Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-13 / 209. (1836.) szám

1928 szeptember 13, csütörtök. ^I^GAlMAtí^^ÖWStŰ® 5 Ami szabad Hodzsának, nem szabad SzfiMnek! — A cseh félhivatalos a kassai diákkongresszusról — iofliir Sándor dr. eltávozott SxiovensikúkőS Prága, szeptember 12. A szlovenszkói magyarság kisebbségi küzdő froinftjának ismét nagy vesztesége van: elköltözött Szilovensdkóbél Botbár Sán­dor dr. besztercebányai üigyvéd, .az egykori (kassai vezető állam ügy ész, nébai nagy Petrogalli Oszkárunk közeli rokona és volt ügyvéd társa. Az államfordulat után, amikor az uj re­zsim elbocsátotta ügyészi állásából, (haza­költözött szülővárosába, Besztercebányára s itt betársult Petrrogalii Oszkár dr. ügyvédi irodájába. Azóta — mint a szlovenszkói ma­gyar ügyvédi kar egyik legértékesebb tagja — főleg politikai bűn pejekben fejtett ki ha­talmas ügyvédi tevékenységet. Alig volt a besztercebányai törvényszék elölt olyan, po­litikai bűn per, amelyben a magyar, illetőleg az őslakos vádlott védelmét ne Botbár Sán­dor dr. látta volna el, még pedig nagyon sok esetben — lia a vádlott vagyontalan volt — minden honorárium nélkül. Az ügyvédi gya­korlat mellett élénken rés,átvett elejétől kezdve Besztercebánya őslakos közéletében és a magyar kisebbség országos politikai életében is. Amióta Petrogalli Oszkár le­hunyta örökre szemeit, Bothár Sándort te­kintették a besztercebányai magyarok, sőt a szlovákok nagyrésze is, hivatott vezérüknek. Egyik vezetője volt az országos keresztény- szocialista párt besztercebányai helyi szer­vezetének és vezető szerepet töltött be Besztercebánya képviselőtesihletének életé­ben is. Tagja volt a keresztényszocialista párt országos végrehajt óbizottságának és a legutóbbi parlamenti választásokon szená­tusi listavezetője volt a pártnak a zólyomi választókerületben. A magyarság pártjainak bizalma Petrogalli Oszkár halála után élére állította őt annak az országos mozgalomnak, •amely méltó emléket állit Pétrbgallinak, a legnagyobb szlovenszkói magyarnak sírja fölé. A közel tízesztendős szakadatlan munka közben Bothár Sándornak mindig a köz­célok lebegtek szemei előtt s alig jutott ide­je .arra, hogy a saját maga és családja jövő­jével is törődjön. Végül is.azonban eszébe kellett, jutni ok a lege úrbéribb kötelességek­nek is és súlyos exiszfenoiális okokból, hosszas töprengések után 'él kellett határoz­nia azt, hogy visszatér a bírói szolgálathoz, amelyben, az államfordulat előtt már közel másfél évtizedig működött. Hétfőn, szeptem­ber 11-én fájó szívvel vett búcsút rajongásig szeretett szülővárosától s ma már Budupes­ten a magyar királyi polgári törvényszéken mint tanácselnök kezdte meg újból — kilenc és fél esztendővel ezelőtt kényszerűségből megszakított — igazságügyi szolgálatát. Amiilyen nagy nyeresége a magyar igaz­ságszolgáltatásnak Bothár Sándor dr. újbóli munkába lépése, épp oly nagy és érzékeny vesztesége Besztercebánya és egész Szloven- szkó magyarsága számára az ő eltávozása. . Amikor búcsúzik tőle e néhány sorral a Prágai Magyar Hírlap, kétszeresen is vesz­teséget érzünk távozásában: elveszítjük egyik értékes munkatársunkat, akinek ko­moly, mély jogi tudással' és lelkes nemzet- szeretettel megírt vezércikkei egy-két éven át legelső értékeink közé tartoztak, — s el­távozik szlovenszkói táborunkból az, aki leghivatottabb őrzője volt annak a nagy szellemi és erkölcsi hagyatéknak, amelyet a Prágai MagvaT Hírlap dicső emlékű, nagy főszerkesztője, Petrogalli Oszkár hagyott reánk és minden kisebbségi magyarra. # A Budapestre költözött Bothár Sándor dr. közvetlenül elutazása előtt következő hu csunyilntk ozatának k özzét ételére kérte föl lapunkat: E hó Il ikén végképp elhagyom Szlo­véné zk ót 8 Budapestre költözöm, ahol visszalépek a bírói szolgálatba. Nem taga­dom, bizonyos fájó érzet vesz erőt rajtam, j amidőn szükebb pátriámtól s itt maradt! sok jéb aratom tél elválok. Ezúton mondok | búcsút régi kedves ismerőseimnek s bará- j taimnaik s különösen azoknak, akikkel vállvetve együtt harcoltunk a kisebbségi j jogok frontján. Higyjék el, nem vagyok j szökevénye ennek a frontnak, készséggel j állnám tovább is a harcot, az exisztenciá- lig körülmények kényszerítenek a távo­zásra. Kérem, tartsanak meg szives emlé­kezetükben. ' Besztercebánya, 1028 szent. 10. Bothár Sándor dr. ix ix Vidám és megható történetein bájos leirá- upk tárháza az „Ifjúsági könyvtár". Az első kötet már megjelent. Ára 12 korona. Prága, szeptember 11. A félhivatalos Csesko'slovenská Republika foglalkozik a kassai magyar diákkongresszussal, amely szerinte teljesen „politikai" jellegű volt s ■ezzel kapcsolatosan a félhivatalos lap támadja Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőt, az orszá­gos kér es zf ó n y s z óéiul i sta párt elnökét, mert szerinte Szüllő a kongresszusi banketten, ahelyett, hogy a magyar fia­talságot a kötelességeire figyelmeztette és munkára, tanulásra serkentette vol­na, nagy politikai beszédet mondott, amelyben fölhívta a magyar diákokat arra, hogy ne feledkezzenek meg „politikai" felelősségükről. „Igaz — írja tovább a Cseskoslovenská Repü­ld ifca —, ugyanakkor azt is mondotta, hogy állampolgársági kötelességüket is teljesítsék, de hát ez csak természetes kötelessége a magyar fiatalságnak is. Ezt nem kellett volna Sziillönek mon­dania, mert ezzel csak azt mutatta, hogy a magyar fiatalságba olyan szellemet nevelnek, mely ezzel a természetes kö­telességgel homlokegyenest ellentétben van." A lap ezután hivatkozik arra, hogy mi­képpen beszélnek a szlovák diáksághoz a szlovák politikusok, akik állandóan munká­ra serkentik őket és fölhívják, hogy magyar kollégáikkal szemben kollegiálisán, türel­mesen viselkedjenek és keressék velük az ■együttmunkálkodásra a kapcsolatot. Prága, szeptember 12. A saitzi állomá­son tegnap reggel óta isméit vonatok halad­nak át, az élet rendes kerékvágásába len­dült, csupán a halottak hallgatnak. A tegnap este kiadott legutolsó hivatalos jelentés sze­rint a halottak száma huszonegyre rúg s a brnnni kórházakból érkezett jelentés szerint csupán egy súlyos sebesült állapota ad aggodalomra okot. Azokat az áldozatokat, A félhivatalos Cseskoslovemeká Repu­blika természetesen célzatosan és rossz aka­rat uan elferdíti a tényeket s mint rendesen, most is, minden szóban, amit egy magyar törvényhozó kiejt, „állam-ellenes" tenden­ciát lát. Minden rosszakaratú szócsavarás dacá­ra egyenesen nevetséges az az erősza­kolt beállítás, mintha a magyarság ve­zéreinek nem volna a legtermészete­sebb joguk és kötelességük az, hogy a magyar ifjúságot állampolgári köteles­ségeik mellett nemzeti kötelességeikre is figyelmeztessék. Ugyanaz nap, amikor Szüllő Géza Kassán a magyar ifjúsághoz beszélt,' Hodza Milán is- kolaügyá miniszter Besztercebányán a szlo­vák diákszövetség kongresszusán mondott beszédet és ugyancsak figyelmeztette a szlo- ! vák diákságot, hogy „az elődökre való hivait- kozáis és az irántuk való szeretet és megem­lékezés nélkül nem tarthatná meg a szlovák nemzet azt, amit neki a forradalom adott". A két politikus beszédéinek gondolata tehát ugyanaz; a magyar politikus a magyar nem­zeti kötelességekre figyelmeztette a magyar ifjúságot, a szlovák politikus viszont saját nemzetének kötelességeire intette a szlovák ifjúságot. Ha demokratikus köztársaságban élünk, ■akkor: ami szabad a szlovák Bodzának, ugyanaz szabad a magyar Szül lőnek! akik a katasztrófa színhelyén vagy pillana­tában szenvedtek ki, ezüstösre festett kopor­sókban, szám szer int tizenkilencben, már el­szállították. Tegnap délután csak tizenegy áldozat­nak a nevét és kilétét sikerült megállapíta­ná, akiknek névsorát tegnapi számunkban közöltük. Az esti órákban további nyolc áldozatot agnoszkáltak. Ezeknek névsora a következő: A saitzi vasúti katasztrófa. Az egymásra futott gépek és a kisiklotí szerkocsi. APrága~hudapestí mkkos’ Is haiuszttőía éri© volna, ha nem ütközik össze a tehetvonaiial A gyorsvonat meg nem engedett sebességgel haladt át a váltó• kon — A huszonegy halott közül csak tizennyolcat agnoszkáltak Vigyázzunk arra, hogy minden darabon rajta legyen a világhírű SCHROLL­gyártmányok védjegye! Röhrich József német államvasuti tiszt­viselő Berlin, Lipsky Rozália magánzó, Diouhá Lucka, Heidrich József üvegköszö- rüs Honsberg, Klemmer Rajmund és Klem­mé r Rudolf Karlov, Zömig Albert hivatal­nok és Zömig Albertnié Breslau, Kőrber Mária varrónő Sezemice. Csupán négy áldozatnak, egy férfinak és három nőnek nem sikerült még a személyazonosságát megállapítani. Á katajsztrófa okáról a Lidové Novinyben egy vasutügyi szakember nyilatkozik. Töb­bek között a következőket mondja: „A kata­sztrófa akkor is bekövetkezik, ha a teher­vonat nem vesztegelt volna a négyes számú vágányéin. A gyorsvonat hatvan kilométeres se­bességgel haladt át a váltókon, olyan sebesség ez, amelyet egyetlen váltó sem bir el. Előírás szerint csak negyven kilométeres sebességgel szabad; a váltókon keresztül­haladni, de legtöbbnyíre még a megenge­dett sebességet is leredukálják. Ha az állo­máson nem vesztegelt volna a tehervonat, a gyorsvonat mozdonyának és első ko­csijainak néhány méterrel odébb ki kellett volna siklania. Abból a körülményből, hogy a gyorsvonat már siklani kezdett, mielőtt még összeütkö­zött volna a teher vonattal, arra lehet követ­keztetni, hogy a gyorsvonat mozdonya bele­esett a pályatest köves mélyülésébe. A ki­siklás után pedig még bekövetkezett az öez- szeütközés is a tehervonatta!. Ha a gyors­vonat előbb nem siklott volna ki az összeüt­közés előtt, akkor az egész tehervonati ko­csisort néhány méterrel tovább sodorta vol­na az összeütközés pillanatában s a kocsik megrázkódtatása nem lett volna oly súlyos. A szakemberek meg vannak győződve arról is, hogy a katasztrófa nem történhetett volna meg, ha a villamos biztonsági készülék működött volna, amely lehetetlenné teszi, hogy egy váltót másképp állítsanak be, mint ahogy azt a vil­lamos útirány mutató élőárja. Jugoszlávia elismeri Zogu királyságát Belgrád, szeptember 12. A kormányhoz közel álló Politika közli, hogy Milxajlovics tiranai jugoszláv követ, aki az albán király­választás idejére hazatért Jugoszláviába, leg­közelebb visszatér állomáshelyére, ami azt jelenti, hogy Jugoszlávia elismeri I. Zogu királyságát. Tií^n0, szeptember 12. I. Zogu tegnap fogadta a katolikus papság hódolatát. Elő­ször Monsignore de la Piette apostoli legá­tus tett nála tisztelgő látogatást, aki szeren- cse kíván a tát fejezte ki a királynak trónralé- pése alkalmából. Azután Monsignore Kiét skutarii érsek vezetésével a püspöki kar tisztelgett. I. Zogu meleg szavakban emelte ki a katolikus klérusnak hazafias és kultu­rális érdemeit. A üépes Hét előfizetési dija Praha II., Panská 12. sz. III, emelet címre küldendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom