Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-08 / 179. (1806.) szám
El Hlinka rendkívül éles támadást intézett Srámek ellen Mit mondott még Hlinka a preraui népgyülésen - Srámek lapja nem akar tudni vezére megtámadtatásáré! A cseh sajtó az ni némát politikai formációról Prága, augusztus 7. A német iparospárt, a demokrata szabadságpárt és a Rosche-oso- port munkaközössége vegyes visszhangot keltett a cseh sajtóban. A Národni Listy azt Írja, hogy az uj alakulat „neoaktivizm us‘ '-a nem egyéb, mint negatív izmus, a néppárti Lidové Listy szerint az uj pártközösség egészséges szerepet fog .még betölteni a politikai életben. A Tribuna szerint Rosche féltékeny a német agráriusokra e mint a német nagyipar képviselője szántén részt leér bizonyos feltételek mellett a „reális" munkából. Igen érdekes a német keresztényszocialista .Deutsche Presse állásfoglalása. A lap azt írja, hogy az uj alakulat legföljebb a német, nemzetiektől fog szavazatokat hódítani s programja semmi különösebb, hiszen benne van a legtöbb német párt programjában. A görög kormány kifizeti s két eiraboít képviselő váltságdíját Athén, augusztus 7. Mint ismeretes, a napokban egy epirusi rablóbanda a görög törvényhozás két tagját rabolta el s kiváltásukért 5 millió drachmát kért. Venizelos elhatározta, hogy az állampénztárból kifizeti a váltságdíjat s egyúttal intézkedett az iránt, hogy a rablóbandát a hatóságok ne üldözzék, nehogy az elrabolt képviselők életét kockáztassák. Bukarest határában felrobbant egy erőd Bukarest, augusztus 7. A város körüli erődök egyike tegnap délben eddig ki nem derített okokból felrobbant. Az első hatalmas robbanást félóra hosszat egymásután a robbanások egész sorozata követte. Állítólag nagymennyiségű muníció és rengeteg ágyú pusztult el s minden valószínűség amellett szól, hogy az erőd őrszemélyzete is a lángokban lelte halálát. A robbanás színhelyére azonnal kivonult a tűzoltóság és nagyszámú katonaság fis, de a kifejlődött óriási hőség minden oltási és mentési munkálatot lehetetlenné tett. Azt hiszik, hogy a tüzet a lövedékek öngyulladása oko-zta. Angol légi manőver London felett r London, augusztus 7. Tegnap este kezdődtek meg az angol légi hadgyakorlatok, , amelyek augusztus 19-ig tartanak. Több bőm- 'r bavető repülőgép támadást indított London ‘ ellen. A gépeket az angol hadirepülőik ezüst- 1 színezése helyett zöldesbarnával vonták be, 1 úgy hogy száz méternyi magasságban máT '<■ sem lehetett felfedezni őket. 1 Prága, augusztus 7. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Hlinka András néppárti vezér ellátogatott Preauba a morva katolikusok nagygyülésére. Hlinka beszédét kivonatosan közöltük a Lidové Noviny alapján, azonban a Slovák mai számából kitűnik, hogy. Hlinka preraui beszéde ugyan állásfoglalás volt a köztársaság szláv katolikusainak egybefogása mellett, de egyúttal éles támadás is Srámek miniszterelnökhelyettes ellen. Hlinka tehát szokott szertelenségével hamar rácáfolt azokra a hírekre, amelyek a két néppárt közeli egybeolvadásáról szólották. A Slovák a gyűlésről irt cikke bevezetőjében azt írja, hogy a cseh, főleg azonban a morva katolikusok már régóta elégedetlenek Srámek kompromisszumos és a katolicizmusnak végtelenül ártalmas politikájával. Már többször hívták (?) Hlinkát, hogy jöjjön el közéjük, fogadja be őket zászlaja alá és egyesítse őket a kompromisszummentes (!?) katolikus szlovák néppárt lobogója alatt. Ezért a cseh néppárt legszilárdabb bástyája, a gazdag Haná katolikus nagygyűlést rendezett, hogy a köztársaság összes szláv katolikusának az egységes frontja mellett tüntessen. A gyűlésen Hlinka, aki egész táborkarával jelent meg, a Slovák szerint azt is mondotta többek között beszédében, hogy a sovinizmustól elvakult, ál-katolikusok nem akarják elismerni a szlovák népnek az élethez való jogát, centralizmussal és azzal a bizonyos lehetetlen „csebszlovákizmus“-sal verik a szlovák népet, különösen a cseh katoliPrága, augusztus 7. A Quai d‘ Orsay politikai osztályának volt igazgatója Jaques Sey- doux. a Gerimániá-ban, a német centrumpárt lapjában a dunai államok jövőjével foglalkozik. Seydoux cikkét a Prager Tagblatt nyomán a következőkben közöljük: „A dunai államok jövőjét megállapító békeszerződések összes hibája abban leledzik, hogy Párásban nem vették eléggé tekintetbe a gazdasági adottságokat abból az egyszerű okból, mert nem ismerték azokat s azokat a férfiakat, akik ismerték, egyáltalában nem vonták bele a tanácskozásokba. így kus néppárt támad rája kolomposaival, Mi- csuráékkal. — Tiltakozzunk ez ellen! — kiáltotta Hlinka s a tömeg felelt': Tiltakozunk! Katolikusok, egyesüljetek! — mondotta ismét Hlinka, majd azután igy folytatta: — Az egyesülésnek Srámek és szloren- szkói lakájai állanak útjában. Mi a köztársaságért vagyunk, de benne a katolikusok uralmáért, mivel nyolcvanszázalékos többségben vagyunk. Hlinka ezzel a néhány mondatával ismét tanujelét adta annak, hogy olyan politikus, akivel még a cseh néppárt, vagyis a testvér- nemzet hozzá legközelebb álló pártja sem számolhat százszázalékos biztonsággal. Az eset pikantériáját az adja meg, hogy Srámek miniszterelnökhelyettes lapja, a Lidové Listy, úgy tesz, mintha fogalma sem volna semmiről. Az első oldalon feltűnő keretek között hozza a pozsonyi Orol-ünnepsé- gek lefolyását, az ott elhangzott beszédeket, a második oldalon pedig beszámol a preraui népgyülésről. Hlinka beszédét csaknem részletesebben közli, mint a Slovák, de csak igen nehezen tudjuk felismerni benne azt a beszédet, amelyet tegnap a Lidové Listy g ma a Slovák közölt. Egészen uj passzusokat találunk benne, a fentebb ismertetett részt pedig hiába keressük. Srámek lapja nem akar tudomást venni a vezérét ért támadásról s úgy tesz, mintha Hlinka a legbarátságosabb fegyvertársa volna a cseh néppártnak. a békekonferencia elmulasztotta a dunai államok gazdasági vonatkozásait oly módon rendezni, hogy azok a népek, amelyek a nagy folyam medencéiében élnek, kölcsönös kapcsolataikat karmónikusan kifejleszthessék és emberi életet folytathassanak. Ha ezt nean mulasztották volna «1 s ezen népek számára ha nem is közös vámrendszert, de legalább a kölcsönös és kötelező bánásmód valamely formáját állították voJna fel. akkor a ma fennálló politikai ás etnográfia nehézségeket jelentékenyen legyöngitették . volna. A régi Ausztria egy kis kozmoszt alkotott, amelynek semmije sem hiányzott: I magas fejlettségű mezőgazdasága, bányászata, ipara, virágzó kereskedelme, kiterjedt fogyasztópiacai voltak. A Duna volt a nagy artéria, amely írás vén-el látta el az egyes országokat. Ma tadjuk, hogy a hajózás a nagy folyamon szomorúan összezsugorodott Sey- doux azután kifejezi azon meggyőződését, hogy a dunai államokba osak akkor térhet vissza a jólét, ha sikerülne nekik a vámtételeket a lehető legalacsonyabbra leszállítani s közös közlekedési rendszert kidolgozni. Azt hiszi, hogy a gazdasági megegyezést a potiükai is követné. Azután a határkérdésekről is békésen tá> gyalni lehetne. A magyar határproblémáról azután a következőket mondja:: „Hogy föltétlenül szükséges volt-e ezeket az Idegen fajcsoportokat az uj államokhoz hozzácsatolni, azt nem tudom. Bizonyosan csak azt tudom, hogy Európa) jelenlegi határait, hosszabb perióduson keresztül meg kell őrizni, hogy megállapítást nyerhessen, vájjon ezek az idegen fajcspor- tok asszimilálhatók-e vagy sem. Az uj határokat nem csupán nemzeti települési területek, hanem gazdasági érdekek és katonai megfontolások alapján vonták meg. Csak bölcs békepolátikával érheti el Magyarország, hogy az uj határok elveszíthessék gazdasági ás katonai jelentőségüket, hogy a szomszéd- államok arra a meggyőződésre jussanak, hogy az idegenfaju kisebbségeket nem tudják asszimilálni s ezért saját érdekükben áll, hogy az illető területeket visszaadják Magyar- országnak. A1 csehszlovák határokat nyilvánvalóan úgy húzták meg, hogy az uj köztársaságnak könnyen védelmezhető formát kölcsönözzenek. Ha a két állam közötti viszony úgy alakul, hogy a katonai szempontok elvesztik jelentőségüket, az a lehetőség adódik, hogy a határokat békés utón oly módon megváltoztassák, hogy Szlovenszkónak magyarlakta déli szegélyterületét ismét visszacsatolhassák Magyarországhoz. Ugyanez áll Csehszlovákiának bizonyos területeire is, amelyeket tisztára gazdasági mérlegelés alapján jutaltattak ennek az álianmak. Itt tehát sémim i egyebet nean lehet tenni, mint lépésről lépésre kikapcsolni a katonai és gazdasági ellentéteket s a súrlódási felületeket csökkenteni. Minden erőszakos lépés, sőt minden szenvedélyes szó, amely a jelenlegi határok azonnali mgváltozta tás át követeli, Magyarország ellen a szomszédállamokban, Franicaországban, sőt egész Európában kínos érzéseket kelt. Csak egy ut van, az az nt, amely a magyar nép minden kívánságának a megvalósításához vezet, az idegen államokba bekebelezett fajtestvéreket visszavezetni az anyaországba. xx Aj Iffnsági Könyvtár ax iskolai nevelés Bzervee kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztályunfonél. A Kis Pylbagortaa ára 12 K. Jacques Seydoux a Germániában újabb cikket irt a dunai államok jövőjéről és a magyar kérdésről SPORT REGÉNY (21) Irta! SZÁNTÓ GYÖRGY — Legfeljebb Tónit lehetne kivinni — mondta Davidsohn, aki Lea zöld szemeinek csillogásán látta, hogy itt nemcsak üzletről van szó. — A boxszövetség elég jő helyre tenné Tónit, azt hiszem, Paolinőval mérkőzhetne. — Nem. Értse meg, itt Berlinben akarom, hogy leverjék — mondta izzó gyűlölettel Lea. Most már a manager is észrevette. hogy (itt nem egészen üzletről van szó. Biztos, hogy bukik rá ez a kis vörös macska, hogy itt akarja Tónit megalázni. — Várjunk osak — kezdte, az állát dörzsölve. — Padi no még nem nagy fiú. Százezerért jönne, ötvenezer a másiknak, a vesztesnek, egyéb részi százezer, tehát huszonötezer jegyből kétszázötvenezret kell kihozni. Ez t.izmárkás jegyeket jelentene általában. Talán megy. De viszont nem üzlet. Mi ma- radn a nekünk, feltéve, hogy nem fizetünk rá? — Tréfli — mondta Davidsohn. Ez tréfli. És a teremre, a reklámra, a rendezésre előre kellene a százezer. Azonkívül hol fogjuk megtalálni Tónit? Már hónapok óta nincs itthon. — Nincs messze — röhögött a vörös Willy. — Csak itt van a szomszédban. Tegnap hallottam a Kolibriban, hogy leverte Ben Negriilőt. aki a Phi'lippin.i szigetek bajnokságát védte. Szóval Mán illában van. baj Te nem ment még egy kicsit Fidsibe, Tongá- ba vagy Hawayba. — Mindegy — sziszegte Tea. — Meg] loelí lennie. Pa öli no biztosan leveri? ‘ — Amilyen biztos, hogy engem vörös Willynek hívnak — mondta a manager. — Na, egészen tutira talán mégsem megy a dolog — felelt arcfii ntorral David- sofrn. Lea szorosan hozzásimult. — Ezt különben senki sem tudhatja — motyogta zavartan az artistaügynök. — Valószínű, hogy leveri. — Biztos, hogy leveri. Biztos — mondta most már Davidsohn. — Egyszer beszéltünk már a Kolibriban erről, Tóni maga is mondta, emlékszel, Wiilly? Mikor húztuk? —• Emlékszem. Az a magyorru is ott volt. Erdfheirara mutatott, akii a közelben beszélgetett Gertrude Bollwitzzal. — Még azt is mondta, hogy benne volna az ügyben. Lea felkacagott., tudta, hogy Krdtheim bolondja a boxsportnak és most már biztos volt a dolgában. Odaintette a műkereskedőt, — Tóni még azt is mondta akkor, hogy tíz round'ban megáll aná a sarat Paolinőval szemben.. Nagy meccs volna, annyi biztos — mondta alattomos üzleti ravaszsággal Da- vidsóhn. — Németország legnagyobb szenzációja — duplázott rá a manager, megértvén a helyzetet. A műkereskedőt öt perc alatt levették a lábáról. Felerészben vállalkozott a költségek fedezésére. — A másik felét azonnal összehozom. Ide figyeljenek. Még mielőtt kinyithatta volna rikító ci- nóber ajkait, a manager és .Pavidsobn megragadták a kezét. — A másik felét mi kelten fedezzük —- j mondták egyszerre.-- AB rigbtt — nevetett fel diadalma- | san Lea. - A kis szalonban mindjárt meg is L csinálhatjuk a szerződést. De remélem, az ellen nincs kifogásuk, ha reklámköltségeiket felére redukálom. A hall közepére sietett és csengő hangon kiáltotta: — Uraim és hölgyeim! Kedves vendégeim! E percben határosstatott el, hogy Tóni Breher és Paolini ringbe fognak állni a Sportpal aktban! Pillanatnyi csend. Aztán háromszoros hurrá. Az újságírók kör éje sereglettek, hogy jegyezzenek. Szavai elvesetek a jazz és pezsgődurro- gásban. A tánc megkezdődött. 17. Adoné hosszai, hegyes, lakkos körmével végigszántott az ateli er ablakának jégvirágain. Négy csillogó vonalacska jelezte körmei útját és ő kíváncsian pillantott ki a jégvirágokba rágott részecskéken. Fekete horizontúid sok a hó fehérjében, műhelyek, raktárak, messze egy gyárké- imény imbolygó merőlegesen. Tói, Neuba- belsberg. Ismét Neübabelsberg, folytatás nyugalom, unalom. A realitás unalma, a csapágyba illesztett mozgás nyugalma, visz- szazökkenés a kalandok nagyszerű kisiklásából. És pillanatra elsötétedett ott minden, egy ciklon bömbölt valahol, beszáguldva vak őrültként a messzeségeket. A Del avaré borgonyláncai csikorognak, reszketnek,, sírnak, nyögnek. Darabokra szakadnak,, mint a oérnaszál. Iszapbori tóttá romhalmazok tengere és az igazi tenger vonyitva kacag, mint m érhetet lenül gonosz őslény. Memtö- flotillák, menekülés. Mintha a ciklon sodorta volna őket földrészeken át, a kiindulás helyére. Mi ez? A sors? Pálmák hajladozása. madarak és óriás- lepkék drágakoszilioi.. öblök opáipárázatai. valószínűtlen cinóberben égő sziklák, tornázva felkigyózó utak, indigói)arizont fölött égbeszurő vulkánok fekete gigászpagodái, élet és halál millió élelmes uj formája: a trópusok és most Berg főrendező ur kellemetlenül kemény hangja: — Kétszázegyedik kép! HőMer kisasszony! Premier plán! Mehet! Jobban gyűlölte ezt a szeplős arcot, mint valaha. Ezt a hetven kedő, cinikusan fölényes emberkét, akinek reszketni kezditek a térdei izgalmában, mikor hónapok múltán először találkoztak. És gyűlölte Berlint, amely semmit, egy atomot sem változott, amióta elmentek innen. A régi bárok, kávéházak, hirdetések, arcok, revük, intrikák, üzletek, divatok, frázisok és krajcáros igazságok, valami kozmás megáporodottság izében. Ez az úgynevezett lüktető metropő- listempó. És visszakérődzte folytonosan messzi tájak izét, amelyeknek dimenzióiban nem csinált élet vibrál és liheg, hanem az őstermészet roppant misztériuma Mlekzik, az elemek bomlanak uj fázisokra, az erők uj összetevőikre, a káoszok uj rendbe, a pillanatok uj izgalmakba egy boldog öröklét végtelenségének .kupolája alatt. — Készülődni a negy ven négyes felvételhez! — hangzott Berg szava a felvevői gépek kattogása közben. A dóré Ghinn bement az öltöző jébe. A hosszú folyosó hidég volt. Aztán még egy vas csigalépcsőn kellett lemennie. fokai csúszósak voltak. Az öltöztet őnő ügyesen bujtatta pompás skijdresszébe. Magasom) szánokon vágtak neki a halmoknak. Heliopolis hófödte papirmaséroinjai között vágtattak el. aztán megkezdődtek a skijfelvételek. Adoré repülni szeretett volna. Nekiereszteni a skijf alpokat a fehér, bullán m mezőségnek, domboldallaknak. De .nem lehetett. Itt csak premier és soron ! plánokat kurbliztak, mint Berg mondta. A jelen tekét, amelyeket igazán meg kellett játszani. r (Folytatjuk.)
