Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-15 / 211. (1838.) szám

1928 szeptember 15, szomhav 7 ^M<^-A^AGtaR‘HTRIjAX> Hogyan pusziit a sárga pestis Görögországban ? Majdnem egész Athén lakossága betegen fekszik — A legkel- lemetlenebb epidémia, amely a spanyol nátha óta Európát veszélyeztette — A tropikus láz és áldozatai Athén, szeptember. Alig egy-két hete még csak, hogy a világsajtót szenzációs athéni tudósítások járták be az ijesztő arányú lázepidemia fellépéséről és rohamos terje­déséről. Amint az első riasztó hírek megérkez­tek, egyszerre mindenki tisztában volt azzal, hogy itt valóságos nemzeti katasztrófáról van szó, amelytől nemcsak maga Athén, hanem úgyszólván egész Görögország lakossága szenved. A spanyol járvány óta nem tartotta még betegség ilyen fe­szült izgalomban az egyébként sok rosszhoz hoz­zászokott Európát. És egy hét óta vajmi keveset változott a helyzet. Athén még ma is egyetlen nagy kórház, ahol ezerszámra pusztulnak el az emberek. Az egész város olyan benyomást kelt, mintha hir­telen kihalt volna. Az utcákon mindenütt csak üvegfényes szemű, sárgás halavány arcszinü, láz­tól elcsigázott embereket lehet látni. A villamo­sok, omnibuszok és vonatok utasai csupa ilyen beesett, sárga arcú emberekből rekrutálődnak, akik félbetegen vonszolják magukat munkahe­lyükre. A betegséget Keletről hozta be egy utas Kezdetben senki sem akart komolyan tudo­mást, venni a kellemetlen vendégről, amelyet egy utas hozott be magával Keletről. Szíriában, Ará­biában és Egyiptomban ez a betegség egészen közönséges, csak kevéssé van kikutatva. Egy athé­ni orvos, aki huzamosabb ideig Arábiában mű­ködött, állapította meg először az első esetek pon­tos diagnózisát, de az egészet mintegy gyerekjá­téknak tartotta, amely csakhamar meg fog szűnni. Különben is Athén minden nyáron keresztülesik hasonló járványokon, amelyeket a görög ember a veleszületett fatalizmusával olybá vesz, hogy azok kikerülhetetlenek. Valóban úgy is látszott elein­te, hogy csak múló jellegű betegségről van szó, de' aztán a nagy hőség következtében, amely he­teken át megszakítás nélkül tartott, szinte máról- holnapra katasztrófái!? méretűvé nőtt. Egy ideig 80—100 ember pusztult el naponta. Erre az egész ország lakosságát alarmirozták. Természetesen mindenekelőtt a betegség okát igyekeztek megállapítani és úgy vélték, hogy az az uj földalatti vasút számára épített alagutban rej­lik! Az építés alkalmával több' kloákacsatornát bontottak ki és egyesek szerint ezekből származ­tak a bacillusok. A kloákákat tehát gyorsan ismét betakarták, de a láz csak nem akart megszűnni, sőt még nagyobb erővel dühöngött és szedte ál­dozatait. Végül a hivatalos tényezők arra az ered­ményre jutottak, hogy igy is, úgy is a város rossz kloákahálósata okozta a bajt. Az uj idegen városrészekben, mint pl. Polygono- ban, a város közepén, ahol ezer meg ezer mene­kült lakik egymás hegyén-hátán végtelenül ki­csiny helyre zsúfolva, nincs egyetlen szenny vízle­vezető csatorna sem. Itt valóságos tócsákban áll a szennyes viz és leírhatatlan bűzt áraszt maga kö­rül. Nyugateurőpa több híres orvosa, aki itt járt, elájult ennek láttára és a legnagyobb csodálkozá­sának adott kifejezést, hogy a pestis és kolera is nem ül hasonló orgiát Athénben, mint most a tro­pikus láz. Az ipari és gazdasági élet teljesen megbénult Az államvasutak igazgatóságának törölnie kellett egy csomó vonatot a menetrendből, mert nem elegendő a személyzet a normális rendes üzem fentartására. A színházak közül is csak egyik-másik tarthat előadásokat, mert a legtöbb színész szintén megbetegedett. Napról-napra több üzletet zárnak be. A kávéházak kivétel nélkül üresek, egy-két ember lézeng bennük. Akinek csak módjában volt, elmenekült Athénből egyik vagy másik vidéki városba. A kevés vonatot való­sággal megrohamozzák. De a menekülőkben is ott lappangott a betegség csirája, a lázt tehát ma­gukkal vitték a vidékre. így terjedt egyre roha­mosabban a szörnyű járvány. Ma már egyetlen város sincs egész Görögor­szágban, amely ne nyögne a láz korbácsa alatt. Minden kórház mindenütt zsúfolásig törnie van. Nagysietve barakkokat kellett felállítani az újabb betegek számára. A* iskolák, bankok, templomok egy részét kórházaknak rendezték be. Háború esetén sem lehetne több gondot adó pro- pléma a betegek elhelyezésének kérdése. A telefonközpontok majdnem teljesen be­szüntették a szolgálatot. Csak az orvosokkal és a hatóságokkal tartják fenn az összeköttetést. A posta csak a legnagyobb nehézségek árán bírja ellátni úgy, ahogy a felhalmozódott mupkát, mivel a személyzet 90 százaléka beteg. A levelek és cso­magok óriási halmokban hevernek, nem győzik őket a címzetteknek kézbesíteni. Athénből most privát táviratot kapni a legnagyobb ritkaságok köré tartozik. Napokig, sőt hetekig elválthat rá az idegen. A minisztériumi hivatalok majdnem mind zárva vannak. Nemrég fényképfelvételt készítet­tek a börzéről. Ha megnézi az ember, azt. hinné, valami nagy kórtermet lát maga előtt egy csomó idegbeteggel ée nyomorékkal. A legtöbb üzletet kénytelenek voltak becsukni, mert a nélkülözhe­tetlen vezető beteg, vagy pedig a halál áldozata lett. A forgalom a minimumra csökkent. Minden­ki, akit még nem támadott meg a láz, valóságos látványosság számba megy, akit érdemes volna kiállításon mutogatni. Röviden szólva: úgy az ipari, mint a gazdasági és társadalmi élet tökéle­tesen megbénult Athénben. A tropikus láz és áldozatai A város minden házában a lakosoknak több mint a fele betegen fekszik. Athéntől, ahol jelen­leg mintegy 350.000 a páciensek száma, — amint már legutóbb is jelentettük, — naponta átlag 30, Pireustól 20 embert ragad el a halál. Alattomosan és valami különös titokzatosság­gal lép fel és terjed ez a betegség. Eleinle tel­jesen ártatlan dolognak látszik. Hat-nyolc nap múlva azonban a megfertőzött betegnek egész teste vörös lesz és apró hólyagok lepik el, amelyek annyira viszketnek, hogy a páciens szin­te már nem tud hová lenni a kétségbeeséstől. Egyúttal a láz is egészen a 40 fokig emelkedik. Ez a misztikus betegség, amelyet sárga pestisnek is neveznek, különösen a beleket és veséket tá­madja meg és kivált az idősebbek éa a gyenge- szivüek, szívbajosok számára veszélyes. Egy bizonyos szunyogfajta okozza és terjeszti tovább a betegséget. Most egész Görögország hadat üzent ennek a gyil­kos kis állatnak. Külföldi segítség Az epidémia leküzdésére a görög kormány több millió drachmát engedélyezett és utalt ki, ezenkívül maga a népszövetség is aktív részt vesz e betegség elleni küzdelemben. Az amerikai kor­mány is készségesen felajánlotta segítségét; nem­csak pénzt ad, hanem orvosokat is küld. Főként ez utóbbiakra van már nagy szükség, mert gyak­ran megesik, hogy az athéni orvosok alig elhat­nak három órát naponta és csak annyi szabad ide­jük van még, hogy nagysietve egy-két falatot ehetnek az étkezések idején. Csoda, hogy még egyáltalán bírják ezeket a hihetetlenül nagy fá­radalmakat! Athén, a szép görög főváros a fekete gyász, a halál városa most. A vidám mosoly az arcára fagyott. Soha nem volt még itt annyi temetés, mint az utóbbi hetekben. És amikor a rettenetes hőség után este kinyílnak az egész nap csukva tartott ablakok, az utcák visszhangzanak a betegek panaszos nyögéseitől és jajgatásaitól. Boldog, aki ilyen szenvedés árán is diadalmasan tud megbirkózni a halállal. Röviden vázolva ez a helyzet ma és ilyen lefolyású a lázepidemia Görögországban. A kép sötét, de minden vigasztalansága dacára is re­ményekkel biztató. A betegség kulminált és las san mind nagyobb javulást lehet észlelni. Remél jiik, hogy nemsokára már csak kedvező, örvende tes hírek érkeznek a kékvizü Égei-tenger pait jairól. Erdélyben és Magyarországon keresik Stinnes Ifiig© megszökött ügynökeit Seriin. saciptemlber 14. A Stiames Hugó nevé­vel a'iegyoeitt hHÖidtollcsöuipatniaima bűnügyéiben teg­nap a rendiőrséig újabb OletiaihtiózitaitáBit taganiatositott, A vdizsgáillóbiró HelHairtóztaít'áBi végzése alapján Birsek Leó osztrák honosságú kereskedő ke­rült a törvényszék fogházába. A kereskedőt, -aki'csak pán- háttal eaeiliőiht fogilalllta el ez -osztrák-nemeit utazási iroda igaizgatióli állá­sát, Taiulbieirusitiraisaei kukásán fogták eil a detektí­vek, -akik ifiistéinlt aiz ügyészség fogházába sízáiMioit- ták,. ahioirmiam uiömeokána vizsgálóbíró éllé v-ezetltiék. Minit hiioílilk, Hiusdh Leó egyike v-oillt •Síiimmies Hugó liintiiim üzleti (barátaima-lc és -mint iflyenniek r-és-ze van a fedikiöilosönkötvcmyielkíkel f-oílytatatit üzelm-ckban. A rendőrség mér régebben gyanúba veílie, de csak most mert fellepni ellene, amikor a Bécs­ijén elfogott Gross Béla vallomásából pozitív bizonyítékokat szerzett. Gross uigyamiiB azt áilíliitoitta, hogy a Berliniben meg- itledenedieift -osztrák kereiskiadlő játszoitltia az összekötő szerepet közbe és N-ordmuamm íigazgaltó között s hogy Hránsdh több ízben Pániéba uitiazoitjt, álból a badii- köTlceömügybein francia éndekiellbjeájvel báirgyial’lt. Becs, szeptember 14. A berMaili rendőrség kért biztosa, akik a Sbilnmes-afférbain Bácísbem foOiytalttak nyomozást, ununácája végeztévé1! .ma visszatér a mé- im-et fővárosba. 'Miután jelentésüket megteszik, va- ilószim-iiOieg ujiból útnak indulnak, hogy a mindnagyobb arányokat öltő panama Magyarország -és Ro­mánia felé vezető szálait felgomibolyitsák. A aiendőrbiziboeok vi-zegálóbirői emgedéíltyel végtig- tolfligia'ltak Gross Béla vaíloimását -és a gyanúsított azon állilttáisáínlak, hogy ő az áltállá vásárolt hadi- kölcB-öukötvények sorsáról mit. sem tudatit, volna, nem adnák hitelt. Gross jóhiszeműségét azáltal is miegcálfoOtank tekinitÖk, hogy a Stinnes -k enszemtöl a hadi kői csőn üzlet le-, bonyolításának jutalma és proviziájaképpen tizenkétezer arany márkát kapott. A nagyszabású bűnügy nyioim-oaásta tehát Beir- iiln ,éfe Becs utam most Erdléffiy -és esetleg Magyar- ország teauMeltére tolódik át. KüíJlöüösen az -erdiéiyű hutaitástól várnak nagyobb -eredményit, ómért az ed­digi bizonyítékok szeirint ott böríü-llbeM másfélmillió aranymárka névértékű hadiköl- csönkötvényt vásároltak össze Stanimes Hügo ügynökiéi. Képtáviró és rádió segítségével körözik Nordmmmn igazgató gyiik&sáí Bremen, szeptember 14. Mint röviden jel ént ettük, pár nappal ezelőtt Hamburg és Bremen között a gyorsvonatban ismeretlen tettes meggyilkolta Nordmann delmen-hosti gyárigazgatót. Az áldozat holttestét a k-ora hajnali órákban vasutasok találták meg a sin mellett és tulajdonképpen csak ekkor fedez­ték fel, hogy éjszaka a gyorsvonat egyik első- osztályú fülkéjében v-éres bűntett ment vég­be. A holttest fölboncoMsa után helyszíni szemlét tartottak, majd kihallgatták a vasúti kocsi utasait s a vonatszemélyzetet is, de az adatokból és vallomásokból csak elmosódó körvonalú képét tudták rajzolni a gyilkosságnak. A rendőrség abból a íelt-evésből indult ki, hogy a gyárigazgató szundikálhatott, amikor a gyilkos fülkéjébe lépett. Erőteljes, robusz­tus ember volt az igazgató, aki valószínűleg nem hederitett az idegen férfi fenyegetésére, hanem szembeszállt vele. A jelekből ítélve borzalmas élet-halál- harc folyt le közöttük, melyben végül a támadó bizonyult erősebbnek. A va-suti kocsi lépcsőjén tisztán kivehető volt a dulakodás nyoma, úgyhogy a rendőr­ség joggal hiszi, hogy a gyilkos kétségbeesett erőfeszítéssel vé­dekező áldozatát a vasúti kocsi lépcsőjé­ről taszította le és hogy tulajdonképpen a fején és testén tá­tongó sebek nem fegyvertől erednek, hanem a zuhanás következtében szenvedett sérülé­sek. A legfontosabb vallomást egy hamburgi tanú tette, aki a szomszéd fülkében utazott... Elmondta, hogy felkeltette a figyelmét egy utitársa: simára borotvált arcú, magas, nyúlánk, sötét- szemű és értelmes vonásu férfi, ügy emlék­szik, az idegen sportsapkát viselt és szolid eleganciával volt öltözve. Ez -az utitársa nem­sokára eltűnt a szeme elől. Midőn a szomszé­dos fülkében lezajlott gyilkosságról értesült, első gondolata az volt, hogy a tettes csak­is a sportsapkás, nyúlánk utitárs lehet. A rendőrség a tanúvallomások általi meg­adott szemé'íyleirásokból arra következtetett, hogy a gyilkosságot Hopp Emil harmincéves Iindaui lakos követhette el, akit hasonló vasúti rablótámadások és tolvajlások miatt már hónapok óta köröznek. Ez a Hopp az utóbbi időben h-arburgi roko­nainál lakott és azok ismételt fölszólitására sem akarta magát rendőrileg bejelenteni. Idönkint, többnyire a hét vég-én, elutazott és visszatérve, rendszerint titokzatos és homályos üzletekről beszélt. Ivét héttel ezelőtt egy ilyen üzleti útról haza­térve, egy brilliánsokkal kirakott platinaórát és több brilliáttsgyürüt mutatott meg roko­nainak. Legutolsó kirándulására pénteken indult el és kedden tért vissza. Ruhája piszkos, gyűrött és szakadozott volt. Az a szemólyleirás, melyet a hamburgi tanú úti társáról adott, pontosan ráillett Hopp Emilre. A legsúlyosabb gyanuok ellene, hogy kedden, midőn utolsó üzleti útjáról visszatért, rokonai egy cigarettatárcát láttak nála, mely -leírásuk szerint a meggyilkolt Nordmann igazga'^p tulajdona lehetett. A rendőrség rádió és képtáviró utján kö­rözi a gyilkossággal alaposan gyanúsított fia­talembert. Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek —* Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a.g mmmmmmmmsw Egy gépimkssasszony regénye Löwenstein bankár magán■> titkárnőjének története Az élet néha igazén olyan komédiákat, tra­gédiákat, sőt nem egyszer tragikomédiákat játszik el, hogy a legtökéletesebb íilmszcenáriumiró is megirigyelhetné. Ha a julius hónapban oly izgal­mas körülmények között eltűnt belga bankár, Löwenstein Alfréd, magántitkárnőjének fura toi- ténetét filmen látnáDk leperegni, talán még jó is mulatnánk rajta. így azonban, az életben, megle­hetős szomorúan hat, mindenetesre azonban egész filmszerűen. Misa Dorothy Name gép- és gyorsirónő volt egy newyorki cég irodájában. Fizetéséből szeré­nyen élt és bizony alig telt fényűzésre. Egy szép napon, — mintegy négy hónap előtt — egy isme­rőse jelent meg annál a cégnél, ahol dolgozott és az elkáprázolt Miss Dorothyval közölte, hogy ra-- gyogó állást tud számára. A világ egyik leggazda­gabb embere, Löwenstein Alfréd, a híres belga bankár, Newyorkba érkezett és megbízást adóit neki, mint bizalmas emberének, hogy szerzSdtes- sen számára egy gyors- és gépirónőt, de a leges- legjobbat, aki Newyorkban található. Dorothy Na- me hires volt a maga szakmájában és ezért a vá­lasztás reá esett, rögtön fel is mondta állásúi, bemutatkozott a bankárnál, akire a megnyerő kül­sejű fiatal leány kedvező benyomást tett, úgy. hogy rögtön szerződtette magántitkárnőjének. Ettől az időtől kezdve egyetlen szédület, káp- rázat a szerény életkörülményekhez szokott Do­rothy kisasszony élete. Expresszvonatok elsőosz- tályu Pull-mann-kocsijaiban, hálókocsikban és é!- kezővagonokban száguldozza be főnökével Ameri­kát, majd egy szép nap Löwenstein. azon az el­lentmondást nem tűrő hangon, mely őt jellemezte, azt mondta neki: Ön velem jön Európába! Do­rothy csomagolt és már indul is a luxusgőzös el- sőosztályu lakosztályában, résztvesz a hajó pazar nagyvilági életében és a megfeszített munka mai- lett, melyet főnökének oldalán végeznie kei1, rész jut neki a legelegánsabb élet szórakozásaiból is. Miss Dorothy nemsokára nélkülözhetetlenné válik Löwenstein számára. Állandóan mellette keli lennie, mert hiszen a pénzfejedelem vas­úton, hajón, repülőgépen is dolgozik és Miss Do­rothy jegyez, sürgönyöket továbbit, kopog az Író­gépen. Löwenstein még pazarul berendezett yachtjára is magával viszi titkárnőjét, mert pihe­nőideje alatt is dolgozik. Dorothy bámuló szeme előtt azonban feltárulnak Európa legnagyobb vá­rosainak csodái, az életnek mindaz a sok fény­űzése és szépsége, amelyet eddig nélkülözött. El­kíséri a titkárnő Párisba is a bankárt, ahol ket- ten ülnek a nagy opera egyik páholyában, —■ Lc- wenstein int a szemével és Dorothy, ott a pá­holyban, sürgős rádiógrammot jegyez, melyet fő­nöke pompás autóján maga visz a postára. Opera és színház után vacsorák Páris legelőkelőbb éltet- meiben és mulatóiban, ahová közönséges földi halandó be sem teheti a lábát. Dorothy vidáman táncol, élvezi az életet, de megmarad bámulatos, pompás munkaerőnek. A legvérmesebb fantázia sem színezhette volna ki Miss Dorothy jövőjét, mint aminőbe Löwenstein oldalán belecsöppent. És jön a végzetes repülés, Löwenstein el­pusztul, a magántilkárnő pedig egyetlen pillanat alatt visszavetkőzik az elegáns nagyvilági hölgy­ből azzá a szegény kis gépirókisasszonnyá, aki azelőtt volt. A bankár családja kiadja fizetését, harmadosztályú vasúti és hajójegyet ad neki Newyorkba és Miss Dorothy, aki két hónapig az elképzelhetően legpazarabb életet élte, ma állást keres Newyorkban. Nemsokára megint ott fog gé­pelni szürkén és kopottan valamelyik cég irodájá­ban és ennek az elmúlt pár hétnek színes forga­tagára úgy fog visszagondolni, mint egy valószí­nűtlen álomra. — A néinetszőgycni tüzkárosultak feisegitc­sér a szőgyéni plébániára a következő adomá­nyok folytak be: Spuller Gyula Garamszőllős 50 kor., Háji (Turóc) hívek 210, Ethey Gyula dr. Csejte 100, Jeszenszky István Csejte 100, Lányi Gyula dr. Aranyosmarót 100, Noszkay Ödön dr. Érsekújvár 50, Rácek C. Briten 50, Haas József Teschen 500, Farkas Sándor Érsekújvár 1000, Vágkirályfai hívek 1000, Nagycétényi hívek 211, Szenei hívek 100, Moldván Lajos Újszeged 172, Negyedi hívek 20, Nemesoroszi és Tergenye köz­ség 792.40, Dunaujfalusi önk. tűzoltók 165, Ma­gyarbéli hívek 582.80, Palásti hívek 400, Duha- mocsi hívek 100, Nagypakai hívek 230.25. Bafa Zlin 50 korona. N. N. Selmecbánya 7 zsák, Köböl­kút i hívek 1330 kg. búza, 315 kg. rozs, 206 kg. árp 15 szekér szalma, ruhanemüek, 1375 koro­na, Nagyölvedi hívek 968 kg. búza, 284 kg. rozs, 160 kg árpa, 21 zsák. — Ugyancsak a németsző- gyéni tüzkárosultak fölsegélyezésére Kisgyarmat község 750 kg. búzát és 250 korona készpénzt adott össze. Kisgyarmat lakossága ezenkívül a szomszédos Csata község tüzkárosulfjai részére is segítséget juttatott, még pedig 410 kg. búzát, 100 kg. rozsot, 50 kg. nullás lisztet és 1,30 korona készpénzt. - A nemes adományokat az érdekül tüzkárosultak ezúton is hálás magyar szeretettel köszönik. xx Vidám és megható történetek, bájos leírá­sok tárháza az' „Ifjúsági könyvtár". Az első kötet már megjelent. Ára 12 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom