Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-26 / 194. (1821.) szám

1DB8 angmflgtna 26, vasárnap. ^I^GAlMAGteRHTKLSB 17 . KáZfiiATlPASÍÁGP . A takarékos Aüilii Az angol nép is takarékoskodik — Miben látja Sir Alfréd Mond az angol takarékossági mozgalom egyik hibáját A kisemberek takarékossága a legfontosabb a nemzeti tfikekénződés szemnoniiábéi (A P. M. H. londoni tudósítójától.) London, augusztus. 'Anglia is takarékoskodik. Ne úgy értsük 'ezt, hogy az angol nép eddig tobzódott a pénz- kidobálásfban, vagy hogy az angol nem volt 'mindenkor takarékos nemzet. Az angolszász fajban nagyon is megvan a takarékossági hajlam. Ha nézzük Anglia gazdasági fejlődésé­nek történetét, ha vizsgáljuk azokat az ere­dőket, amelyekből az angol középosztály va­gyoni jóléte és gazdasága kialakult, akkor tudnunk kell, hogy az angol kispolgárság, ki­vált az iparos- és kereskedőosztály, minden­kor erősen hajlamos a takarékosságra és a vagyongyűjtésre. Az angol városokban alakul­tak ki először azok a bankok, amelyek hoz­zászoktatták a lakosságot ahhoz, hogy pénzét félretegye és kamatoztassa. Amikor tehát ar­ról beszélünk, hogy. Anglia is takarékoskodik, "akkor mégis az egészen uj és nagyarányú tár­sadalmi és gazdasági mozgalomról szá­molunk be. Amikor Churchill lett a kincstár első lordja és kezébe vette Anglia pénzügyének irányítását, akkor igy szólott: — Legfőbb föladatom az és legfőbb köte­lességem is, hogy az adót fokozatosan leszállítsam. Ennek az adóleszállitásnak eredményét azon­ban nem ablban fogom látni, ha azokat a •shillingeket amelyeket az államkincstár nem vesz el a polgárságtól, a polgárság elkölti, ha­nem abban, ha eveiket a shilllmgeket megtakarítja és hozzájárul a nemzeti nagyon gyarapo­dásához. Angliának hatalmas tőkékre van szüksége. Nemcsak minden font, nemcsak minden shil­ling, de minden pence is fontos a mi számunk­ra. A pennykből lesznek az aranyak. Az ara­nyakból alakult ki az a tőke, amely fölösleges- htö teszi, hogy külföldi tőke özőnöljön be az országba, de amely lehetővé teszi azt is, hogy Anglia továbbra is azt a vezetŐ3zerepeí jált- sza a világ gazdasági és pénzügyi életében, amelyet elődei munkája és kitartása, előre­látása és takarékossága századokon át meg­tartottak. Amit Churchill kifejtett, annak érdekében dolgozik az egész angol gazdasági világ. A propaganda arra irányul, hogy a kispolgárt, a hivatalnokot és a munkást is hozzászoktas­sák ahhoz, hogy minden fölösleges pénzét félretegye, megtakarítsa és gyümölcsöztesse. Ez a propaganda számol azzal, hogy a milliók megtakaritÁsad végeredmény­ben nemcsak számottevő összeget jelente­nek, hanem egyúttal alapot arra is, hogy uj társadalmi rétegek erősödjenek meg és szokják meg a tőkeszerzést. Ez a propaganda arra gondol, hogy aki bár- •miylen kis tőkét gyűjtött össze magának, annak lelkében mind erősebb lesz továbbá gyűjtési vágy, ami azután a társadalom életét nyű­göd tabbá és biztosabbá teszi. A ki nem adott fillérek azt jelentik, hogy a családok élete biztosabb alapra kerül, már pedig minden nemzet számára az a legfontosabb, hogy mi­nél több önálló és nyugodt exisztenciája le­gyen. A takarékossági akciót az angolok szívó­san és nagy kitartással hajtják végre. A pro­paganda igen erős és például egyes vállala­toknál vagy nagy gyáraknál külön kedvez­ményeket ígérnek azoknak, akik takarékossá­gukkal példát nyújtanak a többieknek. Külö­nösen a vidéken és a munkásvár őst észekben indítottak erős propagandát és ma általános Angliáiban, hogy takarékossági gyűléseket tartanak és hogy ezeken a gyűléseken a szónokok példákat soroltak föl olyanokról, •akik kis 'megtakarításokkal kezdték, ügyes tőkebefektetéssel később nagy gazdasági eredményeket értek el. Sir Alfréd Mond, az angol gyáripar vezé­re, nemrég egy beszédében, amelyet a gyár­iparosok között tartott, arra hívta fel társait, 'hogy tisztviselőik és munkásaik körében a legerőteljesebben támogassák a takarékossá­gi akciót. — A mi válállataink — mondotta — leg­nagyobbrészt részvénytársaságok formájában alakultak. Mindent el kell követnünk, hogy ezek a részvények angol kezekben legyenek és pedig minél több angol kéziben. ■ Szoktassuk hozzá az embereket ahhoz, hogy gyűjtsenek és takarékoskodjanak, mert akkor nemcsak alkalmazottai, ho­nom részesei is lehetnek vállalkozá­sainknak, ami nemcsak az angol ipar függetlenségét jelentheti, de egyúttal minél több olyan exiszr- tenciát is, amelyeket mind szorosabb érdekek és kötelékek fűznek a vállalkozásokhoz, ilyen­formán tehát a nemzeti vagyonhoz. Beszédében Sir Alfréd Mond kitért azon­ban egy más kérdésre is, amelyet kiváltkép­pen hangsúlyozott. — Akármilyen kitűnő is a mi bainkszer- vezetünk — szólott —, a takarékossági prob­léma szempontjából Angliában hiányzik az olyan intézmény, amely egyes országokban a legteljesebb mértékben bevált abból a tekintetből, hogy a kisemberek tőkegyűjtést hajlandó­ságát fokozza és hogy számunkra a takarékosság legkényel­mesebb és legkedvezőbb gyűjtőhelye legyen. A post atalAr ék pénzt ár intézményére gon­dolokf amely ezen a téren Németország­ban, Magyarországon és Ausztriában a legjelentősebb eredményeket érte el. Ez az intézmény nagyon alkalmas arra, hogy éppen a kisemberek között adjon erőt a ta­karékossági akciónak, mert a legkisebb be­téteket is elfogadja és mert módot ad arra, hogy bélyegekből gyűjtsék össze az emberek maguknak az első tőkét. A postatakarék emellett mindenki számára hozzáférhető, fiók­jai az egész országban mindenütt vannak s igy. a közönségnek valóban a legjobb szolgálato­kat teszi. A magyar—román tartozások lebonyolítása. Budapestről jelentik: Még ez év februárjában megegyezés jött létre a román kormány és a TÉBE között, amelyből folyólag a román kormány román területeken íekvő községek ée vároeok, továbbá a vármegyék tartozásait átvállalta és ezen kölcsönök tényleges kiegyenlítése nagyobb részében ez év június havában, kisebb részében pedig ezelőtt néhány nappal meg le történt. A magyar pénzintézetek jelzálogos követeléseire vo­natkozólag pedig a romén pénzügyminisztérium megbízottai júniusban tárgyaltak a TÉBE-vel és létre is jött egy megegyezés, amelynek értelmében a román kormány ezeket a tartozásokat is ez év őszén kiegyenlíti. Ez az egész rendezés természe­tesen csak azokra az adósokra vonatkozik, akik román állampolgárok, míg a magyar állampolgá­roknak meg van a lehetőségük arra, hogy tarto­zás uknak a román államra való engedményezése ellen a magyar-román pénzügyi egyezmény értel­mében óvással éljenek. Miért emelkedik a benzin ára? Németország­ban is nagy a panasz a benzinárak emelkedése miatt. Berlini jelentés szerint a német fogyasztó- piacon aránylag rövid idő alatt 24-ről 33 pfennigig szökött föl a benzin. A megoldás az, hogy meg­szűnt a nagy konkurrencia, mely annakidején leszorította az árakat, mert a nagy petróleumvál­lalatok egyezményre léptek. A nagy versenyt az oroszok indították meg, akik Németországban kü­lön üzemi vállalatot teremtettek petróleum termé­keik forgalomba hozására és eleinte azon voltak, hogy egyezményt létesítenek az ott már régebben megtelepedett amerikai és angol konszernekkel. Utóbbiak azonban visszautasították az oroszok kö­zeledését. Az oroszok erre nap-nap után lejjebb mentek az eladási árakkal és végül is olyan vesz­teséget okoztak versenytársaiknak, hogy ezek kénytelenek voltak behódolni. Amint az egyesség létrejött, azonnal emelkedni kezdtek az árak, mert most már a különböző konszernek csak azon dol­goznak, hogy korábbi nagy veszteségeiket kiope­rálják. Persze a fogyasztók költségén. Németország külkereskedelmi mérlege. Ber­linből jelentik: A német külkereskedelmi mérleg alakulása 1928 júliusában a következő voíllt: Tiszta áruforgalomban 1183 millió birodalmi márka volt, behozatal a jundus havi 1108 millió birodalmi már­kányi behozatallal szemben, míg a kivitel julius hónapban 914 millió birodalmi márka értéket tett ki, szemben a junius havi 893 millió birodalmi márkával. A behozatal többlete eszerint 215 mil­lió birodalmi márkáról 268 millió birodalmi már­kára emelkedett. A behozatal emelkedése idénv- szeTü jelenség s főként a kávé, tea, kakaó és ás- ványoiajkereske de lemben lefolyt határidős elszá­molásokkal magyarázható. A kivitel növekedése nagyrészt ugyancsak idényjellegű. A készáruk ki­vitele további 4.2 millió birodalmi márka érték­kel emelkedett. Az arany- és ezüstbehozatal 48 millió birodalmi márka értékről 119 millió biro­dalmi miárkára emelkedett. Az aranybehozatal háromnegyed része Oroszországból, egynegyed része pedig csaknem teljes egészében Angliából származik. A jencl országos versenyszántáson 12 traktor közül legmélyebb szántásnál legrövidebb idő alatt a legnagyobb teljesitményt végezte A német technika legújabb és legtökéletesebb gyártmánya a a talpú frends^eri^ I RAUPENSTOCK Vezérképviselet és állandó raktár, hol fenti traktorok mindenkor üzemben is láthatók és részletfizetésre £s kaphatók. RRATIA GÖMÖRi KOSICE Moldavská okruzna c. 30. Minden nagyságú és gyártmányú cséplőgépek, motorok és az összes gazdasági gépek nagy választékban kaphatók. Német ké*be került • bécsi Aner. Bécsből jelentik: Az oextrák kormány a Burgenlaad etek- trifikáJásám a bécsi Au«r társaságnak adott meg­bízást Bécsi lap jelentések .rserimt az eleMritiká- láa iránt érdeklődést mutat a berfínd Deutsche Kredftanetalít fili V erke brsmittei, amely legutóbb megszerezte a bécsi Auer részvénytöbbséig ót. A világ aranykésilete. A Newyorki Federal Reeerve Bank egyik közleményében a világ aranykészletét ismerteti. Eszerint első helyen az Egyesült Államok állanak 8.732.000.000 dollár ér­tékű aranykészlettel, a második helyen áll Fran­ciaország a Banque de Francé 1.036.000.000 dollá­ros aranykészletével, a harmadik helyen Anglia, utána Argentína, Japán, Spanyolország, Németor­szág, Olaszország és Hollandia következnek. A vi­lág többi országának összes aranykészlete mind­össze 1.437.000.000 dollárra rúg. A* uj osztrák agrárpolitika eredményei. Ausztria számos intézkedéseket tett abból a cél­ból, hogy belföldi mezőgazdasági termelésének feltételeit megjavítsa. Ez a magyarázata az osztrák vám- és kereskedelempolitika irányváltozásának, az uj agrárvámok kiépítés ének, valamint a mező­gazdasági termelést támogató különféle akciók megindításának. Az uj agrárpolitika végső célki­tűzése, hogy Ausztria a lehetőséghez képest ön­ellátásra rendezkedjék be és fogyasztó piaca füg­getlenítse magát a külföldtől. Ennek az akciónak eddigi eredményeiről ad hirt az a bécsi jelentés, amely közli, hogy sikerült az osztrák gabonater­melés fokozása. Az elmúlt évben a jelentés szerint az osztrák buzafogyosztás több mint felét, a rozs­fogyasztás 80 százaléká t, az árpa fogyasztás 73 és a zabfogyasztás 85 százalékát tudták fedezni a bel­földi termelésből. Minőségi árpát miég Németor­szágba, Svájcba, Csehszlovákiába és Angliába, sőt tengerentúli államokba is exportáltak. A hir nem ad számot azonban arról, hogy mennyibe került atz államnak ez az erőltetett agrárpolitikája olt, ahol a mezőgazdasági termelés feltételéi jórészt hiányoznak. Más adatok ugyanis már is szembe­szökően mutatják, hogy az agrártermelés hozamá­nak ez az erőltetett fokozása erősen drágítja a megélhetési költségeket, fokozza az ipari terme­lés önköltségeit és gyengíti az osztrák ipari ex­port versenyfeltételeit. Fantasztikus tengerentúli termésbecslések ha­tása alatt tartózkodók az európai piacok. Berlin­ből jelentik: Amerikában mostan sokkal gyakrab­ban lanyha az üzlet, illetve egy-egy lanyhulása periódus hosszabb ideig tart, mint régebben. Az ok egyszerű. Olyan kedvezd híreket kotportáinak a várható termésről odaát, amilyenhez hasonlók­ra alig emlékeznek az európaiak. A kanadai bu- zaíkiviteli felesleget 60 millió quarterre becsülik (1 quarter 217.5 kg), az Egyesült Államok búzáki- viteli feleslegét pedig 35 millió quarterre. Első­sorban ez a becslés ezolgó Itatott okot arra, hogy Amerikában, főleg a csikágői piacon, az utóbbi időben ismét nagyobb eladásokba bocsátkozott a spekuláció ée ea • rendkívül kedvező becslés te­szi tartózkodóvá az európai importpiacok fogyasz­tását iz. Ez pedig teljesen érthető, mert ha ezek a becslések helyeseknek bizonyulnak — kiváló statisztikusok helyesnek tartják a becsléseket, — akikor szakemberek szerint a világ összes import- államai körülbelül egy esztendőn keresztül ké­nyelmesen fedezhetik az említett 95 millió quar- terből búzaimport-igényeiket. Sőt megtörténhetik az is, hogy Argentína és Ausztrália, a korán arató államok, exportfe 1 eslegeiket, mint egy hamburgi jelentés már hangoztatja is, mint eladhatatlan ex- portfelesleget esetleg be is raktározhatják és a raktárakban tarthatják addig, amíg a 95 millió quartemyi kanadai és Egyesült Állambeli feles­leget nem értékesítették. Ez az utóbbi kissé me­rész kombináció, mert hiszen még a kanadai ter­més sincs zsákban, mindazonáltal tagadhatatlan, hogy Európa valamennyi piaca a kanadai hírek hatása alatt áll. Ez a magyarázata azután annak is, hogy a határidőpiacon is voltak több ízben lebo­nyolítások a búzából. A párisi hossz. A párisi tőzsdén újból földián - golt a hossz, melyet tavasz óta rövid megszakítás­tól eltekintve, vérével, pénzével lázasan alknen- tál a nemzetközi spekuláció. Azok helyébe, akik kidőltek, vagy haszonnal visszavonultak, uj játé­kosok érkeztek, főleg Amerikából és ennek tulaj­donítható, hogy egyik-másik papír már jóval túl­haladta a tavaszi viharos hossz legmagasabb kur­zusait. A kurzusok emelkedése augusztus eleje óta több mint 25 százalék. A bankok múlt héten pró­bára akarták tenni a piacot és a hossz ellenálló- képességét és ezért lényegesen megdrágították a reporttételeket, fölemelték 27/s-ről 5 százalékra. Semmi hatása nem volt a hosszmozgalomra. Az árfolyamok továbbra is úgy mentek előre, mint­ha mi sem történt volna. Ezúttal is bankpapírok állanak a spekulációs üzletek középpontjában, nagyon keresettek továbbá a petróleumértékek és néhány villamossági vállalat papírjai. + Az olmützi terménytőzsdén a következő áraikat jegyezték: Búza 198—200, rozs 196—199, merkantilájrpa 186—190, válogatott árpa 196—200, uj zab 174—176, tengeri La Plata prompt 142— 144, lencse 625—780, édes laza széna 124—126, belföldi mák 670—690, holland kömény 655—665, hagyma 155—160, búzaliszt OHH 316—318, rosz- liszt 393—395, buzakorpa 138—140, vagon rizs prompt 263—267, elvámolt magyar zsír 1725— 1735, amerikai 1375—1385, príma árpa 190—196, takar mán yszalma 45—50, rozskorpa 139—141. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Búza 222—225, rozs 220—223, árpa 234—254, zab 205—216. tengeri 210—213, búza­liszt 27.25—31, rozsliszt 29.75—32.25, buzakorpa 15.25—15.30, rozskorpa 16, repce 320—325, Vikto- ria-borsó 42—51, takarmányt)orsó 25—27, peluska 28—32, lóbab 26—28, bükköny 30—32, repcepo­gácsa 19.40—19.90, lenpogácsa 23.70—24. száraz- szelet 17.50—18. burgonya dara 24—24.40 márkik

Next

/
Oldalképek
Tartalom