Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-25 / 219. (1846.) szám
1928 szeptember 25, ked<L i TO^GAIr/viAGidAR-HIRIiAR ugyanis egy tengeri toatasítróla jelenetét játszottak meg s a hajó segítségért kérő drótnélküli táviróállomásán valódi villa- moi irammal operáltak. Ebből a kulisz- szagépböl pattant ki a gyújtó szikra és gyújtotta föl a függönyt. Az égő széksorok és a full aszta füst annyira el rémitették az embereket, hogy senki sem gondolt nyugodt menekülésre, hanem hanyatt-homlok taposta le táirsait. A tűz a szomszédos termekre is átterjedt. Pontos adatok még nem érkeztek, de a legújabb jelentések a* * áldozatok számát kétszázra becsülik. Madrid kórházaiban eddig 250 sebesültet vettek ápolás alá. de igen sok sebesült otthon fekszik. A színház ódon főépülete teljesen leégett. A Novedades a harmadik szinház Madridban, amely rövid idő alatt tüzikatasztrófa áldozata lett. Háromezer ember az ócska főépületben A Novedades szül ház Madrid legnépszerűbb színháza volt s a katasztrófa idején körülbelül háromezer ember tartózkodott henne. A beléptijegyek ára igen alacsony, úgy hogy a közönség nagy része kisemberekből és gyermekekből, tipikus vasárnap délutáni színházlátogatókból toborzódott. Az előadott darab vidám operett volt. 4 férfiak késekkel vágtak utat az asszonyok és gyermekek között E^y szemtanú a kővetkezőképpen írja le a katasztrófát. A közönség legelőször azt vette észre, hogy a színpad függönye meggyulladt. Jellemző, hogy egyetlen spanyolországi színházban sincs vasfüggöny. Ha a Te-a.tr o de Novedades ben vasfüggöny lett volna, a katasztrófa semmiesetre sem ölthelőtt volna a tegnapihoz hasonló méretekei. így’ azonban a közönség körében pánik ütött ki, amelyet a teljes sötétség csak növelt. A rövidzárlat következtében támadt sötétséget, csak az egyre erősödő tűz fénye világította meg. Néhány perc alatt fuHasztő füst lepte el a nézőteret s teljesen elborította a felső emeleteket. A földszint közönségét egy-két ember kivételével megmentették, de & karzat és az erkély látogatói nagyrészben a tűz martalékává váltak. Az öufentartási Ösztön még a férfiakat is el vakította s a menekültek tanúsága szerint néhány hrutális férfi kést rántott s jobbra-balra szurkaivá igyekezett utat vágni az asz- szonyok és a gyermekek tömegében. A gyöngébbeket a falhoz szorították, oly MIHNENAHA („KACAGÓ VÍZ*') RiGÉNV. irta: mii DRQOHBERG j (25) Amikor beléptem. Barna Mennydörgés temet füveivel és gyökerezve1! íoglalaitosiko- dott, felesége piedlg egy üstre vigyázott, amely a tűz fölött lógott. Leültem közelében egy ládára és mindéin kertelés nélkül rátértem a dologra. • — Megmondhatod, hol van Minmehaiha? Tudod, a hóviharban találtam reá és meg- gyégjátotbaim a k'ificamitottt lábát. Ahogy tegnap a tizdolláros csodálatom módon megoldotta a nyelvét és a második bankóra való várakozása révén elég kedvező fogadtatásban volt részem ma is, úgy most a fe'itett kérdés titán ismét valódi indián lett belőle, akinek a méltósága azt kívánja, hogy a kérdésekre rövtidebb vagy hosszabb hallgatás után válaszoljon. —- Nem tudom — mondta végül. — Az a meggyőződésem, hogy te ezt.j egészen pontosan tudod. Miért rejted e] a'j leányt? — Elment jelien tett© ki hosszabb szünet után. — Hova ment? — Nem tudom. •••- Te csodálatosan tudatlan vagy ma. El alkarod velem hitein', hogy itthagyta a falut és senkinek se mondta meg, hogy hová megy? • - Hál megmondta, hogy hova megy, amikor legutóbb megszökött? — Ezzel azt akarod mondani, hogy ismét Hl okban távozott? • ügy hallottam, hogy veled egy bar* j lángban Is; íő/kodőlt. Talán annyi rá megtelsz eh olt ;ióki. hogy Mmét viwsmiért « bar* , x. m ' • r ' . i ' '. 1 f 11 i (■ I erővel, hogy szinte odaragadtak. A lángoktól 1 í megvilágított sötétségien hallani lehetett a | haldoklók hörgését és a földre taposott asz- | szonyok és gjermokek sikoltozását. | Lovasaitok az égő színház előtt A menekülők a szerencsétlenség hírét néhány perc alatt széthordták a városba. Ugyanekkor a házak fölött már hatalmas lángosslop világított, úgy hogy a fővárosban csakhamar mindenki tudott a katasztrófáról. A legtávolabbi külvárosok lakói is előjöttek, hogy vagy lássák a tüzet, vagy kétségbeesetten keressék hozzátartozóikat az áldozatok között. A. rendőrség és a katonaság csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudta visszaszorítani azokat az embereket, akik mindenáron a lángokba akartak rohanni, hogy megkeressék feleségeiket és gyermekeiket. Az első rendőrkordont a nyugtalan emberek elsodorták s a hatóságok csak akkor lettek úrrá a helyzeten, amikor katonaság és lovasrendőrség vonult a színház elé s a szó szoros értelmében vett lovas attakkal, kivont karddal szorította vissza a tömeget. A színház előtti lovasattaknak szintén több áldozata van. Az első halottak A tűzoltóság munkája közben beszakadt a színház teteje. A katonaság fényszórókat állított föl a színház előtti téren, hogy megkönnyítse a munkát. A Teatro de Novedades szorosan ©gy házblokk köz-epébe van ékelve s a tűz terjedésétől való félelemben a szomszédos házakat mind fa 'kellett üríteni, úgy hogy a környék utcáit a házakból elszállított bútorok eltotr faszolták és járhatatlanná tettékAz általános fejetlenséget és pánikot ez a körülmény is növelte. Éjjel három óra körül teherautókon elszállították a ír'' első holttesteket, Ekkor még csak harminc-negyven halottra gondoltak, de reggelig kitűnt, hogy az áldozatok száma jóval meghaladja a kétszázat. A hajnali óráikban a színház melletti kis téren az újságok munkatársai negyven bolttestet láttak, köztük hat asszonyt. A holttesteket barna katonai köpennyel terítették le. A színház egyetlen romhalmazzá vált, a falak is leégtek, de a romok alól még a reggeli' órákban is lángok törtek elő. Éjjel a fényszórók fényében fürdő égő színház borzalmas látványt nyújtott. Egy hordágy a másik ntán hagyta el a romokat s i a síró ég jajgató tömeg egymásután ismerte föl halottak. Hogy milyen szörnyű tusát folyhattak le a kigynlt színházban, arról a szörnyen megcsonkított holttestek is bizonyságot tesznek. A ruhákat leszaggatták róluk s eltorzított arenkon borzasztó kifejezés ül. ! Legtöbbjük arca szénné égett A halottvivők szerint a színház még tele van holttestekkel. Sok holttest a fal mellett áll, anélkül, hogy valami tartaná vagy valamibe kapaszkodnék. Az áldoztatok 'közül néhányam átölelve tartották egymást, vagy kétségbeesett Ungvár, szeptember 24. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Rusziriszkó már tizedik éve sínyli a kísérleti nyúl nem irigylendő szerepét, melyre a kormány politikája kény- szeri tette. Nem is olyan régen történt, amikor ebből a három zsupából álló „autonóm" területből máről-holnapra n.agyzsupát kreáltak. Az ezzel járó közigazgatási átszervezés eredményezte, hogy az akták tízezrei egy-két éven át nem voltak rendezhetők és annál kevésbé el intézhetők. Ámde Ruszinszfcó messze van Prágától. Ezt az óriási rendetlenséget, amely gazdasági tekintetben is horribilis kárt okozott Ruszin szkőnak, nagyon szépen el lehetett leplezni. Jött aztán a közigazgatási reform, amely ismét foliorgatta Ruszin- szkó közigazgatási hivatalát. A nagyzsupát ugyanis Munkácsról teherautókon hordták át Ungvárra, ahol az országos hivatallá előléptetett központ5 hivatalok egy részét egy félig kész, akkor még ál vány okkal körülvett palotában helyezték el. Ez a művelet azonban csak arra volt jó. hogy az alkormányzóból országos elnökké változott Rozsypal. az egész kormány ámulatára azt jelenthesse, miszerint a közigazgatási reform bevezetése és Ruszips?kó átszervezése úgyszólván páT nap alatt minden nehézség nélkül megtörtént A valóságban azonban egészen más képet mutat. Először is az országos hivatalnál egy- egv aktát heteket kitevő szorgos munka után sem lehet megtalálni. Másodszor az a félig kész épület nedves, egészségtelen és életveszélyes. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a zsupai számvevősée tisztikara egyöntetűen tiltakozott az ellen, hogy a hivatalt ebben az épületben helyezzék el. A tisztikar nemcsak önmagára hivatkozott, hanem az ügyes-bajos közönségre, amely testi egészségét veszítheti a félig kész lépcsőkön harci pózban haltak meg. A háborús jelene* lék látásához hozzászokott marokkói tisztek mondották, hogy ehhez hasonló jeleneteket és ehhez hasonlóan szétszaggatott holttesteket még soha életükben nem 'láttak. és folyosókon való járás közben. Az ilyetén való „átszervezés" napjaiban ugyanis állandóan félni lehetett attól, hogy egy-egy tégla, vagy gerenda valakit agyoniüi lévén a hivatalok az épülőfélben álló pénzügyigazgiaitósági palota harmadik emeletén. A tisztviselők tiltakozása azonban hiába* való veit. Rozsypal kegyetlenül végrehajtotta az „átszervezést", nem tőrvöd ve azzal, hogy olyan épületben helyeztette el a hivata- , lókat, a lakhatási engedély kiadása előtt, amelybe magánosoknak beköltözni tiltva volna. Amig tehát magánosokat szigorúan megbüntetnének, ha ilyen félig kész házba beköltözz nének, addig az országos hivatalok egy részét hatósági presszióval kényszeritették, hogy beköltözködjenek ebbe as életveszélyes épületbe. Rozsypal, mint országos elnök mindenért vállalta a felelősséget, csakhogy Prága előtt bril- lir ózhass ék. Az ő leik lisrner elét terheli tehát az a szerencsétlenség is, ami csütörtökön történt, amikor ennek a* épületnek harmadik emeletéről az első emeletre zuhant a* egyik hivatalszolga felesége, akit életveszélyesen sebesült állapotban szállítottak be az ungvári közkórházba, ahol élet-halál között szenved. E szerencsétlenség azonban nem az első, mert nemrégen egy -ember, egy lépcsőfokom a lábát törte el. Mindezeket azonban szigorúan eltussolják, mert az országos elnök kérlelhetetlenül nagy ur, aki ellen felszisszenni sem mer halandó ember Ruszinszkóban. E szerencsétlenségből kifolyólag most társadalmi nto-n fogják követelni, hogy a hivatalok ebből a félig kiész házból, más, kész épületbe helyeztessenek át. Hogy léptette életbe Rozsypal „minden nehézség nélkiir a közigazgatási reformot Ruszinszkóban ? Félig kész házba helyezték el a hivatalokat, ahol életveszélyes a tartózkodás - Egy szerencsétlenség tanulságai Félreérthetetlen gúny volit ezekben a szavakban, úgy hogy forrongásba hozta a véremet. — Ha te bizonyos vagy abban, hogy -ismét megszökött — mondtam ni őst már valamivel éléseibe hangon —, úgy az a kérdés, miért szökött meg innen? — Kérdezd meg őt magát. — Ezt már megtettem s ő két okot is mondott. Arra akarjátok kényszeri lenn. hogy hagyja el keresztény hitét, azután pedig. hogy felesége legyen egy olyan embernek. aki gonosztevő és börtönbe vplió. • — Milyen jogon avatkozol éhbe a dologba? — Neked az a szokásod, hogy minden kérdésre egy másik kérdéssel felelsz. Engedd meg, hogy én is ugyanezt tegyem. Ha például azt látod, hogy egv embert megtámadnak és megölnek, nem annak fogsz-e* ■segítségére, akit megtámadnak? S gon,dőlöd, a gyilkos, meg fogja tőled kérdezni, hogy mi közöd van neked a dologhoz? r- Senki swn akarja meggyilkolni M'm- ne babát. .,-r El akarjátok venni a hitét és az olyan leánynak, mint Minnehaba, ez nem sokkal kevesebb, mintha meggyilkolnák. — Ti nem vettétek ©1 az ő hitét? — Nem. mert mosteni hitét ő maga választotta. Pillantása elárulta, hogy mit tart. kijelentésemről. Hogy azonban elejét, vegyem mindem további vitatkozásaik. hevesen folytattam : — Most azonban nem erről van szó. Nem az a kérdés, hogy mi a mi véleményünk az ő bitéről. A döntő dolog az, hogy ő boldog az ő hitéiben és abban találja életének célját és tartalma:. Miért akarjátok tehát. kínozni és Ijeszteni aszal az ostoba .ki* sértettel, hogy az Istent ki időzzétek lwlöte ?, Figyelmeztettek, hagyjátok óbba a kínzást. amellyel arra akarjátok kényszeríteni, hogy telesége legyen annak a gonosztevő fickónak. Megva/nmaik az eszközeim arra, hogy a leányt megvédehnezaem ez ellen. — Tanácsolom, hogy a törzs többi tagjainak ne beszélj erről — intett komolyan a varázsló. — Ti fehérek nem jól bántatok ve| lünk é-s nem jó az ilyen dologról beszélni, habár egyelőire biztonságiban vagy ... addig mindenesetre, amig mint vendég itt élsz a körünkfbeu és nem étez vissza vendégszere- t elünkkel... Miért nem fogadta meg Minne- hnha apja a tanács ómat? Őyni igyekeztem attól, hogy iskolába küldje a leányát, mert tudtam, hogy mint keresztény fog onnan hazatérni, ö azonban n fehérek tudományára akarta megtamittatni a leányát, mert úgy mondta, uj időik jöttek él és mi nem tudjuk, hogy a Nagy Szellemnek mi a terve vörös gyermekeivel. Úgy történt, ahogyan élőre megmondtam. Minnebaháből keresztlény lett. — És mégis iga rí sioux maradt — szóltam közbe —, isioux, akinek jobbam a szivén fekszik törzsének a jövője, mint. annak a férfinak, akihez hozzá akarod adni. ~ Az. igazi sioux sohasem leltet keresztényi Miért akartok benőinket keresztény- nyé termi? Elvettétek az országunkat és most el akarjátok venni a Nagy Szellem Ive vetett hitünket is! Miért, igyekeztek nekünk olyasvalamit adni, ami nem kell? vteniki sémi kényszerít titeket olyasvalamire, amit nem akartok. . — Mininehahának az a vallása, amit ti katolilkiuimak nevezt ek ? —- kérd este most a varázsló. — Igpn. — Ő katolikus keresztény? — MH értesz egep? — Emlékszem- hogy a mull- évben itt járt egy fehér ember, .egy mellmdista pap, aki elmondta nekem, hogy a keresztényeknek nem egyforma a hitük. Azt állította, hogy a me-thodista vallás az igazi. És Miun©- haha viszont azt állítja, hogy az ő vallása az igazi. — Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy a saját vallását tartsa az igazinak — mondtam kissé bizonytalanul —, mert úgy láttam, az a szándéka, hogy a vitának kényes fordulatot adjon. Amennyiben ez volt a szándéka, ebben most megzavarta az asszony, aki két csésze teát tett elénk. Olyan figyelem volt ez, aminél tegnap nem tapasztaltam. — Igyál — biztatott. Barna Mennydörgés —, hideg van és jó lesz egy csésze tea. De várj, van még egy kis mézem, amelyet nyáron gyűjtöttem. Felállt, hogy a mézet behozza. A vendégszeretetnek ez a váratlan jele, egybevetve Barna Mennydörgésnek a „rossz orvossá gokról" tegnap tartott előadásával, elővigyázatosságra intett. Emellett, mintha a csészéket úgy helyezték volna elénk, hogy én éppen az egyikhez, a kiválasztotthoz nyúljak. Ezért okosnak tartottam, hogy abban a pillanatban, amint Barna Mennydörgés hátat fordított nekem, kicseréljem a csészéket. Hogyha erre az elővigyázatra nem volt szükség, akkor a cserének nem is volt semmi jelentősége. Ha azonban Barna Mennydörgés valamilyen merényletet tervezett elleneim, ám essen vissza ez őreá. A cserét észre ?e véve, a varázsló visz- szalért a mézzel és jókora adagot, bekevert a teába. Még továbbra is óvatos voltaim és megvártam, hogy ő igyék először. Csak azután követtem példáját. Az ízben nem találtam semmi gyanúsat. Egyszerű vad szőlőt©.'! volt j s a?, öreg urat bizonyára igazságtalanul gyanú silót tóm meg- Körülményeim között izopt bao mindig okosabb volt a feleslegesen sok óvatosság, rrflnt a kevés. - ^