Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-25 / 193. (1820.) szám

Qr'W**'.• ■d:"d 1 földreform ii a kegyuraság Irta: FftANCESCY LAJOS dr. szenátor A magyar kormány az mjabbjegyzéket intézett Romániához . A magyar kormány, miután a békés megegyezésre irányuló tárgyalások nem vezettek eredményre, kénytelen lolytatni a küzdelmet állampolgárainak jogaiért — Románia egy pillanatig sem vette komolyan ezeket a tárgyalásokat Budapest, augusztus 24. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A román kormány augusz­tus 9-én az optáusper ügyében jegyzéket nyújtott át a magyar kormánynak, amelyben hangsúlyozza a román kormánynak az ügy megoldására vonatkozó jóindulatát, azonban az ajánlat olyan, hogy annak megtárgyalása egy lépéssel sem vezetne tovább az ügy je­lenlegi állásánál. A magyar kormány tegnap Villányi bu­karesti magyar követ utján újabb jegy­zéket nyújtott át a román kormánynak. Hangsúlyozza a magyar jegyzék, hogy a román kormány álláspontja megbénít minden további kísérletezést annál is inkább, minthogy a román kormány az­után, hogy álláspontját leszegezte jegy­zékében, nem is válaszol a magyar kor­mány ajánlatának egyes igen fontos pontjaira, igy azokra, amelyek a népszö­vetségi tanács semleges tagjainak, vala­mint a pénzügyi bizottságnak közremű­ködésére, továbbá a bíróságon kívüli rendezés határidejére vonatkoznak. Ezzel szemben csupán aTra helyez súlyt a román jegyzék, hogy a trianoni békeszer­ződés 250. szakasza folytán Romániára há­ramló fizetési kötelezettségek a magyar jó- vátételi kérdéssel hozassanak kapcsolatba. Ez az eljárás azonban csak arra volna alkal­mas, hogy elvonja a kérdést saját területé­ről és olyan idegen természetű területre vi­gye át, amelyen egyáltalán nem, de legke­vésbé igazságos módon volna megoldható. Különben is -ez ügyben már a népszövetség is állást foglalt és ellene volt. minden olyan indítványnak, amely ezt a kél dolgot össze akarja vonni. Végeredményben a magyar kormány igen sajnálja, hogy — miután a békés megegyezés útja elzára­tott előle — kénytelen folytatni a küzdel­met állampolgárainak jogaiért jogi alapo­kon, agy amint arra nézve a békeszerző­dés eredetileg intézkedik. A magyar sajtó általában kétszínűnek tartja a román kormány viselkedését ez ügy­ben, amely egyáltalán nem célozza a komoly megegyezést és a magyar lapok csaknem egyhangúan úgy vélekednek, hogy a tárgyalás egész anyagából nyilvánvaló, hogy Románia egy pillanatig sem vette komolyan ezeket a tárgyalásokat, ame­lyek TituleScunak genfi kijelentéseivé! együtt inkább csak arra voltaik szánva, hogy a világsajtó jóindulatát megnyerjék. Románia csak azt igyekezett bizonyitami, hogy belőle nem hiányzik a megoldásra irá­nyuló jóakarat, aminek hiányát pedig most már mindenki kénytelen konstatálni annál is inkább, mert a magyar kormány különböző ajánlatait és prepozícióit a világsajtó egyhan­gúlag célravezetőnek, jóindulatának és elfo­gadhatónak találta. Bukarest, augusztus 24. Az optánsügyben folytatott közvetlen magyar—román tárgya­lások meghiúsulása következtében Villányi Frigyes báró bukaresti magyar követ jelen­téstétel végett Budapestre utazott. „Nagyon kevés élelmiszerünk van... gyors segítséget kérünk.. Élétjeit adtak az eltűnt svéd óceánrepülők - Toiedoi rádióamatőrük fogták fel a segélykiáltásokat — Megindult a mentőakció A földreformmal kapcsolatosan felme­rült és a birtoktörvény által nem rendezett kérdések között helyet foglal a kegyuraság kérdése is. Mi történik a kegy urasággal, ha egy kegyúri birtokot felosztanak, kire szállanak ót ennek az intézménynek jogai és terhei, arról a birtokreformról szóló törvény nem intézkedik. Megtörtént már számos esetben, hogy egy kegyúri nagybirtokot felosztottak, de a kegyuraságot sem a régi tulajdonos, sem az uj vevők vállalni nem akarták. Jogilag fabula rasa, vagy mint a jubileumi évben mondani szokták, vacuum juris keletkezett e tekintetben, aminek az az egyházi cél vallotta kárát, melynek javára és érdekében a kegy­uraság a lefoglalt és felosztott birtokot ter­helte. A rendezetlen ügyet egy lépéssel előre vitte a legfelsőbb közigazgatási biröság dön­tése. Egy konkrét esetből kifolyólag a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a kegyuraság összes jogaival és terhei­vel az államra száll át, ha áz állam, illetőleg az állami birtokhivatal egy kegyúri birtokot átvesz, vagy egy ilyen birtoknak egy részét, mely törzsbirtokot alkot. Az átvett birtok parcellázása esetén a kegyuraság a törzsbirtokon marad, a felosz­tás által elválasztott részek azonban arányla- gos kvóta szerint részesülnek a kegyúri jo­gok gyakorlásában és tartoznak a kegyúri terheket viselni. Abban az esetben is, ha a vevők a földhivatallal megegyeznek abban, hogy kegyúri terheket nem vesznek át, ez a megegyezés az egyházi intézmények jogi helyzetére nincs befolyással, úgyhogy meg­marad a joguk és igényük a kegyúri terhek biztosítására. A kisajátított birtok vevője le­mondhat a kegyúri jogokról, de a kegyúri kötelezettséget el nem háríthatja magától a megvett rész arányában. A vevőnek át kell vennie a kegyúri terheket és ezeket a vétel­árba nem szabad beszámítani. A legfelsőbb közigazgatási bíróság ezen döntés értelmében a kegyúri jogokat és kö­telességeket olyan jogi komplexumnak te­kinti, melyet a birtoktól megfelelő kárpótlás nélkül nem lehet elválasztani. Biztosítva van ilyképp a kegyúri jogok és terhek fenmaradása. Azok a birtokhoz vannak kötve és ezen az állapoton a parcel­lázás lényegben nem változtat. Ennek kimon­dása fontos dolog volt, de ezzel a kérdés még ■nincs teljesen megoldva. i A lefoglalt "birtokok tulajdonosaihoz, mint .kegyurakhoz, az egyházi hatóságok az­zal a követeléssel fordulnak, hogy egy-egy düledező templomot jókarba hozzanak. A helyreállítás tetemes összeget igényel, majd­nem olyant, aminőt egy uj templomnak az építése tenne szükségessé. A kegyurak arra hivatkoznak, hogy birtokaik le vannak fog­lalva, azokat a birtokhivatal bármikor fel­mondhatja és feloszthatja, nem igazságos do­log tehát kívánni tőlük, hogy ők ilyen bi­zonytalan helyzetben nagy összegeket áldoz­zanak kegyúri kötelességeik teljesítésére. Ennek a kifogásnak helytálló jogi és er­kölcsi alapja van. Gyökeres és nagy javításo­kat, melyek által valamely épület évekre, sőt évtizedekre helyreállittatik. a kegyurak csak abban az esetben eszközölhetnek, ha a birtok jövedelme számukra a jövőben is biztosittatik. Nem volna jogos és igazságos egy jelenlegi kegyurtól kívánni, hogy ő nagy összegekkel olyan javítási munkákat vigyen keresztül a kegyúri épületeken, melyek az ő birtokutódját évek során át mentesítenék a kegyúri terhektől. Az igazságosság azt köve­teli, hogy az ilyen terhek osztassanak meg a régi és az uj tulajdonos között. A földbirtokhivatalnak azokban az ese­tekben. amikor ilyen nagyobbárányu ke,gy­űri terbekről van szó, folyósítania kellene a, Newyork, augusztus 24. Hasse.1 és Cra- mer, a két svéd pilóta óceáurepülési vállal­kozását nem vezette be görög tüzes reklám, de a légi kutató* beavatottjai a svédek kí­sérletét aeronautikai szempontból többre értékelték, mint Iindbergh, Chamberliu és Byrd vállalkozását. Az óceán átrepülésének ünnepelt hősei ugyanis úgy választották meg ütjük irányát, hogy lehetőleg egybeessen a nagy óceáni ha­jójáratok irányával s ha bajba kerülnek, kö­zel legyen a segítség. Hozzávetőleges pontos­szükséges összeget és azt a birtokra telek- könyvileg feljegyezni, hogy a vevő a birtokot ezzel a teherrel együtt vegye át. Ilyen módon biztosítani fehetne azt, hogy a sürgős javítás­ra szoruló kegyúri épületek jókarba hozas­sanak és ne halogattassék a javítás, ami által növekszik a teher és kárt szenvednek fontos egyházi érdekek. Egy másik, megoldásra váró kérdés vol­na a kegyuraság megváltása. Ez a történelmi országokban már meg van. Ott sem mondotta ki ugyan a bíróság a megváltás kötelező vol­tát, de a birtokhivatallal egyetértve, olyan eljárást követ, mely a gyakorlatban megfelel a kötelező megváltásnak. A bíróság ugyanis felszólítja a felosztott birtok tulajdonosát, hogy terjesszen elő ki­mutatást. azokról az összegekről, melyeket busz év alatt, 1904—1924-ig a kegyúri terhek viselésére fordított. Az ezen összegekből egy évre eső rész a kegyúri terhek alapjának vé­tetik. Tőkésítenek ennélfogva egy olyan ösz- szeget, melynek négyszázalékos kamatja a huszévi kegyúri kiadásoknak egy évre eső ságu meteorológiai jelentések álltak rendel­kezésükre és igy az emberi számítás lehető­ségeihez mérten tudták, milyen légköri vi­szonyokra számíthatnak, ők déli irányt vet­tek, mig a két svéd repülő az északi vonalat választotta, amelynek a tengert átfogó ive rövidebb ugyan, de tera incognita a légi ut pionírjai számára. Az Uj-Fundland—Chidley—Grönland—Is- land feletti levegötenger áramlási ködei, felhőinek telítettsége ismeretlen volt a két svéd repülő előtt, akik Csikágóból részét teszi ki- A tőkésített összeg lesz a kegyúri terhek megváltásának összege, vagy amint azt a bírói gyakorlatban nevezik, lesz a kegyúri kötelességet biztosító összeg, mely az egész felosztott birtokot terheli s a kiosz­tott parcellák aránya szerint osztatik fel a birtokosok között és mindig a vételárból ül­tetik le. A biztositó összeget értékpapírok­ban is le lehet fizetni. Ennek az eljárásnak több gyengéje van. A legnagyobb az, hogy készpénzzel, ya,gy ér­tékpapírokkal hajtja végre a kegyúri terhek megváltását. Ezzel nem lehet, hathatósan biz­tosítani ezen terhek megváltását.. Ha a meg­váltás előtt a kegyuraság garanciája a föld­birtok volt, a megváltás után is csak föld­birtokkal lehet ezt a kötelességet garantálni. Nem ütközik nehézségbe, hogy a birtokhiva- tal a biztosító tőkének megfelelő értéket földbirtokban tegye le. A kegyúri terhek alapjának kiszámítása ellen is kifogást lehet, tenni. A huszévi teher- kimutatás nagyon problematikus és megtör­ténhetik, hogy csak jelentéktelen összegeket szálltak fel, hogy húrom közbeeső állomás érintésével jussanak el hazájukba, Svéd­országba. A veszélyes, kiszámíthatatlan időviszo nyokat rejtő iégi ut merész vándorai nei remélhették az óceáDjáró gőzösök támogató sát sem, mert azon a vidéken a hajózás inkább csak a partvidékek zónájára szorítkozik és a nyílt tengert nem hasítja át nagyobb hajó­járat vonalai. Az egyetlen könnyebbséget talán csak az tüntet ki, ha tudniillik abban az időpontban, amikor a huszévi ciklus kezdődik, 1904-ben, templom, papiak és gazdasági épületek olyan jő karban voltak, hogy tatarozásukra az egész 20 év alatt nagyobb összeg nem volt szüksé­ges. A kegyúri terhek nagyságát nem ilyen esetleges alapon, hanem szakértői becslés alapján kell kiszámítani. Nem tudjuk, hogyan vált be a történeti országokban a fentebb vázolt megváltási el­járás, a birtokhivatal dicsekszik ugyan vele az ő hivatalos lapjában (Pozemková reforma, júniusi sz.), mint kiválóan bevált eljárással, de bizonyos, hogy Szlovenszkón azt az eljá­rást az illetékes tényezők nem tartanák ki­elégítőnek az egyházi érdekek szempont­jából. A legfelsőbb közigazgatási biröság biz­tos alapokra fektette a kegyuraság ügyé!, amennyiben az a földreformmal kapcsolatos. Ezen az alapon a jelzett irányban kellő jó­akarattal tovább lehet dolgozni és az ügyet tető alá vinni. MM HMM* Itt Oldás Jjp I VJLérf. 193. (1820) mim * iMmbat * 1928 augusztus 25 mámBammmmmmmmr——— Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitikai nnnifnnin t2» emelct Te,efon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114 főszerkesztő: poLUlKai napuap/a Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/III. — Te­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1-20 Ke’ DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom