Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-26 / 220. (1847.) szám
5 1928 szeptember 26, szerda. Ha nem tör ki a pánik, nincs halottja a madridi katasztrófának Eddig ÍÍO iölravatalozott halott — Tőrdöfések az áldozatok hintán A borzalmas halíagomotyagok — Egy heroikus öreg ur — Jetenetek a kórházban és a hullaházban Páris, szeptember 25. A Madridból érkező legújabb jelentések szerint a leégett színház romjai alatt eddig száztíz holttestet találtak, de bizonyosra vehető, hogy az épület felső emeletein még számos holttest hever. Kezdetben az áldozatok számát hatvan-hetveivre becsülték, a ma reggeli jelentések azonban kétszázról szólnak. A legtöbb holttest a fölismer- hetetlenségig összeégett. A tüzet a tűzoltóság úgyszólván már eloltotta, amikor a nézőtéren kiütött a pánik, amelynek hatása alatt a tűzoltóság és a színházi munkások is abbahagyták az oltást és a menekülök közé vegyültek. A katasztrófa pánik nélkül bizonyára nein öltött volna oly óriási arányokat, mint így. A romok eltakarításának munkálatainál látni csak, mily vad tusák folytak a menekülésért s mily mindent elsodró tömegben tolongott a kétségbeesett közönség a kijárat felé. Az ajtókat az emberek néhány másodperc alatt örökre eltorlaszolták. A menekülők között hatalmas jelenetek játszódtak le. Sok halott hátán tőrszurásoktól származó sebek tátongtak, mások viszont a tűzbe vetették magukat, mert kétségbeesésükben reménytelennek látták a helyzetet. A felső emeletekre vezető lépcsőn harminc halott összefonódva, szinte elválaszthatatlan gomolyagban feküdt, legalul egy rendőr és egy béna ember. Szeiamellát- hatóan a béna a rendőr Segítségével akart kikerülni az épületből, de az utána jövők rárobantak, földrevetették s a két test el- torlaszdta a lépcsőt, úgy hogy a többiek rájuk buktak és szintén ottmaradtak. A tömeg a szó szoros értelmében agyontaposta, egyetlen fölismerhetetlen masszává gyúrta a harminc emberi. A borzalmas kegyetlenkedések mellett néhány heroikus cselekedetről is beszámolnak a lapok. fgy az egyik színpadi munkás egy titkos vészkijáraton egymásután több emberi mentett meg, de amikor utoljára visszatért az épületbe, ő maga is a lángok martaléka lett. Egy Öreg ur, aki egy gyerek mellett ült a színházban, a gyermeset vállára vette, hogy megmentse az agyonnyomástól és sikerült is a gyermeket biztonságba helyeznie. A kórházakban és a bonctani intézetben A nimhurgf titkos szeszfőzde-ügy két elítéltje külföldre szökött Prága, szeptember 25. A mai prágai lapok azt a hírt hozzák, hogy Kohout Rudolf és Skrivan Mirosiliav, akiket a nimburgi titkos szeszfőzde létesítésében valló részivé telük miattit milliós pénzbüntetésre itéllt ed a jövedéki bíróság, L an gyei-Tesc ben be szöktek. A lengyel hatóságok fétearitó&taitibák őket, miivel útlevelük nem volt rendben, azonban a csehszlovák hatóságok kiadatási kérelmének nem lehetitek eleget, mivel a jövedéki bír óság áíl- iail elitéit egyénekre vonatkozólag nem áll fenn a kiadatási egyezmény. A Národni Listy szeiimtt a többi eilüitiéfllt is nyomdaiamul eltűnt szörnyű jelenetek játszódtak le. Egy fiatal férfi, aki néhány nap előtt házasodott meg, a halottak között fölismerte fiatal feleségét, édesanyját, édesapját és két nővérét. Egy gyermek, akin a pánik alatt ezrek futottak keresztül, csodálatos módon sértetlen maradt hat vagy hét halott alatt. Egy anya a hullaház egyik holttestében fiát vélte felismerni és fájdalmában súlyos ideggörcsöt kapott, de amikor hazaszállították, a fia épen és sértetlenül várta öt a lakásán. Eddig huszonhárom aszszony, hét lány, három fiúgyermek és huszonhét férfi Személyazonosságát állapították meg az áldozatok között. A színházat 1856-ban építették és igen rossz állapotban volt, ami nagyban hozzájárult a katasztrófához. Az egyik folyosó szélessége például mindössze nyolcvan centiméter volt. Számos más madridi színház is sürgősen javításra szorul s valószínű, hogy a katasztrófa hatása alatt a hatóságok szigorú rendeletet adnak ki a rossz karban levő színházak azonnali restaurálására. Hlinka fii ai iiisiái keresztényszocialista Piritől Stefanik emlékének ünneplése helyett fontosabbnak tartotta a választási agitációt Besztercebányán Besztercebánya, szeptember 25. Hlinka András fonto'siabbnak tartotta a Stefanik- emlékmü vasárnapi leleplezésénél a besztercebányai Katolikus Kör tízéves jubileumát. Érthető ugyan, hogy a szlovák néppárt vezére nem akart Bradlón Srámek miniszterre], a cseh néppárt vezérével együtt résztvenni az ünnepségeken, amelyeken a szlovák néppártot csak Gazsik és Tiso miniszterek, valamint Budtay képviselőházi aleluök képviselték, — azonban máskülönben furcsa fényt vet Hilnmkára, mint a szlovák nép egyik vezérére az a tény, hogy az általa is nemzeti hősként tisztelt Stéteri ik országos emlékünnepélyétől pártszempontok miatt távottartotta magát. Hlinka a besztercebányai katolikus köri ünnepélyen mondott beszédében többek között a következőket jelentette ki: — Ha nem lett volna Stetenik tábornok és az ő forró szeretete nemzete iránt, úgy ma nem lehetne a köztársaság jubileumi ünnepélyeit sem megtartani. Az elhunyt végtelenül szerette Szlovenszkót, fáradhatatlanul dolgozott, mert tudta, hogy a szerencsétlen Szlovenszkának szüksége van a segítségre, mert ellenkező esetben elpusztulna. Mi volt a részünk Magyarországon? Jogok helyett börtönök, a szlovák nyelv helyett idegen nyelv, szabadság helyett láncok. Erre gondolt Stesanik is, amikor a külföldön letelepedett. Hlinka ezután összehasonlította a régi helyzetet a maival 'és élesen kikelt azon „eltévedte szlovákok ellen, akik nem törődnek a veszéllyel és a hamissággal s még ma is olyan politikát támogatnak, amely a régi idők visszatérését kívánja. Rámutatott arra, hogy amióta a kacsai katolikus diákgyüié'sen Rolhenmere ellen foglalt állást, állandóan támadják őt a keresztényszo- cialisták azért, hogy az autonómiáért folytatott harcának „metódiuMt“ megváltoztatta, hogy nem harcol többé állandó veszekedések közepette, hanem a megértés alapján és most ezek az „áruló" szlovákok azt hirdetik, hogy Hlinka elhagyta az autonómiát. Szerinte a viszonyok konszolidációja a novemberi országos ké'pviselőtestületi választásoktól függ. Ha a szlovák nemzet nem hagyja magát félrevezettetni hamis jelszavakkal, hanem hűen kitart a szlovák néppárt zászlaja mellett, úgy nem valósulnak meg Rothermere azon szavai, hogy ölvén hét múlva Szlovenszkö egy részét elszakítják, hanem a Slovemská Krajina a csehszlovák köztársaságban még ezerszer túl fogja élni az öt ven hetet. Hlinka e beszédéből csakis azt a köztudomású tényt olvashatjuk ki, hogy az országos kérész te nyszoc i al is 1 a pártnak a szlovák vidékeken egyre erősbödő térhódítása kezd nagyon kellemetlen lenni számára. Amióta a szlovák néppárt a kormányba lépett, az autonomista szlovákok elégedetlenek Hlinka politikájával, mert a kormányban ülve mellőzte régi autonomista programját és Szlo- venszkő autonómiájának kiharcolása helyett tisztán személyi előnyöket igyekszik kiverekedni egyes protezsált hívei javára. Rámutatott arra, Hlinka. mint a magyarsás hívatlan prókátora A lembergi „Slowo Polakie" munkatársa Rózsahegyen felkereste Hlinka Andrást és interjút csinált vele. Hlinka nyilatkozatában szükségesnek tartja a cseh és szlovák nemzet közös államát, azonban annak keretén belül respektálandó a szlovákok politikai és gazdasági függetlensége, ami körűi a múltban a prágai kormány centralista tendenciája miatt igen éles konfliktus volt a két fél között. Nagy szerepet játszott ebben a felekezeti kérdés is, mert a csehek nagy része vallásilag indifferens, mig a szlovákok erősen vallásosak. A szlovák és a cseh néppárt egyesülése jelenleg nem aktuális és nincs is semmi alapja, mert a cseh néppártiak propagandát csinálnak f?zlovenszkón, amely egyedül a szlovákok terrénuma lehet. A szlovák katolikusok és evangélikusok közötti vitát Hlinka nem tartja veszedelmesnek és reméli, hogy rövidesen kiegyenlítődik. A magyar kisebbség Szlovenszkón — Hlinka szerint — teljesen megelégedett (??) meg van minden nyelvi és közigazgatási joga (?) és ami a polgári szabadságot illeti, a magyaroknak jobb sorsuk van a csehszlovák köztársaságban, mint magában Magyarországon. (No, ezt magsa Hlinka sem hiheti el! Szerk.) Az irredentista magyar intelligencia kis csoportja, amely néhány dezorientált szlovákot is magával tud rántani, nem jelent semmit, — állapítja meg végül Hlinka. A Slovák újabb támadása Fedor képviseli ellen Fedor képviselő rózsahegyi látogatása és az ottani keresztényszocialista pártszervezet megalakulása nagyon fáj a Hlinka-pártnak s ezért nevetséges érvekkel igyekszik az egész dolgot bagatellizálni. A Hlinka-párt a Slovák közlése szerint a hivatalos apparátust is mozgósította (!) a keresztényszocialista szervezet megalakulása részleteinek földerítésére. Amily mértékben a részletek homályban maradtak a „hivatalos vizsgálat" előtt, oly mértékben a Hl inka-párti lap az egész szervezkedést tagadásba veszi. Ily olcsó elintézés után a Slovák a homokba buvő strucmadár örömével állapítja meg, hogy „Fedor képviselő rózsahegyi tevékenységét likvidálta". A' Slovák ugyan tagadhatja és a maga részére befejezettnek nyilváníthatja a dolgot, de ezzel a tényeken nem változtathat. Támadására különben Fedor képviselő mihamarabb meg fogja adni hasábjainkon a csattanó választ. Véres Síire a miiitanapi kenyérért Farsó, szeptember 25. Egy keletlengyelországi lovagi birtokon, Ravaruszka közelében száz földmunkásnak, akiket messze vidékről hoztak e területre, hogy munkájukkal és jelenlétükkel a béreket lenyomják, ma reggel kellett volna megkezdeni a munkát a burgonyaföldeken. A reggeli órákban a környékről kétszáz paraszt vonult ki kapával és kaszával fölfegyverkezve, hogy elűzze a földekről az idegeneket. Csakhamar óriási vere-^ kedés támadt, amely reggeltől késő estig tartott. A rendőrség többször, de eredménytelenül beavatkozott az ütközetbe. Valahányszor a rendőrök véget akartak vetni a harcnak, mindkét párt egyesült és elkergette a hatóság embereit, majd újra egymásnak esett. Csak a beálló éjszaka vetett véget a verekedésnek. 'Körülbelül húsz munkás és paraszt maradt sebesülten a verekedés színhelyén. A „Ont Zeppelin" parancsnoki síobá ja. Eekener dr. a térképet ritsgélja Aa oj német léghajó-óriás pazar kényelemmel berendezett ebédlője /
