Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-08 / 179. (1806.) szám
1928 augusztus 8, szerda. ars*,- • 7 A titokzatos autó és egy cselédleány eltűnése köré vérvádmesét szóit a garamvezekényi nép A valóság és képzelet játéka a babona kialakulásában — Az áldozat él — a mese széiloszlott — .Oroszka, augusztus 7. (Saját tud ősi tónktól.) HázróHiázra jár a sugás-bugás. Komám- asszony .hallja, megtoldja, továbbadja. A szobában esti lámpavilág mellett zümmögik, titkolózó, fontoskodó arccal, kerekítik, toldoz- zák-íodozzák. És lassan kikerekedik a mese, a rémtörténet, a fekete babona, a rágalom. A mesemondó vázat csempész bele, a képzelet megszinezi, a rosszmájúság kihegyezi, az örök'emberi hiszékenység pedig mohón szívja magába, mintha legalább is a lélek nektára lenne. így csírázik ki, hajt bimbót, pattan virágba és terebélyesedik duslombu fává az évszázadok óta kisértő ostoba mese, a mesterségesen szított majd szétgereblyélt sötét babona: a vérvád. Az iskolázott ember, a nyitott szemű, józanfejü lemosolyogja, de a nép képzelete néha még lángot fog. Hála a kultúrádnak, amely egyre szélesebb tömegeket emel ki a babonák éjszakájából, ez a láng ma már nem csap égig és nem követel emberáldozatot. Csak lappangva terjed és hamu alatt izzik. Azért igy is lehet veszedelmes és ha a kígyó felbukkan, nem árt rátaposni a fejére. A Zseliz melletti Garamvezekény községben most felbukkant a vérvádmese s bármilyen otromba, logikátlan formában is került a nép nyelvére, mégis, aránylag nagyon rövid idő alatt több hívőre talált, mint egy kenyeret, bort, búzát ígérő képviselőjelölt. A kis községben csendesen forr a vád. Nem veszedelmes, csak egy kevéssé ártalmas. Ezért: érdemes ráfigyelni, hogy kelt szárnyra a mese, mi volt a magva és hogy nőtt, formálódott. Varga Rozália 20 éves cselédleány Schwarz Ferenc községbeid kereskedőnél szolgált. Ellensége sem tud rosszat mondani a kereskedőről, akit a községben, de a vidéken is becsületes, barátságos, jószivű embernek ismertek és tiszteltek. Emberséges emberek voltak Sdhwarcék akkor is, amikor tiz évre! ezelőtt magukhoz vették az apátia®-anyátlan, árra Rózáit. <ük tartották, nevelték és inkább családtagnak számított, mint cselédnek. • Varga Rózái pár nap előtt nyomtalanul eltűnt Nem búcsúzott senkitől, pedig bőven lett volna kitől, mert az életvidám fiatal lány nem fukarkodott kegyei osztogatásával. Ho- vál lett a Rózái? Először csak a szomszédok kérdezgették egymástól, azután mind szélesebb hullámokat vetett a pletykaszó. A kom ám asszonyok „akcióba léptek*4, felhúzták a zsilipeket és bő zuhatagban patakzott a szó. — Múlt este még láttam. Világosság volt a konyhában ... ő meg tett-vett valamit... — igy az egyik. — Tíz évig voót a Schwaroéknál, oszt most mégis úgy eltűnt, mint a kámfor — igy a másik. A fejüket rázták, bólogattak, rosszalták a dolgot. Némelyik gondolt is valami furcsát, de nem mert szólani. Amíg ki nem bökte a harmadik: — Én láttam a Rózáit. Autón vitték. Urak. Arra az erdő felé. Ez már olyan szó volt, amiből érteni lehetett, meg következtetni is. Másnapra meglelt a falu a komorszavu pletykával. Persze, nem is lehet másképp: egészséges, szép lány volt a Rózái, tartották a Schwarcék, arnig kellett, ki tudja, mi minden csúnyaságot tettek az árvával. Mi dolguk is lehetett vele? Kellett, a vére a kovásztalan kenyér sütéséhez. A zsidóknak kellett. Autón vitték el, éjszaka csempészték ki a faluból. És miért nem beszélnek róla a .Schwarcék? Nekik tudniok kellett, hová lett a Rózái és ha tiszta a dolog, miért nem mondták meg a szomszédoknak. Ha pedig ők nem ludják, mi lett a Rozáliái, miért nem jelentetlek a csendőröknek. így lett volna rendjén, de nem ez történt. Nyilvánvaló, ugy-e a turpisság, a sötét mahináció, nyilvánvaló, hogy a szegény leány rossz végre jutott? A nép ítélete hamar elkészült. Nem fontolgattak, nem hallgattak meg tanukat, a vádlónak védekezésére sem voltak kiváncsiak. Pálcát törtek a .Schwarc-család felett és jaj volt annak, aki az alkalmi biróság ítéletét kétkedéssel fogadta. Már pedig egy kis józan kétkedés nem ár- telt volna. A falubeliek megtakaríthatták volna azt a párnapos izgalmat, mely az idegeiket nyüfto a Varga Rózái sorsa miatt. Nem volt nehéz feladat a vérvádmese fantázia-szövevényét lehántani és kihámozni a valóságot: Varga Rózái tiz éve szolgált a kereskedő családnál. Fentartás nélküli bizalommal voltak iránta, de mint később bebizonyult, a leány nem volt méltó a bizalomra. öt évvel ezelőtt lopáson érték. Az üzlet pénztárát dézsmálta és a lopott pénzt szeretői közt osztotta szót. Cseudörök vallatták és beismerte, hogy tízezer koronánál nagyobb kárt okozott. Javulást igért és gazdája szive újból megesett az árván. Tolvajnak bélyegeztesse és az apátlan-anytátlan árvát kitaszítsa az utcára? A kereskedő szive szavára hallgatott és házában tartotta a lányt. Rózái A prágai magyar menza vezetősége a* 1928—iá), iskolai év folyamán számos főiskolai hallgatónak nyújt díjtalan, féláru és kedvezményes áru ellátást. Aki eme kedvezmények valamelyikében részesedni kíván, az 1928 augusztus 31-á.g postán ajánlott levélben küldje be kérvényét az alább megadott címre. A kedvezményekben felekezeti különbség nélkül csakis oly szlovenszkói és ruszin- szkói származású magyar és német nemzetiségű szegénysorsu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik az általuk látogatott főiskola tanulmányi és vi.-zgarendje által előirt eredményt tudják felmutatni s erkölcsi magaviseletük feddhetetlen. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell, külön bekezdésekben s az alábbi sorrendben a következőket: I. A kérelmező vezeték és keresztnevét, 2. egyetem, 3. fakultás teljes megnevezése, 4. az immatrikuláció kelte, 5. hányadik félévre iratkozik be a kérelmező az 1928—29. iskolai óv elején, 8. a kérelmező állandó (szünidei) lakóhelye, 7. a prágai lakóhelye, 8. illetősége, 9. vallása, 10. teljes születési dátuma (község, óv, hó és nap), 11. középiskolai érettségi bizonyítványának kelte és száma 12. az élvezett ösztöndíj (milyen alapból s mily összegű), 13. nyilatkozat, hogy a kérelmező a menza házirendjének magát aláveti s azt betartja, 14. tandíjmentesség kelte és száma. II. A kérelemhez eredetben, vagy hiteles másolatban melléklendő: 1. oly szegénységi, vagyontalansági bizonyítvány, amilyet a főiskola a teljes vagy részleges tandijelengedés iránti kérvényekhez megkövetel, 2. taniúmáBudapest, augusztus 7. Égy natal asszony tartott előadást a napokban egyik igen előkelő budai klubban és a jobbparti város, amely még nincs hozzászokva női hanghoz az előadód emelvényen, meglepődötten és megelégedetten fogadta az érdekes előadást. A fiatal asszony Kínáról beszélt, a messzi furcsa ország uj művészetéről, a kínai külvárosok asszonyairól, és a kínai belvárosok leányairól. Az előadás anyaga nem annyira könyvekből és sárgára öregedett, vagy nyomdafestékből még friss forrásmunkákból került ki, hanem egy eleven és érdeklődő asszonyi szem éles fotográfiái gyűltek össze annyira, hogy kikivánkoztak egy otthoni fénykép-album keretei közül. Az érdekes fiatal asszony dr. Renner Sándor- né és az ismerősen csengő neve után csak két évet kell visszalapozni az emlékezetünkbe, ő volt az, aki az első magyar darabot megismertette Sanghai közönségével: Molnár Ferenc Liliomát és a nagy kínai kikötőváros egyik európai színházában tartott előadáson ő maga játszotta Julika szerepét. Az európai nő előtt ismeretlen, nagy, színes pamutszálakkal átszőtt szhlmaretikül Rennerné kezében az egyetlen toalett-darab, amely Kina bélyegét viseli magán. De a hullámos bubitól a világom georgette-ruháig Európa dominál. Renaeregy időig megbecsülte magát, de a példás ólet csak rövid ideiig tartott. Újból lopott, először óvatosan, később már ■egészen szemérmetlenül. Gazdiája elhatározta, hogy elküldi a visszaeső bűnöst és mert a leány magyarországi honosságú volt, a járási főnökségtől kérte kitoloncolását. A járási főnök megígérte, hogy az ügyet rendezi, de a hatósági intézkedés késett. A kereskedőt a közelmúlt napokban meglátogatta egy rokona, akinek elpanaszolta, hogy nem tud a tolvaj cselédtő1! megszabadulni. A rokon segíts égére sietett és magára vállalta, hogy átviszi a szolgálót a magyar határon. Egy- este autó állt meg a ház előtt — az a bizonyos titokzatos autó — és a rokon átvitte a leányt a határon túlra. A népképzelet csinálta áldozat jelenleg a legjobb egészségnek örvend, Monoron alkalmazásban van és esze ágában sincs, hogy egy húsvéti pászka rostjai között aludj a örök álmát. így és itt végződik a garamvezekényi vérvádról szóló tanulságos mese. nyitvány, kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyitvámyok, hivatalos kollokviumi kimutatások, leckeköuyv). Valamennyi eredeti, vagy hiteles másolatban beterjesztett okmányról egyszerű — nem hitelesített — másolat is készítendő s a kérvényhez melléklendő. Az eredeti okmányokat a kérelmező az elintézéssel együtt visszakapja, a nem hitelesített másolatok a menza vezetőségénél maradnak. A díjtalan és féláru kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetik, akiknek a hiteles okmányaik alapján a teljes, illetve féltandij elengedésére igényük van. Aki kérelmének postai elintézését kívánja, az megfelelő nagyságú s kellően felbélyegzett s megcímzett válaszborítékot csatoljon. A hiányosan megfogalmazott és felszerelt kérvények kiegészítés végett visszaküldettnek tekintet nélkül arra, hogy a pótlás a kellő határidőre beérkezhetik-e vagy nem.. A megadott kedvezmény az 1928—29. iskolai év első szemeszterére, 1928 szeptember 15-től 1929 január 31-ig érvényes, azonban a menza intéző bizottságának határozatával bármikor indokolás nélkül megvonható. A határidőn túl beérkezett kérvények csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben azt a menza költségvetése megengedi. A kérvények kizárólag erre a címre küldendők: Törköly József dr. szenátor, a menza ügyv. igazgatója, Rimaszombat. Más címekre küldött kérvényekért s azok mellékleteiért a menza vezetősége rnn vállal felelősséget. Prága, augusztus 5. Grosschmid Géza dr. Törköly József dr. a menza vezető a menza intéző bizottság elnöke bizottság igazgatója I né közel tiz éve él Sanghaiban és mindössze a hangján érzik meg egy kis erőlködés a magyar nyelvvel való viszontlátásnál. A kínai bubi-borbély — A szalmaretikül ugyan csakugyan kínai specialitás, — mondja Rennerné — a nagy meleg miatt a Sanghaiban élő európai társaság hölgytagjai örömmel fogadták ezt a praktikus darabot. De az európai exteriőr, a bubitól a georgette-ig is mind-mind Kínából való, mert a sanghai-i fodrászok ma már épugv berendezkedtek a bubifrizura diadalát hirdető női termekre, mint az európaiak és a divatszalonokban otthonosabbak a párisi j anyagok, mint a kínai selyem. — De nemcsak az európai divat vonult be Kínába, hanem — különösen a nőknél, és különösen a fiatal nőknél — az európai szellem is. Sanghai leányainak bubifrizurája mögött komoly stúdiumok állnak: Londonból, Moldvából hoztak haza diplomát és ezekkel a diplomákkal nyitották meg otthon kitünően jövedelmező és általánosan elismert rendelőiket. Mert a legtöbb az orvosi pályát választotta, de igen sok tehetséges építész- j nő is került ki közülük, sőt női ügyészek is nagy i számban akadnak Kínában. Nagy eredménynek, számított,' amikor nemrégiben a kínai színházak j szigorú kulisszái mögé beengedték végre a nőket. 1 Pályázati hirdetmény A prágai magyar menza kedvezményei az 1928-29 iskolai évben nyi eredményt igazoló iratok (érettségi bizoSanghai leányai bubira vágatták a hajukat, Londonban tanulnak és Párisból öltözködnek, de még mindig szívesebben járnak riksán, mint autón Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. Addig tudvalevőleg férfiszinészek játszották a női szerepeket is, és talán csak az európai daraboknak meg az Európa hatása aló került nj kinai színházaknak köszönhető, hogy a szoknyás szerepék végre megkapták hamisitatlan úrnőiket. — A nőknek ez a felszabadulása — Törökországot leszámítva, ahol szintén csak az utóbbi években értek el eredményeket ezen a vonalon —< Kínában már a legégetőbb probléma volt. Még mindig: több feleség — A kínai nők minden műveltsége addig est® abban állt, hogy ismerték Kon-Fu-Cse tanításait,' a régi kinai filozófiát és az számitott közöttük a legműveltebb nőnek, aki a legtöbb „charactert** tudta, ahogy a kinaiak többipillióra rugó írásjeleiket — angolul — nevezik. Tizennégyéves korukban férj-* hezadták őket s ha egy bizonyos idő elmúltával a családi örömök nem jelentkeztek, a férj szabadon választhatott magának nem második, de másik feleseget is, sőt még a meddőség kifogására sem volt szükség, s ha anyagi viszonyai megengedték, három-négy feleséget is tarthatott. A többnejüség kérdésébe még eddig nem avatkozott bele az állam, és ez a házassági forma, ha ritkábban i*, de még megvan és fennáll Kínában, különösen az alsóbb néposztályokban. Azonban nem egyhelyre zárt háremalapon, mint Törökországban, mert a kinai férfi minden felesége számára külön lakást tart fenn. Az már persze más lapra tartozik, hogy a külföldön tanult és európai levegőben nevelkedett mai kinai lányok, ha egyszer férjhezmennek, nem igen egyeznek bele abba, hogy a férjük az ő tud- tukkal , eoi; ; h;!ia“-t, másik feleséget is tartson— Ahol komoly pályákon működő nők vannak, természetesen elkerülhetetlen a női klub. Egy évvel ezelőtt tehát megalakult ez is, a Chinese Wo- men Club, amely most néhány héttel ezelőtt óriási, három napig tartó ünnepélyt rendezett Sanghaiban, s az ebből befolyt jövedelmet részint a Lepit-misz- sziónak, részint a csecsemőklinikának juttatta, míg a fenmaradó részt arra akarja fordítani, hogy az idén Honoluluban tartandó női nemzetközi kongresszusra a kinai női klub delegáltjait is ki- küldhesse. Az ünnepélyen különben klasszikus kinai darabokat mutattak be, régi kinai festmények nyomán összeállított élőképeket és „eljátszottak** egy 2000 és előtti kinai esküvőt, amelynek csodá-* latos és csupa pompa ceremóniáihoz közel négyszáz ember részvétele volt elengedhetetlenül szükséges. i — A Chinese Women Club nemrégiben vendégül látta az angol feministákat is, akik a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak arról a szociális tevékenységről, amelyet a kinai nők az utolsó évek folyamán kifejtettek. Az angol hölgyek ugyanis bejárták az egész kinai birodalmat és a nők helyzetén kivül a kinai gyermekvédelmi viszonyokat tanulmányozták. Itt azután csakugyan minden eredményt a nők harcoltak ki, kezdve attól, hogy a kinai gyerek, akit azelőtt ötéves korában már munkára fogtak és napi 10—15 centért a legkeservesebb munkákat végeztették el vele, — ma már tizenhároméves koráig iskolaköteles és a minden komforttal berendezett gyermekotthonokban a lég* szeretetteljesebb felügyelet alatt él. Csang-Kai-Seh felesége — Az angol feministák látogatása alkalmával Csang-Kai-Sek felesége mondott beszédét a vendégek előtt, és ez a nagyon szép, hallatlanul okos és még igen fiatal hölgy a legkitűnőbb szónoknak bizonyult. Sokáig beszélgettem vele ezen az estén, Amerikáért rajongott, ahol nevelkedett és ahonnan csak egy évvel ezelőtt tért haza s kevéssel azután tartották meg esküvőjét a híres tábornokkal. Hamarább ment el, mint a többiek és mosolyogva exkuzálta magát: — Fiatal hazasok vagyunk, nem hagyhatom sokáig egyedül az uramat. Sing-Song görlök — Szórakozások Sanghaiban? Az európai kolóniák műkedvelő színházai, ahova most megint kiviszek magammal néhány magyar darabot. Esténként néha vacsora a nagy kinai hotelekben, ahol a Sing-Song görlök énekelnek nyávogó kis kínai dalokat — óránként egy dollárért az unatkozó asztaloknál. Ezek az olcsó és kedves kis kinai görlök soha nem táncolnak. Szeretik a „somsul**, a rizspálinkát és minden szezonban külön ki# divatot kreálnak maguknak: tavaly télen például gumimelegilőket szorongattak a kezükben és meg nem váltak volna ezektől a muffnak használt apró kályhácskáktól a világért sem. És vidáman tipegve várnak a hotelajtóban, amig valamelyik ur bejelenti a feleségnek, hogy ma Sing-Song-görllel fog eltávozni. Mert ez is van, és a kinai feleség számára még mindig kisebb tragédiát jelent egy állandó „concubina“-nál. Autó és riksa — Sanghai főutcáin nagyon óriási az autó- forgalom, de a lakosság nagyrésze — úgy a ben- sziilöttek, mint az idegenek — még mindig az úgynevezett „riksát** használja közlekedési eszköznek, mert a kétkerekű huzókocsi olcsó és az a szegény kuli, aki egyszerre végzi a motor és a soffőr szerepét ezeknél a kis kétkerekű jármüveknél, tiz- húsz centért a legnagyobb távolságokra és a leggyorsabban elviszi az embert. A kinai nők ilélaa igen kedélyesen élnek vissza a kulik teherbírásával és gyakran láttam, hogy7 két igen jól megtermett kínai hölgy szinte egymás ölébe ülve vitette magát végig a városon az égy személy számára való kis riksában..*
