (azeplőirló) 10 Kfi. .Vigyázat! I Csak valódit fogadjo- ell I A kifürkészhetetlen gondviselés mentett meg egy gutái birtokost a halálos villámcsapástól ElöérzeUőí hajtva leszállt a szekérről, s a bakon maradt Hát agyonsujtotta a villám Komárom, szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután öt óra tájban égiháboru vonult dl Guta köz­ség határa fölött. Az emberek serényen igye­keztek haza a mezőről, hogy elkerüljék a vi­hart. A hazatérők közt volt Grebner Gyula gutái kisgazda is, aki az apjával egy kocsin ment haza felé, amelyen takarmányt vittek. Mikor az égiháboru kitört, az idősb Grebner nyugtalankodni kezdett és siettette fiát, ez azonban nem sokat hederátett apjának ag­godalmaira. Az apa nyugtalansága egyre fokozódott az égiháboru kitörésével. A fekete felhők meghasadtak és azokból hatalmas csattanások között villámok cikáztak elő. Ismételten fölszó Irtatta a fiát, hogy szálljanak le a kocsiról és menjenek szép lassan utána, de a fia nem akarta a tanácsot megfogadni. Egy hatalmas dörrenés után azonban az apa mégis leszállt a kocsiról és a kocsisa na g­lyát fogva kezével, az után haladt. Alig pár perc telt el, amikor egy szörnyű csattanás rázta meg minden tagjában az idősb Grebnert és egyúttal hatalmas ütést érzett abban a kezében, mellyel a kocsit fogta. A földre bukott az óriási légnyomás hatása alatt és mire pillanatok múlva felocsúdott, szörnyű látvány tárult a szemei elé: Grebner Gyula halálra sújtva maradt a szekéren, a villámcsapás egy pillanat alatt megölte. Ifjabb Grebner Gyula 35 éves volt és nagy családot, öt apró gyér mellet hagyott maga után. Gután a lakosság körében mély megrendülést okozott az esemény és mindenki az isteni gondviselés sngallatá- tának tartja, hogy az apa ellen állhatatlan belső kényszer­nek engedve, leszállít a kocsiról. A villámcsapás halálos áldozata, a fiatal Grebner különben egyike volt a „Csánki- párt" tegagígresszivebb embereinek Gután. Az 1920-tis évek ruszinszkéi haramiájának ügye a legfelsőbb bíróság előli Dudinszky Sándor páratlan vakmcrőségü bűntettei — A leg­felsőbb bíróság jóváhagyta a beregszászi esküdtszék Ítéletét Brünn, szeptember 25. Múlt év augusztu­sában egy cirkáló csendőrjárőr Beregszász közelében, a poros országúton találkozott egy magányos vándorral, aki szemmelLá!hatóan nem helyezett arra súlyt, hogy a járőr szeme elé kerüljön. Az élesszemü paliul!. azonban megállásra kényszerilette a fáradt idegent és felfedte inkogniióját. Három hónappal ké­sőbb a rejtélyes vándor már a beregszászi törvényszék esküdtbirósága eleit állott, mely a hat év múltán elfogott hírhedt ruszinok ói haramiát, Dudinszky Sándort a büntettek hosszú sorozata miatt vonta felelősségre. .Dudinszky az 1920-as és 21-cs évek legrettegettebb banditája volt. 1921-ben megszökött. Magyarországba és csak hat évvel később tért viasza Ruszinszkóba. Egy alkalommal elfogták, de a fogházból megszökött. Azóta a ruszinszkói falvakban bujkált, erdőségekben ütötte fel tanyáját, míg végül is a beregszászi járőr elfogta. Az ■ esküdtszék! tárgyaláson a vádirat fel­sorolta Dudinszky valamennyi régi bűnét. Ezek között kronológiai sorrend szerint az első a Gát melletti rablótámadás volt. 1920 április 25-én három gáti kereskedő kocsin igyekezett a szomszéd faluba. Andikor az erdőbe értek, a fák sűrűjéből három állig felfegyver­kezett feketeálarcos rabló ugrott elő. „Pénzt, vagy életet!" — kiáltották a hara­miák s a három kereskedő rémülten igyeke­zett értéktárgyait és pénzét minél gyorsab­ban kiszolgáltatni. Az egyik megtámadott, egy Kis Leó nevű kereskedő azonban ijedt­ségében nem húzta elő pénztárcáját eléggé gyorsan, mire a rablók egyike felemelte puskáját és rálőtt. A golyó Kis feje mellett süvített ed, mire a rabló ismét ráirányította fegyveréit és hogy pontosabban tudjon célozni, felhajtotta álar­cát. Lőtt és egy pillanattal később Kis Leót már nem érdekelte, mi történik pénzével és tár­saival. Kis Leó halott volt. Szelídre! Lajos, a másik megtámadott kereskedő, 360.000 koronát vilit magával. Amikor a rablók rájuk rivailitaik, hogy dobják le pénztárcájukat az országútira, Szendrei föl­használta a pillanatnyi zavart, amelyet Kis agyon követése okozott és a bankjegyeket inge alá rejtette, inig a földre csak az üres pénztárcáját hajította. Szendneiben még annyi lélekjelenlét is volt, hogy jól megjegyezte magának azt a,z arcot, amely a lövöldöző bandita álarca alól egy pillanatra előtűnt. A rablók azután magúik­hoz vettek Kis és a harmadik kereskedő pén­zét, valamint Szendrei pénztárcáját, anélkül, hogy tartalmának utánanéztek volna. Kevés­sé! rá a még mindig dermedt mozdula/tíliain- ságban álldogáló kereskedők kocsi zörgést hallottak s megfigyelték, amint a rablók a kocsin elhajtottak. Egy másik eset szintén a haramiák ke­gy ellenségéről tanúskodik. 1920 augusztus 21-én Fiseber Róza, egy nagygutai kereske­dő felesége, riadtan ébredt fed éjszakai ál­mából, mert az volt az érzése, hogy valaki a szomszédos szobában járkál. Éppen fel akarta kelteni mélyen alvó férjét, amikor kinyílt az ajtó és belépett rajta három álarcos férfi. F egy Terekkel a kezükben odaléptek az ágy­hoz, felkeltették Fis eh ért és a házas-társaik mól lének szegzett puskákkal kény szeri telt ék őket, hogy adják ki pénzüket. Amikor ez megtörtént, arra kényszeritették Fischeré- ket, hogy nyissák fel üzlethelyiségüket. A rablók az üzletben vandáli pusztítást végez­tek. Előbb vászonnal, ruhával, cipővel tömtek meg három batyut, majd pénz után kutattak s közben felhőnyíák az egész árukészletet. Amikor keresésük eredménytelen maradt, ismét Fischerre sze- geszték fegyvereiket, aki ennek hatása alatt felfedett két rejtekhelyei, amelyekben pénzét őrizte. A rablók, akik nyilván már előzőleg informá­lódtak Fischarék anyagi helyzetéről, még egy harmadik rejtekhelyét is kerestek. Fischer ezt azonban nem akarta megjnutotni, mert ott őrizte azt a pénzösszeget, amelyet palesz­tin ai hitsorsosiai számára gyűjtött. Az egyik rabló ezen annyira feldühödött, hogy már egy kezeiigyébe esett baltát is fel­ragadott, hogy ezzel kettéhasitsa Fischcr fejét,, amikor az utolsó pillanatban egy másik ban­dita felkiáltott, hogy már megtalálta a kere­sett pénzt. A rablók erre Fischernek megke­gyelmeztek és zsákmányukkal elillantak az 'éjszakában. Két másik esetben, amikor egy ügyvé­det és egy földművest támadtak meg, azzal kényszeritették áldozataikat pénzűik kiszol- gáltotiására, hogy gyermekeiket agyonlő ves­se! fenyeigefték meg ama az esetre, ha apjuk a pénzt nem adja ki. Mindezekben a gonoszteititekben bebizo­nyosodott Dudinszky Sándor bünrészessége s az esküdtek a terjedelmes vádiiriaitnak nagy- nészt hitelt adtak. A bíróság a marasztaló verdikt alapján Diidinszkvt tizenötévi {egyházra ítélte cl. Az elitéit sem miségi panaszt jelentett be a legfelsőbb bírósághoz, amely tegnap tárgyal­ta ügyét. A legfelsőbb bíróság a semmiségi panaszt elvetette és igy az Ítélet jogerőre emelkedett. — Tiiz pusztított Felső széles községben. Nyöt- inaii itiudfelómik jeleníti: A oiyti bnoinnegyei FelsőszélLs tózpéglben. « minpoiklbani tűz pusztítóitt, uroely a diii- böuigiő essétlWSl tiámvoigiaitivia, az egész italát elipaiiszlliitiáis- saail fernyegiet'lie. A tüzelt sz&neinirséne 'iidiefjokorSin vet- tiék lérane, ugiy hogy piikenült a faüi waigyirféiaaéit mieg- imiemlbéinji, ®olk gazdi a aizomihaai éraélkieay ikófrosodláBit raeoiviedipilt. A vörös kakas Bekényi Pál káváim szá'l- iliodíl fél'. A lángok piiöiallirtiftoik at'ntil taplóik -el a háza:!, imiaijd átCMRtpl'ak n -'''•■nszédiois gazdia^ági ó'píllietrkne iifc, nreiliyiekiel telijiesieu rtörninuvatsztoiítak. A helyi tüz- 'OlHiéfiág és a talmisiiiatk magy osoipwll^a cnrbertetsttt erővel nigj^elkiezeJt iloflorJ’lizáillOi az. egyre vetszedieilimie- webben tierjediő (tüzet, unely köziben a iswlimiaknzllak eigiéez sioiriál piusizülitiolita el és eigy giaJhOnpiriakitárt S'!’iminih?lifrtil .meg. Több órai kemény mumikávai Ki­kerüli! vérire -a wsaadrti.r.'sie'n dühöngő 'etemet meg- fk>kieizinri, akkorra áronban 16 giazwa k'a-zVi.i és több Iglaizda Uisinmióse pinsekilH el. A tűz okozta (kár nagy, ,melynek csak egy jielipnóMtitatan része térül niieg blztoBiiltiáK iréviémi. iPTiiidlelg rétin nyert iniieigiálliaipiiilásit, Irogy « itüz imffly nióíiicm kcletkexeltit. a jelek a«on - biain arra letnigieidinek kövelk-ealMllnii', bőgj’ bwKBuiból elfltavieltlett gíjmjlogiatá* WJrttiént. — Egy gyémántkereskedő tragikus halála. Londonból jelentik: Johannes'burgi tudósítás sze­rint halálos szerencsétlenség érte minap John Chandlert, a híres délafrikai gyémántkereskedőt, aki dúsgazdag ember volt. Kimberleyben arról értesült, hogy Lichtenburgban gyémántokat Irinái megvételre egy szerencsés kincskereső. Azon­nal repülőgépre üli, melyet Gordon kapitány ve­zetett. A gépet azonban szerencsétlenség érte út­közben: Christianatól mintegy nyolc kilomét or- nyi távolságban lezuhant a mezőn. Különös mó­don értesültek a környékbeli farmerek ? szeren-, csétlenségről. Egy farmer öt font sterlinges bank­jegyet talált farmjának közelében és kis távolság­ban megint észrevett egyet, odább meg többet. Az egész mező tele volt szórva bankjegyekkel. Mindig tovább-tovább haladva, végre a lezuhant repülőgéphez jutott a farmer és megtalf1’ a gép roncsai közt Chandler és Gordon kapitány holt­testét. A gyémántkereskedő alkalmasint a pénzét olvasgatta a repülőgépen a lezuhanás előtt és ami­kor megtörtént a szerencsétlenség, a bankjegyek kirepültek kezéből és a szél szárnyán mindenfelé szétszóródtak. xx 100 koronás havi részletekben már kaphatja a legkiválóbb gyermekkocsikat, re- formszékeket, gyermekágyakat és a legkülön­félébb játékcikkeket. Freistadt Emil, Po­zsony—Bratislava, Nyerges-u. 3. Fiók: „Gyer- mekparadicsom“-áruház, Mihálykapu-u. 3. — Egy levelezőlap odisszeája. Iipoíl’yidágii tadlő- eiitőmlk jelletnftii: Engiellhairlt Beásó Ipőliyisiágii gyó'gry' . iszeinéisiz. Ikriöteányáit 1926 tftaivaissán egy boiólatpiefe'tii Bffia- , íraatóniiuimfbam győgyíkeffieültiéik. A leányka osaiMdjia iis- imteinőei köre lelbbm ez időiben, főbb üdvözítő és ér- dieliHiődiő Oévefilazőláipiot IklütM'ölit a Kaamiai|óirii'uimiba. A igyóigiytsaeriéöz lleáuiya aiziuitón ifefligjyőgjyaiíllt és BEÓIlla ■ viinu'lió egiéBizeégmieik önvemd. Mond a Segiuitófbbd mar. poitag neim íite eeíjitetitie, hogy két év élte egy liavielte- zőliap kleiresi s neun fcaOállja imieig. A mapoklbain azon- . bán a postás egy 1026-barn, a smmitótniiuimlba dto-. zeíit levrtieEŐIIapíOit tkiétab'eeóltleiíjt vissza a gyógyszierész-. nieík azzal, hogy a öimzeitlt miár bÜköTlöziöft, Ért a ilievefezíőliapot édes:: ■' i küldte a lieánynáik és benne üidlvözilleitét toiviáibíbiir.icCtn. Az nipol'jigáigli poStáe naigiy bö'lcsen megáll apiitotiták, hogy a UiavelleBŐlöpoai, -amieflry két év óta bolyong két ország között, a for­galomból már rég kivomlt bélyeg van. Felszólötiolt- táik Engeilthaintd gyógyszerészt, hogy a portakimes- tár kárát té-nilíse mieg s fiaesseu 4.50 koronáit. A győgyszeaéez gnaitirMllt a postának a szép kédbesi- ií'ési 'tiöljesitaiéinyént. hogy két év multan eikérü&t a :tavelstótap físliadá.ióit megtafliáiM, de a Oailvénit össaeigát ne mfiizettie meg arra hiivatkoora, hogy a Mvevő postáraaili rossz bélyegeMTöl eflllátotit küOiföldii - löTOtazőApckiat nem szabad itoválbbfiitemii., xx Néhány hónappal ezelőtt fogorvosi szak­körökben Preclií dr., egyetemi magántanár a kő- ningsbergi egyetemen tartott előadásával nagy • feltűnést keltett. Ugyanis azt az érdekes tapasz-, hálását fejtegette, hogy lyukas, romlott fogakból \ kártékony baktériumok kerülnek bele a véredé­nyekbe és ezek azután különböző betegségeknek, mint pl. vesebaj, szív- és izületi megbetegedések- . nek lehetnek okozói, miknek okát sokszor nem sikerült megállapítani. Beteg fogak tehát az egész szervezetet képesek megfertőzni. Egy általános infekció különösen akkor léphet könnyen fel, ha nem tisztítjuk és u .u tömjük be jókor a beteg fogat s igy nem álljuk útját egy foggyökér-gyulla- dásnak. A foggyökérgyulladásnál a fog tövén gennyes daganat lép fel ( u. n. granuloma) és ez , a genny azután könnyen belekerülhet a vérbe. — Ezért, minden embernek évente legalább kétszer meg kell vizsgáltatnia fogát annál is inkább, mi­vel a romlás kezdeti stádiumában a lyuk a fogön igen kicsi, mit tükörben sem vehetünk magunk észre. A fogorvos ellenben fogtükre segítségéve! még a legkisebb és legelrejtettebb helyen lévő lyukat is észre tudja venni és kellő időben tör­tént kitisztítással és Szakszerű betöméssel ele­jét veszi minden további bajnak. Ha ezeket a di­rektívákat szem előtt tartjuk, úgy késő öregségig meg tudjuk fogaink épségét őrizni, ha tekintettel vagyunk a fogak másik nagy ellenségére, a fog- Jsőre. Ha a fogakon fogkő keletkezeit, egy ezt fogorvossal kell eltávolíttatni és azután naponta legalább kétszer kell fogainkat egy jó. nem túl­ságosan puha fogkefével és egy megfelelő fog- ápolószerrel, mely a puha foglerakodásokat (a fogkő alapját) eltávolítja, mosni. A fog ápolásánál különös gondot kell fordítani az ápolószerek meg-: válogatására és semmiesetre sem szabad oly sze­reket használni, melyek a fogakat lehorzsolják és mintegy leköszörülik idővel. Ilyen veszedelmes szerek: a habkő, faszén, őrölt, osztrigakagyló, szi­varhamu, és természetes kréta. Egy ideális. fog- ápolószernek borzstulajdonságu alkui részekkel is kell ugyan bírnia, de csak nagyon csekély nér­ték bon és nem kristályos, hanem csak finoius:!:»- mü alakban, mely a fogakat csak kevéssé fényezi és természetes elefántcsont-fényüket megőrzi. Egy ilyen, minden tekintetben a legjobban megfelelő szer a CHL0R0D0NT fogpaszta, melyet a világ minden kulturállamában milliók használnak és mely a modern orvostudomány kutatásai és tapasz­talatai alapján készült. A paszta menlholos Lr- lalma kellemes szájízt ad, mi különösen dohányo­soknál nagyon fontos. A Chlorodoui murában két­szeri használata, elegendő ugyanis ha főéikezésok után mossuk vele fogunkat, megakadályozza a fogkŐlerakodást és ezáltal azok fokozatos megrom­lását. Az iskolás gyermekek fogápolásira is nagy gondot kel! fordítani, mert sajnos már fiatalkor­ban szereznek sokan egész életre kihajtó bajokat. Természetesen a fogópolásbau a jó példát a sü­löknek kell nyújtani és az a pár perc. mit a fog­ápolás naponta igénybe vesz, gazdagon van meg­jutalmazva a közérzés feltétlen javul:'- ,i v u<> betegség elkerülése által. xx DKW-Molorkerékpárok Prága II., Jungimanmovo nám. 22. I 5. A . % i: 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom