Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-19 / 214. (1841.) szám

. KöZ^AZDtA S£ÁCT' . Utolsó kísérlet a cukortermelfik ulláokarfellének megalakítására Kuba éles harccal fenveseiődzlk. ha a kartel nem lén létre Az európai gyárak csatlakoznak, csak a fával ültetvénye* sek húzódoznak maqf Óraiból jelentük, hogy a népszövetség köz­gazdasági bizottságának ülésén Louoher francia munkaügyi miniszter azt az indítványt tette, hogy a szén- és a cukortermelés szabályozására nemzetközi konferenciát hívjanak össze. Az indítvány igen nagy feltűnést keltett és annak előterjsztését Loucheur azzal indokolta, hogy a szén- és cu'kortermelóe a gazdasági élet egyik leg­súlyosabb problémája, amellyel a népszövetség­nek okvetlenül- foglalkoznia kell. Egy newyorki jelentés szerint a washingtoni kormány részéről kijelentették, hogy Kubától megvonják a cukorra adott vámked­vezményt, sőt fel is emelik a cukor vámját, ha Kuba olcsó cukorral akarja elárasztani a* Egyesült Államokat. Ez a két híradás ismét az érdeklődés homlok­terébe állította a cukorproblémát. Már egy esz­tendeje van annak, hogy Taraffa kubai ezredes Európába jött Maohadó kubai köztársasági elnök megbízásából azzal a feladattal, hogy egy táborba tömörítse a világ összes cukor­termelőit. Tudvalévőén Kuba állítja elő az egész világ cu­korszükségletének körülbelül egyharmadrészét, de amiatt a nagy verseny miatt, amely a cukor­piacon uralkodik, nem tud a cukorért olyan árat kapni, amely neki megfelelő volna. Ezért Machado elnök kezdeményezésére kísérletet tettek a cnkortermelés korlátozásá­val, abban reménykedve, hogy a kereslet növekedésével jobb árakat fognak elérni. Ez a próbálkozás nem járt eredménnyel és ezért küldték Taraffa- ezredest Európába, hogy egyrészt az európai államokkal, másrészt pedig a hollandi kézen levő jávai cukortermeléssel hozzon létre megegyezést a termelés kontón- gentálására és az árak emelésére. A cukortenmelők világkartellje bontakozott ki ebből a tervből, amelyről már egy év óta fognak a tárgyalások. A megegyezés azonban eddig Jáva magatartása miatt nem jött létre, mert a jávai cukorültefcvények holland tulajdo­nosai nem sok hajlandóságot árultak el az egyez­ménybe való belépéshez. Legutóbb Párásban tar­tottak konferenciát és mintán ezen sem sikerült az ellentéteket elsimítani, Taraffa kijelentette, hogy amennyiben október havában nem sikerül a világkartellt létrehozni, Kuba nem folytatja tovább a termelés korlátozásának politiká­ját, hanem évi 6 millió tonnával több nyers­cukrot hoz a piacra. Ez az októberi újabb konferencia Berlinben lesz és az európai nagy cukortermelő országok, Németország. Franciaország, Csehszlovákia és Lengyelország már elvben meg is állapodtak egymás között, hogy csatlakoznak a világ­egyezményhez, ami érthető is, mert hiszen az a hatmillió tonna, amivel többet akar produkálni Kyba, nem sokkal kevesebb, mint egész Európa évi termelése Orosz­ország nélkül. Jávától függ tehát, hogy október­ben létre jön-e a cukortermelés világkarteTje. A (nagyszombati (gaz-dák kuscsamoik ló lesi té rté­nek tervével foglalkoznak, Niagyiraoinibati itiudióeitlónk jefllantsi: tA lüagytaomba/bi és * körayiéklbeHi giaadJák egiy (kisebb csoportja a napokban akcióit MüM. emtelynieík célja egy modernül!! ibenemdieaeitfti huiselr ámusUtó oaamnokmk fc ÜéWeeitiéee. A giaesdáikaif: enne 0 lépésre 02 óriási teloanmányiiinieéig készteti, mely mindinkább növekvő veszitiesáigiekkieíli sutJtijia az -5s- teraiefliőkieft, amiennyiübeai toétayisaeriitve vamniaik a drágán (beeaaraefclj éülllaitiáilloui^ányit oiediuíkóM. és « körütaéuyeklkiel össze netm egyiezitertbeibő ofllcisó áron tuDlaidim tnaulüa. Az laikictild hűlne a városban meigiitebeítiő- een nagy vtissdbetogiolt kedteöt, máultöto a tervnek oéüszetnü kereenüülivitelie neanceaik a gazdálkmax, de elsősorban a tegyesztókönöneégniek érdlek:etilt eaoil- gláillniá, aneüjyniek dfly módion aiükalimia nyúlik olcsó és etmeflJleitt kákőgástalllan mimiőeégii huehoz Jutatta. A vámos nnészárosatiniaik áUástfogMása a glamrtaik ak- cióplvial szemben ezidőszerimt még neon ásmerelfies, die felftételeabető, hogy az érdiekieülkieit eéreOimesen érilnltiő terv eJDlen fel fogúnak fllépni. A közeli napok­ban a gazdák csoportja gyűlésit fog tartami, mieüy a marotok iMálliiióisáinak ki&dósét végiliegieseai tisalázr nú fogja. A gyűlés iegiy eaJükebbkörű büzOitts-ágtnak mesgival'aszitáHá't de napirendre tüzíte, mely hiivaibva illess az ellőmurikiálaltioikait a terv peatfekbuáláisa érdie­kében megkezdtemi. (Húr szerint a tascsamnioik nagy­bani lefllajdáiana is be takar rendedkiedni, a felszere­lés tekinteteiben teljesen nagyvárosi miivóit fog kép­viselni 'és legiéisasiégüigyii tekintetben a iegdoényesebb dgiényekkel számol. Aa üveggyárosok nomzetközi egyezményről tárgyalnak. A nemzetközi piacokon vezetőhelyet -töltenek be a belga és a cseh üveggyárak, ame­lyek egymással meglehetősen éles versenyt foly­tatnak. Belgiumban most a két legnagyobb üveg­gyár összeolvadásáról folynak a tárgyalások, ami a cseheket arra birta, hogy a belgáknak ajánlatot tegyenek a nemzetközi üvegkartell megalakításá­ra. A tárgyalásokat ezideig nagyon megnehezíti az exportkontingens kérdése, miután úgy a belga, mint a cseh gyárak termelésük túlnyomó részét exportálják, amivel szemben a német gyárak fő­képpen a belföldi szükséglet kielégítésére töre­keditek. 627 millió dollár értékű aranyat exportált Amerika az elmúlt évben. Az USA junáus végével lezárult gazdasági esztendejének statisztikája sze­rint az elmúlt évi árukivitele 4877, árubehozatala 4147 millió dollár volt. Aranyat az 1927-28 évben 627 millió dollár értékben exportált és csak 132 millió értékben importált Amerika. Az utódállamok játradékk ouiíerénci ója. Az utóid" államok járod é'kkohferetociiáiját előkészítő bizoMiság végleges megáHütapiiáB azé rumit okiüóber 12iétn fog Bócahen ülésesm. C^eflxsjzütonzáll-rnAt Brabem'ec dir. é« Roasy dr. miniszteri, temáxssosok képviselik. A válta itártgjyáJt a papdír- és 0® ananyjáradlékok szabályozá- aa fogja képezni, főként ipediig a római kcmlfeirietnidk alkailmávail a jóváltébeüli bizot'tiság részéről fíörtlétnlt közvetiitő javasltait lesz a program egyik főpontba. E jeivaietait szienhut ta® ufődáöiliaimokmjalk a reájuk eső an-arnyjámdiókblokkot 1931-Hői 1975-iig keltenie laimior- itizálniiok. Novemberben azután Párosban a bitieflte- rőfkkel legyütit fognak itamáioskioznii. Diplomádéi közbenjárás a (Jyör—Sopron— Ebení-urii kötvények ralori ró lábáért,? tiyőr- Sop* írom- • EheniBurili vasiul 3 (Btázia,lékos eilisőiblbségli. üdül* vényei csiakaiieim kiiviéltel nélkül ntewel á'daunipolgá'- irok 4iu feíjdomiában vwnlnalk. -A béwi k«fiWlked®;liTiil 'töniényMiélk ÖJegultebb ivuiná'tant nieivezelii: dói a köb vémytuitajd!omoiSio(k -éu'dielkaiorelk védiélmiérié. A ,yfter- WtDi«r Böíroem- Couriir" jeflénlfiese szeiriinll a kötvény­íiuiiajdmtoisok étrdieíkiébeiu tatieriVieoiiáíllt a birodlailimti konmány is, ajmeüjy diiptemácitati ufón tett lépéteekeit a miagyar kormányánál hogy a vajsuitttensasáigipt tböar- vényhocaásii ubon ikjénjyHBeirdtee a vele szembon tttá- 'miasztoft valoirizáicüÓB igényiek iktSelégtilteteéine. A magyar liszt Csehszlovákiában. A prágai csehszlovák-magyar kereskedelmi kamara közel másfélszáz oldalas munkában ad számot egyévi működéséről: A kamara tevékenységéről szóló beszámoló mellett, a munka több kiváló szakem­ber tollából származó tanulmányt közök amelyek mind a magyar-osethszlovák gazdasági kapotta­toknak elemzésével foglalkoznak. Különös érdek­lődésre tarthat számot a prágai kereskedelmi és iparkamara vezető titkárának dolgozata, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a magyar cseh­szlovák kereskedelmi szerződés a magyar liszt elhelyezhetőségét Csehszlovákiában. A dolgozat felsorakoztatja azokat az állítólagos előnyöket, amelyeket' ez a szerződés a magyar liszt ’-iviteli pozíciójának biztosítása érdekében tartalmaz. Ezek között volnának a forgalmiadó fizetésénél biztosított kedvezések, a bevitelnél az engedélye­zési rendszer alól való mentesség megadása, a 20 csehszlovák koronás lisztvám lekötése arn az esetre, ha Csehszlovákia felfüggesztené a gabona vámjait stb. A dolgozat szerint, ezek az előiy*k biztosítják a magyar liszt számára a csehszlovák piacot, amint az a statisztika adataiból is kimu­tatható. A statisztika szerint ugyanis, amig 1924- ben Magyarország Csehszlovákia lisztbevitalénok csak 33.3 százaléka erejéig részesedett r- amely részesedési arányszám 1926-ban 23.9 százalékra csökkent, már 1927-ben — amikor augusztusban a szerződés életbelépett — 28.9 százalékig és 1928 első felében 34 százalékig emelkedett. Vég­eredményben a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a csehszlovákiai fogyasztás különös előnyben részesíti a magyar lisztet., amit bizonyít, hogy a prágai tőzsdén 30 csehszlovák koronával drágábban jegyzik a magyar lisztet, mint a bel­földit. Ebből következik, hogy a mai vámok mel­lett a magyar liszt számára Csehszlovákia mindig megfelelő piac lesz. A magyar malomiparnak e tény mérlegelése mellett tehát méltányolnia kell, hogy a csehszlovák malomipar is jogosult bizo­nyos mértékű vámvédelemre. Tekintettel arra, hogy mindkét ország kereskedelempolitikája a vámvédelemre van felépítve, amely kiegyelniti a két ország termelési feltételeiben mutatkozó kü­lönbséget. a mai helyzettel a magyar malomipar megelégedhetik.- Ehhez az érveléshez ezoaban hozzátehetjük, hogy a helyzet a valóságban tá­volról sem ilyen kedvező. A dolgozat ugyanis nem veszi számba, hogy bár a csehszlovák piac lisztszükséglötének ellátásában valamivel nagyobb mértékben is vett Magyarország részt az zimnlt másfél évben, mint korábban, ugyanakkor azon­ban Csehszlovákia lisztbevitele jelentékenyen csökkent. A lisztbehozatal ugyanis 1924-ben még 3,9 millió mázsa volt és 1927-ben 1.8 millióra apadit. Ebben az évben is körülbelül ezen a uivóu lesz. Ezzel szemben Csehszlovákia buzabehozata- la, amely 1924-ben még csak 1.8 millió mázsa volt, 1927-ben 3.1 millió mázsára rúgott. Vagyis ffseh- szlovákia egyre kevesebb lisztet importál és szük­ségletét n belföldi gabona mellett, az importált huz.a őrlése utján fedezi. Tehát a helyzet valójá­ban az, hogy a magyar liszt a csehszlovák piacon tért veszít (abszolút számokban az export tényleg csökken), s Magyarország számára gyeuge vigasz, hogy helyette a magyar búza kivitele emelkedik. A Neanoetí Bank legújabb ki.mutatása azt bánó- j ttyátj*. hogy a atehozílorváik pénzpiac íetjWSdése mar­máiüiis. A devizák észtet hárommiMé (koronáival és az egyéb aJktdrválk félteié hétmdfljliióvtaíl emelkedett. A váltói tárca váfllfcooaflaiii, a boxnaok eezkampbja husz- mlMáóval, a Hamband egymillióval csökkent. A zsi- róBEáitnílta 226 mtidlfővai emetKkediertit é« fuílépte a® egiytmlillilliiárdoe határt A baittkjegiyforgaitem 237 mdilv- Jliőívail csökkent A répatermelők érdekei és a Dynamit Nobel rt. Pozsonyból jéleuiliík: A 'pozsonyi Dyniaimült­Ndbel cuiborgyiár ■szerződőit répatermelőinek szö­vetségi* ülést tartott > amelyen áfliBátít fogúalhalk a gtyánniaik ohmródon föntént eladiáMárvall eaeanlbeto, hogy a réfpa'temmiélő'k a® eliad'áisról miOtisem tudltalk milndiaiddiig, amrig az uíjságolkibóil énről meun értesül­itek. 'Eiáimufatrtaik. amna, hogy a gyár &laipit!áse ib. irépa- (tienrnieiliök érdeme és hogy a® aOlapiitás niemosaik az­zal a feltételűéi förfént hogy ea uij gyár nem fog a OTíkorikteurfteűlllhiez osa'tla'koznii, hanem azzal a má­sik fontos Mtóbeűilel is, hagy a® uj gyár rászívé- nyieilből egy hinonyoe mennyiségeit « répatermelők­nek jufteitnak. Ezt a felbébelt soha sem tartották ■be, S'őt 0 gyárat miost el is adták. A 'répatermelők elhatározták, hogy követelni fogják az 1928-ra imielgkölícltit szerződés pontos betartását. ÉRTÉKTŐZSDi Megszilárdult a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 18. Kétnapos gyen­gülés után a tőzsdén megint szilárduló irány­zat állt be, mert kedvezően ítélték meg a Nemzeti Bank médiokimutatását és a taka­rékpénz ír nk kijelentését, hogy a kamatlábat nem fogják megváltoztatni. Az üzlet tartózko­dás következtében mégis csekély volt. A bank és a beruházási piac nem változott. Az ipari részvények piacán javult: Solo 50, Königshofi 45, Cseh-morva 25, Cseh cukor 23, Berg és Hütten 20, Első Pilzeni 18, Nordban 15, Pol- di 11 és más értékek 2—10 koronává], Kolini Szesz 25 koronával gyengült. A bankpiacon Nemzeti Bank 45, Cseh Eszkompt 2 és Zsiv- 110 1 koronával javult, Sporo 2 és Cseh Unió 1 koronával gyengült. A beruházási piacon hadiszállítás 50, prémiumkölcsön 25, 4.5 % -os negyedik 30, népszövetségi és 1923-as beru­házási 10 fillérrel javult. Az 5%-os állam­kölcsön 15, konzol 10 fillérrel gyengült. Steg-prioritások 2.50—5 koronával javultak. + A prágai devizapiacon Bieirlün 0.07, Brtüjaste! 0/2, OBuCkiarefit. 0.04, ZÜMdh 0J275, botodon 0.02, Mú- lláJnő 0.085 kanoaájval gyaagtiiítt, Pániig 0.02 Tconanó- vAl javult. . ....................... + Czl&tteLen a budapesti értéktőa&de. A new- yarikti hoa6® mean volft hjaitáBadl a pesti főzsdáne. A speíkn.íláició tatrfódkadló voflft ói a® űaíeit eaűik hatá­rok között mazgoift. A® limányaait nem vóllt egysége* •és a® áirlMyiamviáűfoaáBaík egy ezáaaűléikajáil főbbet nem tettek Ekri. Kiivébeft csak Cement bépezétt, amőly papír 9 pengtőt nyert. — Egyes, a csehszlo- váik fáviiriati úrodia jeilientbéisélbiefli neon ezemepűlő ér* fékpapirok (közül a Midkibáir 96, Réravénysör 148 pengő árfolyamot léribek el. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Egyes ma­gyar értekek budapesti fedezeitire, osatnák éfriüétoelk hjeűyi fedezetire jarmltaik. A kuli sasban csehszlovák 'értekéikéit elhanyagoltak. A fcotrlláltlbaiu egyes száOllta 'básd, vegyi, vas és gépnészvényiek, vaűiaimdinJt cukioir- értiékek iránit, nyilváiniuillt onieg órdekttlödés. A® afllap- Ihan'guilat neim voíR baráíteágbalatn. + Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Al- Itiaűálban féltiek m uflitiiimio biSfolyásáitiól és ezéirlt Itiar- tó'Zlcodiás kövötkezHiétoen a tőzsdién gyengülő tiány- za't átioti be. A® uitő'tőizsd'én a® úrányaalt vaűlaimiivel fjaivuillt. A bankpiíaic, a mionitiánpiöic, a viflOlanypiiiae, vaUamiilnit a® 'egyies Kpieidiátis lériiiék'ek e<rősieM>en le- ílöiriedieztek. A dievtizapiaicon nem volt változás. ÁRUTŐZSDE + Tartott a prágai cukorpiac. Nyeinsáruijegyizés 'Oktőbeiriiie Aussig loka 154-—154.25. + A prágai terménytőzsdén szilárd budapesti jelentések dacára nem fejlődött ki érdeklődés külföldi búza iránt. Cseh búza változatlan, úgy szintén a rozs és az árpa. Az export számára elég nagyok voltak a készletek. Zab nagyjában • válto­zatlan, egyes üzleteknél 1—2 koronával gyengébb. Lucerna üzlettelen, korpa nyugodt. Borsó válto­zatlan, lencséből nincsenek készletek. + A mai budapesti terménytőzsde határidős piacán, aimiinit azlt budapesti! szerkesztő^;égünk feílie^ iforaáillja, a® irányzat gyengébb, a forgalom vonta­tott volt. Nyitási ánfolíyannak: JVlagyair buaa otoüó- berne 25.12, ui'áreiinjsina 28.44, 28.40, májusira 29.14, 29.12, magyar rozs (miámcinsaia 27.52. 27.48 pengő. + A ipitti budapesti gabonapiacon, aimuait. ezlt oltani fraemkeemtiőeégiink tefliefoináűljn, a® inányaalt diarbottlt volt és a® áirok ogyeűiöre válUtiazaiftaniok |má'- wdtalk. •{- A berlini terménytőzsdén nyugodt dimnyrait nieülleitlt a követke'70 árokalt jegyezték: Buaa 208— 209, roizis 210—213, árpa 232—252, zab 191—201, itiengecni. 205—207, biuzatiissst 26—39.25, roaaíisat 27.50—30, bueakonpa 14—14.25, rozskorpa 14.25 14.50, repce 328—330, viiktaniabonisó 41—50, <repcc- pogácea 19—19.40, lenpagáosa 23—23.20, bungo'nya- datna 21—21.50. + A bradlordi gyapjupiacon aa üzlet merni vált. insgy. Niflfyiáby) még minidig a haVi?r»f lc^donii g>’üipijuaniik'oió kecd'Siíé'l: akarják megvárni. A főnél- üzlet éléimkebb volt. A haivrai p'iaicon a *tsple.«vh&r —pioMeiuiberi árut 17.80-naL a deicambamit 17.50-uieű, a január—áprittiiisii't 17.30-'caű: jegjf.e®té!k. + A teng*r«nti»U gabonApiiacokon vóülboczatiiBD ünáiayaat ntelieltt a kövatk»o5 ánaáoat jegyeatefc: Ceikágó: Baroa bánd "wiimter II. 1j18j&0, Ilii. 1'10.7®, aziepteünberi búza 106.12, deceanibeni 113j62, mór- cd/us'i 118.25, tengeri nnixed II. prompt 105J55, s&ep- tomibeíri 102.87, deoemlberi 76.75, mdinriiuBi 78j62, eaeiptemibeiri ®aib 41J87, deoeaníbemi 4187, noca JI. prompt 98.50, azeptieimbemL 95.26, -ietoembeni 0560. — Newyork: Buaa bánd 'wűmter II. 150.12, mised dxiruim 110.62, mortiiern maniitaba II. 124.50, keinB- dai miailóitiaáaipa 76, tengeri imixod weeteirn. IT. 91.75. — Winnipeg: Októberi buaa 11050, denemberí Ilii. 12, májusi 117.25, októberi rab 52.62. — Kan- sas City: Buiza red vtilnter II. prompt li!7.50. — Sf. Louie: Buaa :red winiter II. prompt 144. — Min- neapolis: Buaa I. moritlbeim. sprigt prompt 100 — Buenos Aires: Buaa októberire 9.45, febnuánrn 10.05, dklilóberi tengeri. 8, Bzeptemfberi Hab 735. — Rosari0: Októberi buaa 9.40, itiengeiri 7.90. A prágai tőzsde devizajegyzései: Amsterdam . • szeptember 18 . 1350.47 !/j 1356.47Vi szeptember 17 1350.40 1366 40 Berlin • • • • 802.08 806.08 802.15 806.15 647.90 650.90 648.17% 651.17% Oslo (Christiania) 898.10 902.10 898.25 S02.2S 1 Kopenhagen . • 898.— 902.— 898.— 902.— 1 Stockholm • . 901.— 905.— 901.05 905.05 i Mailaad . • • 175.70 177.10 175.78% 177.18% í Paris . . • • . 131.23 132.43 131.20 132.40 London .... 163.19 164.19 163.21 164.21 1 New York Cable 33.65 33.85 38.65 38.85 | BrOssel . . . . 467.50 470.50 467.70 470.70 556.50 659.50 656.50 56960 1 BelgTad • • • » 69.06% 59.56% 69.07 59.57 24.24 24.54 24.24 24154* Konstantínopel • 17.40 17.80 17.40 17.80* Wien ..... 473.87% 476.87% 473.87% 476.87% Warschan . . . 376.82% 379.82% 376.82% 379.82% ■Budapest . . . 586.65 589.65 585.65 589.65 'Buenos Aires • 1424.50 1430.50 1424.50 1430.50* Helsingfore . . Riga . . . . • • 84.67% 85.17% 84.70 85.20* | 650.50 653.60 650.50 653.50 Rio de Janeiro * 407.50 410.60 407.50 410.50 Montevideo • • 33.75 34.15 33.75 84.15* Alexandria * . 167.80 169.20 167.80 169.20* Athén . • • • • 43.20 43.80 43.20 43.80* Bukarest • . • 20.34 20.74 20.85 20.75 333.­335.— 333.— 335.-* Lissabon . • • 150.80 152.20 150.80 152.20* Révai. • • • • 905.­909.— 805.— 909.-* Montreal • • . • 33.60 33.90 88.60 88 90* Prága, szeptember 18. Valuták: Hólfflanucf 1347.50, jugoisdláiv 58.80, niémet 799.50, beflgja 468.50, nvagyar 585.75, rámán 20.05, svájci 647.76, dán 895.75, angol font. 1,63, spaniyől 553.50, oöjaSBl'76.05, aimjeirikaii dalár 33.50 'Á, norvég 896, teanjoiia 131.65, bolgár 23.10, svéd 898, lengyel 376.05, otritaálk 471.75. A prágai értéktőzsde árfolyamai: IX/J8. *X/I7. 1928. évi kincstári utalvány 1924. évi kincstári utalvány---­--, — Ny ereménykölcsön . o • 100,30 100.05 6%-os beruházási kölcsön 100.20 1.00.20 6%-os lisztkölesön . - , 100.05 100.05 6%-os Államkölcsön . 100.06 100.05 Morva őrs*, köles. 1911. m% 86.60 86.­Morva om. köles. 1917. 6% 92*— 92.­Prága város 1918. köles. 5% 92.— Prága város 1919. köles. 4% 76, ** 76.— Brflnn város 1921. köles. 6% 100.25 100.26 Possony Táros 1910. köles . 4% 75.25 75.25 Prága városi takrpt. 4%--.--­--.--­Cs l. vörös kereszt sorsjegy •* 24.50 25.­Agrárbank . . . # • 467.— 467.— Cseh Union Bank • 403.50 404.50 Leszámítoló . . » 443.50 441.­Cseh Iparhank . » A ■ 1 9 443.­443.­Prágai Hitelbank • !• ■ « f 568.— 568.— Szlovák Bank P 183.­183.­Zivnostenska . . 1 P 563.­562.­Angol.-Cslov. Bank » —­Osztrák hitel P 284.50 285.­Wiener Bankv. . o l K P P 125.­125.25 Jugoslovenska-hank A ■ » 9 50.50 50.50 Nordbahn . . . • P ■ ■é % 5342.50 5325.­Cseh cukor . . > ■ • 920.­897.­Horvát cukor 9 295.­295.­Kolini műtrágya 1 • 614.­612.50 Kolini kávé . . » > 190.50 193.­Kolini petróleum • > « P--.--­-­Ko lini' szesz . . . . » • 1720.— 1755 ­Első pilseni sörgyár . , P • " 3257.50 3240.­Breitfeld-Danék . >• —T ■ —T.-­La urin és Klement • — W • —* Ringhoffer - . . . . • • •4 1040.­1030.­Cseh északi szén 1 4 A v 3095.­— -­Cs eh nyugati szén v 685.­681.­Alpine . . . . , • * • • a 212.­208.50 Poldi .................. • > » • % 831.­820.­Prágai vasipár . • V a f • 1858.­1845.­Skoda ................. 1 • 1302.­1294.­Pozsonyi kábel . • * * • •--.--­23 00.­365.­368.­A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Ang.-Magyar . , , Hazai bank . . r P » IX/18. . 91.­IX/17. 91.­* • . 60.10 60.50 83.70 83.50 Jelzálog .... 37.50 57.50 Leszámitotó . . . t . 92.30 92.40 Magyar-Olasz . . . . , 70.50 70.50 Osztrák Hitel . . . 47.­46.­Kereskedelmi bank . 115.­115.50 Magy. ált. tfept. . . . 98.­98.­Első hazai tkpt. . . . • 214.­214.30 Borsod-Jüskolci . . • A 35.­35.25 Concordia .... 11.­11.-­Budapesti malom . 38.30 38 20 Cizelia malom . . . 12.50 12.50 Hungária malom 25.30 28.50 Beocsini .... . . . 243.­241.— felsőm, szén . . . f . . 25.50 24.80 Orasche .... t . 25.30 25. ­Magnezit, .... . 180.50 181.­Magy. ált. kőszén . r « . 808. ■ 808.­Salgó .................. * * 69.70 69.90 Urikányi .... * * 146.31 1.46.30 Kóburg ..... , 20.­20.­Osáky ..... • • 28. ­28.­Magyar fepvyergyár . * . 310.-­307.50 Ganz Danubius . . . 150. 150.­(fanz villamos . . 119.80 121.­Ilotherr.................. 12.­12.­Láng ...... . .130. 130.­Lipták .................. « • . -­Gvöri vagongrár . • . . 50.50 50.50 Kima ...... . 105.80 105.30 Sohlick .................. » • • --.-­I >rsK, fa .... Nascbitzi .... 9 — —­___ . . . 176.20 177.­I.evante ..... , , 20.80 21.30 Közúti ..... ítéli vasút . . • . 11. 11.20 \ Ham vasút . . . , , 20.20 : 0.50 1 rüszt .................. , , 09.8.1 r(\8 o Magyar cukor . . , , . 184. í 7,— izzó , ... , , ■ 102.50 53­•n§ — Hungária műtrágya 54. • ­Klótild.................. . . 16.20 16.-­Gunmi ..... , 128.50 129 — MM Mepiemtw 19, Meircla. __ ___________________________________11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom