Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-13 / 209. (1836.) szám

Maf stómunif ^ _ ® €$ÍlftÖrt^k 1928 szeptember 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi CS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice negyedévre76, havonta 26Kő;külföldre: nnlítikni nnnilnnin 12* II# eme,et* Te,efon : 30311 ~ Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: poilllKOl napilapja Felelős szerkesztőt hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 K£. Egyes szám ára 1 *20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ai eperlesi választások eredménye Irta: ?LE!SCHNANN GYULA ár. Egész Kefe ts/jlioveniszkó IMaoiseáigia és bizonyára la íhlíivaitialoB ücöröik is mag}7 érdiekiődiéBS-eil várták a<z epenjeeii községi választás erieidiményét. ÉritíbeHiő is tea! Hiieeiéta altig ikét jbönajp váliajszít eíl bsnntünlkieit az országos válaazitáisölkitiól, aon-etyielkeit irmmdiem vaí'ószi- imüjöág saeirwt njaveunher 25-án 'tártának. .meg az •egész köztársaság leiriütebém. & az epieirijieisi váfliajsz- ibásbőll, — ba Bem iia országosain, de Kedieltezllcxvm- szkóra mindlen. biaominyal — lelhet bizonyos követ- kertbetéfeehet levonni a pártok leriőváiszonyaiiira. vo­natkozólag. Az eperjesi választásokat 0 községi képviselő- tesliiiliet feloszlatása és néhány ' hónapos feonmáiny- ibiztoei neastni •előzte mieg. A anlbsiteinii váilaiszíáieoik- mál pedig 13 párt ménbe össze az erejét s minden párt hetek óba a legerősebb propagandát fieyiböbte ka. Részben, metrt mindegyik toeifoilíyásira törekszik a várospolitikái életben, résziben pediig, ment vala­mennyi tudatában volt annak, hogy 'most, a tairto- mányi váJteusztások eláeStájén az egész köeivéCie- méray küjvánc&iiain figyel eme a választási mérkő­zésre. Azít imindenM fiúdba Eperjesem, bőgj7 a keresz- tiényszoeisliiSba pártinak széip klilliáltáöali vannak e egyes pántok választási agilláioiőja éppen ezért k-on- oembnikiuBajn a ke resadiényszocíiajista . párt eliten iirá- nyutt, Ihogy ezt vafaimnlképp leszorít teák a veaetbő- helyröl. Hi'ábaivalŐ voffit mnndietn erőfeszités! A keresz- fcényszociiaMfiiba pánt a tavalyi őszi választásokhoz viszonyítva szépem megerősödive kenuit kti a vasár­napi '©rőmérkiőzésiböl. Amiig tavaly 2003 szavazat- ital 10 mandátumhioz juibott, most 2378 saaivezaittail 11 mandátumát. kapott, Eperjes vezető pártija ma­radt s az öeziszJa vázáitok miaíjdmem .egyhairmaida őtraá esett. Érdemes mieigiemlMiteni ezzel szemlben, hogy a Hl'imfca-párt, oimieilytik Sárosban a közielmuiMlbam még olyan erős voíllt, mindössze 629 szavazatot kaipoltt, miig a kommunista párt a tavalyi 1690 helyeit most csupán 1276 szavazatot Ibiiirt öissaeíbozni. Visszaesett mémilieg a városi pánt is, a zsidó- pár icJk pedig csak éppen, 'hogy mieg tudták tartani eddigi pozieiófjnkait. A viszonyokkal nem ismerős embereik ellőtt felvetődhetik a kérdés, ihogy mák a mélyebb okiaii Barnák, hogy a keresrtiékyszocaaliisba pánit Eperjesien, az egykori híres eárotsi cenbmmban, a nehéz viszo­nyok dacára is, vezebőissenepet visz. Nem nagy tá­lak és ‘ezért, lehet róla beszállni. Az egyik ok albban van, hogy a keresztény- ezcciallista párt politikád iaámya ma mindenütt ro­konszenves erős eUlenzékfi volta imitált. Die a illeg­sz iimp atlkuöabb tálán mégis Keletszlovemszkőm és pedig niemrastak a magyarok, hanem a szlovákok között is. Ilit értik mieg talán, a legjobban — amit 0 párt. országos elnöke, SzüilflŐ Géza dir. is álffiam- dcon hangoztat, — hogy „mi nem magyar vagy szlovák, hanem ezlovenszkői poliitlikáit cdináíliuink." Náikmk Keleten nem volt és ma sincsen semmi­nemű ellentét a. magyar és szlovák nép között. Az állaimifarduiláít ültén próbálták eot mesterségesen előiidézni. Ma azonban, tíz év után, sokkal jobbam érzi a két nép a® legymásuaiut'ailfieágiot, mimlt bármi­kor azelőtt. És ha ma a történelmi országokban a cseh és német állajmiíéiriSiaik állandó;an a cseh 'és némieit mép egymásramtállfeágiáről beszéUlnek, alkJkor mi .is leg- lail'álbb annyi joggal hiirdléthetjüik a szlovák és ma­gyar nép egymásrautaltságát. S hogy eaunek az utóbbi gondolatnak sok mieg értője van Szlavem- szkőn, sfit m'ár az egyszerűbb nép köréiben is, ezt igazolja a keresztányezociia lista pánt állairudió tér­hódítása, amely párt programijának a szlovák-ima-' gyár egymásra utaltság 'egyik sarkalatos ítébelie, A második ok, hogy a kenesztiényszodiiáliista párt ma Kelíeitezlovenszkón annyira népszerű, ab­bém keresendő, hogy iez a párt volt dltlt egyik leg­nagyobb ellenzője az országos közigazgatás beve­zetésének, ami különösen KeletezlOvenezkóra je­lent nagy csapást. A mi szegény Keileiszloveu- Bzkónhra •- távol esvén az országos klöziigazgatás sz':kheílyélö1, Pozsonytól, — mostoha sors .és szo- irriu.ru jövő vár.' Eatt tudja a nép és hállás nekünk, hogy most 'is annyi odteadáöwi küzdünk ilegalább a veiezett iejjeze nyeléért, a kelelíRzlovenszkói köz­Kedvező kilátások közt indult meg a rajnai terület kiürítésének konferenciája A léiül kívánságokat a joraméi katalssak eMailaüknsk tastlik — Enyhült Briand beszédének kálemelüen ililatisi — Genf, szeptember 12. A népszövetség tegnapi ülésének utolsó szónoka Cushendun lord volt, aki a leszerelési kérdésben fejtette ki az angol álláspontot. Hangsúlyozta, hogy az általános vita során tárgyalt kérdések között egyik sem volt olyan fontos, mint a leszerelési probléma. A birodalmi kancellárnak a leszerelés lassú haladása miatt érzett csalódását teljesen meg tudja érteni. Őmaga is csalódott. Mindazonáltal azon a vé­leményen van, hogy a birodalmi kancellár nem méltatja teljes mértékben a nehézsége­ket. Ha a kancellár a népszövetségi ülés leg­sürgősebb feladatának egy olyan határozat meghozatalát lacja, amely által a leszesr-elés' reménységét meg lehet valósítani, úgy ő ezt a felfogást nem oszthatja, mert a népszövetségi ülésnek egyetlen határo­zata sera segíthetne ehhez a célhoz. A népszövetségi ülés csupán a munkálatok befejezésére vonatkozó kívánságát és a még be nem fejezett munkálatok miatt érzett csa­lódását juttathatja kifejezésre. A nyolcadik feleset értelme Cushendun lord ezután mégegyszer rá­mutatott a népszövetségi paktumnak a lesze­relésre vonatkozó nyolcadik fejezetére, mely a fegyverkezések korlátozását a nemzeti biz­tonsággal és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével hozza kapcsolatba. Ennek kö­vetkeztében „ minden állam maga állapítja meg azt a mértéket, amelyet szükségesnek tart és éppen ebben rejlik a nehézség. Az egyes államok közötti megegyezéssel a kérdést még egyáltalán, nem oldanák meg. A leszerelési munkának előkészítése éppen ezért sok türelmet követel meg. Nem szabad azonban megfeled­kezni arról, hogy7 minden oldalról megnyilat­kozik az őszinte kívánság az eredmények el­érésére. Már az előkészítés munkáiban is sok eredményt értek el. Az angol leszerelés számadatainak idé­zésével Cushendun lord ezután kimutatja, hogy Anglia a háboruelőíti idők állapotával szemben milyen mértékben csökkentette ha­ditengerészetének személyzetét, a hajók szá­mát és azoknak tonnatartalmát. Nem lebe­csülendők azok a nehézségek, amelyek az összes szakértők egyhangú elismerése szerint a tengeri háborúval kapcsolatos légi háború­ból várhatók. A légi és a tengeri jármüveket most a békeipar állítja elő, azonban semmi­féle illúzióban nem szabad az államférfiak­nak magukat ringatniok, mert ezek a békés jármüvek az uj háború esetén a lehető leg­rövidebb idő alatt hadieszközökké alakítha­tók át. A francia—angol tengeri kompromisz- szum kérdésének tárgyalásában Cushendun lord nyomatékosan visszautasitotta a felme­rült értelmezéseket, mint alaptalan gyanúsí­tásokat és tiszta koholmányokat. A megegyezés szempontjából a leglénye­gesebb tényező a kölcsönös bizalom. Ebben a,z összefüggésben üdvözli Briand beszédé­nek azt a részét, amely-arról szólt, hogy a béke szellemét gondosan kell ápolni. Utalt arra, hogy a Kellogg-paktum egyiE eredmé­nye éppen a béke szellemének előmozdítása lesz. A leszerelés előmunkálatait is elősegíti ia Kellogg-paktum létrejötte. Angol' lap a n'étiietelc igazától London, szeptember 12. A Daily Ghro- nicle mai számában ki jelenti, hogy Cushen- dun lord tegnapi beszédében azt a feladatot oldotta meg, hogy olajat öntsön a felgerjedt hullámokra, ügy látszik, hogy ez kísérlete átmeneti sikert hozott. A tartós nyugalom azonban csak akkor jöhet létre, ha a nyugtalanságot okozó tényezőt, tudniillik a rajnai terület meg­szállását, kikapcsolják. Németországnak teljesen y igaza van, amikor azt állítja, hogy a megszállás összeegyeztethetetlen Locarno szellemével. A szövetségesekre pedig a megszállás csak nagy kiadások­kal jár. Franciaország csupán azért akar­ja feiítartani a megszállást, hogy pénz­ügyi engedményeket préseljen ki Német­országtól. Mivel Angolország ebben a zsa­rolásban nem kíván részt venni, nincs semmi ok arra, hogy továbbra is részt vegyen a megszállásban. A legutóbbi vá­lasztásokon a német nép kimutatta, hogy a békére törekszik. Ha azonban a német nyilvánosságot olyan beszédekkel izgat­ják; mint aminő Briandé volt, akkor a forrófejüek jogosan tiizcsedhetnek fel, a békére készek pedig elbátortalanodhatnak. A szavakat még jóváteheíik a tettek és jóváteheti a nagyvonalúság, amelyet a rajnai megszállás kérdésében kell gyako­rolni. Anglia jogosult arra, hogy állás­pontját ebben a kérdésben szilárdul ér- vénvre juttassa, mert a Jecarnói szerző­désben Franciaországgal szemben magá­ra vállalt kötelezettségeiben Franciaor­szág biztonságára jobb garanciát adott, mint aminőt a rajnai terület fölösleges megszállása szolgáltathat. A Daily Héráid viszont kijelenti, hogy Cushendun beszéde még inkább megerősi- tefte a Briand-be&zéd teremtette rossz han­gulatot. Minden kétségen kívül áll, hogy sem a francia, sem az angol kormány nem akarja, hogy a népszövetség lefegy­verzési konferenciája valaha is létre­jöjjön. Minden egyes államférfi kezében az állam- művészetnek legsürgősebb feladatai sajnálat- raméltő áldozatokká válnak. Briand azt ál­lítja, hogy Németország egy olyan hadsereg­gel, amely csupán csontváz és parányi flottá­jával nincs leszerelve. Másnap Cushendun lord kijelenti, hogy az angol világbirodalom a világ legerősebb flottájával addig a pontig szerelt le, ameddig a nemzeti biztonság szempontjából elmehetétt. Valóban ennél ke­ményebb gúnyt ritkán űznek diplomáciai já­tékokban. Ispgriisa 3 gsifi esegsSeneiitól Washington, szeptember 12. Briand és Müller genfi polémiája amerikai körökben kevés érdeklődést ébreszt és a lapok inkább Briand beszédének azt a részét emelik ki, amely kifejezi annak a lehetőségét, hogy az érdekelt kormányok az angol—francia tengeri kompromisszumot rövidesen nyil­vánosságra hozzák. Az amerikai kor­mánykörök még mindig panaszkodnak amiatt, hogy a megegyezés köréi és je­lentőségét teljes titokban tartják. Éppen ezért már azzal a kissé kínos tervvel is foglalkoztak, hogy vagy Parisban, vagy pedig Londonban formális felvilágosítást fognak követelni. A megegyezés nyilvá­nosságra való hozása ezt a lépést fölösle­gessé tenné és alkalmat nyújtana az Egyesült Államoknak arra, hogy hivata­losan állást foglaljon a tengeri kompro­misszum kérdésében. igazgatási exp'txzitora •féltáililliiíiáeáiért. .Ezen. a • téren IrtiilöűiöBefn 0 m éippáditál israeimfoiem vsjgyiU'ntk 'mierÖbien -elü'emít'élties áilltáisponiton, amely sáéneíanies a. ibö®ig,áe- gaitáisi Ttef'Oinni'ha,. de ezapétoiét.a ezlaviensakői. Ilaikos- isággia1! akarja meg?izettetoi. S -ezért iia Keletiem ak országos váiliaissctiás tafejdorntk éppen a mé-pipáirt p a kdreszbényszoc ialista párt erőmérikiőziéise í'eez, ■aimieilynielk eánszaii elé a vasárnapi epenjésii ered­mény lultám bizakodva néziünlc. Az eipanjeáí toeiresdfiénjSísoicisCúistta- .válias&fcási győaefliam aEon'ban az oltom 'helyi •vtezcnyokíbain is 'irmgyamáz/alíját teli és a párt helyi venelőeégiének nagy érdeméül ínőlhaitiő he. A eáipowi nép fkionze/rvátiiv és mélyen v.aílíl'ásos éraetoü. FájdalllmáSBjn itájpasztaillja, hogy gazdaságii I viszonyai és ik|ö®áMi:í)p'0itáíi egyre eiiilyosabblaik' s a ré'gli nnegieliégeidetítségi ■ heilyét az egyre néhezlbülő élátgondoik váülíák fel. A eáir-osi népnek mia foko­zott nvérlékbien .a vallásban van a Isg-föbb vigasza •és a. poliiiiiiika 'terén a lieglbatáirozOtiíiaroib c'ilienziáki po- IL'ilkiitóJt akarja követni. E:z a legfőbb oka anmalk. -hogy itt a szlovákok maigy (íiöm-egei .is a kenesiztiény- saóci'áljiiistift pántban látják a Ih'eilyiikeif. Epenj'ee edwválk és 'magyar polgiáirságámaik zöme ma koxesz)6ényszociia!liisl.a. Kösconihe'lő ez azokniak á-z euiibeneiJí!n'ek,">ak’ik 'ővele őlila ennek a pollitiikánák a szioi|g|ál!iji)láib:ain átonak és niagv, órtéksis munlk'áit ifét'iéijtiéflí ki a pánt és a kiö'Z •érdekében. A Ikeresz- tényözociiailiiista párt válaszitási listálja is Jól volt összeállítvia. 'Ennek a im-egviálogaltoit ijielöllilj-eá a vé­rospoiliitikaá ételiben meg- fogják, áuiteni a kel vüket és a város érdekeit O'diaadóan fogják szoligáluvi. A. Váitia&zitási győzelem tekét mieig'őrdeiraieli volt. A következő nagy probléma a polgárnie-őe r- kérdés, aimiit nem lesz könnyű megoltdiami. A po-1- gánmesfenválíateizltiásihioiz szükséges többséget f'ölöHUe niélhéz óissizeiboKini. Az ténm észetes, 'koigy a po'ligáu7- mestenváliaSEltásnél >eteősotribian a kieresztényszocia- llisita oániniaik dióin tő szava lesz. Nem aílíairolk elébe vágná az esetlegei takti’k; ai 1 épéisekimek. aEomban a város árldiek-éibeu áDó'iiak látom aat, hogy á város ősteikos ónd'elosillí szo:i.:.;.'''ó pántok nTeigleigyezz-eniek ebben « kérdésiben. A probléma kulcsát a kereisizitiéiryiszaciia'lüst'ák ős a asklöpadtok kezében látóim.­Éppen ezért a legnagyobb érdeklődéssel vár­ják a kompromisszum nyilvánosságra való hozását. Briandaak az a felfogása, hogy milyen kihatással lehet a Kellogg-paktum a leszere­lésre, lényegében megegyezik az Egyesült Államoknak már nyilvánosságra hozott fel­fogásával. Egyes politikai körökben az a kí­vánság alakult ki, hogy az Egyesült Államok tengeri programját a Kellogg-pakiumra való tekintettel mérsékelni kell és a tervezett ti-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom