Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-22 / 217. (1844.) szám
1928 szeptember 22, agoonbat 7 Szülei meggyilkolásával gyanúsítják a 16 évesArtmann Frigyest, tanuló volt és moziszinésznek készült Az éjszakai kihallgatáson a diák súlyos ellentmondásokba keveredett Beismerte, hogy önvédelemből leszúrta apját — Őrizetbevették a fiút Becs, szeptember 21. Artmann Frigyest, a 16 éves bécsi diákot, akinek szüleit tegnap reggel kósszurásokkal borított testtel, holtan találtak Lakásokban, a rendőrség többször és hosszadalma- san kihallgatta a dráma előzményeire és lefolyására vonatkozólag és a hajnalba nyúló kihallgatás után nem eresztették szabadon a fiatalembert Ismételten elővezették a detektivszobából Artmann Frigyest, aki leplezetlen cinizmussal gyászt és fájdalmat, lesujtottságot nem mutatva beszélt szülei tragikus párbajáról. A kihallgató rendőrtisztviselő kérdései csakhamar úgy körülfonták a fiatalembert, hogy válaszai között mind több lett az. ellenmondás és egy pár részletet a végén már meg sem tudott magyarázni, ötször egymásután kéllett elmondania, hogy ébredt föl kora reggel a szülei hálószobájából behallatszó lármára, hogy rohant be a hálószobába és mit látott ott. Valahányszor leírta a tényállást., mindannyiszor megváltoztatott egy pár jelentősnek látszó mozzanatot és ezzel úgyszólván már az első órákban felébresztette és magára térítette a rendőrség gyanúját. Este, amikor harmadizben vezették elő, a kővetkezőképpen mondta el a drámát: Reggel háromnegyed hét órakor veszekedés és dxilakodás zajára ébredt. Heves szóváltást hallott a szomszédos szobából s úgy vette ki, édesanyja keserű szemrehányásokkal halmozza el apját, amiért betegeskedik, állandóan as ágyat nyomja és nem gondoskodik a család megélhetéséről. Egyszerre lövés dörrenését hallotta, amire kiugrott az ágyból és átsietett a hálószobába, de édesapját már nem találta ott. Az ebédlő ajtaja mögül egy másik lövés dörrenése hangzott. Benyitott és a? ajtószárny mellett a balsarokban látta édesapját állni, amint arca a szó'fa felé fordul. amelyen anyja hevert. Mint előadta, apja jobbkezeben egy kést látott, amelyen vér- „ nyomok sötétlettek. Egv "pillanat"alatt átvillant agyán, hogy hirtelen beavatkozással, még elejét 'tudhatja venni a végzetesebb tragédiának. Apjára vetette magát és birkózva, dulakodva akarta kicsavarni kezéből a görcsösen szorongatott kést. Eközben a szófa felől még egy revolverlövés dördült el. A tusakodásba, amely a kés elvétele körül folyt, mindjobban belemelegedtek. Az öregember emberfeletti erővel és szivós- • sággal védekezett s a kést fia mellének szegezve tartotta el magától. A fiú apja csuklóját fogta és csavarta, ami által a kés hegye irányt változtatva apja mellének szegeződött és anélkül, hogy a fiúnak szándéka lett volna szülejét megsebezni, apja belerogyott a késbe, amely mellébe hatolt. Még ekkor sem eresztette el a kés markolatál, mire ő kirántotta apja kezéből a kést és hogy a fenyegető helyzetből kiszabaduljon, még egyszer feléje döfött. Az öregember tántorogva egy pár lépést tett, azután vértől borítva hanyatlott a földre. Mialatt ez a dulakodás tartott, édesanyja felemelkedett a szófáról és revolveréből háromszor reájuk lőtt. Azután elcsendesedett minden. Anyja mozdulatlanul feküdt a szófán. apja hangtalanul nyúlt el a földön, ő pedig a véres kést odavitte édesanyja mellé és letette a földre. tViszament szobájába, majd kirohant a folyosóra és fellármázta a szomszédokat. így módosította a fiú első vallomását és a rendőrségnek minden oka meg volt feltételezni, hogy ezúttal sem mondja el őszintén és az igazsághoz híven a saját szerepét. Artmann Frigyest őrizetbe vették és további fogvatartását a nyomozás újabb eredményeitől és a boncolás kimenetelétől s az orvosi szakvéleményektől tették függővé. A írnia megigefl. megejibeifft IbotoiooiTáte és a dleítektó- vefk nyiotirwxzáisíi mimdljoltofoain mejgieinőBiiltieiiltJéík aizft ia gyamjuk hogy a fiúnak sokkal több része van szülei halálában, mint amennyit magára vállal. Mnaiidefmekehőtii megdőlt lamiruak az áilOliiliásá'na'k a va- MsaiJnlüBégie, mlimitlha ő önviédelieimhől) lepeitltie voíkra édesapja, tesltén a halálos IkiSsBauirM. Abban az ndő- ponítlbaw, amikor áJUMlóillag iez a dlultaíkioidiáis lleljáJliszó- dtottft, a diebekitiive.lv és iaz lorvosok véOieimlánye isaeirritnlt Artmann kormány tanácsos jobbkezét már isziét- roncsolta és megbénította egy revolvergolyó, tehát egészen hihetetlen, hogy a jobb kezében kést tarthatott volna. .Épp liüyíetn. vailóraitniiMten az ás, hogy az éd.efcanyja nyafkán fbaháiltt haflélos kélsrváigáislflól eredő isebét az asszony m'aigta 'ejilieltifie voltain. Az loirwoöofk imajdniefm ikíizáTtóŐlagiofi bizonyossággal miegáffllápiltoiiltiátk, hogy a férj és feleség nyakán tátongó ikésdöíések egy és ugyanazon kéztől származnak. Ezek *a gyiairtuokok teflbélk raüíkispgewaő a ifífaftiail Airittmairm őrieetíben tártáéért. Miidőn a gyanú, meg- enőöödtöiftt, a deitieikltiiivieík, a áaniulk, be iMkefebálrpak és a diiáík iftataáaiaíiinsaik kihailI!|glattÓsáival fiigyek estek kú- Éiinkéaznri: a bűntény eeetíltegeis ándilbó okiaM és mia- gyotn érdekes miegiáilapiilliáisiottom tjUlboDbalk. Megállla- püiboftlbáik Itőbbefk közötti, hogy a fialtál Artmann rossz, lusta tanuló volt, aki állandóan arról ábrándozott, hegy fíimsaincszá pályára lép. A gyerek Itudoíílt ajrtnól, hogy édesapja meimirég hét- veniezfer eifllliiingm© (biitzjbotstibo'tfba he m .éüefbáb s ha vtofbt a szörnyű űSaiMdútrittáJsniaik koníkmettlizáilihatő oka, úgy m alighanem abban reOijébt, hogy a fiú meg akarta szerezni a jelentékeny életbiztosítási összeget, hogy megívaílósithassa romantikus ábrándjait. M'egftludMk a idéltiektilviefk azt 5is, hogy a itiriagsédiia lekSttíii esi)én Artbmiainm tamiánytlaniácBois, aM bóte- giem úgyálbian feküdt, mágiához hivaittta fliiált és liagtaBulcarest, szeptember 21. Az utóbbi időben több ízben hangzottak el hivatalos körökben olyan nyilatkozatok, hogy a kormány véglegesen, törvénnyel akarja rendezni a kisebbségi kérdést, sőt maga Bratianu minisziterelönk bizottságot is küldött ki a kérdés tanulmányozására és előkészítésére. A sok konciliáns nyiltakozat után, ami nyilván a kölcsöntárgyalásokra való tekintettel inkább a külföldnek szólt, — emellett tanúskodik az is, hogy a bizottságba elfelejtették meghívni az ügyben legjobban érdekelt feleket, a kisebbségek képviselőit — hideg zuhanyként hat Popescu Tódornak, az ortodox érsekség jogtaáncsosának a Natiu- nea Dominanta cimü lapban a kisebbségi törvény tervéről irt cikke, annyival is inkább, mert Popescuról, aki egyben a lap főszerkesztője is, köztudomású, hogy magasabb helyről szokta kapni az inspirációt cikkei megírására. Popescu mindenekelőtt megállapítja, hogy egyáltalán nincs szükség a kisebbségi törvényre, hisz ebben az országban a tulajdonképpeni urak a kisebbségek és nem a kisebbségeket védő törvényre volna szükség, hanem épp ellenkezőleg oly törvényre, amely a románokat, tehát Kassa, szeptember 21. (Kassai szerkesz- i tőségünk teleiomjelentése.) A váróéi képviselőtestület kulturális bizottsága ülést tartott, amelyen m országos hivatal leiratát tárgyalták Iván Sándor s<zini koncessziója ügyében. Szepesi Miksa dr. felszólalásában kifejtette, hogy az országos hivatal váratlan és indokolatlan döntését a magyar társadalom érthető megütközéssel fogadta. Az illetékes tényezőket az országos hivatal döntése előtt meg sem kérdezték és meg sem hallgatták. A mai keiül éti beosztás veszélyezteti Iván Sándor jól megszervezett színtársulatának létfeltételét. Épp ezért a városnak közbe kell lépni és a szín- társulatot fenyegető vészé déliméit legalább a kassai szezon helyesebb és a kulturális arányoknak megfelelőbb beosztásával kell ellensúlyozni. Javasolja, hogy Iván Sándor társulata részére legalább is hathavi kassai szezon biztosíttass ék, még pedig ngy, hogy abbéi legalább itetlt azó\álitóe közepese rótta meg hanyagságáéi lés lüéttaBágáérit. Apai IboBsausiágiárt, 'közölte m álptoüió- hjővbI dte: .,Nincs semmi örömöm az életben, mert ilyen fiam van. akinek esze-ágában sincs, hogy örömet szerezzen éd csapjának.“ A fátaitlall Arbnuaun óiMIMsá/valL szjeimlbiem iMliiümi, hogy hja volttak: ás a cBíi.'1'ádhain hteonyos öefizefiördüliések Anímuamio (keirmánylliainiáteOB ezeirieinicBétll'en 'tőaradíei ispielkju!Micá)ói mfiajtlt, a há®a»társaik között tettlegesség sohasem fordult elő cb ptiffiafluaJtuyi anyagú heíyaöhüilí sem adott Okolt a kétBégitxeieöélsine, hiszen, a (Lakás áitkütaJtágámál Iramam- saáiz sdffimg készpénzt tallélak. Miaudéin. (jeffi amna múltait, hogy a szörnyű bűnt a fiúi to&Vettite eh aM ugyan micxst miég ikotmiédiáB oináBmiussall Iflaigtad, de a fogházban vafflóBtsilnlüiieg miegttörilk és beismerni |vélt!klé!t. az uralkodó nemzetet védené meg a kisebbségi veszedelemtől. Ez az ország — Írja tovább Popescu — nem a kisebbségeké. Ügyetlen kisebbség sem nevezheti hazájának ezt az országot, a kisebbségeknek csupán ahhoz van joguk, hogy békességben itt lakhassanak, de ha nem akarják a békés harmóniát megzavarni, akkor sohasem hangoztassák azt, hogy ez az ország az ő hazájuk is, Popescu azután egy hasonlattal élt, amely szerint, ha egy vendég érkezik a házba, akármilyen hosz- szu ideig is lakik ott, ezzel nem nyer jogot arra, hogy a házat tulajdonának mondhassa.I Bármennyi ideig is lakik valaki egy házban, ha az nem volt az övé, akkor mindig csak albérlő marad. Minden ház azé, aki azt építette. így minden ország is annak a nemzetnek tulajdona, amely azt az országot alakitot- at. Épp úgy, ahogy a házigazda kihajítja lakásából azt az albérlőt, aki parancsolni mer a lakásában, épp úgy mi, az ország uralkodtó nemzete, akik egyedül vagyunk urai az országnak, arra leszünk kényszerítve, hogy kizavarjuk országunkból azokat, akik itt rajtunk kívül parancsolni akarnának. i egy-két hónapot a kedvező téli sziniszezón alatt kapjon. Wild Rudolf csehszlovák nemzeti demokrata a szinikenilet kettéválasztását szintén nem tartja szerencsésnek. Földes Dezső szín igazgatót nem tartja komoly színházi embernek, ellenben Iván Sándor munkássága értékesnek bizonyult. Azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a kassai sziniszezón jobb beosztásáról a siker reményében lehet felvenni a tárgyalásokat. Várnay Ernő, a magyar nemzeti párt főtitkára, a kulturszolidaritás nevében azzal a kéréssel fordul a, csehszlovák pártokhoz, hogy a megváltozott helyzetben a maguk részéről is igyekezzenek lehetővé tenni azt, hogy Iván színtársulata előtt legalább a;z átmeneti időben nyissák meg Eperjes és Tgló, esetleg Lőcse színházának kapuit. A kulturális bizottság az elhangzott indítványokat magáévá tette cs azzal a javaslattal Kassa város kulturális bizottsága a kattai tzMtzezon újabb rendezátát követeli Wild Rudolf csehszlovák bizottsági tag snfést nem tartja szerencsésnek a szinikeriilet kettéosztását Egyetlen kisebbség sem nevezheti hazájának Romániát, — írja egy román lap főszerkesztője „A kisebbségeknek csupán ahhoz van joguk, hogy itt lehessenek" Brockway teherautók, autóbuszok t> legtökéletesebbek | Kérje® ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royk°*u< 2/a. fordul a keddi városi taniucsülésfbez, hogy a sziniszerón beosztása ügyében értekezletre hívja meg a magyar eránpártoló egyesület ég a csehszlovák színházi szövetkezet képviselőit, ezenfelül pedig járjon el az országos hivatalnál, hogy a jövő szezónban a koncesszió feladása előtt országos ankétot rendezzen & színházi kérdés oly megoldása érdekében* amely egyformán elégítse ki a csehszlovák és a magyar társadalom igényeit ."Hírek— Szeptemberiéin Szombat Ml illa iw iiüisffl A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A hálókocsik madonnája. (Megismételve) FLÓRA: Rin-Tin-Tin, az életmentő. — Amikor * nő flörtöl. HVEZDA: Honvágy — felizgatott lelkek. (MMy Christian.) JULIS: Huszárok kedvence. (Közkívánatra megismételve.) LIDO: A filozófus Mája. (Belföldi fiba.) LUCERNA: Rin-Tin-Ti.n, az életmentő. METRÓ: Fazil, a Sahara ura, (2-ik hét.) SVETOZOR: Az ezred gyermeke. (Laura la Tlante.) HTT. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe'.*^! Magyar, olasz és lengyel vízumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tózíassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bratislava, Trösszling-u. 36, I. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: PITPraha II., Panská ülice 12. III., eszközli-^! — Heti sakkrovatunk technikai okokból elmaradt. — Uj teológiai magántanár, Csekey Sáu- dor dr., a budapesti református teológiai akadémián az egyháztörténeti tanszék helyettes 'tanára és az in torna tus felügyelője június hóban benyújtott ,,Áimos próféta könyve41 című Írásbeli értekezésének elfogadása után szeptember 11-én Budapesten a dunamelléki református egyházkerület vizsgálóbizottsága előtt a héber nyelvi, illetve az ótestamentumi bibliai tudományo sszakcsoportjából teológiai magántanári vizsgát tett, — A kacsai kereskedők grémiuma tiltakozik a pénzűgyigazgsatóság sérelmes eljárása ellen. Kassai sa&nkesEtcfe'éigü'nik telet ónjába: A kJassai pénaügy'ijgiazjgiailiós'á'g m müiáblbti 'idlöheai aat a gyaktortáitot !kiö> veti), iboigiy ladJőtairlIiazás fejében (LefagMjia a ikienee- ke-diöOv énifcészltebémiek >eigy részét és azt. a péinMüigy- 'igjaEgjaJlőság ad varán órrveneaitelú 'eb még tpedliig a vaJlódii értéJkénél jóval ailiaos'onyabb ómom- A (kiassaii foeresloedők grém'iiujinia tültakotzásáit jielénítetlbe be ez eOJjárássail szemben ,és ellhatámixaba* hogy iküOldöttsé- gifjeg ifog dljáirinii a pénzü^igazgatóságnáil1, hogy szíünlttesse be ezt a rendszert. . — Meghalt Görög Gábor, a Handlovai Kőszénbánya Részvénytársaság igazgatója. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése: Szlovenszkó gazdasági életének súlyos vesztesége van. Tegnap este Pozsonyban elhunyt Görög Gábor, a Handlovai Kőszénbánya Részvénytársaság vezérigazgatója munkás életének 67. évében. Görög igazgató eredetileg a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság kebelében töltött be vezető állást és a Salgótarjáni néhai nagyhirü elnöke, Chorin Ferenc mellett működött. Onnan nevezték ki a Kand- lovai Kőszénbánya Részvénytársaság élére és ebben a minőségében lett pozsonyi lakos, amikor az államfordulai után a Handlovai Kőszén hánya Részvény Iá rsaság igazgatósága Pozsonyba telte át a székhelyét. Görög igazgató nagy szakértelemmel és kiváló rátermettséggel vezette a vállalatot, amelyet Szlo- venszkó legmodernebb bányaüzemévé Fejlesztett. Emellett tevékeny résztvett a szlo- venszkói gyáripar mozgalmaiban is. Hosszabb betegsége folyamán több ízben keresett orvoslást a különböző fürdőhelyeken, de a gyilkos kórral szemben tehetetlen volt az orvosi tudomány is. Halála őszinte részvétet kelt nemcsak szakkörökben, de kiterjedt baráti körében is. Az elhunytat vasárnap délelőtt fél 11 órakor fogják a pozsonyi neológ izr. hitközség halottas házából szülővárosába, Komáromba szállítani, ahol a temetés e hónap 25-én less.
