Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-14 / 210. (1837.) szám

Mai siSmunk 12 oldal évf.210.(1837)szám « Péntek ■ 1928s/eptember 14 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A SzlovetlSzkÓi és rUSZUlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága íU Panstó iilice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: 12* IL emelet* TeIefon * ' ^ évente 450 félévre 226 neqvedévre 114 Fősxertesxtő: pOlllUCainapilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te* havonta 38 Ki. ESyea szám ára 1-20 Ki DZWÚOm LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha A saitzi borzalmas vasúti katasztrófa a képviselőház előtt Najman miniszter a katasztrófa lefolyásáról és előzményeiről — M ellenzéki szónokok nem tartják megnyugtatóknak a vasutiiyi miniszter felvilágosításait Prágia, szeptember 13. A kéipviselőíház mai ülésének napirend jé®. a borzalmas saitezi vasutszerencsétleinség vitája szerepelt, amelyet Najman vas útügyi miniszter beszéde előzött meg. A. katasztrófa-vita igen alkalmas pilla­natban jött a házelnökségnek, mert máskü­lönben a ház nem tudott volna mit tárgyalni, miután a szociális biztosítás reformjával még ma sem készült el a Szociálpolitikai bi­zottság. A házéin öksóg e késedelem miatt meg­változtatta az enedeti munkaprogramot és elhatározta, hogy pénteken és szombaton nem Ülésezik <* ház, hanem legközelebbi Ülését hétfőn délután három órakor tartja s a *zo- cidlbiztositdsi novella kedden kerül & plénum elé. A iiizeln&k megemlékezése a szerencsétlenségről A mai ülést Malypetr elnök féltizenkettö- kor nyitotta meg s a képiviselők állva hall­gatták meg beszédét, amelyben, a saitzi vas- utiszerencsétlenség áldozatairól emlékezett meg. Az elnök többek között ezeket mon­dotta: — Mielőtt a tárgyalást megkezdenek, kérem a képviselő urakat, hogy velem együtt adják meg a végtiszteséget azoknak, akik tragikusan elhunytak Saitz állomásán a hét­fői vasúti szerencsétlenségnél. Borzalmas halállal pusztult el sok emberélet s a ka­tasztrófa a messze távolban is szomorú ár­nyékot vetett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a jövőben úgy az állam, mint a társa­dalom megtesz mindent, hogy az ilyen saj­nálatos katasztrófa megneismétlődih'essék, sőt ellenkezőleg, minden erejével arra fog töre­kedni, hogy elejét vegye hasonló szeren­csétlenségek minden lehetőségének. A hét­fői szerencsétlenség áldozatai iránt érzett tisztelet késztetett engem erre a felszólalás­ra, amelyet az önök beleegyezésével a mai ülés jegyzőkönyvébe is beveszünk. ftosche utódja Scihneider Rudolf képviselő, arnaulti üvegíéstő, aki Rosohe Alfréd dr. volt német nemzeti párti képviselő mandátumáról va­ló lemondása folytán, került a parlamentbe, ezután a fogadalmat tette le. A mai ülésen kiosztották az építkezési mozgalomról szóló törvény kiegészítő kor­mányjavaslatát. E szerint adókedvezményben részesülnek azok az építkezések is, amelyeket ez év szeptem­ber elseje elölt kezdtek meg s ezek befe­jezésének határidejét meghosszabbítják 1929 év végéig. Az elnök ezután átadta a szót Najman vasutügyi miniszternek. A wasufőgyi miniszter nyilatkozik a saitzi katasztrófáról A miniszter beszéde elején mély sajnála­tát fejezte ki a szerencsétlenség fölött, amely számos emberéletet követelt áldozatul. A sajtó híreinek kiegészítéseképpen még hiva­talosan ismerteti az eset előzményeit. A 16. sz. gyorsvonatnak, amely hétfőn délután két órakor összeütközött a saitzi állomás mellett a 681. sz. teher vonattal, a rendeltetése napon­ta közvetíteni az összeköttetést Budapesttel s azonkívül magával visz még Bécs felé is kocsikat Ez a gyorsvonat egyike a leggyor­sabb vonatoknak a köztársaságban, aránylag igen kevés megállóval. A vonatot egy olyan mozdony vitte, amelynek teljesítőképessége 100 kilométeres óránkinti sebesség. A sze­mélyzet egész szabályosan teljesítette a vo­naton a szolgálatát, amely csak 16 percet ké­sett. Meg kell állapítanom — mondotta a mi­niszter —, hogy ez a késés nem volt tulnagy, mert ezen a vonalon, különösen Brünn és Prága között most állandó késések vannak az ott folyó állandó javítások miatt. A gyorsvonat átlag nyolcvankilométeres se­bességgel halad, de sok helyütt a pálya javí­tása miatt csak 20 km.-es sebességgel halad­hat. A vasutigazgatóság sietteti ezeket a ja­vítási munkálatokat és nem takarékoskodik a pénzzel. A miniszter ezután részletesen ismerteti a helyzetet a saitzi állomáson, ahol a váltóőr felügyeletére külön még egy ellenőr is szolgálatban van, akinek egyéb dolga nincsen, mint a váltóőrnek a mun­káját ellenőrizni. A brünni vasutigazgatóság külön rendeletben figyelmeztette az alkalmazottakat, hogy lelki­ismeretesen teljesítsék kötelességüket A miniszter nem akar még senkit sem mulasz­tással vádolni, mest be akarja várni a bírói vizsgálat eredményét. Tény az, hogy úgy‘a váltóőr, mint az ellenőr szabályszerűen lép­tek szolgálatba és a gyorsvonat részére nem a rendes vá­gányra állították be a váltót, hanem egy csonka vágányra. Az ellenőr mindamel­lett jelentette a szolgálatotos tisztviselő­nek, hogy a váltó a gyorsvonat részére szabályszerűen van beállítva. A két vasúti alkalmazott már hosszabb ideje, 1912 óta van a vasút szolgálatában, gazdasági viszonyai nem kedvezőtlenek, mivel havi fize­tésűk minden levonás mellett 1100 korona s azonkívül még külön illetéket is kapnak, úgy­hogy fizetésük még ezzel is emelkedik. A vo­natösszeütközés következményei borzasztóak voltak. A miniszter véleménye szerint a sze­rencsétlenség nem következett volna be, ha a vágányon nem állott volna a tehervonat. A halottak száma 22. Ez igen magas szám, amit csak azzal lehet megmagya­rázni, hogy a gyorsvonat nagy sebesség­gel haladt s igy az összeütközés rendkí­vül intenzív volt. A sebesültek száma is nagy, a súlyos sebesülteké 29. Remél­hető az eddigi jelentések alapján, hogy a sebesültek közül több haláleset már nem lesz. A halottak között van öt vasúti alkalmazott, akik szolgálatban voltak és a legtöbb kül­földi utas, ami azzal magyarázható, hogy ez a gyors nemzetközi, amelyen rendszerint és nagyobbrészt külföldiek utaznak. A szeren­csétlenség után azonnal hozzáfogtak a men­tési munkálatokhoz és a miniszter megcáfolja a külföldi sajtó­nak azon híradásait, mintha a mentés ké­sett volna, valamint az is, hogy a sebe­sült utasokat és a halottakat meglopták volna. Köszönetét fejezi ki úgy a vasúti, mint a mai gánorvosoknak önfeláldozó munkájukért. Be­jelenti, hogy a vasutigazgiatás nemcsak ezt az esetet fogja szigorúan megvizsgálni, hanem levonja a következtetéseket és a jövőre nézve még nagyobb óvintézkedéseket fog tenni. A szerencsétlenségeket azonban még a legmo­dernebb technikai berendezés mellett sem lehet teljes biztossággal kizárni, mert hiszen a vasúti alkalmazottak is csak emberek gyen­geségekkel és hibákkal s vasúti szerencsét­lenségek történnek olyan országokban is, ahol a technikai berendezkedés úgyszólván a legtökéletesebb. A közvélemény olyan kö­vetelésekkel áll a vasútüzemek elé, amelyek nemcsak milliókat, hanem milliárdokat is fölemésztenének. A világ egyetlen vállalata sem tudna néhány esztendő alatt ilyen össze­geket invesztálni. Végül kijelentette még a miniszter, hogy a vasúti üzemek nem hanya­golnak el semmiféle lehetőséget arra vonat­kozólag, hogy a vasúti vonalakon a közbiz­tonságot emeljék és biztosíthatja a közvéle­ményt arról is, hogy a forgalmat a legna­gyobb komolysággal és kötelességtudással bonyolítják. A miniszter beszédét főleg kormánypárti képviselők hallgatták végig s csak néhány, gyenge kommunista közbeszólás hangzott eh Egy kópuissió. mint sienttanu Marciha cseh agrárius képviselő, mint a szerencsétlenség egyik szemtanúja szólalt fel. Kijelenti, hogy ehhez hasonló borzalmas és ennyi emberáldozatot követelő szerencsét­lenséget még nem látott. A katasztrófát leírni lehetetlen. Épp azért, mert szemtanúja volt a katasztrófának, azt szeretné, ha a katasztrófá­ról megindított vitában nem használnának agitációs jelszavakat. A helyzet az, hogy hibás Bartosics váltóőr és Fibioh ellenőr, akik ma­guk is beismerték bűnösségüket. A saitzi ál­lomáson huszonnégy óra leforgásán belül hatvan vonat megy át. A szónok megállapít­ja, hogy a saitzi állomáson nagyon egészség­telenek a viszonyok. A vasúti személyzet közt állandó a vita és a veszekedés afölött, A prágai nuncius Budapestre utazik az egyházpolitikai tárgyalások megkezdésére Prága, szeptember 13. Mint egészen megbízható forrásból értesülünk és a csehszlovákiai sajtóban elsőnek jelenthetjük, a prágai nuncius, Monsignore Ciriacci, a legközelebbi napokban Budapestre utazik, hogy Serédi Justiniánus dr.-ral, Magyarország biboros-hercegprimá- sával megkezdje a tárgyalásokat a csehszlovák-magyar határmentén elhúzódó egyházmegyék határvonalainak rendezése céljából. Ha Mon­signore Ciriacci akadályozva volna, helyette Monsignore Ritter utazik Budapestre, tekintettel azonban a kérdés fontosságára, a legnagyobb valószinüség szerint maga a nuncius vesz részt a tárgyaláson. Intézményesen biztosítjuk a magyar kulturmunka egységét A magyarság vezetfi tényezőinek pozsonyi kultúrpolitikai értekezlete Pozsony, szeptember 13. Szerdán délelőtt a pozsonyi Carlton-szá 1 lóban kultúrpolitikai értekezlet volt, ame­lyen a következők vettek részt: a magyar nemzeti párt részéről Törköly József dr. sze­nátor, a párt országos elnöke é? Egyed Aladár kulturreierens, az országos keresztény- szocialista párt részéről Szüllő Géza dr. pártelnök, Grosschmid Géza dr. szenátor, Bökni Rudolf főtitkár és Alapy Gyula dr. pártvezetőségi tag, a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája részéről Flachbarth Ernő dr. igazgató és Sziklay Ferenc dr. kultur- referens, továbbá Jankovics Marcell dr. Az értekezleten behatóan megbeszélték a ma­gyarság jelenlegi kulturális helyzetével összefüggő összes kérdéseket és konstatálva a nézetek teljes egybehangzását, megállapodtak azokban a módokban, amelyek segítségé­vel a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság kultúrpolitikájának egységes megszervezé­sét, harmonikus működését és közös irányítását intézményesen biztosítani lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom