Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-26 / 194. (1821.) szám
JS^JtSSS^SLSLmmmSSlmt Az én etno Aktból az Űr szava szólóit r Róráté Gyalog Andris, a csizmadia, világéle- tében hallgatag ember volt, nem igen zavarta semmi, ő sem zavart senMt Az voit az elmélete, hogy csendesen jó a világ, mihent lárma van, óda lógni kell onnan. Róráté volt a ragadvány-neve, merthogy két évig ő volt az egyedüli férfiember, aM a decemberi hidegekben felkelt, hogy Tóráiéra menjen, de, ha a keresztikomájának hinni lehet, sose jutott el odáig, mert közbeakadt mindig a „Hét furk<5“-kocsma, ahová Gyalog Andris mindig be- betéregetett arra az egy pohár sMgovícára, a nagy egyedülvalóságában. Hát az lehet igaz is, nem is, annyi biztos, hogy Róráté Gyalog Andrist a pap is megdicsérte, amiért szorgalmasabban jár templomba egy utcahad női népségénél, viszont az is való, hogy némely nap a Tóráiéról déli harangszó vetette haza. Ott ült a „Hét furkó“-ban. Nagy csendesen, egyedül, még csalt be sem rúgott: egyetlen kupica sligovicával húzta ki délig. Még mindig jobb itt, — mondta Andris ilyenkor, — mint az asszonyt hallgatni odahaza. Mert ha Andrist Róráté Gyalog Andrisnak keresztelték el a jámborsága miatt, addig életepárja bízvást hordhatta magán a Mennydörgő Zsuzsi néni emléknevet. Ám a világ sorja zavaros, egyideig csak megy- mendegél lassan, hogy egy pillantás alatt viharosra fordullyék a nóta. Téli idő járt, mikor a nagy vihar betört Róráté Gyalog Andris portáján. A nagy vihar az oktató ur volt, alá nem sokat kertelt, mikor belül került a konyhán, csak annyit mondott a szemüvege mögül pislogva: — No, Andris, maga lesz az Úristen! Andris kőzelébbkerült a tanító úrhoz s lopva szippantott egyet a levegőben. A szippantás iránya, célja a tanátő ur szájából kiáramló levegő volt. Hanem onnan semmi szeszes nem felhőzött elő. Avagy akkor nem torokban, hanem fejben volna a baj? A tanító ur nevetett. — Nagy és szép szerep, Andris bácsi, Úristen szerepe. Hát ezel kezdődött a baj. Mert, hogy mindennek van magyarázata, úgy ennek is. Az Urieten- ség a színházzal magyarázódott meg, mert a tanító ur, áld mindig rendez valamit, most színházon törte a fejét, már találtak is színjátékot, el van osztva a szerep mindenkinek (gyönyörű lesz az, városi urak szakajtóstul hozzák majd a pénzt, hogy ilyet lássanak), csak éppen az Úristen hangjára nem akadt vállalkozó. — Magára gondoltunk, Andris bácsi, a tisztelendő úrral, — fiit le a lócára az oktató nr, — maga mégis jámbor, derék ember, aztán meg mélyebb, gyönyörköd őbb hangja igazán nincs senkinek, ha magának nem. Róráté Gyalog Andris Míeszitette a mellét. Dörgedelmes öreg-hangjára büszke volt. Az orgona legmélyebb dudáját is lepipálta akárhányszor, ha úgy nelridurálta magát. Tetszett neki a szerep. Lám, a tehetséget elismerik mindenütt — Az Úristen is ilyen hanggal szólott, — vert a vállára a tanító, — vétek ilyen hangot nem kamatoztatni. Gyalog András komolyan bólintott. Csak az nem tetszett neki, mikor a szánlapon az Úristen hangjának helyettesitőjét három csillaggal látta nyomtatva. Úristen hangja ... * * • Rossz, nyálazott ceruzavéggel neki-nekitámaszkodott a házfalaknak hajnalonita e görbe, venóbfej- betükkel irta a három csillag helyébe: Úristen hangja . . . R. Gyalog AndrasboL Nem volt eok a szerep, de kiadósán lehetett ' bömbölni. Mire az előadásra került a sor, R. Gyalog Andris olyan mélyen dörögte az igéket, hogy deszkák, téglák rezegtek, ha elkezdte: , — Reszkess, földi bűn Ítélete, csak a jóknak 5 van Itt élete! ^ Róráté Gyalog Andris volt az ítélkezés. Sírt ] mindenki, amint szavát meghallották, megható ^ volt rettentő módon. ( Eleinte nem vevődött észre semmi. A színi- 5 mulatság elmúlt, R. Gyalog Andris babérjain pihent, úgy látszott, minden marad a régiben. Csak ^ egy hét múlva, a községtanácsban ugrott elő a nagy ( újság. Róráté Gyalog Andrissal nem lehetett bírni 7 egyszerre. Eddig olyan csendes volt, hogy pisz- f kálni kellett az igen-jéért, vagy nem-jóért, most j az első tárgyba rögtön belekötött. S olyan mély t hangon, akkora kevélységgel bömbölt, ahogy ta- j Ián még ember nem. 6 — Nem egyezek bele! — ütött az asztalra. Mindenki ijedten rántotta meg nyalka zsinór- j jával a fejét. Nini, Gyalog Andris. Részeg-e, avagy f tisztul? De Gyalog Andris józan volt. Szín józan. Nem " értette a tréfát. Néha beleegyezően dörgött valamibe, néha ellenkezett, mindig közbeavatkozott azonban, nem lehetett vele bírni. Végre is az egyik testületi tag rászólt a túlsó végről: —<■ De Andris, csendesebben már! órád jött-e el, vagy színházat játszol? Andris kevélyen kapta fel a fejét e olyan mélyen bömbölt bele a csendbe, mint eddig még soha: — Belőlem az Úristen hangja szólott 1 I Megártott neki a színjátszás! Azóta R. Gyalog András teljesen megváltozott, ö volt a falu diktátora. Zsuzsi asszony régi dicsősége romjait látta az otthoni uralomból, Andris otthon is pattogott, vásárokon pedig egyedüli ur lett a csizmadiák birodalmában, mintha újra született volna, egészen más embernek. Nem lehetett vele bírni. A köz/-égtanácsban ő vitte a szót, az iskolaszékben helyet kért, — mert ki állana közelebb Úristenhez papon s tanítón kívül, mint éppen ő • arról volt szó, hogy a Járási képviselőtestületbe vagy őt küldjék ki, vagy senki mást. Róráté Gyalog András nevét mindenütt hallatta, ő alkart dönteni elevenek, holtak fölött, szentenciázása szent volt. — Erre is ráfizettünk alaposan, — vakarta meg kopasz fejebubját a tanító, mikor arról volt sző éppen, hogy mi módon lehetne alább hagyatni Gyalog András ambícióját isteni kiküldetésében. Éppen községi gyűlés volt másnap és jóelőre lehetett félni Róráté András vélemény hangoztatásaitól. Aminthogy úgyis volt. Alig kezdték meg az első pontot, mikor R. Gyalog ""hangja, dörgőbben, mint máskor, k özbeiramodott: — Nem úgy vélem énykedek! Kérték, kapadtáltáik, — hiába. Andris bácsi nekiszegezte bütykös ujját a levegőnek, mint rendesen : — Az Úristen is belőlem szólott! , Mélyen, komoran zengett a hangja, miként az öregágyu. S ekkor egy még mélyebb, még dörgőbb, kegyetlenül morgó hang emelkedett a túlsó széken: — Az Úristen hangjának ezentúl én vagyok a követe! Rezgeti a hang, mint az öreg hegyek morajlása. Róráté Gyalog András belekapaszkodott a székbe. Nem ismerte a különös, borotváink épü urat. Facér színész volt, a szomszéd városból kerítette elő a tanító, a múlt hetivásárkor beszélte meg vele a dolgot. Róráté Gyalog András csak a hangot figyelte. És a megelégedetten mosolygó arcokat a kegyetlenül dörgő mély hang hallatán. Soha ilyen mély, öblös hangot nem hallott. A különös hang gazdája még hozzádörögte: — Netalántán írásokat kívánna? Küldetésben vagyok! Héj! — s ordítván retteneteset, az asztalra csapott. Róráté Gyalog András még egy keserves pil94 „lerrauo11 Márványmozaíklap-mükö és Cementárúgyár SCHMIDL és NAGY liisenec Fiók és eladási iroda: Bratislava, Steffanik u. HU. Gyárt: Márványmozaik és cementlapokat, Mükolépcsoket, Márványzuzalékot minden színben és nagyságban, Muvakolatot „Kris falit" néven. Készít: Terrazzo és Xylolith padlókat. 37 Ilin I !!■ 11II III I "iiiiii""1'«' min iiiiim iiiiinw———1■ lantást vetett az asztalra, minden romban hevert már előtte azonban. Vette a kalapját s szinte suttogva mondta: — Lefőzött! —rnyri-—■ Camiíle de Rhynal, a iátse apostola nyilatkozik a nemzetközi a tánc jövőjérőls a diadalmas táncról, a twistről Didó di Vemezia, augusztus. Egy hét óta folynak a versenyek a Lidőn, a nemzetközi tárucezövertlk-ezet rendezéséiben, a viliág- bajnokságért. A szintnél y az ExoeMor terasza a tenger felé, a résztvevők a világ legjobb táncosad, mint a kanadai Oakenifeld, az amerikai Jatík Gátam, bájos partneréivel, Misa GUI Astor, az olasz Ugo Kiölti, és még angolok, spanyolok, németek, argentínaiak. A támoversenyek igazi rendezőijei, lelkes mozgatója azonban egy érdekes párisi típusai, alacsony, de fürgéi, elegáns nr, Camiille de Rhynal. A nemzetközi táncszJövetség veaértiltkára, a párisii ümmjep- ségiek állandó bizottságának tagja, a nemzetközi tánoversenyek főrendezője, mindez Camille de Rhy- mal, akit ilyen módon az elegancia és a jóizlés legfőbb bírójának kell tekintenünk mindabban, ami a táncra vonatkozik. — Én — mondja — voltam zeneszerző és színész, táncos és variiet'émüvíéisz, én hoztam divatba a ^maldhi;dhe“-ot és a tangót, mintegy busz évvel ezelőtt én találtam fel és hoztam divatba a táncot az ötórai teáknál, amely hatalmasan hozzájárult obihoz, hogy a legjobb társaságban is ébren tartsa a 'tánc szeretedéit. Gaiby Delys-től Mistimguettie-lg ez összes párisi tánc- és varietiécstllágok az én ta- ini'ttványaiilm voltak. — Bocsána't, de mi a célja ez ön apioetolságá- nek? — Az én apos'fcolkodáeomniak és a nemzetközi táníovereenyieknek az a aélja, hogy megvédje a jó- iziéöt a táncban a hanyatlástól. A tánc művészet, amely könnyed és előkelő mozdulatokat kíván. A jő táncos és az igazi táncos között olyan különbség van, mint aközött, aki egy padion fekve csinálja az uszámozdrulmtokait és egy .másik, alti ténylegesen a vízben usZilk. — Vannak, akik nem hisznek a tánc fontosságában. Elég ha arra gondolunk, hogy a világiíá- boru megváltoztatta a történelem folyását, megszüntette hatalmas népek és ezeréves dinasztiák befolyását, de neim tudta miegváltiozbatui azt, amit isvtJXJT rr- MwrmHvmjríKMKvsasBmuwuwuiwm a modiem kor legmodernebb tőrténéeroi egybehangzóan „Tepoqu* Tangó“-nat neveznek:; vagyis azt a kort, amely nagyobb szabadságot adott a nőknek, letompitotrta a két nean közötti eéfeotéteüoet és uj irányban, nagyobb fejlődést adott a Kxx&áRm életnek. — ön szerint melyük nép táncol tegtjobbanil — Akik ma minden népnél jobbon táaootaucfc, azok az angolok... — Hogyan? Neon az amerikaiak? — De kedve* barátom, az amerikaiak áítelár bán nem tánicolhök jók ök szeawexMlyieeeai keresik az ujj lépésekéit, kitűnőek uj ritmusok kiteJáMsá- bam, de a tánc nemcsak ritmus és lépté*. Az amerikai zenekarok, a „jazz band^-ekméi is jobbam szeretem az európai zenekarokat, meri míg el „jazz bánd" nagy Mimét csap, az európaiak olyan meilódiákiat hoznak, amelyekkel az amerikaiak nem rendelkeznek. —■ Hogyan vélekedik a ^dhariJeeton“-ről? — A dharleston a legveszélyesebb ellenfele aa általam óhajtott reformnak, de veszéllyé* eltea- aége a tánc fejlődésének ta. Á dharleston erélyes tornagyakorlat fiuk számára; a dávatba jötte e&- iijtesaftetlbe a tánamüvészet fínamabb mfüveíőlit, valamint azokat a fórftak&t és nőket, akik kevésbé voltak hajlandók tánc helyett tomagyakorlatDkaí végezni. — És mát gondol, sokáig divat lese még a charleaton? — ó nőm, meri már megvan a gyógyszerem ellenie; egy általaim feltalált uj tánc, aaneiyet mán; jóváhagyott a tánmie*terek nemzetközi kongneefr szusa Páriában, ée amely most először került bemutatásra itt a Didón. Ez a tánc a „Twist". Twtat angol szó, és annyit jelent, mint ,.fonódni, betakarni, körű Komim" Amikor ezt a nevet adtam az uj táncnak, barátomnak, Pierre Fromdaie-nok egy jellegzetes mondatára gondoltam. Egy regényéiben ,rL1in90um.ise“-bie(n ugyanis azt az észrevételt beszi, hogy az az élő lény, amelynek legjobban kelten* táncolni, a kígyó, azért, mert nincsenek lábai. — Megerósilt ettem, hogy az a testrész, amelynek a legkevesebb fontossága van a táncban, a láb. — A Twist az egyház jóváhagyását is elnyerte. De Guardi abbé, nizzai főtiezteliendlő ur Ítélet* alapján, aki miután az uj ■ tánc próbáit végignézte, megjegyezte, hogy nem a táncok rontják el a táncosokat, hanem megfordítva, a táncosok a táncot, miután „... on brourve dons la danse reque Tón mit y cJhenchier..." Ezután a Twist megkapta „pláoet"- jót. Bizonyos vagyok benne, hogy a Twist győao- delmeskiedinii fog, mert kiküszöböl a táncból mindent, ami közönséges, ami érzéki, ami szabados és visszavezeti azt a finomságra, az előkelőségre. Azután mosolyogva a monokli mögül OamffllíLe de Rhynal igy fejezi be: — Amidőn az általam képviselt felfogás mindenütt győzelemre fog jutni, mindenki lánc-xlhait majd, mert nem lesznek többé közönséges, vagy visszataszító táncok. C. R. — Felhívás az abiíurensekhez. Az Érsekújvár Környéke Magyar Akadémikus Egyesületének titkársága ez utón tudatja az egyesület abitureasei- vel (a gólyákkal), hogy az egyetemi élettel kapcsolatban minden ügyben díjmentesen és a legna- gyob szívességgel szolgál felvilágosítással és tanáccsal. Még pedig tekintet nélkül a kérdéses főiskola vagy egyetem nemére, nyelvére és helyére. Főleg preciz információkat tud adni: utazás, lakás, beiratkozás, tandíj, menzák, segélyek, katonaság, könyvtárak, színházak, múzeumok, képtárak, ingyen nyelvkurzusok, diákszervezetekre, valamint különböző alapítványok, kedvezmények és szociális intézmények kérvényezőére vonatkozólag. Érdeklődni bármikor a titkárnál lehet: Berecz Kálmán. Érsekújvár, Komáromi-ut 25. szám. Levélbeli érdeklődés esetén 1 koronás válaszbélyeget kell csatolni. — Huszonötéves érettségi találkozó. Budapestről jelentik: A kassai premontrei főgimnázium 1903. évben érettségizett növendékei szeptember 8-án, Kisasszony napján tartják huszonötévé* találkozójukat a gödöllői premontrei reálgimnáziumban. Délelőtt tíz órakor hátaadó istentiszteleten vesznek részt az intézet házikápolnájában. utána társas ebéd a gödöllői vasúti állomás éttermében. A részivémni kívánók szíveskedjenek ebboli szándékukat közölni Lukács Zoltán dr. törvény- széki biróval, Budapest I., Már vány-utca 50. ^ GYŰRT DEZSŐI KÖLTŐ BESZÉL OaJk menj, sereg, az életein tiéd, A szemetekben szárnybontó sasok, zudulj, sereg, uj Sírna ez neked, vert szűzi fegyver mindnek vállain. messziiinnen dús pára száll feléd s a messzi síken csodászarvasok; s az igéretíöld szíven integet. elől nyalgainak az én álmaim. Én megmutattam s tán leroskadok, Űzzétek őket: valótlan valók, elég is ennyi ostrom, jel, roham, ne marasszon meg Ígérő orom, akár ina, mindegy, meg is halhatok, megálmodott, szent keresnivalók, szabad az ut és próbált had rohan. s én stigma leszek homlokotokon. Ha jöttem eddig jöttem értetek, ő, szent feloldás ilyen hegytető, ha sírtam, sírtam timiattatok, « betelt sora itten oldalt-állani. de megérettem és megérettetek: de mindent, ami bátorság, erő és ezt adom, mert engem adtatok. Kivezényelni és megáldani. Hajrá sereg hát, hajrá paripák, az örök Sínán eggyel több halott, / de már (létek lesz az a világ, mi nékem e*ak álmodnom adatott 1 1 Első szlovák ékszer-, arany- és ezfistgyár 111 TuSaicionosok: EFSfeOSVBCI Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. iÁ Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon : 16—02. PitÉÉ Él Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban , ö — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon j k Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett p| vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek i^lll |tj | Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak öj!j | faj Javításokat azonnal eszközlünk KmuB Qj "
