Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-15 / 211. (1838.) szám
1928 szeptember 15, szomhav 7 ^M<^-A^AGtaR‘HTRIjAX> Hogyan pusziit a sárga pestis Görögországban ? Majdnem egész Athén lakossága betegen fekszik — A legkel- lemetlenebb epidémia, amely a spanyol nátha óta Európát veszélyeztette — A tropikus láz és áldozatai Athén, szeptember. Alig egy-két hete még csak, hogy a világsajtót szenzációs athéni tudósítások járták be az ijesztő arányú lázepidemia fellépéséről és rohamos terjedéséről. Amint az első riasztó hírek megérkeztek, egyszerre mindenki tisztában volt azzal, hogy itt valóságos nemzeti katasztrófáról van szó, amelytől nemcsak maga Athén, hanem úgyszólván egész Görögország lakossága szenved. A spanyol járvány óta nem tartotta még betegség ilyen feszült izgalomban az egyébként sok rosszhoz hozzászokott Európát. És egy hét óta vajmi keveset változott a helyzet. Athén még ma is egyetlen nagy kórház, ahol ezerszámra pusztulnak el az emberek. Az egész város olyan benyomást kelt, mintha hirtelen kihalt volna. Az utcákon mindenütt csak üvegfényes szemű, sárgás halavány arcszinü, láztól elcsigázott embereket lehet látni. A villamosok, omnibuszok és vonatok utasai csupa ilyen beesett, sárga arcú emberekből rekrutálődnak, akik félbetegen vonszolják magukat munkahelyükre. A betegséget Keletről hozta be egy utas Kezdetben senki sem akart komolyan tudomást, venni a kellemetlen vendégről, amelyet egy utas hozott be magával Keletről. Szíriában, Arábiában és Egyiptomban ez a betegség egészen közönséges, csak kevéssé van kikutatva. Egy athéni orvos, aki huzamosabb ideig Arábiában működött, állapította meg először az első esetek pontos diagnózisát, de az egészet mintegy gyerekjátéknak tartotta, amely csakhamar meg fog szűnni. Különben is Athén minden nyáron keresztülesik hasonló járványokon, amelyeket a görög ember a veleszületett fatalizmusával olybá vesz, hogy azok kikerülhetetlenek. Valóban úgy is látszott eleinte, hogy csak múló jellegű betegségről van szó, de' aztán a nagy hőség következtében, amely heteken át megszakítás nélkül tartott, szinte máról- holnapra katasztrófái!? méretűvé nőtt. Egy ideig 80—100 ember pusztult el naponta. Erre az egész ország lakosságát alarmirozták. Természetesen mindenekelőtt a betegség okát igyekeztek megállapítani és úgy vélték, hogy az az uj földalatti vasút számára épített alagutban rejlik! Az építés alkalmával több' kloákacsatornát bontottak ki és egyesek szerint ezekből származtak a bacillusok. A kloákákat tehát gyorsan ismét betakarták, de a láz csak nem akart megszűnni, sőt még nagyobb erővel dühöngött és szedte áldozatait. Végül a hivatalos tényezők arra az eredményre jutottak, hogy igy is, úgy is a város rossz kloákahálósata okozta a bajt. Az uj idegen városrészekben, mint pl. Polygono- ban, a város közepén, ahol ezer meg ezer menekült lakik egymás hegyén-hátán végtelenül kicsiny helyre zsúfolva, nincs egyetlen szenny vízlevezető csatorna sem. Itt valóságos tócsákban áll a szennyes viz és leírhatatlan bűzt áraszt maga körül. Nyugateurőpa több híres orvosa, aki itt járt, elájult ennek láttára és a legnagyobb csodálkozásának adott kifejezést, hogy a pestis és kolera is nem ül hasonló orgiát Athénben, mint most a tropikus láz. Az ipari és gazdasági élet teljesen megbénult Az államvasutak igazgatóságának törölnie kellett egy csomó vonatot a menetrendből, mert nem elegendő a személyzet a normális rendes üzem fentartására. A színházak közül is csak egyik-másik tarthat előadásokat, mert a legtöbb színész szintén megbetegedett. Napról-napra több üzletet zárnak be. A kávéházak kivétel nélkül üresek, egy-két ember lézeng bennük. Akinek csak módjában volt, elmenekült Athénből egyik vagy másik vidéki városba. A kevés vonatot valósággal megrohamozzák. De a menekülőkben is ott lappangott a betegség csirája, a lázt tehát magukkal vitték a vidékre. így terjedt egyre rohamosabban a szörnyű járvány. Ma már egyetlen város sincs egész Görögországban, amely ne nyögne a láz korbácsa alatt. Minden kórház mindenütt zsúfolásig törnie van. Nagysietve barakkokat kellett felállítani az újabb betegek számára. A* iskolák, bankok, templomok egy részét kórházaknak rendezték be. Háború esetén sem lehetne több gondot adó pro- pléma a betegek elhelyezésének kérdése. A telefonközpontok majdnem teljesen beszüntették a szolgálatot. Csak az orvosokkal és a hatóságokkal tartják fenn az összeköttetést. A posta csak a legnagyobb nehézségek árán bírja ellátni úgy, ahogy a felhalmozódott mupkát, mivel a személyzet 90 százaléka beteg. A levelek és csomagok óriási halmokban hevernek, nem győzik őket a címzetteknek kézbesíteni. Athénből most privát táviratot kapni a legnagyobb ritkaságok köré tartozik. Napokig, sőt hetekig elválthat rá az idegen. A minisztériumi hivatalok majdnem mind zárva vannak. Nemrég fényképfelvételt készítettek a börzéről. Ha megnézi az ember, azt. hinné, valami nagy kórtermet lát maga előtt egy csomó idegbeteggel ée nyomorékkal. A legtöbb üzletet kénytelenek voltak becsukni, mert a nélkülözhetetlen vezető beteg, vagy pedig a halál áldozata lett. A forgalom a minimumra csökkent. Mindenki, akit még nem támadott meg a láz, valóságos látványosság számba megy, akit érdemes volna kiállításon mutogatni. Röviden szólva: úgy az ipari, mint a gazdasági és társadalmi élet tökéletesen megbénult Athénben. A tropikus láz és áldozatai A város minden házában a lakosoknak több mint a fele betegen fekszik. Athéntől, ahol jelenleg mintegy 350.000 a páciensek száma, — amint már legutóbb is jelentettük, — naponta átlag 30, Pireustól 20 embert ragad el a halál. Alattomosan és valami különös titokzatossággal lép fel és terjed ez a betegség. Eleinle teljesen ártatlan dolognak látszik. Hat-nyolc nap múlva azonban a megfertőzött betegnek egész teste vörös lesz és apró hólyagok lepik el, amelyek annyira viszketnek, hogy a páciens szinte már nem tud hová lenni a kétségbeeséstől. Egyúttal a láz is egészen a 40 fokig emelkedik. Ez a misztikus betegség, amelyet sárga pestisnek is neveznek, különösen a beleket és veséket támadja meg és kivált az idősebbek éa a gyenge- szivüek, szívbajosok számára veszélyes. Egy bizonyos szunyogfajta okozza és terjeszti tovább a betegséget. Most egész Görögország hadat üzent ennek a gyilkos kis állatnak. Külföldi segítség Az epidémia leküzdésére a görög kormány több millió drachmát engedélyezett és utalt ki, ezenkívül maga a népszövetség is aktív részt vesz e betegség elleni küzdelemben. Az amerikai kormány is készségesen felajánlotta segítségét; nemcsak pénzt ad, hanem orvosokat is küld. Főként ez utóbbiakra van már nagy szükség, mert gyakran megesik, hogy az athéni orvosok alig elhatnak három órát naponta és csak annyi szabad idejük van még, hogy nagysietve egy-két falatot ehetnek az étkezések idején. Csoda, hogy még egyáltalán bírják ezeket a hihetetlenül nagy fáradalmakat! Athén, a szép görög főváros a fekete gyász, a halál városa most. A vidám mosoly az arcára fagyott. Soha nem volt még itt annyi temetés, mint az utóbbi hetekben. És amikor a rettenetes hőség után este kinyílnak az egész nap csukva tartott ablakok, az utcák visszhangzanak a betegek panaszos nyögéseitől és jajgatásaitól. Boldog, aki ilyen szenvedés árán is diadalmasan tud megbirkózni a halállal. Röviden vázolva ez a helyzet ma és ilyen lefolyású a lázepidemia Görögországban. A kép sötét, de minden vigasztalansága dacára is reményekkel biztató. A betegség kulminált és las san mind nagyobb javulást lehet észlelni. Remél jiik, hogy nemsokára már csak kedvező, örvende tes hírek érkeznek a kékvizü Égei-tenger pait jairól. Erdélyben és Magyarországon keresik Stinnes Ifiig© megszökött ügynökeit Seriin. saciptemlber 14. A Stiames Hugó nevével a'iegyoeitt hHÖidtollcsöuipatniaima bűnügyéiben tegnap a rendiőrséig újabb OletiaihtiózitaitáBit taganiatositott, A vdizsgáillóbiró HelHairtóztaít'áBi végzése alapján Birsek Leó osztrák honosságú kereskedő került a törvényszék fogházába. A kereskedőt, -aki'csak pán- háttal eaeiliőiht fogilalllta el ez -osztrák-nemeit utazási iroda igaizgatióli állását, Taiulbieirusitiraisaei kukásán fogták eil a detektívek, -akik ifiistéinlt aiz ügyészség fogházába sízáiMioit- ták,. ahioirmiam uiömeokána vizsgálóbíró éllé v-ezetltiék. Minit hiioílilk, Hiusdh Leó egyike v-oillt •Síiimmies Hugó liintiiim üzleti (barátaima-lc és -mint iflyenniek r-és-ze van a fedikiöilosönkötvcmyielkíkel f-oílytatatit üzelm-ckban. A rendőrség mér régebben gyanúba veílie, de csak most mert fellepni ellene, amikor a Bécsijén elfogott Gross Béla vallomásából pozitív bizonyítékokat szerzett. Gross uigyamiiB azt áilíliitoitta, hogy a Berliniben meg- itledenedieift -osztrák kereiskiadlő játszoitltia az összekötő szerepet közbe és N-ordmuamm íigazgaltó között s hogy Hránsdh több ízben Pániéba uitiazoitjt, álból a badii- köTlceömügybein francia éndekiellbjeájvel báirgyial’lt. Becs, szeptember 14. A berMaili rendőrség kért biztosa, akik a Sbilnmes-afférbain Bácísbem foOiytalttak nyomozást, ununácája végeztévé1! .ma visszatér a mé- im-et fővárosba. 'Miután jelentésüket megteszik, va- ilószim-iiOieg ujiból útnak indulnak, hogy a mindnagyobb arányokat öltő panama Magyarország -és Románia felé vezető szálait felgomibolyitsák. A aiendőrbiziboeok vi-zegálóbirői emgedéíltyel végtig- tolfligia'ltak Gross Béla vaíloimását -és a gyanúsított azon állilttáisáínlak, hogy ő az áltállá vásárolt hadi- kölcB-öukötvények sorsáról mit. sem tudatit, volna, nem adnák hitelt. Gross jóhiszeműségét azáltal is miegcálfoOtank tekinitÖk, hogy a Stinnes -k enszemtöl a hadi kői csőn üzlet le-, bonyolításának jutalma és proviziájaképpen tizenkétezer arany márkát kapott. A nagyszabású bűnügy nyioim-oaásta tehát Beir- iiln ,éfe Becs utam most Erdléffiy -és esetleg Magyar- ország teauMeltére tolódik át. KüíJlöüösen az -erdiéiyű hutaitástól várnak nagyobb -eredményit, ómért az eddigi bizonyítékok szeirint ott böríü-llbeM másfélmillió aranymárka névértékű hadiköl- csönkötvényt vásároltak össze Stanimes Hügo ügynökiéi. Képtáviró és rádió segítségével körözik Nordmmmn igazgató gyiik&sáí Bremen, szeptember 14. Mint röviden jel ént ettük, pár nappal ezelőtt Hamburg és Bremen között a gyorsvonatban ismeretlen tettes meggyilkolta Nordmann delmen-hosti gyárigazgatót. Az áldozat holttestét a k-ora hajnali órákban vasutasok találták meg a sin mellett és tulajdonképpen csak ekkor fedezték fel, hogy éjszaka a gyorsvonat egyik első- osztályú fülkéjében v-éres bűntett ment végbe. A holttest fölboncoMsa után helyszíni szemlét tartottak, majd kihallgatták a vasúti kocsi utasait s a vonatszemélyzetet is, de az adatokból és vallomásokból csak elmosódó körvonalú képét tudták rajzolni a gyilkosságnak. A rendőrség abból a íelt-evésből indult ki, hogy a gyárigazgató szundikálhatott, amikor a gyilkos fülkéjébe lépett. Erőteljes, robusztus ember volt az igazgató, aki valószínűleg nem hederitett az idegen férfi fenyegetésére, hanem szembeszállt vele. A jelekből ítélve borzalmas élet-halál- harc folyt le közöttük, melyben végül a támadó bizonyult erősebbnek. A va-suti kocsi lépcsőjén tisztán kivehető volt a dulakodás nyoma, úgyhogy a rendőrség joggal hiszi, hogy a gyilkos kétségbeesett erőfeszítéssel védekező áldozatát a vasúti kocsi lépcsőjéről taszította le és hogy tulajdonképpen a fején és testén tátongó sebek nem fegyvertől erednek, hanem a zuhanás következtében szenvedett sérülések. A legfontosabb vallomást egy hamburgi tanú tette, aki a szomszéd fülkében utazott... Elmondta, hogy felkeltette a figyelmét egy utitársa: simára borotvált arcú, magas, nyúlánk, sötét- szemű és értelmes vonásu férfi, ügy emlékszik, az idegen sportsapkát viselt és szolid eleganciával volt öltözve. Ez -az utitársa nemsokára eltűnt a szeme elől. Midőn a szomszédos fülkében lezajlott gyilkosságról értesült, első gondolata az volt, hogy a tettes csakis a sportsapkás, nyúlánk utitárs lehet. A rendőrség a tanúvallomások általi megadott szemé'íyleirásokból arra következtetett, hogy a gyilkosságot Hopp Emil harmincéves Iindaui lakos követhette el, akit hasonló vasúti rablótámadások és tolvajlások miatt már hónapok óta köröznek. Ez a Hopp az utóbbi időben h-arburgi rokonainál lakott és azok ismételt fölszólitására sem akarta magát rendőrileg bejelenteni. Idönkint, többnyire a hét vég-én, elutazott és visszatérve, rendszerint titokzatos és homályos üzletekről beszélt. Ivét héttel ezelőtt egy ilyen üzleti útról hazatérve, egy brilliánsokkal kirakott platinaórát és több brilliáttsgyürüt mutatott meg rokonainak. Legutolsó kirándulására pénteken indult el és kedden tért vissza. Ruhája piszkos, gyűrött és szakadozott volt. Az a szemólyleirás, melyet a hamburgi tanú úti társáról adott, pontosan ráillett Hopp Emilre. A legsúlyosabb gyanuok ellene, hogy kedden, midőn utolsó üzleti útjáról visszatért, rokonai egy cigarettatárcát láttak nála, mely -leírásuk szerint a meggyilkolt Nordmann igazga'^p tulajdona lehetett. A rendőrség rádió és képtáviró utján körözi a gyilkossággal alaposan gyanúsított fiatalembert. Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek —* Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a.g mmmmmmmmsw Egy gépimkssasszony regénye Löwenstein bankár magán■> titkárnőjének története Az élet néha igazén olyan komédiákat, tragédiákat, sőt nem egyszer tragikomédiákat játszik el, hogy a legtökéletesebb íilmszcenáriumiró is megirigyelhetné. Ha a julius hónapban oly izgalmas körülmények között eltűnt belga bankár, Löwenstein Alfréd, magántitkárnőjének fura toi- ténetét filmen látnáDk leperegni, talán még jó is mulatnánk rajta. így azonban, az életben, meglehetős szomorúan hat, mindenetesre azonban egész filmszerűen. Misa Dorothy Name gép- és gyorsirónő volt egy newyorki cég irodájában. Fizetéséből szerényen élt és bizony alig telt fényűzésre. Egy szép napon, — mintegy négy hónap előtt — egy ismerőse jelent meg annál a cégnél, ahol dolgozott és az elkáprázolt Miss Dorothyval közölte, hogy ra-- gyogó állást tud számára. A világ egyik leggazdagabb embere, Löwenstein Alfréd, a híres belga bankár, Newyorkba érkezett és megbízást adóit neki, mint bizalmas emberének, hogy szerzSdtes- sen számára egy gyors- és gépirónőt, de a leges- legjobbat, aki Newyorkban található. Dorothy Na- me hires volt a maga szakmájában és ezért a választás reá esett, rögtön fel is mondta állásúi, bemutatkozott a bankárnál, akire a megnyerő külsejű fiatal leány kedvező benyomást tett, úgy. hogy rögtön szerződtette magántitkárnőjének. Ettől az időtől kezdve egyetlen szédület, káp- rázat a szerény életkörülményekhez szokott Dorothy kisasszony élete. Expresszvonatok elsőosz- tályu Pull-mann-kocsijaiban, hálókocsikban és é!- kezővagonokban száguldozza be főnökével Amerikát, majd egy szép nap Löwenstein. azon az ellentmondást nem tűrő hangon, mely őt jellemezte, azt mondta neki: Ön velem jön Európába! Dorothy csomagolt és már indul is a luxusgőzös el- sőosztályu lakosztályában, résztvesz a hajó pazar nagyvilági életében és a megfeszített munka mai- lett, melyet főnökének oldalán végeznie kei1, rész jut neki a legelegánsabb élet szórakozásaiból is. Miss Dorothy nemsokára nélkülözhetetlenné válik Löwenstein számára. Állandóan mellette keli lennie, mert hiszen a pénzfejedelem vasúton, hajón, repülőgépen is dolgozik és Miss Dorothy jegyez, sürgönyöket továbbit, kopog az Írógépen. Löwenstein még pazarul berendezett yachtjára is magával viszi titkárnőjét, mert pihenőideje alatt is dolgozik. Dorothy bámuló szeme előtt azonban feltárulnak Európa legnagyobb városainak csodái, az életnek mindaz a sok fényűzése és szépsége, amelyet eddig nélkülözött. Elkíséri a titkárnő Párisba is a bankárt, ahol ket- ten ülnek a nagy opera egyik páholyában, —■ Lc- wenstein int a szemével és Dorothy, ott a páholyban, sürgős rádiógrammot jegyez, melyet főnöke pompás autóján maga visz a postára. Opera és színház után vacsorák Páris legelőkelőbb éltet- meiben és mulatóiban, ahová közönséges földi halandó be sem teheti a lábát. Dorothy vidáman táncol, élvezi az életet, de megmarad bámulatos, pompás munkaerőnek. A legvérmesebb fantázia sem színezhette volna ki Miss Dorothy jövőjét, mint aminőbe Löwenstein oldalán belecsöppent. És jön a végzetes repülés, Löwenstein elpusztul, a magántilkárnő pedig egyetlen pillanat alatt visszavetkőzik az elegáns nagyvilági hölgyből azzá a szegény kis gépirókisasszonnyá, aki azelőtt volt. A bankár családja kiadja fizetését, harmadosztályú vasúti és hajójegyet ad neki Newyorkba és Miss Dorothy, aki két hónapig az elképzelhetően legpazarabb életet élte, ma állást keres Newyorkban. Nemsokára megint ott fog gépelni szürkén és kopottan valamelyik cég irodájában és ennek az elmúlt pár hétnek színes forgatagára úgy fog visszagondolni, mint egy valószínűtlen álomra. — A néinetszőgycni tüzkárosultak feisegitcsér a szőgyéni plébániára a következő adományok folytak be: Spuller Gyula Garamszőllős 50 kor., Háji (Turóc) hívek 210, Ethey Gyula dr. Csejte 100, Jeszenszky István Csejte 100, Lányi Gyula dr. Aranyosmarót 100, Noszkay Ödön dr. Érsekújvár 50, Rácek C. Briten 50, Haas József Teschen 500, Farkas Sándor Érsekújvár 1000, Vágkirályfai hívek 1000, Nagycétényi hívek 211, Szenei hívek 100, Moldván Lajos Újszeged 172, Negyedi hívek 20, Nemesoroszi és Tergenye község 792.40, Dunaujfalusi önk. tűzoltók 165, Magyarbéli hívek 582.80, Palásti hívek 400, Duha- mocsi hívek 100, Nagypakai hívek 230.25. Bafa Zlin 50 korona. N. N. Selmecbánya 7 zsák, Köbölkút i hívek 1330 kg. búza, 315 kg. rozs, 206 kg. árp 15 szekér szalma, ruhanemüek, 1375 korona, Nagyölvedi hívek 968 kg. búza, 284 kg. rozs, 160 kg árpa, 21 zsák. — Ugyancsak a németsző- gyéni tüzkárosultak fölsegélyezésére Kisgyarmat község 750 kg. búzát és 250 korona készpénzt adott össze. Kisgyarmat lakossága ezenkívül a szomszédos Csata község tüzkárosulfjai részére is segítséget juttatott, még pedig 410 kg. búzát, 100 kg. rozsot, 50 kg. nullás lisztet és 1,30 korona készpénzt. - A nemes adományokat az érdekül tüzkárosultak ezúton is hálás magyar szeretettel köszönik. xx Vidám és megható történetek, bájos leírások tárháza az' „Ifjúsági könyvtár". Az első kötet már megjelent. Ára 12 korona.
