Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-19 / 214. (1841.) szám

szeptember 19, aaeráx. <i>Ra:GATA\Acteot-HTRiifli» 9 Az amerikai tornádó borzalmas részletei i A szét ereje nem csökkent — Még mindig pusztít az orkán — és Guadetupe pusztulása — Bűnös árdrágítás a katasztrófa helyén — Hausse a newyorki tőzsdén — Floridát a milliárdosok örökre elhagyják Kewyork, szeptember 18. A legújabb nyu- gatkidlai forgószél-katasztrófa arányaiban el­éri, sót túlhaladja azt az elemi csapást, mely három év előtt sújtotta Floridát és az Egye­sült Államok délkeleti államait. A legújabb jelentések szerint a szélvihar háromezer kilométer hosszú utján több- millió dollárra rugó kárt okozott és em- beráMozatainak száma meghaladja a hat­százat. A forgószél egyre folytatja pusztító útját s amerikai jelentések szerint ez a leghosz- szabb ideig tartó tornádó, amelyre Ameriká­ban emlékeznek. A vihar centruma az elmúlt éjszakán Jacksonville közelében volt, ahol azonban szerencsére nem okozott különösebb kár óikat. Itt óránkénti sebessége össze-vissza 90 kilométert ért el. Florida keleti partja, Tituville és Miami ma reggelig el volt zárva a külvilágtól. A katasztrófa arányait ilymódon nem si­került pontosan megállapítani. Számos helyről mégis néhány részleges jelentés érkezett, melyek mindegyike tiz-husz ha­lottról számol he falvankint vagy városon­ként. Okeechobeeben tizenöt ember megfult, Dél-Palm Beacbban és Palatában tizenkét személy halt meg. A forgószél útjába eső nyu­gatindiai szigeteken a katasztrófa még rette­netesebb pusztításokat okozott. A hatóságok hivatalos jelentése szerint a szigeteken 719 ember halt meg. Egyedül Suadelupban 510 pusztult el, Portoricoban 200, a Tirginia-szi- gefeken 6, Martiniqueban 3. Portoricon forradalomtól is léitek Poríoricon az elemi csapás következtében rettenetes drágaság uralkodik. Az élelmisze­rek ára ugrásszerűen emelkedett s ma 25—50 százalékkal magasabb, mint négy nap előtt volt. A legnagyobb drágulást mégis az építő­anyag érte el. A tégla és az épiiletfa ára San Jüanban pontosan száz százalékkal emelke­dett. A kormány az áruzsora meggátlására drákói rendszabályokat léptetett életbe. Az amerikai vöröskereszt az állami milicia se­gítségével máris megkezdte üdvös működését és a kártszenvedett lakosság között sátrakat, takarókat és élelmiszereket oszt ki. A ható­ságok megkezdték a pánik alatt szétszóródott lakosság összegyűjtését és elhelyezését. A megsérült házakat sorra kiürítik. A hatósá­gok és rendőrség erélyes közbelépése meg­akadályozta a forradalom, a rablások és a lo­pások kitörését, holott közvetlenül a katasz­trófa után a polgári lakosság attól félt, hogy az ország kétes elemei felhasználják a ked­vező alkalma,! és fölborítják az állami rendet. Guadetupe pusztulása Pólót Piter (Guadelupe), szeptember 18. Az United Press jelentése szerint a forgószél Guadelupeban több mint háromszáz emberál­dozatot követelt. A romok alól eddig kétszáz holttestet ástak ki. A katasztrófa különösen nagy károkat okozott a eukorültetvényekben. A new­yorki tőzsdén a tegnap érkezett hirelc ha­tása alatt a cukorárak maris tetemeden emelkedtek. A gyapotértiékek szintén hosszban állnak. Coolidge elnök felhívást intézett a lakosság­hoz, amelyben tudatja, hogy az amerikai vö­röskereszt mindent elkövet a szerencsétlenül járt emberek fölsegélyezésére. Floridát elhagyják a milliárdosok Hewyork, szeptember 18. A nyugatindiai szigeteken a Középamerikában és a Floridán tombolt katasztrofális forgószél óriási páni­kot okozott Newyork milliomosai és fürdő- vállalkozói között. Amint az elmúlt évek krónikájából ki­ülnétek! elindult nagy keleti repiilőuijára Berlin, szeptember 18. Ma éjjel 1 óm 50 perckor Hünefeld béró „Európa1* nevű Jun­ker- repülőgépén fölszállM a berlini repülő­téren, hogy megkezdje hosszabb dűlő óta ter­vezett nagy keléti repülőútjált. Az Európa az Óceánon átirtöpiiillt Brémén testyérgépe. Hünefeld utjának első része Szófiáiig tart. A repülőgép fédiéUzetén a 'bárón kívül Liudiner <wéd mérnök utazik, aki a pilóta funkcióját látja él. A harmudíik utas Lengerich szereié. Az Európa útját egyetlen híva balos tényező mm finanszírozza s pusztám Hünéfel'd báró magánakéi ójának kéll teikilnttíeaiíi. tűnik, Florida legszebb részeit évről-évre heves forgószelek keresik föl és tönkre­teszik azt, amit az elmúlt évben a lakosság és a vállalkozók teremtettek. Min$ ismeretes, Florida partjait az ameri­kai pénzmágnások telente különös előszere­tettel keresték fel, mert a kellemes és a fran­cia Riviérára emlékeztető klíma igen alkal­mas az északon rideg téli időjárás kikerülé­sére. Fejedelmi villák, egész fürdővárosok keletkeztek a tengerpartokon s bátor speku­lánsok kihasználva az amerikai milliárdosok Paris, szeptember 18. Az elzászi autonómista mozgalom még sok komoly nehézségeket fog okozni a párisi kormány centralizáló politikájának és ezek­hez a nehézségekhez most újabb nehézségek járulnak, amelyek nem a versaillesi béke- szerződés áltarannektált uj területeken mutat­koznak, hanem a történelmi Franciaország egyik régibb tartományában, Bretagne-ben, amely ma 89 francia departement közül öt de- partementet foglal magában és körülbelül akkora, mint a Dunántúl. Ismeretes, hogy Bretagne-t nagyobbrészt bretanok lakják, ez a kelta eredetű nép, amely kelta nyelvéhez és ősi szokásaihoz a legnagyobb makacssággal ragaszkodik. A bretonok nagy része ma is ősi nyelvén beszél, amely a kelta nyelvcsaládnak úgynevezett kymriai ága. A bretonok nyelv­rokonai az angolországi írek, a walesi gallok, a skótok és Man-szigetének a lakói. Ezek kö­zött még mindig él az összetartozandőság esz­méje. A XX. század elején, 1901-ben Dublin- ban megtartották az első kongresszust, ame­lyen felvetették azt a gondolatot, hogy fel keli újítani a kelta nyelvet. A párisi kormány már a háború előtt sem nézte szívesen az ilyen tö­rekvéseket, amelyek azonban akkor még po­litikai vonatkozásoktól mentesek maradtak és ezért nem jelentettek közvetlen veszélyt. A bretonok a gyönyörű Bretagne tenger­partján fekvő kis falvaikban és bent a dom­bos vidékeken nyugodtan éltek, erős volt so­raikban a lokálpatriotizmus és a Párisból vagy Franciaország más részeiből Bretagneba helyezett francia főtisztviselőkkel, prefektu­sokkal nem érintkeztek szívesen. Bántotta őket az is, hogy a francia hadseregben nem mindig a legbékésebb eszközökkel kényszerí­tik őket a francia nyelv megtanulására. Volt például olyan ezredparancsnok, aki szobafogsággal büntette azt a breton ka­tonát, aki szolgálaton kívül bretonul be­szélt. Erre a bretonok azt kérték, hogy a pa­ritás kedvéért büntessék meg azokat a francia katonákat is, akik a francia köznyelv helyett párisi argot-n beszélnek egymás között, amit viszont a franciául tudó bretonok nem értet­tek. A háborúban a bretonok kitűnő katonák­nak bizonyultak s a francia hadseregnek két­ségtelenül a breton ezred ei voltak az elite-ez- redei. „A breton autonómisták nyugta­lanítják a francia kormányt.. .•* A háború befejezésének immár tizedik évfordulóját készülnek ünnepelni Franciiaor- szágbao, de még el sem érkezett a tizedik évforduló, a francia köztársaság lojális bre­tonjai sorában annyira megerősödött az autónómista mozgalom, hogy nemrégiben Bretagne egyik legfestőibb pontján, Cha- teaulin-ben kongresszusra gyűltek össze a breton autonómisták, akik már szoros együttműködésre léptek testvéreikkel, az elzásziakkal, a korzikaiakkal, az írekkel és a walesi gallokkal. „Ez a szoros szövetkezés — írja egy kitűnő francia publicista — jelentőséget kölcsönöz a mozgalomnak." Az armoricani forradalom, a breton autonómizmus és örömei címmel egy elterjedt francia hetilapban fényképekkel il­lusztrált érdekes cikk jelent meg, amelynek szerzője nyíltan bevallja, hogy a breton auto­nómisták nyugtalanítják a kormányt. Nem a francia kormányt, hanem Franciaországnak centralizáló kormányát. A francia publicista kiemeli, hogy a bretonok érthetetlennek ta­lálják, miért küldik a breton katonákat dél­francia .gamizónokba, miért folytatnak Bre­szeretetét Florida iránt, nagyarányú, fedezet- nélküli építkezésekbe és fürdőborendezések- be fogtak. A sorozatos elemi katasztrófák következ­tében a gazdag amerikaiak érdeklődése megcsappant. Valószínű, hogy Floridát nem keresik fel többé oly tömegesen, mint eddig g a váltakozók tönkremennek. Illetékes newyorki körökben máris a flo­ridai fürdővilág végét és a tengerpartok el­néptelenedését jósolják. tagne-ban, Franciaországnak ezen a vallásos vidékén antiklerikális politikáit... FfiSwüiák az aufiofiömisták zászlaját... Közel Bresthez, a legendáshírű Menez Honi hegy tetejére zarándokoltak a breton autonómisták és itt felvonták egy nagy póz­nára nemzeti zászlójukat. A breton autonó- inisták nemzeti zászlaja vízszintesen futó fe­kete-fehér sávokból áll, jobb felső sarkában ezüstös mezővel, amelyet heraldikai jelek tarkítanak. Felvonták a zászlót és örömtüze- ket gyújtottak. Ugyancsak ezt a zászlót húz­ták fel a Menez Hom-i történelmi nevezetes­ségű Mária-kápolna előtt is. Az autonómisták egy kis breton város- - bán, Chateaulinben gyűlitek össze kongresz- szusra és itt ünnepelték a breton föld védel­mének az emlékét. Ismeretes a történelem­ből, hogy Bretagne-t, amely független herceg­ség volt, már 400 évvel ezelőtt véglegesen Franciaországhoz csatolták. A bretonók so­raiban az autonómista mozgalmat tudatosan készítették elő fialtad breton hazafiak. Az autonómista pártnak természetesen az a bevallott célja, hogy francia fenha- íóság alatt kivívják a közigazgatási, pénzügyi, nyelvi és iskolai autonómiát és előkészítsék az Európai Egyesült Államok útját. Nem államfelforgató tanokat hirdetnek, hanem az autonómizmus, föderalizmus és in­ternacionalizmus jelszavát Írták programjuk élére. Tiltakoznak, ha szeparatistáknak ne­veik őket, de politikai bölcsességük és elő­relátásuk már most arra kényszerűi az auto- nőmista breton párt vezetőit, hogy szoros együttműködésre lépjenek testvéreikkel, az elzásziakkal és a korzikaiakkal. A chateaulini kongresszuson megjelen­tek Franciaország különböző részeiből az autonómista mozgalom vezérei és delegátu­sai. Ott volt a korzikai delegátus Morin, Da­lét. elzászi képviselő, Schal elzászi autonó- mista, aki kevéssel azelőtt szabadult ki a bör­tönből és ott voltak a legkülönbözőbb francia tartományok autonómista mozgalmának hí­vei. A bretonpárt az autonómizmus érdeké­ben közös nevezőre hozta a legkülönbözőbb frakciókat, konzervativek, szocialisták, kom­munisták valamennyien breton testvérek ak­kor, amidőn autonómizmusról van szó. A ve­zérlőbizottság Breiz Atao-nak nevezi magát breton nyelven, ami azt jelenti, hogy Bre­tagne mindenekelőtt. És ennek a bretonpárt­nak sejtjei elágaznak egész Bretagne terüle­tére. Nincs egyetlen gimnázium, egy kollé­gium, egy fakultás, egy tanítóképző és egy felső népiskola sem, amelyben ne működnék a breton pártnak egy-egy aktivista sejtje. A francia belügyminiszter nsszgSsiSJa a cte*iS3rsége$ A francia kormányhatalom, a párisi kor­mány pedig elkövette azt a hibát, amelyet olyan gyakran vetett a háború során a Fran­ciaországgal szembenálló országok kormányai­nak a szemére: elnyomja és ezzel mártírokká avatja azokat, akik nemzeti autonómiát köve­telnek. A francia belügyminiszter táviratilag utasította Chateaulin polgármesterét, hogy a kongresszus céljaira ne engedje át a város­háza épületeit és termeit. Ugyanakkor moz­gósították az egész vidék csendőrségét, elrek- virálták az összes elképzelhető szállásokat és megszállták a kis breton várost, mintha vala­milyen veszdelmes .forradalmi mozgolódást i kellene már csirájában elnyomni. A breton j autonómisták mosolyogtak a belügyminiszteri! tilalmon és egy vendéglői terembe vonultaku l 5 amit rendes körülmények között házasságok! alkalmával szoktak nagy bankettek céljaira: kibérelni. A vezérlőbizottság elnöke sajátkezüleg tűzte ki a "breton autonómisták zászlaját a veni déglő ablakába. Erre a rendőrkapitány karha­talommal rögtön eltávolíttatta a zászlót. A bre-i tón autonómisták uj zászlót tűztek ki, ezt is-i mót elkoboták. A törvényszék vizsgálóbírói ja egyik tisztviselője utján hivatalos jegyzői könyvet vétetett föl a forradalmi cseleke­det megismétléséről. A bretonok másodszor is kifogtak a csendőrökön és most egy hosszu rúdon csak egy zsebkendőnagyságu zászlót tűztek ki. A csendőrség ezt már nem vette észre, a breton autonómisták pedig jól mulatt tak az eseten. A kongresszust zavartalanul megtartották^ sőt, hogy békés céljaikról biztosítsák a fran­cia társadalom intelligens elemeit, viharosan éltették az „értelmes franciákat". Ez a tűnte-, tés természetesen a francia kormány ellen szólt, amely kicsinyes magatartással csak ola­jat öntött a tűzre és még erősebbé tette azt a' szövetséget, amelyet a breton auonómisták el­zászi és korzikai testvéreikkel kötöttek. A kassai magyar főiskolások köszöneté Grasschmid Géza szenátornak Kassa, szeptember 18. A Kassai és Kör­nyékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egye­sületének elnöksége közli: A Kassai és Környékbeli Magyar Főisko­lai Hallgatók Egyesületének szeptember ll.-iki választmányi ülésén napirendre kerül­tek a titkári és pénztári beszámolók a har­madik országos diákkongresszusről. Majd a választmány hálás köszönetét tolmácsolta Grosschmid Géza dr. szenátornak, amiről a levélbeli értesítést bárom tagú bizottság fog­ja átadni. A szenátor áldozatkész, önzetlen támogatása és lelkes agilitása nélkül a kong­resszust nem lehetett volna megrendezni. Élettelen szavak ki nem fejezhetik azt a méíy hálaérzetet, melyet a diákság érez köztiszte­letben álló és közszeretetnek örvendő veze­tőjével szemben. Ugyancsak hála és köszönet illeti meg a magyar sajtót is. E téren különösen ki kel), emelnünk a Prágai Magyar Hírlap, a Kassai Napló és a Kassai Újság támogatását. Az em­lített lapok ezúttal is bebizonyították, hogy megérdemlik a magyar közönség beléjük ve­tett bizalmát és támogatását. Köszönetét szavazott még a választmány azonkívül mindenkinek, aki adományával, vagy bármilyen más módon hozzá járult a diáknyomor enyhítéséhez. (Itt a közlemény felsorolja az adakozók hosszu névsorát.) Egyúttal értesítjük a kassai főiskolai hall­gatókat, hogy a Kassai és Környékbeli Ma­gyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete szeptem­ber 22-én, szombaton este 9 órai kezdettel évzáró tisztújító közgyűlést tart az Astoria- kávéházban. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyi­tó. 2. Jegyzőkönyv felolvasása a múlt közgyű­lésről. 3. Titkári beszámoló. 4. Pénztárosi be­számoló. 5. Tisztujitás. 6. Esetleges indít­ványok. Kérjük minden főiskolai hallgatónak megjelenését.------mmmmmrn — it es®l3ii tervei Róma, szeptember 18. A fascista párt sajtóhivatala rövid kommünikéiben jeleníti, hogy a nagy fascisita tanács Mussolini veze­tésiével tegnap újra összeült és megkezdte munkáját. Az első ülésen a duce megtartot­ta régóta várt nagy expozéját a fascista éra hatodik és hetedik éviének két utolsó hónap­járól. A fascista „Rendeleték Tára" leg­utóbb részletesen beszámolt énről az uj munka pír og r am r őll. Jövőre Olaszországban igen nagyará­nyú közmunkák kezdődnék, megjavít­ják a vasutakat, az utakat és számos ál­lami üzemet építenek és sok középüle­tet emelnek. Ezenkívül már most nagyarányú ünnep-é- geket készítenek eiliő az olasz győzelem tíz­éves évfordulójának megünneplésére. Á szenátus november hatodikén összeül. A parlamenti munkák befejezési© után a ka­marát azonnal feloszlatják. Március végén összeül az úgynevezett „ötödik nemzetgyű­lés", amelynek feladata az ország, gazdasági életiének teljes helyreállítása lesz. A szak- szervezeti kamarába választottak mandátu­mának ünnepélyes megerősítése március 24-én történik meg, miiig a nagy fascista ka­mara április 21-én, Róma szfüMésmapján, irt össze. Fizessen elő n msr lÉPii M Autonőiiiista mozgalom ütötte fel felét Franciaország keleti, mfygati és üli rési én ’ A bretonok is autonómiát követeinek — Összefogtak az elzásziakkal és a korzikaiakkal, kongresszust tartottak csendőrségi fedezettel s kitűzték az autonómia zászlaját

Next

/
Oldalképek
Tartalom