Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-21 / 216. (1843.) szám
1928 szeptember 21, péttte&. 5 T^<M-MAc&^‘S9rtötai> A magyar evangélikus szövetség impozánsan állási foglalt a magyar esperesség mellett Szent-Ivány: Haség és áldozatos készség az egyház iránt és türelem mindenkivel szemben, aki ellenünk támad református körök se tekintsék ennek. Előre kijelenti, hegy minden bántó eseményt ex piálni hajlandó. Ezután megnyitja az öDést. A közgyűlésen megjelenteket Csetneki- Gyürky Pál esperes üdvözölte a vendégtfoga- d)6 egyház névéiben. Czinke István püspök megköszön vén az üdvözlést a szloven-szkóí református egyház részéről kijelenti, hogy a ‘két tes+v éregyház között semmiféle nézet- eltérés nem áll fönn. A tudományos viták a maguk terén mozogván, egyáltalán neon zavarták meg s nem is fogják zavarni a két egyház közötti testvéri jóviszouyt. A magyar evangélikusok parlamentjének ütése Rimaszombatban — A szövetség belmissziós osztályába lelvette a most alakult leánykörök szövetségét Szent-Ivány József kijelentése és Czinke István püspök válasza a közgyűlés legnagyobb megértésével ‘találkozott. Jelentések — A P. M. H. munka társától — Rimaszombat, szeptember 20. A magyar evangélikus társadalom seregszemléje impozáns keretek között ment végbe Rimaszombatban. A Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlése alkalmaiból kedden tartották első országos konferenciájukat a szlovenszkói magyar evangélikus leányegyesületek. A konferenciáról részletesen külön cikkben számolunk -be. A szerdai napon tartotta hatodik évi | közgyűlését a Magyar Evengéliku-s Szövetség a rimaszombati evangélikus templomiban. Felvonultak a szlovenszkói magyar evangélikusság vezérférfiai, lelkészek és világiak, élükön Bándy Endre, Gyűrky Pál esperesekkel, Szent-Ivány József képviselővel, Törköly József dr. szenátorral, azonkivül számos érdeklődő jelent meg a nagyfoutos- ságiu gyűlésen , amelynek egyik pontja a régen vitatott magyar egyházmegye kérdése volt. Szent-Ivány József beszéde A Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlését egyházi ének s Barátlh Károly lelkész megható imája vezette be. Szent-Ivány József, a Szövetség elnöke, megnyitó beszédét tartotta ezután s a következőket mondotta: A magyar evangélikus szövetség létesü- lését két szükséglet kényszert tette ki. Az egyik az evangélikus vallás erejével való védeimezése a keresztény erkölcsi életfelfogásnak az ellene intézett támadásokkal szemben. A másik az egyházi törvényhozás és igazgatás alkotmányosságának biztosítása a forradalmi megrázkódtatások idején és ezzel egyszersmind a protestáns demokrácia minden programjának alkalmazása a magyar evangélikusság egyházi kerületeire is. A két ok egyszersmind programot jelentett oly sokoldalúsággal és oly munkaper- spektivával, melynek megoldására — előre tudtuk — nem leszünk képesek, mégis, amikor erős elhatározással összekapcsoltuk a ■ magyar evangélikusság minden részét, bíztunk benne, hogy céljaink nemessége és tisztasága világítani fog és körénk gyűjti összes erőinket. Lehetetlen, hogy eredményeket ne hozzon az a melegség, mely a lelkekben kel életre szövetségünk nyomán és lehetetlenség, hogy ez egyenes és igaz beszéd, mely minden alkalommal vezetője kell, hogy legyen a mi határozatainknak, ne vezessen egyszer az egyházi közélet békéjére. A magvar evangélikusok követelései Kénytelen vagyok megállapítani, hogy ebben a pillanatban nem találjuk meg az előfeltételeit nem egyszer kifejezett célunknak: „A békés és nyugodt, jószándéku munkának". Nem pedig azért, ment az egyház ön- kormányzati szerveinek jelenlegi épitése nem hozhatja meg a megnyugvást a magyar evangélikus egyházaknak és mert, amint azt a legutóbbi keleti egyházkerület határozatából tudjuk, a kerület többsége elzárkózott a magyar egyházmegye alakítása elől. Az efölött tartott terjedelmes vita lefolyása pedig 'arról győzött meg bennünket, hogy &t illetékes egyházi körök a magyar ev&ngéliku&ságnak erről a jogos és szerény kívánságáról hallani sem akarnak. Nem szándékozom részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen külön előadmány- ként szerepel tárgysorozatunkban, de nem hallgathatok el egy-két kérdést, melyek elvi jelentőségűek és amelyek legfőbb indokaiul szolgáltak a kerület határozatának. Az indokok egyik része a múltból táplálkozik és oly egyházkormányzati intézkedéseket tételez fel, amelyek a szlovák evangélikusság nemzeti megrövidítését látszottak célozni. A másik indok a magyar evangélikusság és a mi szövetségünk munkájának olyan beállítása, mintha e szeparatisztikus és magyar irredentizmustól fűtött rejtett célokat szolgáló akciókban keresne kielégülést. Kénytelen vagyok a legerélyesebben állást foglalni erről a helyről az ellen, hogy a magyar evangélikus egyházmegye dolgát igy kezeljék és a magyar evangé- likusságoit ilyen indokokkal próbálják elütni attól a jogtól, hogy az egyház kormányzatában teljes súlyával résztvehesA magyar intelligen- B/UA4 c)a nélkülözhetetlen AtJpIJo 11(31 barátja lesz a timTüimrm&inTTTTmTmrTmniTTTmTmrmmi sen és hogy értékes erőit a közegyház érdekében való becsületes és őszinte munkától elzárják. Amikor az evangélikus szövetség első alapvető egyházpolitikai megnyilatkozását adtam vissza egyik beszédemben, azt mondottam: Őrködni fogunk és akarunk az egyház önkormányzatának érintetlenségén, követelni fogjuk az igazi alkotmányos szellemet, ellenségei vagyunk minden szeparatizmusnak és zászlónkra Írjuk a szlovenszkói evangélikus egyház elválaszthatatlan egységét, mert az egyháznak a sokféle nemzeti és társadalmi harc, gyűlölködés közepette egy kiemelkedő, nagy feladata van, kevesbíteni és eltüntetni ezeket az ékeket testvér és egymás- rautalt nemzetek között. Részemről ez nem volt hatásvadászat, nem volt takarója rejtett céloknak, de komoly, a gondolkozás tüzében megedzett és az értelem küllőjén készült elhatározás, távolba tekintés. Közdelem az igazságért Ez a program vezeti ma i« egyházpolitikai felfogásomat, szilárdan állók ezen és szilárdan kitartok, mert azt hiszem, ez az a talapzat, amelyikről e magyar evangélikus szövetség csorditatlan önérzettel tud béke- munkát végezni, de harcolni is. A protestáns szellem nem ismer gyáva meghunyászkodást, nem borzain meg az igazságért való elszánt küzdelemtől sem, de keresztényi türelemmel fogadja a sorsot, úgy, ahogy van és mélyen a leikébe gyökerezett protestáns öntudattal hisz és bízik. Tudom, hosv a láp tószent mikfósi gyűlés neves szónokai személyemben is támadtak. Egyházidliüjgyélői működésemben és a forria- dailomelőftttii egyházi tevékenységemben találtak kifogásolnivalót. Ezekre nagyon könnyen megdönthetetlen bizonyítékokkal válaszolhatnék, de ez az alkalom nem alkalmas kicsiny személyi ügyek kiteregetésére. Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a fegyverek fogyatékosságát jelenti a tárgyilagos vitától való eltérés. Ami pedig egy házi élügyelői tevékenységemet illelti, nyugodtan nézek szembe egyházi fölöttes hatóságaim ez ügyben való hivatalos eljárásának. Az ev. szövetség növekvő jelentősége A magyar evangélikus szövetség hatévi fennállására tekinthet vissza ez alkalommal. A hat év küzdelmes és nehézségekben bővelkedő volt. Az önfeláldozó önzetlen munka jellemezte azokat a férfiakat, akik bölcsőjénél állottak s én ez alkalommal köszönetét óhajtok mondani a munkáért, az odaadásért, a szeretet ért, amellyel az egész tisztika r a reábizotl feladatokat végezte. Meg kívánom állapítani azt is, hogy szövetségünk hivatását 'teljesíteni soha nem mulasztotta el és ma már számtalan elismert intézmény és szellemi termék igazolja, hogy csendes és szerény műhelyeinkben nem hevertek rozsdásodó szerszámok. Mégis úgy érzem, hogy a magyar ev. szövetség hivatásának uj fázisához érkeztünk most, amikor pozitív munkát végezünk és odaadjuk erkölcsi erőinket és súlyúnkat ahhoz a mozgalomhoz, melyet a magyar evangélikus egyházak spontán indítottak. A szlovenszkói ev. egyház történelmében állandóan és folyton felszínen fogjuk tartani a magyar evangélikusság jogos és természetes kívánságait és bizonyosak vagyunk benne, hogy győzedelmeskedni fogunk idővel azokon, akik ma még nem képesek a tárgyilagosság szemüvegén tekinteni a magyar kérdéseket. A magyar evangélikus szövetség jelentősége ezért emelkedik ki majd a most következő időben, mert a magyar evangéli- kusságban mindinkább erősebben ébred fel a kívánság az egyházi munka minden vonatkozásában való kiélésére és erre a mi szövetségünk keretei alkalmat adnak 'és ebben a törekvésben mindig melléje fogunk állami egyházunknak. A speyeri országgyűlés százados évfordulójához közeledünk. Ugyanaz a protestáns szellem és önérzet él a szivünkben ma is. Hűség és áldozatos szeretet az egyház iránt, bizalom az egyház jövendőjében és türelem mindenkivel szemben, áld ellenünk támad. Ez az erőnk. A fegyvereink ugyanezekből kovácsoltuk. Legfőbb feladatunkat, az egyház -belső békéjének létrehozását is ezekkel a fegyverekkel harcoljuk, amikor a magyar evangélikusság elemi erővel feltörő kívánságai mellé állunk. Nem gyújtogató szónoklatok, nem rendbontó kitörések, nem forradalmi lendület fog vezérelni, de komoly, céltudatos és semmitől meg nem rettenő munka, vagy küzdelem emberi és nemzeti jogokért és krisztusi igazságokért. Csak eddig és csak igy, ezzel a programmal tudtam betölteni ezt a helyet, amelyre az önök bizalma helyezett és csak igy tudnám elvállalni ezután is. Szent-Ivány József beszédét nagy tetszés fogadta. Beszéde -végeztével üdvözölte' a testvér református egyház két megjelent képviselőjét, Pálóci-Czinke István püspököt és Lukács Géza íőgondnofcot s ez alkalmat arra használta fel, hogy kijelentette, hogy az Evangélikus Lapban megjelent tudományos polémia és könyvkritika nem irányult a ref. egyház ellen és kéri, hogy n Ezekjután a jelentések kerültek sorra. Bándy Endre lévai esperes elnöki jelentését tette meg. Az elnöki jelentés kapósán szó esett ama kívánságról, mely szerint a magyar evangélikus lelkészek szívesen vennék magyarnyelvű beszédek elhangzását olyan esetekben, mikor az egész szlovenszkói evangélikusság egyetemét érdeklő egyházi szertartás folyik. Egyed Aladár sajógömöri lelkész titkári jelentését adja elő és éles kritikát gyakorol a beolvasztó törekvések ellen, melyek a magyar evangélikus egyházakat érintik. Az autonómia felfüggesztése ellen van s hangsúlyozza külön magyar egyházmegye szükségességét. A Magyar Evangélikus Szövetségnek két célja van: befelé megerősödni hit által, kifelé küzdeni az elnem- zetietlenités ellen. Sajnos, evangélikus magyar középiskola nincs Szlovenszkőn a kassai, eperjesi, sajógömöri polgári iskolákon kívül. Az iskolapolitikai munkák szélesebb alapokra fektetését hangsúlyozza. Jelenti, hogy vannak már magyar evangélikus tankönyvek. Indítványozza, hogy a magyar evangélikus tanítói kar is vétessék fel a Szövetségbe. A szövetség belimissziója erős: könyveket, lapokat ad ki. Meg emlékszik a leánykörökről s a Luther-körökről s ennek kapcsán indítványozza a prágai, brüntni, pozsonyi egyetemi ifjúság Luther-körének megalakítását. A jelentés után elhatározták, hogy a Szövetség választmányába két tanítót is beválasztanak, azonkivül elhatározták, hogy illetékes fórumok előtt lépéseket tesznek olyan községek magyar iskolái érdekében, amely községekben a magyarság nagy száma dacára nincs magyar iskola. Az egyetemi ifjak lelki ellátását Egyed Aladárra bízták, valamint tervbe vették egy vándor- missziós lelkészi állás megszervezéséi, aki a szétszórtan élő magyar és németajkú evangélikusok lelki gondozását vállalná. A magyar esperesség ügye Törköly József dr. szenátor referálása alapján szóba került a külön magyar esperesség kérdése is., A rozsnyői egyházközség nyújtotta be eziránti kérelmét, rámutatva, hogy lelki okokból igen fontos a küllőn magyar egyházmegye felállítása. Pénzügyi nehézségei sincsenek. A keleti egyházkerület elvetette a kérdést, amit azonban megtfeleb- beztek. A küllőn magyar egyházmegye kérdése most felefbbezés alatt van tehát s ennélfogva a Szövetség úgy határozott, hogy a végső döntést várja meg s ezután a Szövetség egy rendkívüli közgyűlésen fog dönteni további állásfoglalásáról. ,Törköly Józsefnek önzetlen munkájáért ez ügyben jegyzőkönyvi köszönetét szavaznak. Az evangélikus beimisszió Lic. Fizélv Ödön (Léva) az Evangélikus Lapról, ennek Orgonaszó című mellékletéről, az imádságoskönyv.ről, az énekeskönyvről számol be. Szkalos Emil (Rozsnyó) részletes jelentést tesz az egyházak beknissziői munkájáról s ennek kapcsán a Szövetség felvette a Leányköröket az Evangélikus Szövetség belmissziói osztályába s kimondja, hogy minden szlovenszkói magyar evang. egyház kebelében alakuljon Leányfcör, melynek belső munkaprogramját a Szövetség dolgozza ki a leányegyesületek elnökeivel együtt. Érdekes volt Egyed Aladár jelentése az Evangélikus Naptárról, mely a jövő éviben nemcsak a szlovenszkói, hanem a jugoszláviai és romániai magyar evangélikusok számára is készül, az illető országok evangélikus igényeinek figyelembevételével. Schmidt István indítványával kapcsolatban foglalkozott Fizessen elő ar Kénes Hét-re 1 a Szövetség a kongruatörvény végrehajtási utasításával is. A közgyűlés utolsó pontjaként a tisztujitás szerepelt. A jelölő bizottság, melynek tagjai voltak Törköly József elnöklete alatt Gyűrky Pál és Greguss Gyula lelkészek, indítványára a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta: világi elnöknek Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőt, egyházi elnöknek Bándy Endre főesperest (Léva), alelnököknek Törköly József dr.-t és Fábry Viktort (Eperjes), titkárnak Egyed Aladárt, jegyzőknek Endreffy Jánost (Alsószeli) és Plentzner Frigyest, pénztárosnak Kern Oszkárt, bél- missziói referensnek Szkalos Emilt (Rozsnyó). A választmány tagjai lettek: a gömöri 'egyházmegyéből: Hevessy László, Gömöry Zoltán, Smid István; a kishon ti egyházmegyéből: Gyűrky Pál, Milhalik Dezső dir., Kemény Lajos; a sárosi egyházmegyéiből: Toperczer Géza dr., Sztehlo Gerő, Szepesi Árpád; az abauji egyházmegyéből: Plesko László, Greguss Gyula, Spielman Ervin; a barsi egyházmegyéből: Fizély Ödön, Kosztolányi István és Bodó János. A tanítók közül a választmányba be választattak a keleti egyházmegyéből: Zoller Sámuel (Gömörpanyit), a nyugati egyházmegyéből Boros Béla (Felsőszél i). Végül a szövetségi közgyűlés elhatározta, hogy a jörö évi közgyűlését Pozsonyban fogja megtartani. Ezzel véget ért a Szövetség . gyűlése, mely lendületes erőt. kölcsönzött a magyar evangélikuséig ügyének. A gyűlés szünetében a rimaszombati ev. Leánykör vendégelte meg kedvesen a résztvevőket. A közgyűlés után a városkerti Jelűnek-vendéglő tér,rászán gyűltek össze a résztvevők közekédre.
