Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-11 / 207. (1834.) szám

...... ital scAimink n oldal El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Pragn iU Panska uhce negyedévre76, havonta26Ke;külföldre: , nnlitilm nnnilnnin 12, IL emelet Telefon: 30311 - K.ado­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: Felelős^ ^ M havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1-20 Ke DZURAHY1 LÁSZLÓ lefon: 31B11.-Sürgönyöm: Hírlap, Praha jf ' • " v. A Prága-badapesti gyorsvonatot ma Lmnéenhurg közelében borzalmas kataszíróla érte Prága, szeptember 10. Lundenburg közelében a zajeki állomásén ma délután a prága-budapesti gyorsvonat kisiklott. Eddig 14 halottról s 50 sebesültről tudnak. A szerencsétlenség részleteiről még egye­lőre semmit sem tudni. Tény az, hogy a pozsonyi főpályaudvarra a prágai gyors­vonat nem futott be, ellenben segéJyvona- tot indítottak a főpályaudvarról Lunden- burg felé, azonkívül összeállitottak egy szerelvényt délután fél 5 órakor és ez mint uj gyorsvonat indult el Budapest felé. Pozsonyban és Prágában óriási a ria­dalom. Pozsonyi szerkesztőnk érdeklődött a pozsonyi főpályaudvar állemáslönőkénél a szerencsétlenség iránt, aki kijelentette, hogy a szerencsétlenség tényleg megtör­tént, de valószinüleg nem 14, hanem csak 5 halott van. Magánforrásból származó ér­tesülésünk szerint azonban a borzalmas katasztrófának 14 halottja és 50 súlyos se- hesültic van. A pozsonyi vasutigazgatóság holnap reggel fog kiadni hivatalos jelen­tést a szerencsétlenségről Pozsony, szeptember 10. (Pozsonyi szer­kesztőségünktől.) Ma délután negyed 4 óra­kor Zajeki községnél történt a vasúti kata­sztrófa. A 94. számú gyorsvonat, amely Prá­gából reggel fél 8 órakor indult el, hibás váltóállítás folytán egy tehervonatba szaladt. Az összeütközés oly borzalmas volt, hogy a gyorsvonat négy kocsija teljesen összeron- csolódott. Eddig tizennégy halottat húztak ki a romok alól, a sebesültek szma pedig 50. A halottak és sebesültek nevei még nem isme­retesek. bírálása és megszüntetése érdekében egyáltalán nem kielégítő. Este 8 órakor Prokope elnök befejezte a tanács 51-ik ülésszakát. Hétfőn Briand elnök­letével megkezdődött az uj, 52-ik ülésszak, amelyen a három nem állandó tanácstagot fogja a tanács megválasztani. Varsó, szeptember 10. Hivatalos jelenté­sek szerint Voldemaras és Zaleski Géniben megegyezett abban, hogy a legközelebbi lengyel—litván konferen­ciát november 3-án kezdik meg Köriigs- bergben. A konferencia határidejét és színhelyét Voldemaras indítványozta, miután Zaleski előzetesen kijelentette, hogy minden időpon- tót. és minden színhelyet elfogad. Lengyel po­litikai körök úgy vélik, hogy Voldemaras ezt az előzékenységet ugyancsak kihasználta ak­kor, amikor a tárgyalások határidejét alapo­Befejeződött a népszövetség 51. tanácsülése ét hétfőn megkezdődött az 52. tanácsi ülésszak ffosta és Seipel a kisebbségek jogaiért Kína kibukott a népszövetségi tanácsból Genf, szeptember 10. Á népszövetség szombati ülésén a kisebbségek szempontjá­ból nagyon figyelemreméltó beszédet mon­dott Mőtta svájci szövetségi tanácsos. Motta, aki rajra és nyelvre nézve olasz, különös szimpátiát érez a latin államok iránt és ezért örömmel üdvözölte Spanyolország vissza­térését a népszövetségbe és Oostatrica megté­rését. Ezután a népszövetség törvényhozói problémáival foglalkozott. A Mossul-kérdés és a magyar-román ontánspör a két legjellemzőbb nemzet­közi konfliktus, amely a döntőbírósági kérdést aktuálissá teszi. Svájc elhatáro­zott képviselője annak az eszmének, hogy a nemzetközi életben a jog gondo­latának kell uralkodnia és ezért béri a népszövetség ülését, hegy ezeket az ügyeket döntés céljából a Nemzetközi Bíróság elé terjessze. Motta ezen ajánlatát a napirendi bizottság­hoz utalták át. A kisebbségekért A svájci szövetségi tanácsos beszédének második részében nagyon ügyesen, nagyon melegszívűén és kétségbevonhatatlan őszin­teséggel szállott síkra a kisebbségek védel­me érdekében. Nagyon szép szavakat mon­dott a szabadság jelentőségéről, a vallások­nak, a nyelveknek és a kisebbségek nemzeti szokásainak tiszteletben tartásáról. Kiemel­te, hogy ő egy olyan államnak a polgára, ahol a kisebbség és a többség teljesen egyenlő és egységes, emellett ö maga is egy kisebbségnek a tagja, de soha annak a hát­rányát nem érezte. Ebben a tulajdonságában feljogosítva érzi magát annak a kijelentésé­re, hogy a kisebbségeknek jogairól és védel­méről széló sok-sok szerződés batározmá- nyainak pártatlan végrehajtása mindazok számára központi jelentőségű probléma, akik azon dolgoznak, hogy a népszövetség legmagasabb céljait megvalósítsa. Saípel a népszövetségről ' Seipel dr. osztrák kancellár hosszabb beszédében a népszövetség munkájáról szó­lott. Szerinte a népszöveteégnek a béke biz­tosítása érdekében végzett munkája elméle­tileg előrehaladt, azonban a béke gyakorlati előfeltételeinek megteremtésében még nem történt meg minden. Csatlakozik- a német birodalmi kancellár felfogásához, amikor megállapítja, hogy a népszövetségi ülés diktatórikus határozatai a leszerelési kér­dést veszélyeztetik. Emelkedett szavakkal óvott attól, hogy a népek életében a türelmetlenség hara- pózzék el, amely annál inkább jogosulat­lan, mert sok nemzetnek eleven részét tiszta külső határmeghuzással tették ki­sebbséggé. A népszövetségnek a kisebb­ségek oltalmát magára kell vállalnia és biztosítania kell. Már egyszer véglege­sen meg kell gyökeresednie az összes­ség tudatában annak az elvnek, hogy minden népnek és törzsnek kétségtelen joga van anyanyelvéhez, atyáinak szoká­saihoz és kulturális hagyományaihoz. Minden népnek meg kell adni azt a jo­got, hogy büntetlenül vallhassa magát bármelyik nemzet tagjának. Ha pedig ez már a köztudatba ment át, úgy mielőbb tételesen fel kell venni a népszövetségi jog statútumaiba. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: Mi emberek nem értjük egymást. Még a béke tudományának elemeit sem ismerjük és ezért kettőzött figyelemmel kell őrköd­nünk azon, ami jogos, hogy közben a béke kárt ne szenvedjen. Zaleszki nem tartja fontosnak a kisebbségi kérdést Zaleski lengyel külügyminiszter szólalt fél ezután és egyáltalán tudni sem akart az állandó kisebbségi népszövetségi bizottság­ról, eőt kijelentése szeriint annak a holland indítványnak az elfogadása, amely a népszö­vetségi kisebbségi bizottság létrehozását ajánlja, nagy veszedelmet jelentene. Nem is lehet hasonlatot vonni a kisebbségi mandá­tum fi azon mandátumok között, .amelyek számára a népszövetségi paktumban kifeje­zetten külön bizottságot irányoztak elő. Za­leski beszédében különben, nem hiányzott az a szempont sem, amely a lehető leglas­subb leszerelési folyamatot ajánlja é<s óv minden elhamarkodott lépéstől, amely csu­pán a leszerelés sikertelenségét idézheti -elő. Voldemaras litván miniszterelnök a j népszövetségi paktum megváltoztatását j ajánlja a Kellogg-paktum messzebbmenő ha- J tározatai értelmében, meirt a népszövetség elmaradt azon kötelezettségek mellett, ame­lyeket a Kellogg-paktum aláíróira rárótt. A lengyel-litván konfliktus A népszövetségi tanács tegnap délutáni titkos ülésén egyhangúlag Hughes amerikai államtitkárt választotta meg a Nemzetközi Bíróság elnökévé. A zárt ülés után mindjárt nyilvános ülés volt, melyen mindjárt több ki­sebbségi kérdést, igy a felsősziléziai német kisebbség s a vilnaá litván kisebbség pana­szait és a lengyel-litván kérdést tárgyalták meg. E kérdés előadója, Beelaerts holland külügyminiszter azt ajánlotta, hogy a tanács szakértőket küldjön a helyszinre, akik meg­vizsgálják azokat a nehézségeket, amelyek a vasúti, postai és távirati kapcsolatok, továb­bá a konzuláris viszony felvételének útjában állanak. E vizsgálattól függetlenül egyidejű­leg azonban a tárgyalásokat a két állam kö­zött a lehető leggyorsabban tovább kell foly­tatná. A tanács végül Beelaerts ajánlatára kijelentette, hogy az ebben a kérdésben hozott határozatai semmiféleképpen nem prejudikálnak a ViIna konfliktus elintézésenek, amelybe a tanács egyáltalán nem, akar be- j avatkozni, miután erre egyáltalán fel sem | kérték. Az előadó javaslatait hosszabb vita után! Voldemaras és Zaleski hozzájárulásával ab-! bán az értelemben fogadták el, hogy a’tanács! uj és a jövő héten kezdődő ülésszakán kijelöli azokat a szakértőket, akik szükség esetén a helyszínen tanulmányokat folytatnak, ame­lyeknek eredményét azután a tanács a tár­gyalások gyorsítására használja fel. A felsősziléziai német és vilnai litván j kisebbségi panaszok vitája és elintézési j módja az összes hallgatókban még jobban ’ megerősítette azt a benyomást, hogy j a népszövetségi tanács jelenlegi eljárása I a kisebbségi panaszok érdemleges felül- i san kitolta. A hétfői program Géni, szeptember 10. A minap a népszö­vetség ülésszakában valószinüleg három nagy politikai eseményt fog hozni, még pedig a Spanyolország és Kína tanácstagságában va­ló döntést a népszövetségi ülés keretében, az­után Briandnak nagy beszédét akár a nép- szövetségi ülésen, akár pedig az újságírói szö­vetség délben tartandó reggelijén, végül pe­dig délután a népszövetségi tanács három nem állandó tanácstagjának megválasztását. Ezekhez az eseményekhez járul még Müller kancellárnak Scialoja olasz delegátusnál ter­vezett látogatása, amely első állomása a ta­nácskozások azon sorozatának, amelyet Cu- shendun lord indítványozott. Cushendun lord ugyanis azt kívánta, hogy Müller kancellár külön-külön folytasson megbeszélést a rajnai terület kiürítésében érdekelt négy hatalom képviselőivel. A hét közepénél előbb semmiesetre sem kerül sor az ötök tárgyalására és ez a tár­gyalás Genfben nem fogja meghaladni az előkészítés jellegét. Ebben ma már mindenki bizonyos, de ezek­nek az előkészítő munkálatoknak értékét nem szabad lebecsülni. A lengyel—litván konfliktusnak tanácsi megoldását általában jóváhagyólag vették tu­domásul, mert egyik félnek sem okoz fájdal­mat és a közvetlen tárgyalások újabb ered­ménytelensége esetén kilátásba helyezik a népszövetségi szakértőknek helyszíni tanul­mányi munkáját. Voldemaras, aki elutazása előtt még a sajtó képviselőit fogadta, kijelen­tette, hogy a lengyel—litván tárgyalások no­vember 3-án Königsbergben kezdődnek meg. Különben a vasárnapot az összes delegá­ciók a pihenésnek szentelték. Tárgyalások egyáltalán nem voltak, jelentősebb esemé­nyek sem fordultak elő annak a 'látogatásnak kivételével, amelyet Seipel dr. kancellár ké­sőn délután Briandnál tett. Seipel tárgyalásai Bécs, szeptember 10. A Morgen genfi je­lentése beszámol azokról a tárgyalásokról, amelyeket Seipel dr. kancellár a francia és angol államférfiakkal folytatott. Seipel dr. bebizonyította, hogy Ausztrián ma már az amerikai kölcsön fel'Szabaditásának útja sem segít, mert időközben Newyorkban a kamattételek rendkívül magasra emelkedtek és igy Ausztria nem veheti igénybe az amerikai kölcsönt. Ha a hatalmak tényleg jóakarat­tal vannak Ausztria irányában, meg ke]] adniok a lehetőséget, hogy az európai pénzpiacon szerezzen kölcsönt. A kancel­lárnak ezt az indítványát francia részről kedvezően fogadták és angol részről sem állítanak fel nehézségeket, A frank stabilizálása óta ugyanis a párisi kormánykörökben újra felmerült, az a kíván­ság, hogy Párisi olyan pénzügyi piaccá fej­lesszék, aminő a háború előtt volt. Ez a kívánság az esetleg Austzriának

Next

/
Oldalképek
Tartalom