Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-24 / 192. (1819.) szám
1928 augusztus 24, péntek. 'PRXGA1-J v *AGYARHIRIiAP> ö ABBÁZIA HOTEL BRISTOL Legjobb hírű, elsőrangú, fényűzően berendezett szálló — Bécsi és magyar konyha — Komplett penzió szobával 35 lírától — Tulajdonos: Rudovits Vilmos — | — — | — Összes szobákban hideg-meleg vízszolgáltatás — ! — | Bertái legújabb revizióellenei nyilatkozatában c$ak 600.000 csehszlovákiai magyarról beszél A magyar sajtó válasza a csehszlovák külügyminiszternek — Mit mondott Bethlen és hegy értelmezi ezt Benes? — Prága, augusztus 23. Benes csehszlovák külügyminiszter néhány nap előtt a párisi Intransigeant Prágában járt munkatársának nyilatkozott a Kel- logg-paktumról, az Anschlussról és a magyar reviziós törekvésekről. Kijelentette, hogy a Kellogg-paktum fontos mozzanat azon az utón, amelyet Csehszlovákia is maga elé szabott. — Németország a mi szomszédunk, Franciaország pedig szövetségesünk, — mondotta Benes. — Ha ez a két ország arra kötelezi magát kölcsönösen, hogy nem folytat háborút, ez mireánk is vonatkozik. Biztosítom önt, hogy személyesen hatottam oda, hogy mi is a paktum aláírói közt legyünk. Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról kijelentette, hogy ez nem fog megvalósulni. A német birodalom egy napon maga Í3 azt fogja kijelenteni, hogy nem kívánja a csatlakozást, mégpedig azért nem, mert az ezzel kapcsolatos veszedelem túlságosan nagy. Majd kijelentette, hogy a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott hadjárat teljesen meghiúsult. Bethlen miniszterelnök különben maga is egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy Magyarország ma Középen répának legjobban konszolidált állama. Ha mindig a kisebbségeket emlegetik, úgy — Benes szerint — meg kell fontolni, hogy az a 600.000 magyar, aki csehszlovák területen él, több iskolával rendelkezik, mint a Budapesten élő 800.000 magyar. Benesnek a csehszlovákiai magyarság kisebbségi helyzetére vonatkozó kijelentése két. okból is éles kritikát hiv ki maga ellen. Először is Benesnek, mint csehszlovák miniszternek. illene tiszteletben tartania legalább a hivatalos csehszlovák népszámlálás adatait s nyilatkozata komolyságának róvására megy az, ha közel kétszázezer magyarral kevesebbről vesz tudomást, mint amennyit a hivatalos népszámlálás kénytelen volt megállapítani. Másodszor pedig fölötte gyönge lábakon jár az a „fölfedezése", hogy Szlovenszkőban és Ruszinszkón „több" a magyar iskola, mint Budapesten. Nem az iskolák száma, hanem az iskolákba járó magyar tanulók létszáma dönti el azt a problémát, hogy van-e elég helyen magyar iskola Csehszlovákiában. (Mert hiszen amíg egy budapesti népiskolába közel ezer tanuló jár. addig egy szloven- szkói magyar falu népiskolájának még száz növendéke sem lehet.) fi massra? sajtó visszhangja Budapest, augusztus 23. (Budapesíi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A reggeli lapok első hasábjait Benes csehszlovák külügyminiszter legújabb, az Intransigeantban közzétett nyilatkozatának bírálata és a hozzáfü- ződő reflexiók foglalják le. A Pester Lloyd a nyilatkozat lényegéül Benesnek azt a megállapítását szűri le, hogy ,.a trianoni szerződés revíziójára irányuló mozgalom kátyúba jutott és megbukott". Ha ez tényleg igy lenne, a lap érthetetlennek találja, miért kell a csehszlovák külügyminiszternek minduntalan foglalkoznia az akcióval. Nem lehetetlen — írja a Pester Llovd —, hogy Benes abban a naiv hitben él hogy ismételten hangsúlyozott megállapításaival befolyást gyakorolhat a nyugati közvéleményre, amelybe beleszuggerálni próbálja a revízió képtelenségét és lehetetlenségét. Akinek azonban szemei vannak, az láthatja, hogy a világ közvéleményének egy tekintélyes rétege milyen intenziven érdeklődik a magyar kérdés iránt és hogy Amerikában és Angliában, tehát éppen abban a két országban, melyek főíényezői a nemzetközi politikának, mind erősebben érdeklődnek a békeszerződés kérdései iránt. Egyébként: a csehszlovák kormány az egész világon nagy pénzeket emésztő információs szervezeteket tart fenn és felette csodálatos lenne, ha már régen tudomására nem jutott volna, milyen ellenszenvet váltottak ki világszerte a kisantant egyes politikusainak unos-untal.au és fanatikusan ismételt bizonyos nyilatkozatai. Ami Benes egyéb megállapításait illeti — folytatja a lap —. ezek a viszonyokkal csak némileg ismerős közvéleményben is csupán derültséget arathatnak. Csodálkoznunk kell azon, hogy Benes olyan statisztikai adatokra mert hivatkozni, amelyek egyetlen száma sem fedi a valóságot. Benes állításaival szemben konstatálja a lap, | hogy Szlovenszkón ma is több, mint egy millió magyar él,.akik egy pillanatra sem szűnnek meg az őket joggal megillető iskolákat követelni, sőt a szlovák nép vezetőlapja is kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élő magyarságnak több iskolát és magyar egyetemet is kell adni. Merészség azt mondani, hogy Csehszlovákiában a magyar nyelvű iskoláztatás magasabb fokon áll, mint Budapesten. A Pesti Hírlap mai számában Rákosi Jenő vezércikket ir Benes nyilatkozatával kapcsolatban. Hangsúlyozza a vezércikkben, hogy a reviziós mozgalom bukásáról csak abban az esetben lehetne beszélni, ha maga Magyarország lemondana a. revizióról. A Pesti Napló sem tartja indokoltnak Benes optimizmusát s arra mutat rá, hogy Benes Bethlen nyilatkozatát nyilvánvalóan félremagyarázza. A magyar miniszterelnök a Timesbeu azt hangoztatta, hogy Magyarország roppant áldozatok árán konszolidálta önmagát, — de ez a nyilatkozat egyetlen szavában sem tért el a magyar álláspont igazságának hangoztatásától. Az éppen most összeülő interparlamentáris konferencia legfontosabb feladatának a kisebbségek védelmének általános rendezését tekinti; alig hihető, hogy ez a feladat annyira sürgős munka lenne, ha a magyar kisebbségnek oly jól menne a sora, mint azt Benes hirdeti. A talámi refemátas egyházmegye mozgata közgyűlése Élénk vita a tossnd Mépissk egyfeózlótngatósai hóról — Nagy szótöbbséggé! eltagadják az esperes! jelentési és Syaiókay Lászlónak bizalmat szavaztak Komárom, augusztus 23. (oajui tudósítónktól.) A komáromi református egyházmegye nyári közgyűlése a legnagyobb érdeklődés mellett folyt Je Komáromban a Kollégium ősi épületében Gyaló- kay László esperes-lelkész és Nagy Nándor földbirtokos, világi fő,gondnok elnök lése alatt. A közgyűlésen részt vettek Balogh Elemér pozsonyi püspökön kivüi Tóth Kálmán tiszt, esperes, Soós Károly egyházi főjegyző, Cse- kes Béla aljegyző, Mohácsy János dr. világi főjegyző, Zsindely Ferenc* Szijj Ferenc dr., Fülöp Zsigmond, Kenessey Kálmán dr., Gaal Gyula dr., Vörös Vince világi tanácsbirák, Boross Kálmán, Csiba Imre, Gálffy Géza, Ga- lambas László, Móricz Mihály, Rácz Elemér, Sándor Benő lelkész-tanácsbirák, Mészáros Károly és Vágó Ede számvevők, Beke Kálmán, Borza Zoltán, Czike János, Dukon Béla, Földes Sándor, Gáspár János, Galambos János, Galambos Zoltán, Kur Géza, Kiss János, Lelkes Ferenc. Marisa Sándor, Mokos Kálmán, Nemes Kálmán, Nehézy Károly, Pap Árpád, Puskás Lajos, Sedivy László, Tóth Kálmán, Parais Árpád, Tóth Zsigmond, Végh Kálmán, Vargha Dezső, Vargha Károly, Zsemlye Lajos lelkészek, a tanítóság képviseletében Kovács Alajos, Osztényi József, Tóth Mihály, Zsemlye Péter, Mészáros Dénes, Iíurucz István, Nagy Lajos, Lakatos Károly, Pethes Béla és mások. A közgyűlést az esperes szárnyaló imája után Nagy Nándor egyházinegyei főgondnok tartalmas elnöki megnyitója vezette be. Kiemelte az egyház küzdelmes helyzetét és rámutatva az egyház és állam rendezetlen viszonyára, abban a reményben nyitotta meg a tanácskozást, hogy a helyzet megváltozik és az egyház tovább folytathatja nagy munkáját, minden akadálydói szabadon. A megjelenteket további kitartó munkára buzdította. Az egyik világi tanácsbirói állás megüresedvén, erre a legtöbb szavazatot. Vörös Vince, a felsőcsallóközi ármentesitő társulat igazgató-főmérnöke nyerte el, aki az előirt esküt nyomban le is telte. A közgyűlésnek kiemelkedő eseménye volt Gyalókay esperes tartalmas jelentése, amely az egyházmegyének több vagyoni kérdésével foglalkozott és főleg az egyházak segélyezését tárgyalta kimerítően; A jelentés örömmel emeli ki a hitélet fejlődését, mely a templomok látogatottságának fellendüléséből is megállapítható. Majd kiemeli az egyházak áldozatkészségét, amelyek templomok építésében és egyházi épületek emelésében nyilvánultak meg. Az esperes indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az egyházmegyei tanácsbirák számát 20-ról 24-re emeli fel es kiírja két egyházi és két világi tanácsbirói állásra a szavazást az egyházak között. Az esperes jelentésében aggodalommal említi fel a losonci teológiai hallgatók működését, akik egyes egyházakat meglátogatva, nem szerencsés módon ajánlják fel közreműködésüket az ifjúsági evangéliumolvasó mozgalom megszervezésére. Szükségesnek látja, hogy a fiatal teológusok felvilágosittassanak a konferenciák kinövései felől,, amelyeket túlbuzgóságuk eredményez. A maga részéről hangsúlyozza az egyházi A Szent Jobb a budapesti Szent István-napi ünnepi hörm építő munka jelentőségét és reámutat annak gyakorlati eszközeire is. Az esperes jelentésének ezen része nagy vitát provokált, amelyben Mohácsy János dr. világi főjegyző, Boros Kálmán kamocsai lelkész és Mórocz Mihály ógyallai lelkész-tanácsbirák vettek részt és a jelentéssel szemben foglaltak állást, mig Kur Géza és Galambos Zoltán komáromi lelkész, teológiai, tanár az esperes álláspontja mellett szólaltak föl. A vitában, az elnöki széket elhagyva, Gyalókay esperes is résztvesz és kinyilatkoztatja elvi álláspontját, mely nem ért egyet a lelki élet építése körül az örökös kísérletezésekkel és ingadozásokkal. Jelentésében megokolt álláspontját fentartja és ahhoz ragaszkodik és inkább esperesi állását bocsátja a közgyűlés rendelkezésére. A közgyűlés erre tüntető szeretettel fordult az esperes felé, aki elhagyta a tanácskozás termét, hogy az szabadon határozhasson. Nagy Nándor világi elnök szavazásra bocsátotta az esperesi jelentést, amelyet óriási szótöbbséggel emelt határozattá a közgyűlés, egyben az esperest a legteljesebb bizalmáról is biztosította. Tüntető lelkesedéssel és a bizalomnyilváni- tás forró kifejezésével fogadták a tanácsterembe visszatérő Gyalókay László esperesi. A közgyűlés átiratot intéz az országos iskolaügyi kirendeltséghez, hogy az állami tanfelügyelők alkalmazkodjanak a nyelvtörvényhez az iskolaszékekkel és a tanítókkal szemben. Az egyházmegyei közgyűlés foglalkozóit Boross Kálmán kamocsai lelkész esetével, akit 500 koronára büntetett meg a közigazgatási hatóság, mert két katolikus ünnepen tanítást tartott iskolájában; ezt a konvent tudomására hozzák. Majd. megválasztották a hattagú tanügyi bizottságot. A közgyűlés Sóos Károly egyházmegyei főjegyzőt alesperesi címmel és jelleggel tüntette ki. Az egyházmegye hálás köszönettel fogadta Balogh Elemér dunáninneni püspöknek nemeslelkü ajánlatát, hogy a saját lakosztályában hajlandó egyelőre négy tanulónak lakást adni. A pozsonyi egyház a református internátust kívánná ezzel kapcsolatban meg- valósitani, amely tervet Forray Béla pozsonyi főgondnok után Fülöp Zsigmond komáromi főgondnok is szívesen karolt fel. Indítványára kimondta az egyházmegye gyűlése, hogy az egyházkerülethez felterjesztést intéz egy pozsonyi református ínternátus létesítése ügyében. A folyó ügyeket a közgyűlés délután tárgyalta. Kellogg pénteken délben partraszáll Európában Páris, augusztus 23. Kellogg államtitkár és Mackenzie King kanadai miniszterelnök pénteken délben érkeznek meg Párisba. A francia minisztertanács csütörtökön beható tárgyalást folytatott, amelyen nemcsak a Kellogg-paktum aláírásának ünnepélyes formaságait beszélték meg, hanem az összes aktuális külpolitikai kérdések, mint az anged - francia tengeri kompromisszum, a Rajna-terl - lét 'kiürítése és a népszövetség genfi ülésszaka is tárgyalásra kerültek. Stresemann nem megy Genfbe Berlin, augusztus 23. Stresemannt orvosai beható vizsgálat alá vetették és megállapítottál;, hogy egészségi állapota ugyan kielégítő, azonban a genfi ut fáradalmait és a tárgyalások súlyos terhét a német külügyminiszter nem bírja el. Éppen ezért Stresemann csupán a Kellogg-paktum aláírására utazik Páriába, onnan pedig visszatér Németországba. Kellogg nem megy Londonba London, augusztus 23. A Morning Post diplomáciai munkatársa írja: Hivatalosan nyilvánosságra hozták, hogy a várakozás ellenére Kellogg Párásból visszatérőben nem keresi fel Londoni. Most kijeJéntik azt is, hogy ez a látogatás tulajdonképpen egyáltalán nem is volt Kellogg szándékában. Kellogg egyenesen Írországba utazik onnan Southamtonba niegy. Itt száll fel az amerikai hajóra. — A lap munkatársa ehhez az értesüléshez a következőket fűzi hozzá: Egv külföld külügyminiszternek angliai látogatása pusztán azon célból, hogy itt szálljon hajóra, nagyon különös. Másrészt kijelentik, hogy kellóg nagyon fol tosnak tartja az Írországi látogatási, „mert vissza akarja adni Cosgrave elnök washingtoni látogatását és azon a véleményen van, hogy London meglátogatása olyan időben, amikor Chamberlain betegszabadságon van, a legtöbb miniszter pedig nem tartózkodik a fővárosban, nem annyira fontos, hogy emiatt a hajóról Lemaradjon,
