Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-05 / 177. (1804.) szám
8, vasárnap. 9 WS8 Setmec, a barokk város A múzeumok városa — Még mindig sok a munkás, kevés a munka — Apró emberkék a domboldalon — A Sziínyatetőn Selmecbánya, augusztus elején. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Azt mondják, a legjobb hegyjárő autó is feleannyi idő alatt adja be a kulcsot a selmeoi hegyeken, mintha Léva körül szaladgálna. Minden kedvessége, régi szép emléke dacára van valami félelmetes ebben a városban, különös, bizarr. Olyan hangulat fog erőt rajtad, amilyen hangulatot város Szlovenszkón alig ád, talán az egy Körmöcöt kivéve, amely város szintén nem panaszkodhatik, hogy sok lapos földdel áldotta meg az Úristen. Ha a kanyargó kis garamberzencei vasúttal jössz: a Garamvölgye dús nyarát hozod emlékbe, ha Ipolyság felől kanyarodsz föl a színes házaival virító Szent-Antalon át, a kövér Ipoly szegélye az emléked, Vihnye felől, Léva felől: bárhonnan jössz, Selmecre mindenünnen völgyből érsz, dúsan fizető völgyekből fenyők és öreg hegyek vidékére. Erre nincsenek dús asztagok, nem dohog a cséplőgép minden dülőutnál, kövér keresztek nem fogadnak az utak mentén. Fenyő éa legelő, itt-ott krumpliföld és zabos-táblák, amik fölé svungosan hajlik négy-öt kaszás, gondosan learatva az utolsó szál füvet is, mert nem lehet eltékozolni Isten szűkmarkú ajándékát, amit alig lehet itt kicsikarni a mindenható kézből, holott máshelyütt tőko- zolva szór. A Leányvár alatt „... Hej, Setmec, Selmec, te vagy az oka mindennek..." — jut eszünkbe a régi nóta, a - grubení akadémikusok szánom-báuom éráinak danája. Valaha, ezt a szót hallva: Selmec, felgyűlt előttünk a selmeci diákélet minden kedélye, szépsége, amihez foghatót legközelebb aztán legfeljebb Heidelberg, vagy Jéna produkált. Selmec, már a régi királyok óta is különleges, dédelgetett hely volt, a nagy királyné, Mária Terézia meg egyenesen tejbe-vajba fürösztötte a honti hegyek legmeredekebbjeinek oldalán meghu- , zódó városkát. De nem ok nélkül: Selmecen lelték, Körmöcön verték az aranyat, ezüstöt, amiből a népeknek mindmáig nem jutott elég, különben nem törnék magukat érte. így aztán Selmec mindenha különleges hegyet foglalt el a városok között, jogot adtak neki bőven, ő meg ontotta az aranyat, ércben, később, hogy az érc ere kifogyott, a kedély lett arany Selmecen s ez is kifizette magát. Mikszáth a tanú rá, hogy úgy van. No, a sok vidám órának ma valahogy szánom-bánom-napjai vannak: Selmecen kifogyott az arany, kedélyben is, ércben is. Mondják ugyan, hogy egy aknánál dolgoznak, de redukáltszámu munkások ereszkednek a mélybe itt is, most állítanak fel egy ércolvasztót, de a régi háromezer munkásból nem dolgozik most hétszáz sem talán. Az a roppant nagy terület, amely Selmecbányát jelzi hivatalosan, de gyakorlatban temérdek völgy és hegy választja el egymástól: Selmec, Béla- bánya, Stefultó, Hodrus, aztán Hegybánya, Illa, Banka, meg ki tudja, mennyi csatolt és független község, most mind élő problémája egy kérdésnek: miből élnek itt az emberek? Földművelés nincs, ha van is, a szétszórt tanyák gyakorolják, állattenyésztés nincs, mert bizony méneseket, gulyákat aligha lehetne itt szélnek ereszteni, bányászat alig van. Bánya, gyár: óvatosan nyit kaput munkásembereknek, Selmec körül kifogyott az érc s mint egy kifosztott uraság, tengődik régi emlékein. Van egy dohánygyára, itt szivarokat gyártanak, de csupa nő hajlik a dohányszagu munkaasztalok fölé, nagy diadalára a nép- hígiénának, mely valószínűleg sunyi kézzel osztogatja a szociális jólét ajándékát: munkát ád, helyébe azonban tüdőt, egészséget, piros arcszint uzsoráz. Azonkívül a gyár, hir szerint, nem is vesz fel uj munkást. Ha egy munkása nyugdíjba megy, helye pótolatlan marad s egyre több lesz a selmeci szivargyárban az üres munkaasztal. A fordizmus egyik régi diadala minden dohánygyár; ez is. Lélekölő egyforma munkának végtelen lánca, az amerikai dohány kicsomagolásától a kubaszivar ládázásáig. Mennyi, mennyi megsápadt ember! Múzeumok városa Miből élnek Itt az emberek? Nem a kereskedőket, aktív tisztviselőket és azt a néhány lateiner embert értem, akik szükségszerűen kell, hogy aktive dolgozzanak s belekapcsolódjanak a modern lüktetésbe. Miből élnek a régi munkások, a Selmec oldalában meghúzódó százéves házak és függőkertek szomorú lakói? Nyugdíjból csakis. Selmec a nyugdijak városa, ha szabad igy szólanom, de nem a generálisok és nyugalmazott miniszterek Gráca, hanem bányaközlegények, gyári káplárok és ranglistába osztott tisztviselők nyugdijait „élvezik" ki itt fenékig, már amennyire egy nyugdijat nem lehetne a hő ötödikéig fenékig, sőt akár a korsó töréséig is teljesen kiélvezni. Selmecet a múzeumok városának nevezhetném, joggal, mert a város maga egyetlen jnuzeum. Az aztán természetes, hogy o nagy -•műm apróbb részekre oszlik s hivatalosan két muzeumhelység is helyet ád annak a három múzeumnak: a bányamuzeumnak, a honti s a selmecvárosi múzeumnak, amely a város szép életét mutogatja emlékekben. A honti és a selmeci muzeum már elhelyezésében is olyan helyiséget kapott, melyet megirigyelhet bármely hasonló célú nyilvános gyűjtemény: a régi selmeci várat, melynek az a nevezetessége, hogy várnak építették, kaszárnyának használták, templomnak bontották, török bele nem jutott, aulni had nem dúlta, legfeljebb emberek bontogatták, építgették tetszésük szerint, hol templomnak, hol kaszárnyának. így aztán templom is, kaszárnya is, vár is, torony is, a korok és emlékek szimpatikus egyvelege, lassankint összekeveredett benne minden, de félig épen maradván, nagyszerű olvasókönyv a hozzáértők számára. A muzeum agilis direktora, Baker Béla, nem kevesebbet tudott itt kikutatni, mint éppen a magyar templárius rendre vonatkozó fontos adatokat s kiderítette, hogy Magyarországon állott e lovagrend akkor is, amikor külföldön már száz éve múlott megszüntetésének. A selmeci vár is valaha a templáriusok tulajdona lehetett. Ma Hontme- gye régi arzenáljától kezdve egy restaurált templom-interiőrig minden megvan benne, amit kegyeletes kezek emlékül tartottak. A barokk-város Nemcsak a házak, középületek barokkosak benne, hanem maga a város egész struktúrájával. Utai, kanyargós lépcsői, hegyei, völgyei, tavai: mind, mintha az Úristen a maga gyönyörűségére teremtett volna magának egy szeszélyesen cikornyás barokkvidéket Stílusban dolgozott, csak a faragvá- nyok voltak nagyobb méretűek. A kedv is barokk volt. A grübeni diákok kedve. Az akadémia szép épületei ott állnak, urai egy domboldalnak, néhány barnakabátu akadémikus játsza őntelten a selmeci akadémikus szerepét, ámde redukálódott a nivő: a selmeci kémiai és erdészeti iskola csupán középfokú most és egyelőre az is probléma, hol találnak elhelyezést az itten végzett diákok, ha elhagyják a selmeci Alma Matert. A botanikus kert hatalmas, virágzik és nő. Csak a magyar jelzőtáblák hevernek összetörve a bokrok alatt Társadalmi élet — Akárcsak Dobsinán, úgy élünk itt is, — mondja egy szimpatikus ur, akivel a vihnye i sört hasonlitgatjuk a kőbányaihoz a a pilseniüez. — Selmecen mindenki visszavonulva él, a családok egymás között érintkeznek, magyar mulatságunkat magukkal vitték az akadémikusok. Polgári Köre, Úri Kaszinója, Atlétikai Köre a múlté. Most nyílt meg hatósági égisz alatt a nyilvános olvasóterem, ott van néhány magyar újság, magyar könyv is az alkotmányban biztosított jog szerint. A községi törvény ledegradálta a várost, száz embert nyugdíjaztak —- a régi magyar nyugdíjjal. Indumának a panaszok, — dehát melyik szlovenszkői kisváros nem panaszkodik? Selmec egyik része eltűnt, másik része vegetál, harmadik része orientálódik. Nagy a város: jut is, marad is. Valami azonban megmaradt: a selmeci C6eréppipa. A „két nyil- val“, «— mint a palócok között szokták hitelesíteni a pipa valódiságát. Móczik Rudolf készíti a házikemencében s a selmeci pipa igazi pipa ma is! Ezt még Selmecen is elismerik, holott — nem minden pipa próféta a maga falujában. Apró emberek Itt is, ott is egy-egy apró ember, pöttöm asszony. Róveteg a nézése, bizonytalan a járása és ismét csak Mikszáthra kell gondolnom, aki sokak között Selmecnek is elvitte a hírét s minél többet járok ugyanazokon a helyeken, ahol ő is megfordult Szlovenszkó- ban, annál inkább igazat kell adnom Mikszáth szemének, Sárostól—Trencsénig. Nagy iró volt ő, minél inkább tiltakoznak a kipécézet- tek, annál nagyobb. íme, itt Selmecen is, ezek az apró emberek. Helyi nevezetesség. Maguk a selme- ciek észre se veszik. A százados rosszultáp- láltság, a* egymásközőtt-házasodás, a viz, amelyik a thymus-mirigyre hatott s aztán évszázadokon ét apáróMiura bent lakni a mély, nyirkos bányaoduban és hurcolni földi uraknak a sárga, zsíros aranyat... Az arany is büntet. Ezeket az apró embereket büntette meg. Hetedizíglen. Innen is, onnan is egy emberke. Egyszerre csak elédtünik. Köszön és motyog. Aztán továbbkocog megint. Alázatos és kiuzsorázott. Szociális jólét, arany és bő egészség... A Szitnya tetején ó, mennyei felfrissülés! Csak ezer méter, turistának középhegység, rendes gömöri, szepesi turista legfeljebb vasárnap hajlandó felmenni, akkor is csak női társasággal, hasonló magasra, mint a Szitnya-tető. És itt széles vidék legpompásabb kilátója. Soha ekkora széles horizontot, ilyen biztos panorámát, mint a Szitnya-tetőn. A Dunától az Alacsony Tátráig: végtelen messzeség, egyre kékebb, ködösebb Kulisszák, fehérlő utak, megbújt falvak, csak sejteni lehet, melyik messzi házcsoport micsoda nevet viselhet? A gloriett tetején enyhe exellő fuj. A kis tisztáson csak most takarítják « szénát, elnyúlt, hosszú kiáltás visszhangzik a völgyeken végig. Különleges, jellemző sikoltó hang. Errefelé ez a népek rádiója. Fejünk fölött repülő berreg, Nvitra felé. Egy hatalmas tisztáson facsemetékből óriási nyolcszög: a tiz év emlékére. Nem furcsa most azt gondolni, hogy amint igy állunk a kifosztott, feltört kilátótorony tetején, egy pillanat alatt ezer és ezer rádióhullám jár át bennünket keresztül-ka- sul s mig a vesémen zongorahangverseny hulláma játszadozik, a vállperecem körül egy német tudós ád holland nyelvleckéket? Itt, a Szitnya-tetőn, gyönyörű nyári délutánon. Valahol, néhány dombbal odébb, a Szitnya-vidék legodaadóbb festőművésze: Gwerk Ödön most keresi, keveri a kéket a barsi halmokra. Selmec messzi, messzi alszik a domb mögött Csak a Kálváriahegy világlik fehéren a csupa-kékbe. Szombathy Viktor. Betegnek gyógyulást fis enyhülést; egészségesnek minden szórakozást megad. Mussolini személyesen vezeti a vizsgálatot az Italia katasztrófájának ügyében Róma, augusztus 4. Mussolini ma visszatért Rómába és azonnal magához hivatta Balbo repülésügyi államtitkárt ée Sirrianii, a tengerészeti államtitkárt, a&ife beterjesztették jelentésűiket az Italia katasztrófájáról. A jelenté® a Viglieri-csoport össze* tagjainak elbeszélését tartalmazza, azonkívül Zappd elbeszélését Ma!ingre*® tragifcas haláláról. A jelentéshez csatolták Marian ónak a stockholmi kórházból beküldött kásbett jelentéstételét, amely elmondja, hogy Zappi hősies viselkedése nélkül mindnyájan hflt> marosan a kis jégssigeten pvasfalfalc volna ei ucma A pápa engedélye alapján zsidó vőlegény és katolikus menyasszony keli egybe a budapesti ferencvárosi templomban Budapest, augusztus 4. (Budapesti szerkesztőségünk t él ef on j el ént őse.) Érdekes házasságkötés történt tegnap a ferencvárosi római katolikus plébániatemplomban. A vőlegény Műnk Gyula biztosító intézeti igazgató, a menyasszonyt pedig Zemler Irénnek hívják. A mindennapinak láttszó esküvőnek az a rendkívüli érdekessége, hogy a vőlegény zsidó, a menyasszony pedig katolikus és Magyarországon először történik, meg, hogy ily vegyes házasságot római katolikus pap a római kdMükus egyház szertartásai szerint római katolikus templomban és a főoltár előtt megáldott. : A hatalmas templom szorongásig megtelt kiváncsiakkal. A római katolikus egyház eddig általában azt a gyakorlatot követte, hogy megtagadta az egyházi t*fketést é® áldást a bázasin landóktól, ha egyikük zsidó volt A mostani esetben a pápa adott erre különös és kivételes engedélyt. Természetes, hogy; a vőlegénynek katolikus re verzál is t kellett adnia. Kizárják a sztrájkoló kassai épitftmunkásokat A keresztényszozialista munkások az általános tüntető sztrájk ellen Kassa, augusztus 4. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az épitőmunkások sztrájkja ügyében ma úgy a keresztényszocialista szakszervezetek kassai központja, mint a szociáldemokrata szakszervezeti tanács nyilatkozatot adott ki. A keresztényszociaUsta inunkásszakszervezetek szaktanácsától a következe nyilatkozatot kaptuk, amelyet a közönség tájékoztatására teljes egészében az alábbiakban adunk le: A keresztényszocialiista szakszervezetek kassai kerületi szaktanácsa a helybeli épit/ munkássztrájkkal kapcsolatban a kommunisták részéről kezdeményezett általános tüntető sztrájk kérdésével foglalkozva a tüntető sztrájk ellen foglalt állást. A keresztényszocialista szakszervezetek tanácsa ezen állásfoglalást azzal indokolja meg, hogy a folyó hó 7-ikére tervezett demonstratív általános sztrájk nem hozná meg a kívánt eredményt, sőt ártana és veszteséget jelentene az amugyis nehéz kereseti lehetőségekkel küzdő összmunkásságnak. Ezen politikai nézetű tüntető sztrájkban való részvétel sok munkás és alkalmazott munkabér- veszteségén kivtil a munkaalkalom elvesztését is maga után vonhatja. Ez nyilatkozatnak a lapokban való nyilvános közlését azért tartotta szükségesnek a keresztényszocialista szakszervezetek szaktanácsa, mert a kominu-1 nista párt égisze alatt működő úgynevezett nemzetközi összszakszervezeti szövetség vezetősége ezen általános sztrájk keresztül vitelét az összes szakszervezetekben tömörültek nevében hirdeti, ami nem fedi a valóságot. A keresztényszocialista munkásság augusztus 2-án tartott ö &s zszaks zerve z éti ülésében egyhangúlag a* általános sztrájk ellen foglalt állást. Egyidejűleg kijelenti a keresztény szocialista szakszervezetek tanácsa, hogy az öt hete folyó áldatlan épitőmunkássztrájk a kérész* tényszocialista épdtőmunkásszakszervezet tagjaira a többséget alkotó kommunista napszámosok és segédmunkások sztrájk melletti állásfoglalása kényszeritette és a keresztény- szocialista sztrájkolókat a munkásszolidaritás alapján a keresztényszocialista szakszervezetek anyagi támogatásban részesítik. Ugyancsak nyilatkozatot adett ki Borov- szki Géza a szociáldemokrata szaktanács nevében, amelyben kijelenti, hogy a vezetésük alá tartozó munkások szintén nem vesznek részt az általános sztrájkban. A kassai kőmü vési párosok szakosztálya elhatározta, hogy nem folytat további tárgyalásokat a sztrájkoló munkásokkal, ellenben kimondotta, hogy a sztrájkoló munkásokat ki- rárja. __________ — Magyar nyelvű lapot fog kiadni a Kárpátegyesület. Muránybót jelentik: A Kárpátegyesület murányvölgyi osztálya a rimaszombati és rözsnyói osztályok kiküldötteinek jelenlétében most tartotta meg évi közgyűlését Murányban. A közgyűlésen elhatározták, hogy az egyesület magyar tagjai részére ezentúl magyar nyelvű szaklapot fognak kiadni. A lap szerkesztését Horváth Zoltán nyug. főgimn. tanár, a rimaszombati ügyvezető elnöke vállalta magára.
