Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-09 / 180. (1807.) szám

4 1028 angnwtns 9, csütörtök. Tüdővész-bacittusohat oított be testébe egy prágai orvostanár Egy tudományos állítás valódiságáról akart meggyőződni A tanár néhány hónap álcát kísérletének áldozatául esett Ótátrafüredi ünnepi mozaik ótátrafiicM, augusztiue 7. Tamka «ma«e tép... Nlapos ragyogás... Fe- uyőüla*... HralíáimBÓ flöawqaj... KwntfefWá... Ka- oagtás... A Káirpátegiyvsüteit ünaDöpiétyte... # A Graaud Holeű ellőtt, a betegségből ifteligyő- gyuiit s fittet efljősaar nvagjotetiit: SaeailMváiiy József nieanizetgryíil'ési képviselőt, ünmietpiiik. — A magyar nemzett -pánt. vesáne ásnrért fané*?, egészséges, mvta- denáci örüli, míndenln gmatulltáil néki. Nefoei&eo «i- tartüí nékem i» hrvmá jmtaem. Sajnen wenn nyilat- bozjiib. —• Majd négy hét mnlma betraélgétittnik — te Ondija moeolyogtva ... # Rötfiri pár napa üdüfliéeme, ótátratfiüinedine értke- nett Folikuéhiáay Lajos, Budapest együk powgármea- tere. osailádjiraai — A pontlás azzal! fiogad, hogy .rSaerOsesztő nr, itt Mao Budapest poűgiórmteeíbeire.’' íA partá»o(k nagyisaeirüieo tudjak, hogy lei a „jó anyag". — BejeJeniteteim magam. — Fogad, de midüíM bártmüt de keadezaiéik, kedtveeen indiltiviá* *yo®aa, hogy menjünk el az ünmepélyre. Eitindu- hink. # Minden nagy megtrijsztel tét,és dacára, úgy ér­cem. hogy kdicgit pómljáirttam. A pclgánmeBter w kérdez s én válaszolok- Na gondolom, ddt nem lesz interjú. — Szinte meglep, ahogyan kérdez, kitűnő meglátásával mindenre káteirtjed figyeflime. Végiig megyünk t sátrak eorfeílán- — Késmárk sáros sátránál álnnk meg először. FoM^ábázy poigármesber mosolyogva 'vásárolja a késmárki érde&esfíér?esket, én meg magamban megállapatom, hogy ebben a sátoriban vannak a legszebb asszo­nyok. — Lőcse város sátrában dsméilődiik a jele- ceft, áznál a külömibségge}, hogy altit nem az asszo­nyokat, hanem a leányokat tatntam a legszeb­beknek. — Sorra járjuk a sátrakat... Tátaszd,j> laik, Granri Hot^ek etb. A Palnoe sátránál áffl Wlaissícs Gyula báró, aki korát mcjgwáifoflió ele­venséggel szóra kozni! ja előkelő társaságát... # A fátravidtékí zápserség, magyarság szinte java itt van. Hatalmas gyűrű veszi körül a Fonberger- osaladoft, ahol a legszebb hölgyek Forbergwr igaz­gatómé ás Forberger Módi valősáiggiall. pazarolják kedves íszeTlemtesságeike't. A Reiio'hard-csa'láid tag­jai a itegikitünőbb eladók, máig a Szetn'tághék, Lods- dhék, ftugscibék, a legszorgalmasabb vevők ... Ilit vámnak Iglóról, Münnáthék, Szél öd’önék- Lő­cséről tHöpfnerék. WUlandiék, lOprádtnől Gorus- fcáék, KrompecheréJk. .Késmárkról EngtöTimayerék, KéUeréks, SdhicűfaJék, Mlisclhék ... Stb, ötb... Szó­val itt van mindenki. # Keradődtük a telvMmlás ,.. „Gtroee Lammiite". Hatalmas szekér, tóménak van berendezve,.. Nemzeti viseletű leányok, legények... Finom kma dalok ... Pereg az orsó ... Utána az aratási ün­nep srimból'iíkue szekere 'következik. Szinte érezni lehet, a búza, az „élet" szagát. A zene szól-... Az emberek örülnek... Zdjpserek, szlovákok, len­gyelek vom/ulmak tel egymás után. Egy kris falu leányai szoknyánk számaival! repre zontálniaik. wé- mélyiSkieín 15—20 is van. Egy májaik tallu legénye- Ével tüntet... Szebbnél szebb képek ... Leányok, legények. Rég látott kép. .. Egy dudás.. Vén 'öreg ember, muzsikára fújja kopott díudiájált, Fényképé­szeik egész tömege állja körül. Szól a duda ... Egy nyugodt, békés étet romantikája vattáa©lód.ilk «ftő ibaingjána.... Budapest po\gáTrm:e*ter> an ég- jegyzn: „talán ez volt a saiofon elődje. # Alkonyodük, az íinmepélynék vége. S végre nekem is mond egyet-mást FolfkusHiázy polgár­mester. Megtudom, hogy Budapest ma küfMöldi vrmat- •'kozásokban jeleinitősebb város, m'iirüt régen volt. óriási az 'idegeniorgalma. naponta több ezer küíl.- íöldi keresi föl. A Szemtistván-bét ma már olyan oivófi, mint bármely diaazorszégi. vagy evájod nemzeti ünnepség. Az idei ünnepe éghetne például aimerd'kanak is jönnek a. pittíbourgi. polgármieeíter- tre! az elnkön. .Az amerlfkaá köl'osiön. sokat flieradi- tett a városon. .Állandóan épitkezésék folr-nak e a ezociáflás ■iniSézményeket, erősen fejlesztik és úja­kat ás 'létesátenek. —j­Pénzügyi probléma — Igazgató ur, a pénztámok w^g^Tó­kfttt egy millióval. — Mindig rtvindibGin. hogy a kormány 0lső k&ttfozpóge vof-na pénzűmé síflbiMzálni. (PM^MSo.y A szerelem útja — Édes Karcsik ám., uffy érzem., hogy mez Mad az v,tM a. sínemhez. ■— Nagyon óriUok. édos Mónikám, de rométsm nincsen, Mc ékszortizlet ezen az vim. Ami érthetetlen •«** ön rajtam, nevel, Knpvsák űrt Nem., kérem.. — Akkor nem, értem,, hogy min neveiket, • Prága, augusztus 8. A tudósok mártírha­lálát szenvedte el a prágai tudományegyetem Horák. nevű magántanára, aki testén kísér­letezett a tuberkulózis kórokozó baciHúsával. Horáik experimentális úton akart meggyőződni egyes külföldi orvost/márok azon álWtd- sáról, hogy a tüdővészbacilhii filtrálható-e. Noha barátai óvták a veszedelmes kísérlettől, mégis elszánta magát és egy fosta bac’Muékultura filtrátumát, beoltotta a karjábat befecskendezte a bőre alá, miután előbb állatokon végzett kísérletek ut­ján meggyőződött a kultúra viruleneiájárót. Horák dr. azután saját testén vizsgálta az oltás hatását. Bizonyos idő múlva kivágatta karjábál a filtrátumot és mikröszkópikus vizsgálat alá vette. Azonban a fUtrátuinban nem talált tüdövész-bacil- lusokai s így medöntőtte a tudománynak ebben a kér­désben elfoglalt álláspontját. Kísérletének Amsterdam, augusztus 8. Mikor ezeket a sorokat irom, a marattioui futók kint járnak valahol Amsterdam környé­kén, a stadionbaji Laerosset demonstrálnak s itt, a stadion óriási sátorvendéglőjében újság­írók Írják vagy gépelik pohár sör mellett mindennapi cikküket, hogy az esti vonatról valahogy le ne maradjon a részletes expressz­levél. A szomszédos úszómedencéből jdehal- latszik a tömeg buzdító vagy éltető ordítása s körülöttem az asztalok mellett a marathoni futás várható eredményét tippelik. Magam elé tegzem jegyzeteimet és igyek­szem összeállítani a könnyű atlétika ered­ménytábláját. Semmi kétség, Amerika vezet még abban a küzdelemben is, amit az angol világbiroda­lom összesége ellen vívott. Az olimpiász előtt is nyílt titok volt már, hogy Amsterdamban a két angol szász birodalom versengése lesz a legpikán- sabb látványosság s ha Anglia egymagá­ban nem elég erős, hogy megnőtt ivadé­kát legyőzze, megkísérli dominiumaival, Kanadával, Délairikával, Ujzélanddal, Ír­országgal, Indiával. így sem ment s az Unió körülbelül ejt­vén ponttal előbbre végzett. Azt is természetesnek tartották uégy év óta, hogy Amsterdamban harmadiknak az uj lendületet vevő Németország fog beleszólni a germán népek tusájába. A latin faj, a hajdani oümpiászok héro­sza csak távolról figyelheti a fejlődés zenitjén levő germánság atlétikai viada­lát s meg kell hajolnia a szőkék testi és akaratbeli fölénye előtt. Mert a stadion­ban a szőkék dominálnak, akár a fiukat, akár a lányokat nézzük. Aki első lesz. aki szebb, aki rugalmasabb, annak világos hajszíne és nagyon fehér hőre van. A győzelem nyelve az angol s csak. néha. váltja fel egy-egy már germán idióma. Ha olasz jön be vagy francia, végig mindegyiknél (a magyar Szepest sem kivéve), eltagadhatat- lan marad a germán eredet. A kitűnő olasz longobard, a francia normán (Ladoumergue, Séma Martin és Menard azok) s a spanyol min­den bizonnyal gót eredetű. * Csak egy nép van, egy maroknyi kivétel, a germán áradatban néhány biztos férfi, aki kétmillió ember nevében magának követeli a legértékesebb győzedelmeket. Kis finnugor nép, távoleső faj, amelyet sohasem hallottam még háborúkkal, forradalmakkal kapcsolat­ban emlegetni. Ha a franciákra gondolok, Napóleon jut eszembe, az angoloknál a tengerek ural­ma lesz jellemző, az amerikaiakra rá­mondom: kapitalizmus. Aki a finnekre gondol, mást nem mondhat: nyugodt, zök­kenő nélküli élet és sport Ilyképpen őket kell a modem ölimpiászok hőseinek tekinteni. A közönség érzi s Nurmi a kedvence. So­ha amerikainak nem kívánja a gyírelirtet, de nem tudna aludni, ha Nurmi lemaradna. Vagy ba nem úgy történne minden a pályán, ahogy Nurmi akarja. Itt szaladgál közöttünk a képeslapeláru­eredményeit tudományos munkában dolgozta fel s a prágai májusi orvoskongresszuson előadta. Mialatt azonban a kongresszus részt­vevőivel álláspontja felől vitázott, már hatalmas lázzal küzdött, amely a kö­zelgő katasztrófa első jele váU. Még aznap este ágynak dőlt, néhány nap múl­va azonban megkísérelte, hogy legyőzze ma­gában a gyilkos kór első vészes megnyilatko­zását, felkelt és dolgozni próbált Egy vagy két napig bírta a munkát, altkor ismét ágynak esett, amelyből nem is kelt fel többet Több mint két hónapig viaskodott a há­láim, amely végül is győzedelmeskedett rajta. Há­rom súlyos operáción esett át, de a harc ele­ve el volt veszítve s Horák dr. tudta ezt. Az utolsó pillanatig nem vesztette el eszméletét s rezignált iróniával a mosolyában figyelte orvostársait, akik tehetetlenül állottak szem­ben a pusztító betegséggel. A tragikus sorsú orvostanár mindössze negyvennyolcéves volt. A cseh tudományos világ egyik nagy reménysége dőlt vele a síréba. sitó. Nagy tábláján bőven van levelezőlap á stadionról, a szimpátikus Williamsról, az elő­kelő Lord Burghleyről, Cárról, Körnigről s a többi „uagy'‘-ról, de a közönségnek csak egy kell: — Van még Nurmi-ja? És az árus nagy betűkkel kiírta gyűjte­ménye fölé: „Olimpiai levelezőlapok. Nurmi és Ritola". ♦ T aga óhatatlan, hogy a tömegek gyakran megérzik, kit szeressenek. Itt Amsterdamban utálják az amerikait és szeretik a finnt. Az amerikai győzelmekben sok brutális vágóhiderő és technikai tökéletesség van, csak szellem nines benne. Súlyt dobni erőkérdés, diszkoszt vetni Ugyanúgy, a magasugrás és a távolugrás vég eredményben szintén a bemagolt és a sok gyakorlattal biztossá tett technika eredménye. A stalétafutások szintén: a váltás precizitásá­tól függ minden. Aki ezekre az erőteljesitmé- nyekre képes, erős állat és precizitásra épí­tett csalhatatlan gép. Az angolok ée a kanadaiak győzelmeiben más is van: akaraterő. Száz métert végigfutni energia kérdése, kitartás, az idegek teljes odaadása. Ugyanez áll a gátra és a kétszáz- méteres síkfutásra is. A tökéletes gép és erő­tömeg mellé az angol számokban még egy já­rul: brit. akaraterő. A németek azért nem tudnak nyerni, mert atlétáikat még a verseny előtt szét­morzsolja a nemzeti felelősség súlya. A tribün egyhangú bömbölése, a „hurrá, hurrá, hurrá ger-má-nia" úgy kong a német atléták fülébe, mint a pokol őrökörája és má­zsás súlyokat köt a fürge lábakra. Reszkesse­tek — zúgja a tribün a tudat alatt — ha e* vesztitek a versenyt, széttipor Germáma! Láttám Körniget. közvetlenül a kétszázméter döntője előtt. Mint sötét felhők jöttek a tribünökről másodpercenként a honfitársak mély, fe­gyelmezett és szervezett ordításai és a szegény fiatalember lelkében fúriákká változtok, melyek rémképeket vetítenek a szem elé. A nemzeti felelősség szörnyű terhével nem lehet könnyedén futni. Az angolok, az amerikaiak saját magukért versenyeznek, sportból, őket nem ernyesztik el súlyos, pa- tetikus igék. Vidámak, felelőtlenek, ők ját­szanak. Ez a szegény Kömig oly ideges volt, oly zavart, oly izgatott, mintha tudj* Isten rni- oeoda mély probléma előtt állana, a lét vagy nemlét kérdése függne tőle generációkra való érvénnyel, mintha minden az ő rállain nyu­godna. Pedig nem nyugodott. A sport csak játék, mindhiába, igy is kell kezelni. Köny- nyedség kell hozzá, felelőtlenség, a könnyel­mű avantiüre fuvalma, a „lesz, ahogy lesz", ha nem igy van, az atléta kifárad még az in­dulás előtt és nem nyerhet. A lámpaláz halá* lo-s. * És a finnek? ök játszanak a legnemeseb­ben. őket. semmi sem érdekli, csak egy-egy sportbeli probléma megoldása, a lehetőség. A győzelem mellékes. A publikum mellékes. A sajtó Mellékes. Élőpélda ja e három állítás­nak Nurmi, az újkor legtökéletesebb atlétája. FINNEK Irta: Szvalhó Pál dr. Azt mondták, le van törve. Szó sincs róla, most van tudása zenitjén. , El a legcsodálatosabb a finneknél: náluk ! nem gyerekek versenyeznek, hanem érett, j komoly férfiak, talán azért, mert az ő •] ▼ersenyszámaikbau évtizedekre van szük­ség, mig az ember valamire viszi. Nurmi és Ritola negyvenen felül vannak; más atléta ilyen korban régen letört. Náluk a kor nem számit, ők egy életre vannak be tre­nírozva. Nem üstökösök, mint Peltzer vagy Séra Martin, akik gyors felvirágzásukkal szinte kompromittálják az atlétika testnevelő érvényét. A finnek megbízható férfiak, építe­ni lehet rájuk. Férfi érettség kell ahhoz, amit ők tudnak* Amerikai rekordhoz erő és technika kell, (gyakorlat), angolhoz meg energia, finnhez erő, technika, energia — és értelem, nagyon sok értelem. , Tízezer métert futni műalkotás. Ravasz­ságra, mezurára, hideg megfontolásra, stratégiára, logikára, Ítéletalkotásra van szükség. Jaj annak, aki nem tartja be ezeket az alapelveket. Tegyük föl, egy más futó verseny közben a futó elé kerül. A futó idegeskedik, üldözőbe veszi a másikat, utoléri — de kifult és föladhatja a versenyt, míg a másik nyugod­tan tovább köröz, mert nem erőlködött. Száz méter gyorsított tempó ugyanis több erőt ra­bol, mint három kilométer nyugodt futás. # De tegyük föl az ellenkezőjét: valaki elém kerül és én hagyom, abban a íbiszem­ben, hogy vagy ki fog fűlni az illető, vagy a végén utolérem. Biztos ez? Hátha a másik jobban bírja, mint én — s ez a kétség már idegessé tesz. Finn sportértelem és férfikor kell hozzá, hogy futás közben nyugodtan számoljak az összes lehetőséggel és megtaláljam a helyes utat. Akkor gyorsítsak, ha kell, akkor lassítsak, ha kell. És nem ideges­kedni futás közben. Ezt tudja a legjobban Nurmi. A győzelem nem fontos. Nurmi átengedi a diadalt egyszer Ritolának, másszor Louko- lának, — A tízezer métert én nyerem, a többit nem bánom, nektek adom. Más feladatotok nincs, csak engem követni. Ha bírjátok, ti vagytok a világ legjobb hosszutávfutói és megérdemlitek a diadalt. Ritola és Loukola bírták. A célnál Nurmi hátranézett, látta, hogy minden rendben van, lassított és előre engedte honfitársait. Az első dij nem fontos. A probléma meg van oldva. Sikerült a számítás. A finnek a legjobb futók. * Vissza kellett mennem a stadionba, je­lezték, hogy jönnek a marathoniak. A tribünök közönsége nem bírta tovább. Senki sem maradt ülve, az emberek min­den ok nélkül fölálltak a padokra ? mint az éhes vadak lesték az érkező áldozato­kat. A marathoni tornyon fölhangzott a kürt­jei, itt vannak. A szolgák szélesen föltárták a marathoni kaput, a közönség egyetlen ádáz és véres morajjá változott. Lent cserkészfiuk szaladnak, a hivatalos emberek pózba vágják magukat és a fényképészek felállnak. Ötvenezer ember visszatartja lélegzetét, micsoda látvány lesz egy agyonhajszolt, félholt ember fog betámolyogni üdvrival­gások között a stadionba. Arénái pillanat volt, egyetlen, mely a ré­gi olimpiászokra emlékeztetett. — Valaki a stadion legtetején elkiáltotta magát: — Jön! Jön! A kapun bevonszolja testét a kéktrikós kis francia néger. Elnyújtott, sivitó orditás a stadion, amint az emberke egyedül, gyámol­talanul, segítség nélkül a célszalag felé ván­szorog. Fél perc múlik el, uj orditás: itt a másik győztes, a chilei félvér, a vörösbörü. Utána néhány lépéssel jön a harmadik, a finn. Az orditás eléri a maximumát. Az első és a második, ahogy a célhoz ér, nem bírja tovább és eldől. A finn megtapsolt végspurtot rendez, a cél elérése után finn szokás szerint tovább fut, lassít, megáll, kezet ad mindenkinek és mosolyog: — Még tiz kilométert tudtam volna. Nem lett első, csak harmadik. De a dia­dal mellékes, ő friss maradt a cél után is. És az első fehérbőrű ember, aki bejutott. Utána sokáig nem jött senki. így fiatalít és szépít a | t COFOM-créme j Cora'l-puder j CoraM-szappan FAlerakat m C. S. R. rlasémi Vörös Rák rgyőgytár, Bratislava. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom