Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-25 / 193. (1820.) szám
1928 augusztus 25, szombat. TKXGAlMAGÍ^-fifTmSEí A kisebbségi kérdés, a leszerelés, a magyarromán optánspör az interparlamentáris unió mai tanácskozásainak középpontjában Berzeviczy Albert: A szuverénitás nem ment fel egyetlen államot sem nemzetközi szerződéseiből eredi kötelezettségei alól — Medinger szenátor őszinte beszéde a nemzetközi határozatok erőtlenségéről — Heemskerk volt holland miniszter és Meriin francia szenátor a békeszerződések revíziójáról - Az optánspör kérdésében Lukács György fejtette ki a magyar álláspontot Berlin, augusztus 24. Az iinterp áriámén- Itári.s unió tegnap délutáni ülésén,' amelynek első részéről tegnapi számunkban intünk, az általános politikai vita során nagy feltűnést (keltett Mediinger őr. csehszlovákiai német szenátornak: őszinte 'beszéde. Mediinger dr. fejtegetéseit az unió vezértitikárának abhoz a rezignált megái lap itásáih oz fűzte, bogy az interparlamentáris unió határozatai úgyszólván egy alkalommal sem kerültek megvitatásra az egyes országok parlamentjében. Medinger dr. szerint ez más nemzetközi, nagy tekintélyű szervezetek határozataival sem történik másképp. Az 1927. évi genfi gazdasági világkonferencia, határozatai éppen úgy a papiroson maradtak, mint azok az ígéretek, amelyeket a népszövetség az általános leszerelés érdekében paktumba foglalt. Az a viszony, amely az egyes államok fegyverkezésének mérlege és a különböző biztonsági szerződések, mint a Eooarno- paktumok és a Kellogg-paktum között mutatkozik, mind groteszkebb és groteszkebb lesz. Franciaországban, Lengyelországban és Csehszlovákiában háború esetén minden 7—14 lakosra egy katona jut, Németországban és Ausztriában 630, illetőleg 270 lakosra jut egy. Az egyik oldalon áll. Németország és [Ausztria minimális véderővel, légálftotta és egyéb hadifelszerelés nélkül, a másik oldalon a szövetségi és. (katonai konvenciók réiud- iszjere fejlődött ki és tiz évig idegen területet 1 tartanak megszállva fegyveres erők. Tiz év előtt elpusztult egy régi nagy birodalom, meri nem tudott erőt mutatni a szükséges átalakulás végrehajtására. Nagyon tragikus, hogy ebből a példából senki nem tanult. A népszövetség mindjen fontos kérdés elöl erőtlenül és rövidlátó módom tér ki. Mereven és gondoltatok nélkül csupán a status quo elvét hangoztatja. Amint egyetlen gazdasági vállalat sem virágozhatik, amelyet állandóan nem alakítanak át, nem alkalmaznak az uj idők uj követelményeihez, úgy ezen a világon is minden szerződés esz- telenséggé változik, amely nemi megy keresztül állandó változáson. Jótékony védelmezőből elviselhetetlen bilinccsé lesz. Ha a háborút eltiltjuk, anélkül, hogy békés eljárást léptetnénk helyébe, akkor a szépen kiköszörült, frázisom fejtegetések közepette menthetetlenül a háború felé haladunk. Hasonló önámMással találkozunk a nemzetiségi politikában is. Amíg a civilizált államok közössége nem tudja azt elérni, hogy minden állam létalapja az összes kormányzottak akaratán nyugodjék, addig Európa, békéje ingadozó alapon áll. Medinger dr. őszinte szavai nagy feltűnést (keltették, egyúttal élénk tetszést is váltottak ki. Nem kevésbé nagy tetszésre talált Berzeviczy Albert dr. magyar delegátus beszéde a kisebbségi problémáról. Berzeviczy Albert a kisebbtégi kérdésről és a leszerelésről — Engedtessék meg nekem — mondotta (Berzeviczy —, bogy a főtitkár ur jelentéséből különösen két kérdést emeljek ki, a nemzeti kisebbségek kérdését, kapcsolatban a döntőbírósági eljárással és a leszerelés kérdését kapcsolatban a biztonság kérdésével. — Tökéletesen egyetértek a főtitkár úrral a tekintetben, hogy a nemzeti többségek és kisebbségek közötti súrlódások, különösen a határterület>eken, csak két utón szüntethetők meg. Vagy meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az elviseli) etetiennek érzett határokat békés utón megváltoztassák, vagy pedig fokozatosan meg kell szüntetni a határok jelentőségét az etnikai kisebbségekkel szemben követett liberális politikával. 'Az a. sok jogosult panasz, amit a nemzeti kisebbségek részéről hallunk, onnám ered, hogy némely állam sem az egyik, sem a másik módiszert nem követi, hanem a kisebbségeket elnyomással el akarja tüntetni. A legnagyobb elismeréssé] kell szólanám arról, hogy miként foglalkozott a főtitkár ur az erdélyi magyar o/ptánsok kérdésével. Minden állam törvényhozásának szuverenitása kétségkívül vitán felül áll, azonban a szuverénitás nem ment fel egyetlen államot sem nemzetközi szerződéseiből eredő kötelezettségei alól. (Az igy értelmezett szuverénitás egyértelmű volna a nemzetközi összeköttetések felbontásának privilégiumával, ami. mindenféle fizerződéseket az államok között iiiuzóriussá tenne. — A leszerelés kérdésében, nyíltan megvallom, nem oszthatom a jelentés némileg optimista felfogását. Engem egyáltalán nem elégít ki az előkészítő bizottság munkája. Ez a bizottság átalakult a biztonság kérdésének bizottságává. Már alig esik szó a leszerelésről, hanem csak a biztonságról és ezt a célt szolgálja a miniszternek szenzációs konferenciája is. amely legközelebb Parisban iil össze. Megfeledkeznek arról, hogy hiszen már több állam a békeszerződések értelmében tökéletesen leszerelt, anélkül, bogy biztonságukat más, mint a nemzetek szövetsége garantálhatná, amely viszont ezt a biztonságot valamennyi tagállamnak nyújtja. A béke biztonságát semmi sem veszélyezteti inkább, mint a mostani állapot, amikor néhány tökéletesen lefegyvérzett állaim állig fegyverben, álló államokkal áll szemben és ez a körülmény ez utóbb iáik számára a legnagyobb kisértés arra, hogy fegyveres erejüket a fegyvertelenekkel szemben érvényre juttassák. — A legyőzött nemzeteket gyakran azzal vádolják, hogy vissza igyekeznek szerezni azt, ami elveszett és ezzel a győzteseket arra kényszerítik, hogy vigyázva őrködjenek. Igen. mi kétségtelenül elégedetlenek vagyunk a ránk erőszakolt békeszerződésekkel, amelyek legnagyobb részt igazságtalan, túlzott, néha egyenesen abszurd rendelkezéseket tartalmaznak. Mi óhajtjuk és reméljük a változást, de nem gondolunk arra, hogy ezit erőszakkal érjük el, ami vakmerő vállalkozás lenne még akkor is, ha szomszédaink csökkentenék fegyvérkezésüket. Mi bizakodásunkat az európai közvélemény megváltozásába helyezzük, amit kitartó propagandával szándékozunk elérni. Reméljük, hogy az érdekeit államok jobban informált konferenciája jóvá fogja tenni azokat a hibákat, amelyeket egy rosszul informált (konferencia elkövetett. Berzeviczy Albertet, aki előbb franciául, azután németül beszélt, igen sűrűn szakították félbe élénk tetszésnyilvániiá.sokfkai. Holland hang az európai viszonyok újból való rendezéséről La Guardia amerikai képviselő kijelentette, hogy az eszmének a gyakorlati életbe való átültetése érdekéiben szükséges, hogy a kongresszuson képviselt különböző országok parlamentjeiben közvetlenül kierőszakolják » háborús készülődés költségeinek megtagadásává! «- leszerelést. A parlamenti bagóknak nem kell nemzetközi szerződésekre várakozniuk, hogy a túlságos fegyverkezést megakadályozzák, ami nemcsak a népekre ró eteiselthetetlen terheket, hanem a világ biztonságát iis állandóan fenyegeti. Heemskerk dr. volt holland miniszter szerint a háborús veszedelem oka az európai viszonyok nem kielégítő módon történt rendezésében rejlik. Az 1919. évi békekonferenciákén végzetes hibák történtek Európa békéje ellen. Ebben a tekintetben az interparlamentáris unió nagyobb bátorsággal léphet fel, mint a népszövetség, hogy a békeszerződés revízióját előmozdítsa. Az IPU központi irodájának megfelelő javaslatokat kell beterjeszteni a népszövetséghez. Merlte francia szenátor iki jelentette, hogy még mindig olyan állami szerződések vannak érvényben, amelyek a 'békét veszélyeztetik. Az európai békét csak az Európai Egyesült Államok létrejötte birt ásíthatja. Ha oz nőm jön létre, úgy Európa elveszíti eddigi hatalmi helyzetét. Az ünnepi vacsora Az első általános vitanapot a zoológiái kert dísztermében rendezett vacsora zárta be, amelyen a német kormány vendégül látta a kongresszus tagjait. A beszédek sorát Brabec dr. cseh szenátor nyitotta meg francia és német nyelvű beszédében. Streseman- nak mielőbbi teljes felgyógyulást kívánt nemcsak Németország, hanem az egész európai béke érdekében. Kiemelte annak a jelentőségét, hogy az interparJamentáiris unión egyhangúan nyilatkozott meg a béke akarata. Ez régebben nem történhetett volna meg. „Nem akarunk háborút s az államok egy- mó'siközti viszonyának szabályozásában ki akarjuk küszöbölni az erőszak eszközeit, mert meggyőődésünk, hogy az- erőszak a nemzetközi nézeteltéréseket nem tudja az igazság alapján megoldani. Az emberiesség érzelmével összhangban más eszközöket kell keresnünk és találnunk, hogy létrehozhcssuik az egymással szemben álló felek érdekednek és követeléseinek egyensúlyát," A szónok ezután kifejtette, hogy a nép- szövetség munkája, a Kellogg-pakkum feladatai s a béke értelmében működő nemzetközi döntőbíráskodás* még nem nyújtanak kielégítő kezességet a nemzetközi politika nyugodt fejlődésére. Az interparlamentáris unió hivatott a nemzetközi szetrződésnend- ezeroék széles alapot teremteni. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: „A világbékéért folytatott harcban az elsők akarunk lenni s utolsónak akarjuk elhagyni a becsület mezejét. Isten adja, hogy győzelmesen telhessük ezt!" Schubert államtitkár beszéde Schubert német külügyi államtitkár a német kormánynak s a gyöngélkedő Strese- manmaik üdvözletét tolmácsolta. Mindazok a nehéz kérdések, amelyek az uniót foglalkoztatják, a diplomatáknak is praktikus feladatai a külpolitikában. Éppen az idén foglalkozott a népszövetség a döntőbíráskodás rendszerének kiépítésével s remélhető, hogy a küszöbön álló genfi ülésszak fontos eredményekre jut. Egy rendkívül jelentős paktum ünnepélyes megpecsételésének előestéjén állunk, amely elemi formáiban ítéli el a háborút, (kiküszöböli azt a nemzeti politika eszközei közül & a világbéke megteremtésének tartós biztosítását hivatott megadni. A fejlődés jó- része az unió tagjainak munkáján fordul meg. Az államoknak a népszövetségben megtestesített közös munkája eddig a széles alap nélkül szűkölködött, ennek a hiánynak kitöltésére elsősorban az interparlameutár is unió hivatott. Az a tény, hogy a szervezet egyes csoportjaiban meg lehet tárgyalni a nagy politika aktuális kérdéseit, nagy mértékben. hozzájárul ahhoz, hogy az egyes államokban felvilág ásítsa a közvéleményt e nemzetközi problémák kányában és igy a veszélyes félreértéseiket meg lehet előzni. Ehhez járul még az az efflőny is, hegy az interparlamentáris unióban nem a kormányok, hanem a nép (képviseletei közeliednek egymáshoz, a politika irányiadé tényezői mind jobban megismerik és megértik egymást. Mindinkább szélesebb téren válik meggyőződéssé, hogy a világ parlamentjeinek együttműködése az egyes államok nemzeti érdekeinek kisebbítésére nem vezethet és hegy . a nemzeti és nemzetközi politika kéz a kézben haladhat egymás mellett. Montague amerikai képviselő Németország és Amerika viszonyával foglalkozott és kiemelte, hogy Amerikát nemcsak az a sok miEió német kapcsolja Németországhoz, amelyik területén lakik, hanem az a tény is, hogy a reparáciőe problémát Amerika vitte át a politika mezejéről a gazdasági élet realitására. Amerikában rendkívül jelentékeny a német kultúra befolyása és ezért ő Amerika háláját fejezi ki a német kultúra áldásaiért. A pénteki ülés Berlin, augusztus 24. Pénteken délelőtt a kongresszus tovább folytatta a főtitkári jelentés általános vitáját. Elsőnek az angol parlament egyetlen kommunista képviselője, Saklatvala, szólalt fel, aki kijelentette,, hogy ő képviseli egyedül a kongresszuson a kommunizmus eszméjét. Schücking dr. elnök megnyitó beszédéhez kapcsolja felszólalását. Valóban igaza volt a tudós német professzornak, amikor megállapította, hogy elsősorban a háború szociális következményeit kell leküzdeni. A gazdasági bajokat főként a magas vámtételek okozzák, amelyeket ugyan nem egyszerre kell lerombolni, hanem fokozatosan kell leépíteni. A politikai bajoknak és nyugtalanságoknak főoka pedig az, hogy Európa minden részében teljesen bizonytalanok a határok. Csak a teljes leszerelés hozhat változást. Mindaddig, amíg idegen fegyveres csapatok állanak egy más állam szuverénitása alá tartozó területen, teljesen illuzórikus jelentőségű minden békepaktum. Nagy érdeklődéssel hallgatták Wassef beynek, az egyiptomi kamara elnökének és az egyiptomi interparlamentáris delegáció vezetőjének felszólalását. Kötelességének tartja, hogy ismertesse az egyiptomi parlamentarizmus krízisét, amelyet már a főtitkári jelentés is megemlített. Anglia az idegenek védelmének ürügyén semmiféle jogcímet nem formálhat az úgynevezett kapitulációk rendszerére. Még kevésbé jogosult az angol kormány arra, hogy megszálló csapatokat tartson Egyiptomban. Ezért ö, nyilvánosan appellál ezen a helyen a világ közvéleffiényéhezi ebhgn a boréban, amely az óriás és törpe között folyik, álljon az óriás mellé. Lukács György dr. volt magyar miniszter és a magyar csoport alelnöke megköszöni Magyarország nevében a Németország részéről tapasztalt vendégbarátságot és kifejezi a magyar nép csodálkozását és szeretetét a német nemzet iránt. Beszédének nagy részében a magyar- román optánspörrel foglalkozott. Tekintettel a beszéd nagy politikai jelentőségére, azzal vasárnapi számunkban behatóbban fogunk foglalkozni. Bartholdt német-amerikai képviselő angol nyelvű beszédében megindokolta azt a döntöbiráskodási szerződésekre vonatkozó mintát, amelyet ő a múlt évben a végrehajtó- tanácshoz beterjesztett. Az általános leszerelés elengedhetetlen feltétele, mondotta, a nagyhatalmaknak az a meggyőződése, hogy minden vitát pártatlan bírói utón el lehet intézni és minden támadást az érvényes szerződések ellen a többi állam együttesen elitéi és megtorol. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a nagyhatalmak egyszerűen nem akarnak belemenni a leszerelésbe. Ezért nincs más mód hátra, mint a döntőbíráskodás rendszerének tökéletesítése és azután a leszerelés. Az általános döntöbiráskodási szerződés sürgősségét legmeggyőzőbben a Kellogg-paktum mutatja, amely nagy morális előhaladást jelent. A paktum azonban a levegőben lóg, ha nem lesz olyan közeg, amely végrehajtását kierőszakolja. Az Egyesült Államok nem tartozik a népszövetséghez és azért az Unió jogi bizottságának kell előkészítem az általános döntőbírósági szerződést. (Folytatás az 5. oldalon.)
