Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-20 / 215. (1842.) szám

1928 g&eptember 20, csütörtök. Impozáns érdeklődés mellett tartotta meg az Országos Iparos Szövetség losonci kongresszusát Szakszer® előadások az Iparosság összes aktuális probfeámáiról — Negbiusult a Jednota titkárának rendbontási kísérlete — Losonc, szeptember 19. A szlovenszkói és ruszinszkói iparosok országos szövetsége a taglók élénik részvétele mellett tartotta meg kile nce dik k o ngr e s«z u s á t a losonci városháza nagytermében. A kon­gresszust Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselőnek, a szövetség elnökének nagyha­tású beszéde nyitotta meg. Megnyitó szavai bán hangoztatta az összetartási szervezkedés szükségességét. Koczor Gyula megnyitó beszéde — Ha visszatekintünk a közelmúltra, melynek a szervezet fokozatos kiépítése lett volna feladata, — mondotta — nem áltathat­juk magunkat azzal, hogy ez a munka olyan mértékben haladt volna előre, amint ezt a kisiparosság helyzete égetően megkövetelné. Jelentős, mondhatni döntőfontosságu eredmé­nyünk a Közérdek című hetilap átvétele, amellyel az iparosság önálló sajtóorgánumot szerzett magának. Ennek hatása és munkájá­nak eredménye azonban csak akkor lehet, ha az iparosság a megérdemelt támogatásban 'ré­szesíti, ami ismét csak a szervezkedésbe kap­csolódik bele. A szervezkedésnél pedig bajok vannak. A kisiparosság nem akarja megér­teni a szervezkedés szükségességét, nem akar­ja megérteni, hogy saját, független szerveze­tére van szüksége, mert csak az ilyen lehet akaratának igaz kifejezője. Nem szabad saj­nálni az ezért hozandó anyagi áldozatokat, melyek nélkül semmiféle szervezet el nem képzelhető s nem szabad azt gondolni, hogy minden érdekünkben és védelmünkre létre­hozandó intézményt az államnak kell megva­lósítani. A kisiparosság érvényesülése és érdekei­nek megvédése azon fordul meg, hogy belátja-e a szervezkedés szükségességét, akar-e ennek a céljaira áldozatokat hozni, mert ha ezt nem teszi, úgy semmiféle hivatalos vagy félhivatalos szerv nem véd­heti meg és szétmcrzíSolódik a proletariá­tus és a nagytőke malomkövei között. Példákat napról-napra láthatunk. Ma a munkásság viszi keresztül fegyelmezett és nagy áldozatokkal fentartott szerveinek aka­ratát, holnap a nagytőke akarata válik való­sággá, aminek példáját a cukor kérdésében látjuk, de a kisiparosság akarata avagy kíván­sága sohasem érvényesül.. Ez a helyzet nem is változik meg mindaddig, míg a kisiparosság nem érzi át a szervezkedés szükségességét és szervezeteit erős akarattal, áldozatkészséggel meg nem teremti. — Ezer jogos panaszt, ezer jogos kívánsá­got hallunk napról-napra a kisiparosság ajká­ról. Panaszaink annyira nyilvánvalóak, hogy azok helytálló voltát senkisem próbálja két­ségbevonni, annyira jogosak, hogy még a rosszakarat sem mondhatja, hogy egyoldalú előnyöket vagy kiváltságokat akarnánk. Igazságunk mégis hiábavaló és meghall­gatásra Soha nem talál, ha nem áll mö­götte a kisiparosság szervezett ereje, mely súlyt is tud adni akaratának és megbil­lenti a mérleg serpenyőjét, ha azt a másik oldalra húzzák. — Ne hagyjuk el tehát önmagunkat! Ne merüljünk ki a panaszkodásban. Építsünk sa­ját erőnkre és munkánk több irányban folyjon egyidőben. Szervezkedjünk, teremtsük meg a kisiparosság erős sajtóorgánumát, mint min­den szervezkedés legerősebb fegyverét, tanul­junk, hogy lépést tarthassunk a haladó korral és a változó igényekkel. Teremtsük meg az igazi iparos-öntudatot, amelynek semmi közössége nincs az ama gyakran mutatkozó ferde öntudattal, amely azt hiszi, hogy a tanonc- vagy segédkorral a tudás maximumát megszerezte s többre az egész életben nincs szüksége. Tanuljuk meg önmagunkat fegyelmezni, tudjunk parancsol­ni, de egyúttal ismerjük is el a vezetőségek parancsszavát, mert ahol mindenki többet akar tudni, mint a másik, ott nem lehet egy­séges akarat, nincs fegyelem s enélkül ered­mény sem lehet. — Tárgysorozatunk is ennek az irány­nak a kifejezője és nem a legtöbbször meddő sirámok halmaza. Az olyan kisiparos-sajtó megalapozásáról szól, amely akaratunknak hü kifejezője lesz, tanít és oktat, hogy tudásun­kat gyarapítva megállhassuk helyünket. Fog­lalkozzunk a kisipari termelés módjaival, amelyekről, eddig teljesen megfeledkeztünk és mindig csak a régi idők visszatérésére vá­gyakoztunk, amikor a kisiparosnak csak a ter­melés volt a gondja, mert készítményeit a műhelyből is elvitték. Keressük meg a kisipari termelés ver­senybe p e»»égé n ek mód jaát, műhelyeiknek gépekkel való felszerelése ál­lal. Keressük meg azokat az utakat, amelye­ken haladva sorsunk megjavítása nem máso­kon, hanem egyedül tudásunkon és munka- képességünkön fordul meg. — Ha ezen az utón haladunk, járunk, munkánk nem lesz hiábavaló és ott is meg­hallják szavunkat, ahol az még ma csukott fülekre talál és a kisiparosság úgy a gazda­sági, mint a társadalmi életben ismét elfog­lalja azt a helyet, amely nemcsak számánál hanem értékénél fogva is 'megilleti. A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki pro- gramnyujtás után Koczor Gyula elnök üdvö­zölte a kongresszuson megjelent vendégeket, Tarján Ödön vezérigazgatót és Dénes János dr. főtitkárt, a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara képviselőit, Dede Lajos pénz­ügyi főtanácsost és a sajtó munkatársait. Sto- dola Kornél dr. szenátor a pozsonyi kereske­delmi kamara nevében sürgönyileg üdvözölte a kongresszust. A független iparos szaksajtó A tárgysorozat első pontja az iparos szak­sajtó kifejlesztéséről szólt. Az előadó Helyey Gyula (Kassa) rámutatott a mindenkitől füg­getlen iparos szaksajtó fontosságára és elő­terjesztett határozati javaslatát a kongresszus Vigh Károly, Telek A. Sándor (Rimaszom­bat és Vargha Gyula (Losonc) hozzászólásai után egyhangualg elfogadta. Az ipari termelés értékesítése Ivánfy Géza, a komáromi ipartársulat agilis titkára tartotta meg alapos tudással előkészített előadását: „Az ipari termelés ér­tékesítése" címen. A rendkívül tanulságos előadást a kongresszus igen nagy figyelemmel hallgatta végig és Tóth István szepsii ipartár sulati elnök és Nagy Sándor (Losonc) szaksze­rű hozzászólásai után a beterjesztett határo­zati javaslatot elfogadta. Bayer Ferenc mérnöknek előadását Oset- neky Béla (Losonc) olvasta fel, minthogy Ba yer mérnök nemrégiben autóbalesetet szenve dett. Az előadás a kisiparnak gépekkel való felszereléséről, szólott s a gyakorlati életből vett tanácsaival értékes útmutatásokat nyuj tott a kongresszusnak. Uhrinyák Lajos dr., az Országos Iparos Szövetség titkára arra 'kérte Dénes dr. hamar aifőtitkárt, hogy a gépek be­szerzésénél a szlovenszkói ipart támogassák. Az iparosság adóügyi sérelmei Az iparosság adóügyi sérelmeit az adóügyeknek legalaposabb ismerője, Vi- tovszkv József nagy szakértelemmel adta elő. Kimutatta, hogy a szabad pályán működök a teljesen igaz­ságtalan, idejétmiulta forgalmi adók miatt hatszorosan olyan adót fizetnek, mint a kötött keresettel bíró adófizetők. Határo­zati javaslatában követelte az adók ará­nyosítását, a kisiparosok részére a mun­katel jesitménv után a forgalmi adó teljes eltörlését, a városok részére a pótadók közvetlen beszedési jogát, az adókivetőbi­zottságokban az iparosság érdekeit védő képviseletet, továbbá a lehetetlen össze­gekben előirt adók törlését. A kisiparosság megélhetését leginkább megbénító adók körüli sérelmek tárgyilagos, adatokkal alátámasztott ismertetését és hatá­rozati javaslatát a kongresszus Telek A. Sán­dor hozzászólása után az elkeseredett embe­rek lelkesedésével fogadta el. A tisztességtelen verseny elleni törvény alkalmazásáról, valamint a szociális bizto­sítási törvény hibáiról a az iparosok és kereskedők önálló, független rokkantbiz- tositó intézetének létesitéséről Uhrinyák Lajos dr. tartott, nagy figyelemmel hall­gatott előadást. Határozati javaslatát Vitovszky József hozzászólása után a kongresszus egyhangúlag elfogadta s utasította az országos szövetséget, hogy az előmunkálatokat foganatosítsa. Soviniszta kirohanás A rendkívül impozáns, ünnepélyes s ma­gas színvonalú kongresszus lefolyását a sovi­niszta erőlködés meg akarta bontani, de ezt a rendbontó törekvést Koczor Gyula elnök a kongresszus tagjainak osztatlan helyeslése mellett a legerélyesebb kézzel megakadá­lyozta. Tárnicsán Pál, a turócszentmártoni Jed­nota titkára durva Szavakkal támadt rá a vezetőségre, hogy a tárgyalást csak ma­gyar nyelven vezeti s tiltakozott az ellen, hogy az országos iparos szövetség orszá­gos iparo®kongresSziist hívott egybe s ott a magyarnyelvű szaksajtó támogatása tár­gyában határozatot hozott. Koczor Gyula elnök a köztársaság alap­törvényeire való hivatkozással a legerélyeseb­ben visszautasította ezt a nagyon is átlátszó célú rendbontó törekvést, mire Párnicsán ve­zér kiadta a jelszót: Vsetke Slováci von! s ez­zel másodmagával elhagyta dicstelen s nem sikerült szereplésének színhelyét. A szlovák iparosok állásfogla­lása a Jednota- ellen Hogy ez a minősíthetetlenül erőszakos vi­selkedés mennyire nem talált. visszhangra a kongresszus közönsége s közte a szlovák nagy taglétszámú ipar társula­tokat képviselő szlovák iparosoknál sem, legfényesebben igazolja e nagyszámú szlovák kiküldötteknek nyomban elítélő megnyilatkozása, midőn viharos éljenzés­sel és tapssal fogadták Koczor Gyula el­nöknek erélyes rendreufásítását a hátsó politikai célzatot takaró botrány hősei el­len. A szlovák iparosok a leghatározottabban tiltakoztak az őket illetéktelenül képviselni akaró Jednota kiküldötteinek, de a közös sor­sú magyar és szlovák szlovenszkói iparosok gazdasági szervezkedését 'évek óta akadályo­zó Jednotának ünnepetrontó, egységet bontó politikája ellen is és megállapították, hogy a józanul gondol­kodó s & magyarsággal évszázadok óta együtt élő szlovák iparosság körében nincs és nem lehet tala ja annak a betege­sen sovén gyülölségpolitikának, amelyet a Jednota jobb ügyhöz méltó buzgalommal folytat. A józan szlovák iparosság ezzel az állandóan viszályt vető, de tulajdon­képpen az iparosság gazdasági megerő­södéséért semmit nem tevő rendszerrel s ennek képviselőivel magát nem azono­sítja. Gyürk József (Kassa) indítványozta, hogy az országos iparos szövetséget, mint az j Minden háziasszony tudja, hogy csakis a j Schroll védjegy kezeskedik az áru világhírű jó minőségéről A védjegy minden darabon látható ; V1^!/ ^ C H M MA R K ’1 'jVÍrfr nWAA£K ÍABfOKtN ‘SSv |'U íja BmcHf lAwnrrua Jj ö iparosság egyetlen független szövetségét építsék ki, amelybe minden ipartársulat lépjen be. A kongresszus a legnagyobb lelkesedéssel fogadta el az indítványt. Impfner István (Verebély) a cukorárak emelése ellen kérte a szövetség közbenjárá­sát. Telek A. Sándor (Rimaszombat) magya­ros vendégszeretettel meghívta a jövő évben tartandó iparoskongresszust Rimaszombatba. Koczor Gyula elnök megköszönte Losonc város iparosságának szives vendégszeretetét, egységre, kitartásra kérte, az -iparosságot és az 1928. évi iparoskongresszust berekesztette. A több mint öt órán át tartó s a résztve­vők állandó figyelmével kisért kongresszusi a Polgári Kör helyiségében 150 terítékes tár­sasebéd követte, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A tornádó egyre tart és csütörtökön Newyorkot is eléri Kirabolták Paim-Beachban a milliárdosok villáit - Élelmi- szerzavargások Portoricoban — Négyszáz halott Floridában Newyork, szeptember 19. A washingtoni meteorológiai intézet közli, hogy a középame­rikai és floridai tornádó, amely kedden dél­után elérte Charlestont és Délcarolinát, szer­dán Cap Hattera vidékére várható. A szélvi­har változatlan erővel tombol s bizonyosra vehető, hogy utolsó hullámai csütörtökön Newyorkot és Uj-Anglia partvidékét is elérik. Az Európába induló hajók szintén súlyos vi­harral küzdenek az óceánon. A Floridából érkezett jelentések egyre több és több halottról számolnak be. A part­vidéken eddig 149 halottat temettek el, de nyugati Palm Beachban és 'a környékező te­rületen legalább 250 halott van még. Nyugati Palm Beachban a Nemzeti Gárda kénytelen volt fegyverét használni, mert a tömeg a forgószél után megtámadta a megsérült palotákat és több milliomos kastélyát kirabolta. A katonaság az utolsó pillanatban több rend­szeresen tervezett 'és nagy erővel végrehajtott támiadáist leszerelt. A kormányzó megtagadta az ostromállapot kihirdetését. Portorico huszonhárom városában ko­moly élelmiszerzavargások ütöttek ki. A kor­mány kilenc század katonaságét küldött ki, hogy a lakosságot megnyugtassa és a zavarta­lan élelmiszerszállítást garantálja. Ezenkívül huszonöt járőrt önként jelentkezett tartalékos tisztek vezetésével az ország belsejébe küld­tek, hogy élelmiszert szállítsanak a kárvallot­taknak. A Vöröskereszt első hajója kedden délután futott be Portorico kikötőjébe, ahol tizenkét város polgár mestere fogadta és vette át az élelmiszert, a ruhákat, a takarókat, az orvosságokat 'és a pénzt. Portoricóban sem hirdették ki az ostromállapotot. Suüyos zavargások FortoHcobaia Newyork, szeptember 19. A portoricói San Jüanból legújabban súlyos zavargásokat jelentenek. A vöröskeresztes hajó élelmisze­reinek kiosztásakor a tömeg megtámadta a készleteket s néhány pillanat alatt szétkap­kodta az éleimet. Az Amerikai Egyesült Álla­mok déli kikötőiből több élelmiszert és ruhát szállító hajó indult Portoriróba. Newyork felé! Newyork, .szeptember 1% Az egyre tartó tornádó floridai és nyugtindia? borzalmas ­pusztításai után szeimmelláthatólag erős, de veszélytelen délnyugati szélviharrá válto­zott, amely pillanatnyilag Éezakkarólina partvidéke felett dühöng és folytatja ellen­állhatatlan útját Newyork felé. Köziben a ka- tasztrófaterületről egyre több és több hiób- hir érkezik. A jelentésekből kiviláglik, hogy a katasztrófa sokkal nagyobb arányú volt, mint a mewyorki lapok kezdetiben kö­zölték. Az áldozatok száma jóval meghaladja az ezret. Florida is többet szenvedett, mint e redetileg gond oltók. Az anyagi kár hozzávetőleges becslés szerint eddig több mint huszonöt millió dollár. A segélyexpediciók mindenfelé kifogástalanul és dicsérettreméltó ön­feláldozással működnek. Az eddigi jelentések szerint leginkább nyu­gati Palm Beach szenvedett, ahol egyedül az Okeechobee-tó gát törés ének következté­ben többszáz ember vesztette életét. Nyilvánosan elégették - a szerb zászlót ligflláa Belgrád, szeptember 19. Zágrábban teg­nap az Oroszországból menekült kozákok egy csapata előadást hirdetett és lovaglómüvésze- tét akarta bemutatni. Az előadás előtti propa- gandafölvonulás alkalmával a város utcain kétszáz fiatalember megtámadta lovas kozá­kokat s kődobálásaival többek között Pavli- cscnko kozák tábornokot is megsebesítette. A tüntetők elragadták a kozákok zászlaját és nyilt utcán elégették. — Az igazi orosz lobogó vörös! — hallat­szottak a felkiáltások. Néhány lap jelentése szerint a tüntetők azért égették el a kozákok lobogói if. mert színeit a szerb lobogó színéi ve J am-nosink: találták. Október 1-én jelenik meg a mr Képei Két

Next

/
Oldalképek
Tartalom