Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-21 / 189. (1816.) szám

2

1028 apgnftgfaMi ti, kedd.

meg tárcáját, ha Válkor továbbra Ja had'

ügy miniszter marad, mert Válkor tábornok összeköttetésben áll a macedón Szervezettel és igy közvetlen előidézője volt a

két nagyhatalom demarsának.

Valkov tábornok hadügyminiszter ellen már hosszabb ideje folytatnak heves támadá- f ikat s már hetekkel ezelőtt az a hír terjedt el, hogy Valkov a támadások miatt beadja de- misszióját. Különösen Zankov volt miniszter- elnök hivei intéznek elkeseredett támadásokat Valkov ellen, akit azzal vádolnak, hogy a hadseregszállitások kiadásánál províziókat fogadott eí és anyagi előnyökért több kinevezést eszközölt. Azt is állítják, hogy Protogerov tábornok meggyilkolása is az ő tudtával és beleegyezésével történt. Ezzel szemben Ejapcsev hivei kijelentik, hogy a hadügyminiszter személyének kívül kell állania a politikai harcokon. Amint .hírlik, Bobosevszld kereskedelmi miniszter és Krisztov földművelésügyi miniszter szolidárisnak jelentették ki magukat a külügyminiszterrel és igy bizonyos, hogy a kabinet krízise hamarosan, talán már szeptembe első napjaiban kitör.

amikorra a külföldi kölcsönügy genfi elintézését várják.

Vsoizelos győzött a görög választásokon

Athén, augusztus 20. A választások Athénben és a vidéken nyugodtan mentek végbe. A fővárosban komolyabb incidensre nem került a sor. Csupán egy összeütközés volt Athénben Venizelosz és Pangalos hivei között, akik klubházuk erkélyéről több lövést adtak le a Ven izei os-párti választókra és öt személyt megsebeztek. Patrasban a venizeíisták és a rojalisták között volt kisebb összetűzés, amikor is hárman sérültek meg könnyebben.

A hivatalos megállapítások szerint Veni- ze’os nagy eredményt ért el Athénben, Szalo- nikiben, Trákiában és Makedóniában. A ve- nizelista képviselők számát 170-re becsülik, inig a görög parlamentnek összesen 250 tagja van. Pangalos és Iíafandaris csk néhány száz főnyi szavazatot értek el Athénben. Összeomlásuk teljes. Jan inában és Korfuban is, amelyeket a rojalisták fellegvárainak tartottak, a veizelisták győztek. A Venizelois pártján levő lapok nagy elégtétellel állapítják meg. hogy a görög nép most jóvá tette azt a hibát, amelyet 1020-ban követett el, amikor Venizelost kikapcsolta a politikai életből, és visszahívta trónjára Konstantin királyt. Az ország legnagyobb része Venizelos melleit nyilatkozott meg és a görög nép vezére újból visszaszerezte azt a hatalmat, amellyel a háború előtt rendelkezett.

Heves harcok

a mongol és kínai csapatok között Mandzsúria északi részében

Lonéon, augusztus 20. Mandzsúria északi részében, ahol Mandzsúria összeér Mongóliával ős keleti Szibériával, szombaton és vasárnap tovább folytaik a harcok. A szovjet mongollal szabadcsapatai, amelyeket Urgébéi szibériai tisztek irányítanak és amelyeket kétségtelenül oroszok fegyvereztek

fel, jelentékeny elöhal&dást tettek a Muk- denből kiküldött kínai csapatokkal szemben, amelyek viszont japán tisztek vezetése alatt

állanak. Sikerült nekik a kínaiakat vissza- szaszoritani a vasútvonaltól és igy Hailartól északra több helyütt megszakították a vasúti kapcsolatot és megrongálták a pályatestet, Mivel a mongolok nem alkotnak zárt harci egységet, remélik, hogy a Mandzsúriából útnak indított katonai megerősítések japán segítség igénybevétele nélkül visszaszoríthatják őket a vasútvonaltól.

99

Novak László

„szívügyének" tekinti Szlovenszkó gazdasági helyzetének megjavítását

Beszélgetés a kereskedelmi miniszterrel a „cseh paradicsom" kellős közepén

Sedmihorky, augusztus 20.

A hathengeres Mercedes pompás tempóban robog Kovák kereskedelmi miniszter nyári rezidenciája felé. A legkisebb megerőltetés nélkül szalad föl a kbelli repülőtér melletti szerpentinre; nyílegyenesen robog tovább és néhány perc múlva Istenben boldogult Károly király első helyőrségi városába, Brandeisba érünk. Onnan Altbutislaun és Jungbunslaun át Jicsinbe visz az utunk. E tősgyökeres cseh város határában veszi kezdetét az álomszerűén szép cseh paradicsom. Bizarr sziklák, meredek hegyek, azok csúcsán rablólovagok várai és fantasztikus alakú hegyormok teszik a vidéket romantikussá. Itt-ott tömegsírok emlékoszlopain lévő német feliratok hirdetik, hogy az osztrák—porosz háború idején, 1866-ban hány hősi halottat temettek ide.

Sobotky, Rovensko, Hrubá Skála után — valamennyi idillikus fekvésű nyaralóhely — Sedmiborkyba érünk. Hegy, völgy és üde fenyves szegélyezi ezt az exkluzív fürdőhelyet, ahol a cseh nagyipar és pénzügyi világ néhány előkelőségé, élén Novák miniszterrel tölti a nyarat. Alig néhány villából áll a telep, de körülöttük minden olyan ragyogóan tiszta és gusztusos, hogy meg tudom érteni azokat, akik a világfürdőkkeí szemben Sed- mihorkvt előnvben részesük. Évtizedes gesztenyefák alléja alatt a nagyvendéglő hófehér abrosszal leterhelt asztalai állnak. Szemben a postahivatal nyitót tablakain át látszik az egyetlen tisztviselő, aki a nagyvilággal való kapcsolatot tartja fenn.

Reggeli tiz óra van. Itt már késő délelőtt- nek számit, mert a koránfekvő vendégek hajnalban kelnek és ilyenkor már régen a hegyekben mászkálnak, a fenyveserdőben hen- gemáttéznak, vagy a halastó hüs hullámaiban fürdenek. Az udvarias pincér szolgálatkészen hozza a frissen fejt tejet s az illatos vajat. Rajtunk kívül még csak egy fiatal mama reggelizik három-négyesztendős kislányával. Az egyik asztalhoz egy barnárasült arcú, turistaruhás, szegescipős vendég ül. Ilegyesvégü kampósbotját a széktámlára akasztja és tízórait rendel.

Ez a szerénykülsejü vándor, kinek poros cipőjén, meglátszik ~ Imicsa reggeli túra nyom ***** öel5nhszlovákia ke* sietik. Crna kiadóban. 29S ken ztcre A kjáet keres szorgalmas után magállOZ invitál S én fő pékségéit alkalmat, hogy tervbevett szlovéön&ttv- felöl a Prágai Magyar Hírlap részére esjyet-mást megkérdezzek tőle.

Novák miniszter megkeni a vajaskenyeret s azután beszélni kezd:

— Azt valószínűen tudja, szerkesztő ur, hogy Szlovenszkó nekem szívügyem. Még

miniszterségein előtt élénken érdeklődtem a szlovenszkó! gazdasági problémák iráni és mostani miniszterségem idején mindent meg akarok tenni, hogy föllenditsem Szlovenszkó iparát és kereskedelmét. Részt fogok venni a pozsonyi mintavásár megnyitásán és pozsonyi tartózkodásomat arra fogom fölhasználni, hogy az ipari és kereskedelmi körök reprezentánsaival beható tae nácskozások&t folytassak a gazdasági helyzet följavitásának kérdésében.

— Néhány pozsonyi nagyüzemet fogok megtekinteni s azután

Zsolnára, Liptószcntmiklósra, Túróé- szentmártonba, Losoncra és vidékére utazom,

hogy tüzetesen megismerjem a ezlovenszkői ipar helyzetét. A helyszínen folytatott tanulmányaim alapján kívánok egy tervezetet kidolgozni arra nézve, miként kell a szloven- szkói gazdasági élet bajain segíteni. Elsősorban azokat az üzemeket kivánom pártfogolni, melyek a bolsevista betörés idején szenvedtek kárt: továbbá igen érdekel a liptószemtmiklósi bőripar helyzete. Örömmel veszem tudomásul, hogy az ottani üzemek termelési és értékesítő szövetkezetét létesítettek. Ez az alakulat annál is inkább örvendetes, mert

a kereskedelmi kormány könnyebben támogathat egy ilyen és hasonló szövetkezetét, mint egy kifejezetten magánvállalatot, A liptószentmildési bőripar léte és fejlődése igen fontos közérdek g a magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy Szdovenszkónak ez az iparága megmaradjon és évtizedes tradíciói értelmében fejlődjön tovább.

Novák miniszter, aki tudvalevőleg a szlo- venszkói ipar törvényt alkotta meg, a további beszélgetése során kijelentette, hogy megtekinti a déményfalvi cseppköbarlan- got is azzal a céllal, hogy fogalmat alkothasson magának arról, miként lehetne ezt a páratlan természeti szépséget az idegenforgalom emelésének szolgálatába állítani.

Ennél a pontnál azonban ismét felébredt benne a természetrajongó turista, rajongással beszélt a Tátráról és rátért a cseh paradicsom szépségeinek részletezésére. Látszott rajta, mennyire fáj neki itthagyni ezt a valóban paradicsomi szépségű helyet... T. L.

— A keresztényszocialista munkásmozgalom újabb sikere. Pozsonyból jelentik: A

keresztényszocialista szakszervezeti mozgalom újabb jelentős térfoglalását jelenti a pozsonyi Gummon-müvek munkásságának csatlakozása. Az elmúlt hót végén tartott népes értekezleten Bőhm Rudolfnak, a párt és a szakszervezetek főtitkárának és Khádé Béla titkárnak beszédei után lelkes határozattal kimondották a gyári helyi csoport megalakulását. Az uj csoport tagjainak száma rohamosan növekszik.

SPORT

REGÉNY., (31)

Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY

— De miért küldte el a vendégeit? Ha üt volnának, ha nem zavartam volna meg az ön napi programját, bizony már otthon is erezném magam. így már nehezein fog menni.

— Érje be a virágaimmal!, — mondta

Gerfrud,© Bolti wiiz rejtélyes mosolyával. Ha máskor eljön, ígérem, hogy nem zavartatom megám. Nem tudtam, hogy érdeklik a gyerekek. Mindennap más ház kicsinyei vannak soron. Ez az egész utca az én kertem. Ha mindenki egy utcát váltatna, vagy csak egy házat... , i

Elba Ugatok Majd hirtelen eszébejutott valami. *

— Lássa, ez az én világom. Szeretném, ha megismerné. Mintahogy én is eleget tettem ama kérésének, hogy ismerjem meg az ön világát. Szeretném, ha mindennap kijönne két hétig.

— Ém is két hetet kértem öntől a Roma- niöohes Katiéban. Emlékszik?

— És egy év lett belőle.

— Megbánta?

— Nem, ne beszéljünk most erről. Először teljesítse maga is az én kérésemet.,

28.

A Vorsttajdt gyárai és kaszárnyái között hármas vágány futott az állomások irányából. Tűzfalak roppant si'kaji, viaduktok és töltésék vis«zfbam«5ták a mozdonyok dübörgését, v aggon kerekek zakatolását.

Gertru.de Bollwitz és Erdtbeim gyakran jártak erre.

Amikor egy holtvágányhoz érlek, a festőnő megáit.

— Szeretnék gyailogszerre! sínek mentén járni.

— A két párhuzamos acél vonal a végtelenbe tör. A töltés talpfáinak türelmes, ?©- ketebauna hátán szaladnák, szaladnak egy- Kás melletít, a távolság f»éhol sem változik

köztük. A geometria követéli ezt tőlük, mert elvárja a párhuzamosoktól, hogy minden pontjuk egymástól egyforma távolságra legyen. A geometria könyörtelen, a párhuzamosoknak csak a végtelenben engedi meg a találkozást. Talán ezért törtetnek az aoélosi- kok a végtelenbe?

— .És a sírnék csillánvló acélhátám i« a végtelen. Vagy az égbolt kékje, vagy az alkony felhők vöröse, vagy az unalmas semmi, esős terek, ásító szürkéje. De a napmyilak záporában gyémántfény ragyog fél sziporkázva a hideig acél tüzelő hálán. És a párhuzamosak fénycsóvája egymás mellet szalad a végtelen távolságokba, erdők, rétségiefc, mocsarak, folyók, tavak mellett, hidakon át, hegy én-völgyön keresztül. És rajtuk a dübörgő élet: mozdony.

— Az estében som hal meg a sínpár, Hold fény ezüstje csurraa rá, tusífelhők mindent elnyelő feketéjében ég a szemaforok aranya, rubinija, smaragdja, opálja, és ametisztje, villődzva karcolva végig a sokszínű tüzet a sínek hátán.

— A sínpár végtelen és alagutakon, viaduktokon keresztül fut minidig uj lehetőségek fellé. Uj tájak, uj városok rohannak elő uj vetőkkel, aratókkal, pipacsokkal és búzavirágokkal, a távirópózjniák drofihárfáján peng a szél, soha nem látott lányok illatéit muzsikálva rajta. És az expnesszem arany és ékszer villan éllő, a gyöngyházfényben száguldó ablaksoron át, a füsitoszflányok ezakadékiain távozik az élet, hogy újra Jöjjön, dübörögve, csengve, dalo<lva, robogva, félelmesen, szépségekkel és bűnökkel terhesen.

— Vonatok. Rosta-, háló- és étkezők öcsik első, második és harmadik osztályok, dohányzók, béreit iés szolgálati szakaszok, termeik oositk és különvomatok.

— Ti vagytok az élet! Előttetek napsütötte fellhőkupolálk, mögöttetek a fekete füstté vált fekete szén, a végtelenben találkozó párhuzamosok remegnek alattatok, a talpfák nyöszörögnek, a kígyózó töltés szolgálatkészén kanyarog.

De néha. ott. .ahol él ágaznak a sínek, begyepesednek a váltók. A töíltfétft dudva <é®

gyom veri fel, az árkok bozótja, cserjéje felkapaszkodik a mélyből és a sínekig tolakszik. És a végtelenség itt végesbe törik. A kiélt acél rúd negyedkörben, lendül a magasba, mintha felágaskodna a töl'iésről, elszaladna hü barátaitól, a feketebama talpfáktól. Itt megszakadt a folytatás, ez a holtvágány.

— Szeretek a holtvágányok mellett bandukolni. Ezek a magasbarugaszkodó acélpár- huzomoeok, amelyek itt is a végtelenbe törnek, valami semmitmondóan néma tragédiát jelentenek mozdulatlanságukban, folytatás- nélküli végesség ükben.

— A holt vágány okon kimustrált, rozsdamarta, sárliepte, korhadó teherkocsik szoktak álldogálni. Nagyszemü ökrök bőgőse, tarka borjak és birkák bégelése, dlsznóröfögés és baromficsipogás régén kiköltöztek belőlük, és miég a holt anyagok szaga ős elhagyta őkét. Az Útilapu, királlydárda, koMusbogáncs és ördögszeklér, katángkóró, szalrnavirág és Ja- boda magasra nő ve kamdi'MlnaJk a kocsi ronn ok titokzatos, söté'tlő bélsejiébe, ahová macskák jártnak dögölni.

— Itt csend van. Itt. nem csicseregnek a fecskék, nem csipognak a verebek, mert itt ni nőseinek fák, id© nem futnak a táviró- póznák dróthuzaljai. Ide csak varjak járnak, szüirkém©Bényü lomha csavargók, hogy fekete csőreikkel megpiszkálják az őrház szemétdombját. Rongyok, talpnélküli cipőik, rozsdás bádogdobozok, üvegcserepek hulladék, trágya és elmúlás. A tyulkok sem kapir- gáfltnak itt, nem hogy az Őrház méltóságteljes kakasa ereszkedne le ide. Csak hangyák és fékét© bogarak, giliszta és vaJkonturások mo- zogrnak a némaságban.

— Csak amikor messziről 'feldüibörög az élet, a mozdony, akkor rezzen fel a hollt- vágámy. A tőkés kövei meg,remegnek a moha alatt, a korhadt talpfák hátán megrezzennek a pemésszagu élősidi gombák és a talpfák belsejében reccsennek a szivei le vaja lók. A rozsdás' sínek csavarjai fe1 esi kordáinak, a varjak felrebbewnek. a rekettye remeg, a bodza hajladozik. A fővágány kiüMii az élet remegéséit. a holt-vágány néhány percre életet gjliaaddíilk. Az ég felé meredő sincsoukok

ágaiskodnak, az elmúlás kajám szaga elillan a prüszkölő mozdony vágta légáramlatban.

— Aztán megint csend. A recsegések megszűnnek, az álom megszűnt.

— így száguld el a gyömygyházaiblaku élet a holtvágányok mellett, büszkén csattogva, ragyogva. Csak pöfögő füst felhőinek illan ó fátyoluszáíLyát, pernyét és kiortmi'ot hullatva reájuk a kettészakított csendben, távolodó dübörgésben.

— Egyszer talán bosszút állnak a holtvágányok. Megváltoztatják a szemaforok fényeit, alattomosam elforgatják a begyepesedett váltókat és a pályaőrök kezében visszafelé forog majd a piros jelzőzászló.

— A mozdonyok vakom rókámnak neki a ibetrozsdásodott sán párak, a korhadt talpfáknak, a burjáimverte omlaitag töltésnek. És amikor elérnek a sínpár magasba lendülő végéhez, neki rugaszkodnak a végtelennek, hogy a magasból összetörve hulljanak vissza az árkok hínáros bozótjába. Aztán csend lesz.

— Az enyészet némán vigyorogva emeli majd torz fejét az árkok fölé, az alagutak és vipszhiamgos völgyek viaduktjai hiába várják a mozdonyokat, csak a fenyők., bükikök és nyírek, a cserjék és virágok halt'élete lélekzik a terekben.

— Ekkor repülőgépek rajai surrannak a nap fellé. Réz UEtalaiik hárfája szikrázik a fényben, peng a széliben. Láthatatlan csavarjaik búgó nevetéssel viiszik tova a jövőt a múlt felett és a gépmadarak rajai ragyogva repülnek az uj terekben., ahonnan nem látszanak vágányok zegzugos vonalai. Ahonnan a folyók és völgyek megmeircdit földhüllá- nrócskák.

Erdtbeim szótlanul hallgatta.

... Vájjon látja-e a jövőt ez a vén Sybilla? Mindenesekre szépen beszél. Ha nem volna fest őtnő, költő lehetne.

A házak, gyárépületeik és síkok el-elmaradoztak. Ok' csak mendegéllek a síinek minién. a hullámos mezőket kettévágó .töltésen, az ai-kotíy felé.

Munkások dolgoztak még ;i töltésem. Csákányaik kopácsolása, pörölyeik pemcése végigfutott a sínpárokon. (Vége kör.)

V