Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-09 / 180. (1807.) szám
4 1028 angnwtns 9, csütörtök. Tüdővész-bacittusohat oított be testébe egy prágai orvostanár Egy tudományos állítás valódiságáról akart meggyőződni A tanár néhány hónap álcát kísérletének áldozatául esett Ótátrafüredi ünnepi mozaik ótátrafiicM, augusztiue 7. Tamka «ma«e tép... Nlapos ragyogás... Fe- uyőüla*... HralíáimBÓ flöawqaj... KwntfefWá... Ka- oagtás... A Káirpátegiyvsüteit ünaDöpiétyte... # A Graaud Holeű ellőtt, a betegségből ifteligyő- gyuiit s fittet efljősaar nvagjotetiit: SaeailMváiiy József nieanizetgryíil'ési képviselőt, ünmietpiiik. — A magyar nemzett -pánt. vesáne ásnrért fané*?, egészséges, mvta- denáci örüli, míndenln gmatulltáil néki. Nefoei&eo «i- tartüí nékem i» hrvmá jmtaem. Sajnen wenn nyilat- bozjiib. —• Majd négy hét mnlma betraélgétittnik — te Ondija moeolyogtva ... # Rötfiri pár napa üdüfliéeme, ótátratfiüinedine értke- nett Folikuéhiáay Lajos, Budapest együk powgármea- tere. osailádjiraai — A pontlás azzal! fiogad, hogy .rSaerOsesztő nr, itt Mao Budapest poűgiórmteeíbeire.’' íA partá»o(k nagyisaeirüieo tudjak, hogy lei a „jó anyag". — BejeJeniteteim magam. — Fogad, de midüíM bártmüt de keadezaiéik, kedtveeen indiltiviá* *yo®aa, hogy menjünk el az ünmepélyre. Eitindu- hink. # Minden nagy megtrijsztel tét,és dacára, úgy ércem. hogy kdicgit pómljáirttam. A pclgánmeBter w kérdez s én válaszolok- Na gondolom, ddt nem lesz interjú. — Szinte meglep, ahogyan kérdez, kitűnő meglátásával mindenre káteirtjed figyeflime. Végiig megyünk t sátrak eorfeílán- — Késmárk sáros sátránál álnnk meg először. FoM^ábázy poigármesber mosolyogva 'vásárolja a késmárki érde&esfíér?esket, én meg magamban megállapatom, hogy ebben a sátoriban vannak a legszebb asszonyok. — Lőcse város sátrában dsméilődiik a jele- ceft, áznál a külömibségge}, hogy altit nem az asszonyokat, hanem a leányokat tatntam a legszebbeknek. — Sorra járjuk a sátrakat... Tátaszd,j> laik, Granri Hot^ek etb. A Palnoe sátránál áffl Wlaissícs Gyula báró, aki korát mcjgwáifoflió elevenséggel szóra kozni! ja előkelő társaságát... # A fátravidtékí zápserség, magyarság szinte java itt van. Hatalmas gyűrű veszi körül a Fonberger- osaladoft, ahol a legszebb hölgyek Forbergwr igazgatómé ás Forberger Módi valősáiggiall. pazarolják kedves íszeTlemtesságeike't. A Reiio'hard-csa'láid tagjai a itegikitünőbb eladók, máig a Szetn'tághék, Lods- dhék, ftugscibék, a legszorgalmasabb vevők ... Ilit vámnak Iglóról, Münnáthék, Szél öd’önék- Lőcséről tHöpfnerék. WUlandiék, lOprádtnől Gorus- fcáék, KrompecheréJk. .Késmárkról EngtöTimayerék, KéUeréks, SdhicűfaJék, Mlisclhék ... Stb, ötb... Szóval itt van mindenki. # Keradődtük a telvMmlás ,.. „Gtroee Lammiite". Hatalmas szekér, tóménak van berendezve,.. Nemzeti viseletű leányok, legények... Finom kma dalok ... Pereg az orsó ... Utána az aratási ünnep srimból'iíkue szekere 'következik. Szinte érezni lehet, a búza, az „élet" szagát. A zene szól-... Az emberek örülnek... Zdjpserek, szlovákok, lengyelek vom/ulmak tel egymás után. Egy kris falu leányai szoknyánk számaival! repre zontálniaik. wé- mélyiSkieín 15—20 is van. Egy májaik tallu legénye- Ével tüntet... Szebbnél szebb képek ... Leányok, legények. Rég látott kép. .. Egy dudás.. Vén 'öreg ember, muzsikára fújja kopott díudiájált, Fényképészeik egész tömege állja körül. Szól a duda ... Egy nyugodt, békés étet romantikája vattáa©lód.ilk «ftő ibaingjána.... Budapest po\gáTrm:e*ter> an ég- jegyzn: „talán ez volt a saiofon elődje. # Alkonyodük, az íinmepélynék vége. S végre nekem is mond egyet-mást FolfkusHiázy polgármester. Megtudom, hogy Budapest ma küfMöldi vrmat- •'kozásokban jeleinitősebb város, m'iirüt régen volt. óriási az 'idegeniorgalma. naponta több ezer küíl.- íöldi keresi föl. A Szemtistván-bét ma már olyan oivófi, mint bármely diaazorszégi. vagy evájod nemzeti ünnepség. Az idei ünnepe éghetne például aimerd'kanak is jönnek a. pittíbourgi. polgármieeíter- tre! az elnkön. .Az amerlfkaá köl'osiön. sokat flieradi- tett a városon. .Állandóan épitkezésék folr-nak e a ezociáflás ■iniSézményeket, erősen fejlesztik és újakat ás 'létesátenek. —jPénzügyi probléma — Igazgató ur, a pénztámok w^g^Tókfttt egy millióval. — Mindig rtvindibGin. hogy a kormány 0lső k&ttfozpóge vof-na pénzűmé síflbiMzálni. (PM^MSo.y A szerelem útja — Édes Karcsik ám., uffy érzem., hogy mez Mad az v,tM a. sínemhez. ■— Nagyon óriUok. édos Mónikám, de rométsm nincsen, Mc ékszortizlet ezen az vim. Ami érthetetlen •«** ön rajtam, nevel, Knpvsák űrt Nem., kérem.. — Akkor nem, értem,, hogy min neveiket, • Prága, augusztus 8. A tudósok mártírhalálát szenvedte el a prágai tudományegyetem Horák. nevű magántanára, aki testén kísérletezett a tuberkulózis kórokozó baciHúsával. Horáik experimentális úton akart meggyőződni egyes külföldi orvost/márok azon álWtd- sáról, hogy a tüdővészbacilhii filtrálható-e. Noha barátai óvták a veszedelmes kísérlettől, mégis elszánta magát és egy fosta bac’Muékultura filtrátumát, beoltotta a karjábat befecskendezte a bőre alá, miután előbb állatokon végzett kísérletek utján meggyőződött a kultúra viruleneiájárót. Horák dr. azután saját testén vizsgálta az oltás hatását. Bizonyos idő múlva kivágatta karjábál a filtrátumot és mikröszkópikus vizsgálat alá vette. Azonban a fUtrátuinban nem talált tüdövész-bacil- lusokai s így medöntőtte a tudománynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. Kísérletének Amsterdam, augusztus 8. Mikor ezeket a sorokat irom, a marattioui futók kint járnak valahol Amsterdam környékén, a stadionbaji Laerosset demonstrálnak s itt, a stadion óriási sátorvendéglőjében újságírók Írják vagy gépelik pohár sör mellett mindennapi cikküket, hogy az esti vonatról valahogy le ne maradjon a részletes expresszlevél. A szomszédos úszómedencéből jdehal- latszik a tömeg buzdító vagy éltető ordítása s körülöttem az asztalok mellett a marathoni futás várható eredményét tippelik. Magam elé tegzem jegyzeteimet és igyekszem összeállítani a könnyű atlétika eredménytábláját. Semmi kétség, Amerika vezet még abban a küzdelemben is, amit az angol világbirodalom összesége ellen vívott. Az olimpiász előtt is nyílt titok volt már, hogy Amsterdamban a két angol szász birodalom versengése lesz a legpikán- sabb látványosság s ha Anglia egymagában nem elég erős, hogy megnőtt ivadékát legyőzze, megkísérli dominiumaival, Kanadával, Délairikával, Ujzélanddal, Írországgal, Indiával. így sem ment s az Unió körülbelül ejtvén ponttal előbbre végzett. Azt is természetesnek tartották uégy év óta, hogy Amsterdamban harmadiknak az uj lendületet vevő Németország fog beleszólni a germán népek tusájába. A latin faj, a hajdani oümpiászok hérosza csak távolról figyelheti a fejlődés zenitjén levő germánság atlétikai viadalát s meg kell hajolnia a szőkék testi és akaratbeli fölénye előtt. Mert a stadionban a szőkék dominálnak, akár a fiukat, akár a lányokat nézzük. Aki első lesz. aki szebb, aki rugalmasabb, annak világos hajszíne és nagyon fehér hőre van. A győzelem nyelve az angol s csak. néha. váltja fel egy-egy már germán idióma. Ha olasz jön be vagy francia, végig mindegyiknél (a magyar Szepest sem kivéve), eltagadhatat- lan marad a germán eredet. A kitűnő olasz longobard, a francia normán (Ladoumergue, Séma Martin és Menard azok) s a spanyol minden bizonnyal gót eredetű. * Csak egy nép van, egy maroknyi kivétel, a germán áradatban néhány biztos férfi, aki kétmillió ember nevében magának követeli a legértékesebb győzedelmeket. Kis finnugor nép, távoleső faj, amelyet sohasem hallottam még háborúkkal, forradalmakkal kapcsolatban emlegetni. Ha a franciákra gondolok, Napóleon jut eszembe, az angoloknál a tengerek uralma lesz jellemző, az amerikaiakra rámondom: kapitalizmus. Aki a finnekre gondol, mást nem mondhat: nyugodt, zökkenő nélküli élet és sport Ilyképpen őket kell a modem ölimpiászok hőseinek tekinteni. A közönség érzi s Nurmi a kedvence. Soha amerikainak nem kívánja a gyírelirtet, de nem tudna aludni, ha Nurmi lemaradna. Vagy ba nem úgy történne minden a pályán, ahogy Nurmi akarja. Itt szaladgál közöttünk a képeslapelárueredményeit tudományos munkában dolgozta fel s a prágai májusi orvoskongresszuson előadta. Mialatt azonban a kongresszus résztvevőivel álláspontja felől vitázott, már hatalmas lázzal küzdött, amely a közelgő katasztrófa első jele váU. Még aznap este ágynak dőlt, néhány nap múlva azonban megkísérelte, hogy legyőzze magában a gyilkos kór első vészes megnyilatkozását, felkelt és dolgozni próbált Egy vagy két napig bírta a munkát, altkor ismét ágynak esett, amelyből nem is kelt fel többet Több mint két hónapig viaskodott a háláim, amely végül is győzedelmeskedett rajta. Három súlyos operáción esett át, de a harc eleve el volt veszítve s Horák dr. tudta ezt. Az utolsó pillanatig nem vesztette el eszméletét s rezignált iróniával a mosolyában figyelte orvostársait, akik tehetetlenül állottak szemben a pusztító betegséggel. A tragikus sorsú orvostanár mindössze negyvennyolcéves volt. A cseh tudományos világ egyik nagy reménysége dőlt vele a síréba. sitó. Nagy tábláján bőven van levelezőlap á stadionról, a szimpátikus Williamsról, az előkelő Lord Burghleyről, Cárról, Körnigről s a többi „uagy'‘-ról, de a közönségnek csak egy kell: — Van még Nurmi-ja? És az árus nagy betűkkel kiírta gyűjteménye fölé: „Olimpiai levelezőlapok. Nurmi és Ritola". ♦ T aga óhatatlan, hogy a tömegek gyakran megérzik, kit szeressenek. Itt Amsterdamban utálják az amerikait és szeretik a finnt. Az amerikai győzelmekben sok brutális vágóhiderő és technikai tökéletesség van, csak szellem nines benne. Súlyt dobni erőkérdés, diszkoszt vetni Ugyanúgy, a magasugrás és a távolugrás vég eredményben szintén a bemagolt és a sok gyakorlattal biztossá tett technika eredménye. A stalétafutások szintén: a váltás precizitásától függ minden. Aki ezekre az erőteljesitmé- nyekre képes, erős állat és precizitásra épített csalhatatlan gép. Az angolok ée a kanadaiak győzelmeiben más is van: akaraterő. Száz métert végigfutni energia kérdése, kitartás, az idegek teljes odaadása. Ugyanez áll a gátra és a kétszáz- méteres síkfutásra is. A tökéletes gép és erőtömeg mellé az angol számokban még egy járul: brit. akaraterő. A németek azért nem tudnak nyerni, mert atlétáikat még a verseny előtt szétmorzsolja a nemzeti felelősség súlya. A tribün egyhangú bömbölése, a „hurrá, hurrá, hurrá ger-má-nia" úgy kong a német atléták fülébe, mint a pokol őrökörája és mázsás súlyokat köt a fürge lábakra. Reszkessetek — zúgja a tribün a tudat alatt — ha e* vesztitek a versenyt, széttipor Germáma! Láttám Körniget. közvetlenül a kétszázméter döntője előtt. Mint sötét felhők jöttek a tribünökről másodpercenként a honfitársak mély, fegyelmezett és szervezett ordításai és a szegény fiatalember lelkében fúriákká változtok, melyek rémképeket vetítenek a szem elé. A nemzeti felelősség szörnyű terhével nem lehet könnyedén futni. Az angolok, az amerikaiak saját magukért versenyeznek, sportból, őket nem ernyesztik el súlyos, pa- tetikus igék. Vidámak, felelőtlenek, ők játszanak. Ez a szegény Kömig oly ideges volt, oly zavart, oly izgatott, mintha tudj* Isten rni- oeoda mély probléma előtt állana, a lét vagy nemlét kérdése függne tőle generációkra való érvénnyel, mintha minden az ő rállain nyugodna. Pedig nem nyugodott. A sport csak játék, mindhiába, igy is kell kezelni. Köny- nyedség kell hozzá, felelőtlenség, a könnyelmű avantiüre fuvalma, a „lesz, ahogy lesz", ha nem igy van, az atléta kifárad még az indulás előtt és nem nyerhet. A lámpaláz halá* lo-s. * És a finnek? ök játszanak a legnemesebben. őket. semmi sem érdekli, csak egy-egy sportbeli probléma megoldása, a lehetőség. A győzelem mellékes. A publikum mellékes. A sajtó Mellékes. Élőpélda ja e három állításnak Nurmi, az újkor legtökéletesebb atlétája. FINNEK Irta: Szvalhó Pál dr. Azt mondták, le van törve. Szó sincs róla, most van tudása zenitjén. , El a legcsodálatosabb a finneknél: náluk ! nem gyerekek versenyeznek, hanem érett, j komoly férfiak, talán azért, mert az ő •] ▼ersenyszámaikbau évtizedekre van szükség, mig az ember valamire viszi. Nurmi és Ritola negyvenen felül vannak; más atléta ilyen korban régen letört. Náluk a kor nem számit, ők egy életre vannak be trenírozva. Nem üstökösök, mint Peltzer vagy Séra Martin, akik gyors felvirágzásukkal szinte kompromittálják az atlétika testnevelő érvényét. A finnek megbízható férfiak, építeni lehet rájuk. Férfi érettség kell ahhoz, amit ők tudnak* Amerikai rekordhoz erő és technika kell, (gyakorlat), angolhoz meg energia, finnhez erő, technika, energia — és értelem, nagyon sok értelem. , Tízezer métert futni műalkotás. Ravaszságra, mezurára, hideg megfontolásra, stratégiára, logikára, Ítéletalkotásra van szükség. Jaj annak, aki nem tartja be ezeket az alapelveket. Tegyük föl, egy más futó verseny közben a futó elé kerül. A futó idegeskedik, üldözőbe veszi a másikat, utoléri — de kifult és föladhatja a versenyt, míg a másik nyugodtan tovább köröz, mert nem erőlködött. Száz méter gyorsított tempó ugyanis több erőt rabol, mint három kilométer nyugodt futás. # De tegyük föl az ellenkezőjét: valaki elém kerül és én hagyom, abban a íbiszemben, hogy vagy ki fog fűlni az illető, vagy a végén utolérem. Biztos ez? Hátha a másik jobban bírja, mint én — s ez a kétség már idegessé tesz. Finn sportértelem és férfikor kell hozzá, hogy futás közben nyugodtan számoljak az összes lehetőséggel és megtaláljam a helyes utat. Akkor gyorsítsak, ha kell, akkor lassítsak, ha kell. És nem idegeskedni futás közben. Ezt tudja a legjobban Nurmi. A győzelem nem fontos. Nurmi átengedi a diadalt egyszer Ritolának, másszor Louko- lának, — A tízezer métert én nyerem, a többit nem bánom, nektek adom. Más feladatotok nincs, csak engem követni. Ha bírjátok, ti vagytok a világ legjobb hosszutávfutói és megérdemlitek a diadalt. Ritola és Loukola bírták. A célnál Nurmi hátranézett, látta, hogy minden rendben van, lassított és előre engedte honfitársait. Az első dij nem fontos. A probléma meg van oldva. Sikerült a számítás. A finnek a legjobb futók. * Vissza kellett mennem a stadionba, jelezték, hogy jönnek a marathoniak. A tribünök közönsége nem bírta tovább. Senki sem maradt ülve, az emberek minden ok nélkül fölálltak a padokra ? mint az éhes vadak lesték az érkező áldozatokat. A marathoni tornyon fölhangzott a kürtjei, itt vannak. A szolgák szélesen föltárták a marathoni kaput, a közönség egyetlen ádáz és véres morajjá változott. Lent cserkészfiuk szaladnak, a hivatalos emberek pózba vágják magukat és a fényképészek felállnak. Ötvenezer ember visszatartja lélegzetét, micsoda látvány lesz egy agyonhajszolt, félholt ember fog betámolyogni üdvrivalgások között a stadionba. Arénái pillanat volt, egyetlen, mely a régi olimpiászokra emlékeztetett. — Valaki a stadion legtetején elkiáltotta magát: — Jön! Jön! A kapun bevonszolja testét a kéktrikós kis francia néger. Elnyújtott, sivitó orditás a stadion, amint az emberke egyedül, gyámoltalanul, segítség nélkül a célszalag felé vánszorog. Fél perc múlik el, uj orditás: itt a másik győztes, a chilei félvér, a vörösbörü. Utána néhány lépéssel jön a harmadik, a finn. Az orditás eléri a maximumát. Az első és a második, ahogy a célhoz ér, nem bírja tovább és eldől. A finn megtapsolt végspurtot rendez, a cél elérése után finn szokás szerint tovább fut, lassít, megáll, kezet ad mindenkinek és mosolyog: — Még tiz kilométert tudtam volna. Nem lett első, csak harmadik. De a diadal mellékes, ő friss maradt a cél után is. És az első fehérbőrű ember, aki bejutott. Utána sokáig nem jött senki. így fiatalít és szépít a | t COFOM-créme j Cora'l-puder j CoraM-szappan FAlerakat m C. S. R. rlasémi Vörös Rák rgyőgytár, Bratislava. j
