Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-26 / 194. (1821.) szám

JS^JtSSS^SLSLmmmSSlmt Az én etno Aktból az Űr szava szólóit r Róráté Gyalog Andris, a csizmadia, világéle- tében hallgatag ember volt, nem igen zavarta sem­mi, ő sem zavart senMt Az voit az elmélete, hogy csendesen jó a világ, mihent lárma van, óda lógni kell onnan. Róráté volt a ragadvány-neve, mert­hogy két évig ő volt az egyedüli férfiember, aM a decemberi hidegekben felkelt, hogy Tóráiéra menjen, de, ha a keresztikomájának hinni lehet, sose jutott el odáig, mert közbeakadt mindig a „Hét furk<5“-kocsma, ahová Gyalog Andris mindig be- betéregetett arra az egy pohár sMgovícára, a nagy egyedülvalóságában. Hát az lehet igaz is, nem is, annyi biztos, hogy Róráté Gyalog Andrist a pap is megdicsérte, amiért szorgalmasabban jár tem­plomba egy utcahad női népségénél, viszont az is való, hogy némely nap a Tóráiéról déli harangszó vetette haza. Ott ült a „Hét furkó“-ban. Nagy csendesen, egyedül, még csalt be sem rúgott: egyetlen kupica sligovicával húzta ki délig. Még mindig jobb itt, — mondta Andris ilyenkor, — mint az asszonyt hallgatni odahaza. Mert ha And­rist Róráté Gyalog Andrisnak keresztelték el a jámborsága miatt, addig életepárja bízvást hord­hatta magán a Mennydörgő Zsuzsi néni emlék­nevet. Ám a világ sorja zavaros, egyideig csak megy- mendegél lassan, hogy egy pillantás alatt viharos­ra fordullyék a nóta. Téli idő járt, mikor a nagy vihar betört Ró­ráté Gyalog Andris portáján. A nagy vihar az ok­tató ur volt, alá nem sokat kertelt, mikor belül került a konyhán, csak annyit mondott a szem­üvege mögül pislogva: — No, Andris, maga lesz az Úristen! Andris kőzelébbkerült a tanító úrhoz s lopva szippantott egyet a levegőben. A szippantás iránya, célja a tanátő ur szájából kiáramló levegő volt. Hanem onnan semmi szeszes nem felhőzött elő. Avagy akkor nem torokban, hanem fejben volna a baj? A tanító ur nevetett. — Nagy és szép szerep, Andris bácsi, Úristen szerepe. Hát ezel kezdődött a baj. Mert, hogy minden­nek van magyarázata, úgy ennek is. Az Urieten- ség a színházzal magyarázódott meg, mert a tanító ur, áld mindig rendez valamit, most színházon tör­te a fejét, már találtak is színjátékot, el van osztva a szerep mindenkinek (gyönyörű lesz az, városi urak szakajtóstul hozzák majd a pénzt, hogy ilyet lássanak), csak éppen az Úristen hangjára nem akadt vállalkozó. — Magára gondoltunk, Andris bácsi, a tiszte­lendő úrral, — fiit le a lócára az oktató nr, — maga mégis jámbor, derék ember, aztán meg mé­lyebb, gyönyörköd őbb hangja igazán nincs senki­nek, ha magának nem. Róráté Gyalog Andris Míeszitette a mellét. Dörgedelmes öreg-hangjára büszke volt. Az orgona legmélyebb dudáját is lepipálta akárhányszor, ha úgy nelridurálta magát. Tetszett neki a szerep. Lám, a tehetséget elismerik mindenütt — Az Úristen is ilyen hanggal szólott, — vert a vállára a tanító, — vétek ilyen hangot nem ka­matoztatni. Gyalog András komolyan bólintott. Csak az nem tetszett neki, mikor a szánlapon az Úristen hangjának helyettesitőjét három csillaggal látta nyomtatva. Úristen hangja ... * * • Rossz, nyálazott ceruzavéggel neki-nekitámaszko­dott a házfalaknak hajnalonita e görbe, venóbfej- betükkel irta a három csillag helyébe: Úristen hangja . . . R. Gyalog AndrasboL Nem volt eok a szerep, de kiadósán lehetett ' bömbölni. Mire az előadásra került a sor, R. Gya­log Andris olyan mélyen dörögte az igéket, hogy deszkák, téglák rezegtek, ha elkezdte: , — Reszkess, földi bűn Ítélete, csak a jóknak 5 van Itt élete! ^ Róráté Gyalog Andris volt az ítélkezés. Sírt ] mindenki, amint szavát meghallották, megható ^ volt rettentő módon. ( Eleinte nem vevődött észre semmi. A színi- 5 mulatság elmúlt, R. Gyalog Andris babérjain pi­hent, úgy látszott, minden marad a régiben. Csak ^ egy hét múlva, a községtanácsban ugrott elő a nagy ( újság. Róráté Gyalog Andrissal nem lehetett bírni 7 egyszerre. Eddig olyan csendes volt, hogy pisz- f kálni kellett az igen-jéért, vagy nem-jóért, most j az első tárgyba rögtön belekötött. S olyan mély t hangon, akkora kevélységgel bömbölt, ahogy ta- j Ián még ember nem. 6 — Nem egyezek bele! — ütött az asztalra. Mindenki ijedten rántotta meg nyalka zsinór- j jával a fejét. Nini, Gyalog Andris. Részeg-e, avagy f tisztul? De Gyalog Andris józan volt. Szín józan. Nem " értette a tréfát. Néha beleegyezően dörgött vala­mibe, néha ellenkezett, mindig közbeavatkozott azonban, nem lehetett vele bírni. Végre is az egyik testületi tag rászólt a túlsó végről: —<■ De Andris, csendesebben már! órád jött-e el, vagy színházat játszol? Andris kevélyen kapta fel a fejét e olyan mé­lyen bömbölt bele a csendbe, mint eddig még soha: — Belőlem az Úristen hangja szólott 1 I Megártott neki a színjátszás! Azóta R. Gyalog András teljesen megváltozott, ö volt a falu diktátora. Zsuzsi asszony régi dicső­sége romjait látta az otthoni uralomból, Andris otthon is pattogott, vásárokon pedig egyedüli ur lett a csizmadiák birodalmában, mintha újra szü­letett volna, egészen más embernek. Nem lehetett vele bírni. A köz/-égtanácsban ő vitte a szót, az is­kolaszékben helyet kért, — mert ki állana köze­lebb Úristenhez papon s tanítón kívül, mint éppen ő • arról volt szó, hogy a Járási képviselőtestület­be vagy őt küldjék ki, vagy senki mást. Róráté Gyalog András nevét mindenütt hal­latta, ő alkart dönteni elevenek, holtak fölött, szentenciázása szent volt. — Erre is ráfizettünk alaposan, — vakarta meg kopasz fejebubját a tanító, mikor arról volt sző éppen, hogy mi módon lehetne alább hagyatni Gyalog András ambícióját isteni kiküldetésében. Éppen községi gyűlés volt másnap és jóelőre lehetett félni Róráté András vélemény hangoztatá­saitól. Aminthogy úgyis volt. Alig kezdték meg az első pontot, mikor R. Gyalog ""hangja, dörgőbben, mint máskor, k özbeiramodott: — Nem úgy vélem énykedek! Kérték, kapadtáltáik, — hiába. Andris bácsi nekiszegezte bütykös ujját a levegőnek, mint ren­desen : — Az Úristen is belőlem szólott! , Mélyen, komoran zengett a hangja, miként az öregágyu. S ekkor egy még mélyebb, még dörgőbb, ke­gyetlenül morgó hang emelkedett a túlsó széken: — Az Úristen hangjának ezentúl én vagyok a követe! Rezgeti a hang, mint az öreg hegyek moraj­lása. Róráté Gyalog András belekapaszkodott a székbe. Nem ismerte a különös, borotváink épü urat. Facér színész volt, a szomszéd városból ke­rítette elő a tanító, a múlt hetivásárkor beszélte meg vele a dolgot. Róráté Gyalog András csak a hangot figyelte. És a megelégedetten mosolygó ar­cokat a kegyetlenül dörgő mély hang hallatán. So­ha ilyen mély, öblös hangot nem hallott. A külö­nös hang gazdája még hozzádörögte: — Netalántán írásokat kívánna? Küldetésben vagyok! Héj! — s ordítván retteneteset, az asztal­ra csapott. Róráté Gyalog András még egy keserves pil­94 „lerrauo11 Márványmozaíklap-mükö és Cementárúgyár SCHMIDL és NAGY liisenec Fiók és eladási iroda: Bratislava, Steffanik u. HU. Gyárt: Márványmozaik és cementlapokat, Mükolépcsoket, Márványzuzalékot minden színben és nagyságban, Muvakolatot „Kris falit" néven. Készít: Terrazzo és Xylolith padlókat. 37 Ilin I !!■ 11II III I "iiiiii""1'«' min iiiiim iiiiinw———1■ lantást vetett az asztalra, minden romban hevert már előtte azonban. Vette a kalapját s szinte sut­togva mondta: — Lefőzött! —rnyri-—■ Camiíle de Rhynal, a iátse apostola nyilatkozik a nemzetközi a tánc jövőjérőls a diadalmas táncról, a twistről Didó di Vemezia, augusztus. Egy hét óta folynak a versenyek a Lidőn, a nemzetközi tárucezövertlk-ezet rendezéséiben, a viliág- bajnokságért. A szintnél y az ExoeMor terasza a tenger felé, a résztvevők a világ legjobb táncosad, mint a kanadai Oakenifeld, az amerikai Jatík Gátam, bájos partneréivel, Misa GUI Astor, az olasz Ugo Ki­ölti, és még angolok, spanyolok, németek, argentí­naiak. A támoversenyek igazi rendezőijei, lelkes moz­gatója azonban egy érdekes párisi típusai, alacsony, de fürgéi, elegáns nr, Camiille de Rhynal. A nem­zetközi táncszJövetség veaértiltkára, a párisii ümmjep- ségiek állandó bizottságának tagja, a nemzetközi tánoversenyek főrendezője, mindez Camille de Rhy- mal, akit ilyen módon az elegancia és a jóizlés leg­főbb bírójának kell tekintenünk mindabban, ami a táncra vonatkozik. — Én — mondja — voltam zeneszerző és szí­nész, táncos és variiet'émüvíéisz, én hoztam divatba a ^maldhi;dhe“-ot és a tangót, mintegy busz évvel ezelőtt én találtam fel és hoztam divatba a táncot az ötórai teáknál, amely hatalmasan hozzájárult obihoz, hogy a legjobb társaságban is ébren tartsa a 'tánc szeretedéit. Gaiby Delys-től Mistimguettie-lg ez összes párisi tánc- és varietiécstllágok az én ta- ini'ttványaiilm voltak. — Bocsána't, de mi a célja ez ön apioetolságá- nek? — Az én apos'fcolkodáeomniak és a nemzetközi táníovereenyieknek az a aélja, hogy megvédje a jó- iziéöt a táncban a hanyatlástól. A tánc művészet, amely könnyed és előkelő mozdulatokat kíván. A jő táncos és az igazi táncos között olyan különb­ség van, mint aközött, aki egy padion fekve csinál­ja az uszámozdrulmtokait és egy .másik, alti tényle­gesen a vízben usZilk. — Vannak, akik nem hisznek a tánc fontossá­gában. Elég ha arra gondolunk, hogy a világiíá- boru megváltoztatta a történelem folyását, meg­szüntette hatalmas népek és ezeréves dinasztiák befolyását, de neim tudta miegváltiozbatui azt, amit isvtJXJT rr- MwrmHvmjríKMKvsasBmuwuwuiwm a modiem kor legmodernebb tőrténéeroi egybe­hangzóan „Tepoqu* Tangó“-nat neveznek:; vagyis azt a kort, amely nagyobb szabadságot adott a nők­nek, letompitotrta a két nean közötti eéfeotéteüoet és uj irányban, nagyobb fejlődést adott a Kxx&áRm életnek. — ön szerint melyük nép táncol tegtjobbanil — Akik ma minden népnél jobbon táaootaucfc, azok az angolok... — Hogyan? Neon az amerikaiak? — De kedve* barátom, az amerikaiak áítelár bán nem tánicolhök jók ök szeawexMlyieeeai keresik az ujj lépésekéit, kitűnőek uj ritmusok kiteJáMsá- bam, de a tánc nemcsak ritmus és lépté*. Az ame­rikai zenekarok, a „jazz band^-ekméi is jobbam szeretem az európai zenekarokat, meri míg el „jazz bánd" nagy Mimét csap, az európaiak olyan meilódiákiat hoznak, amelyekkel az amerikaiak nem rendelkeznek. —■ Hogyan vélekedik a ^dhariJeeton“-ről? — A dharleston a legveszélyesebb ellenfele aa általam óhajtott reformnak, de veszéllyé* eltea- aége a tánc fejlődésének ta. Á dharleston erélyes tornagyakorlat fiuk számára; a dávatba jötte e&- iijtesaftetlbe a tánamüvészet fínamabb mfüveíőlit, va­lamint azokat a fórftak&t és nőket, akik kevésbé voltak hajlandók tánc helyett tomagyakorlatDkaí végezni. — És mát gondol, sokáig divat lese még a charleaton? — ó nőm, meri már megvan a gyógyszerem ellenie; egy általaim feltalált uj tánc, aaneiyet mán; jóváhagyott a tánmie*terek nemzetközi kongneefr szusa Páriában, ée amely most először került be­mutatásra itt a Didón. Ez a tánc a „Twist". Twtat angol szó, és annyit jelent, mint ,.fonódni, betakar­ni, körű Komim" Amikor ezt a nevet adtam az uj táncnak, barátomnak, Pierre Fromdaie-nok egy jel­legzetes mondatára gondoltam. Egy regényéiben ,rL1in90um.ise“-bie(n ugyanis azt az észrevételt beszi, hogy az az élő lény, amelynek legjobban kelten* táncolni, a kígyó, azért, mert nincsenek lábai. — Megerósilt ettem, hogy az a testrész, amelynek a leg­kevesebb fontossága van a táncban, a láb. — A Twist az egyház jóváhagyását is elnyer­te. De Guardi abbé, nizzai főtiezteliendlő ur Ítélet* alapján, aki miután az uj ■ tánc próbáit végignézte, megjegyezte, hogy nem a táncok rontják el a tán­cosokat, hanem megfordítva, a táncosok a táncot, miután „... on brourve dons la danse reque Tón mit y cJhenchier..." Ezután a Twist megkapta „pláoet"- jót. Bizonyos vagyok benne, hogy a Twist győao- delmeskiedinii fog, mert kiküszöböl a táncból min­dent, ami közönséges, ami érzéki, ami szabados és visszavezeti azt a finomságra, az előkelőségre. Azután mosolyogva a monokli mögül OamffllíLe de Rhynal igy fejezi be: — Amidőn az általam képviselt felfogás min­denütt győzelemre fog jutni, mindenki lánc-xlhait majd, mert nem lesznek többé közönséges, vagy visszataszító táncok. C. R. — Felhívás az abiíurensekhez. Az Érsekújvár Környéke Magyar Akadémikus Egyesületének tit­kársága ez utón tudatja az egyesület abitureasei- vel (a gólyákkal), hogy az egyetemi élettel kap­csolatban minden ügyben díjmentesen és a legna- gyob szívességgel szolgál felvilágosítással és ta­náccsal. Még pedig tekintet nélkül a kérdéses fő­iskola vagy egyetem nemére, nyelvére és helyére. Főleg preciz információkat tud adni: utazás, lakás, beiratkozás, tandíj, menzák, segélyek, katonaság, könyvtárak, színházak, múzeumok, képtárak, in­gyen nyelvkurzusok, diákszervezetekre, valamint különböző alapítványok, kedvezmények és szociá­lis intézmények kérvényezőére vonatkozólag. Ér­deklődni bármikor a titkárnál lehet: Berecz Kál­mán. Érsekújvár, Komáromi-ut 25. szám. Levél­beli érdeklődés esetén 1 koronás válaszbélyeget kell csatolni. — Huszonötéves érettségi találkozó. Buda­pestről jelentik: A kassai premontrei főgimnázium 1903. évben érettségizett növendékei szeptember 8-án, Kisasszony napján tartják huszonötévé* ta­lálkozójukat a gödöllői premontrei reálgimnázium­ban. Délelőtt tíz órakor hátaadó istentiszteleten vesznek részt az intézet házikápolnájában. utána társas ebéd a gödöllői vasúti állomás éttermé­ben. A részivémni kívánók szíveskedjenek ebboli szándékukat közölni Lukács Zoltán dr. törvény- széki biróval, Budapest I., Már vány-utca 50. ^ GYŰRT DEZSŐI KÖLTŐ BESZÉL OaJk menj, sereg, az életein tiéd, A szemetekben szárnybontó sasok, zudulj, sereg, uj Sírna ez neked, vert szűzi fegyver mindnek vállain. messziiinnen dús pára száll feléd s a messzi síken csodászarvasok; s az igéretíöld szíven integet. elől nyalgainak az én álmaim. Én megmutattam s tán leroskadok, Űzzétek őket: valótlan valók, elég is ennyi ostrom, jel, roham, ne marasszon meg Ígérő orom, akár ina, mindegy, meg is halhatok, megálmodott, szent keresnivalók, szabad az ut és próbált had rohan. s én stigma leszek homlokotokon. Ha jöttem eddig jöttem értetek, ő, szent feloldás ilyen hegytető, ha sírtam, sírtam timiattatok, « betelt sora itten oldalt-állani. de megérettem és megérettetek: de mindent, ami bátorság, erő és ezt adom, mert engem adtatok. Kivezényelni és megáldani. Hajrá sereg hát, hajrá paripák, az örök Sínán eggyel több halott, / de már (létek lesz az a világ, mi nékem e*ak álmodnom adatott 1 1 Első szlovák ékszer-, arany- és ezfistgyár 111 TuSaicionosok: EFSfeOSVBCI Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. iÁ Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon : 16—02. PitÉÉ Él Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban , ö — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon j k ­Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett p| vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek i^lll |tj | Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak öj!j | faj Javításokat azonnal eszközlünk KmuB Qj "

Next

/
Oldalképek
Tartalom