Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-19 / 188. (1815.) szám

ma agg—ta« lf, Tttdraap. ^RaaaiMAfi^^miaigp 15 Egy orosz fiatalember és a casablancai szép ékszerészné halálos szerelme One&bl&nca, augusztus 17. A boulevard de la Qar»~on ran egy kia ékszerüzlet, amelynek egy ösregyasosony, Joaephine Maisonbielle volt még tegnap a tulajdonosa. A harmincéves, villogósze- mü, vékony barna asszony ma már ravatalon fek­szik. Egy féltékeny erőse fiatalember gyilkolta meg. aki nem tndta elviselni, hogy az asszony a Bne de la Canediere-ben lakó öregedő Meu- lemans-sal akar házasságot kötni. Két ewtendővel ezelőtt sodródott Casablancába Nloolaa Zaitfafe orosz menekült fiatalember. Az egyik kávéházi zenekarban játszott és itt a kávé­házban Ismerkedett meg a fiatal ékszerésznövel. Maisonbielle asszonynak megtetszett a sápadt, nynlánk, szökehajn orosz. Csakhamar barátságot kötöttek. Zaitfafe nagy szere­lemmel ragaszkodót az asszonyhoz, de nem tudta elviselni a gondolatot, hogy gyakran jár az asz- szonyhoz Meulemans ékszerész. Két hónappal ezelőtt az asszony közölte mm orosz fiatalemberrel, hogy megállapodott Meulemans-nal: a két ék­szerüzletet egyesíteni fogják, ő maga elköltözik az üzletből és Meulemans-nal együtt fogja vezetni az uj közös ékszerboltot. Zaitfafe tudta, mit jelent ez az elhatározás, tudta, hogy az asszony most már csakhamar feleségül megy a Canediere utcai öreg ék­szerészhez. Féltékenység! rohamok kínozták és egy alkalom­mal lesbeállt. Ekkor megtudta, hogy az asszony fölment az ékszerész lakására és mágfélórahosszat volt nála. Amikor felelősségre vonta az asszonyt, az nyu­godtan csak annyit válaszolt, hogy üzleti ügyek­ben tárgyalt. Egy újabb eset ismét izgalomba hozta a fiatal oroszt. Az asszony közölte vele, hogy két napra Párisba utazik. De elhallgatta előtte, hogy Meule­mans ékszerész is vele megy. Két nap helyett egr hét múlva tért vissza az asszony Casablancába. Együtt érkezett az ékszerésszel. Este Zaitfafe fölment az asszony lakására. Mi történt közöttük, azt eddig nem lehetett pontosan megállapítani. Maisonbielle asszony öreg házvezetőnője két­ségbeesett sikongásra, majd gyanús hörgésre éb­redt. Berohant asszonyának hálószobájába és ször­nyű véres látvány tárult elébe. Az asszony az ágyban feküdt, melléből patak­zott a vér. Az ágy mellett a szőnyegen hevert egy véres kés. A szoba közepén pedig el­metszett nyakkal, haldokolva feküdt az orosz fiatalember. Miije.* mentők odaérkeztek, az asszony már halott volt. A gyilkos Zaitfafet, aki borotvával elvágta torját, haldokolva szállították kórházba. Állapota rendkívül súlyos, de talán meg lehet menteni az életnek és akkor vallomást tesz, hogyan követte ni a gyilkos merényletet Maisonbielle asszony ellen. xx Hölgyek figyelmébe! Dcutscb József, Bra- tislava, Kecske-utca 7. Telefon 26-62. Első pozso­nyi speciál tartós ondoláció és hajfestő női fod- ráss-terem. — Veszélyes tüzek három nyitramegyei gazda­ságiban. Nytílhraá itiudóeStódk jeflíenltli: Sadjgió község- ben, iBájríáiny Mihály fcilidMrloíkos giaEdiaságiábaa, itfüz Icöleitlkiezétt, mely piiílfliamtatok afllató ter(jiedlt (tovább és iitaigymlemyiséigiü gabonáit és szalmát, valaimllimt több göizdlaeáigtl épületet hamvasztótit dl. A tüzet csak anagy lefrőíesaíliéissel áilüemülit MkaliizáOinii. Az anyagi kálr meghailad/ja. ajz ötvenezer koronát, mely azon­ban meg bérül fbizfioeiltá srévém. — Az aipponyíkovaT- ci gazdiaöágli nt. ap/ponyá gazdaságában tűz (ütött tó, mely nagymenyiségiü gabonát pusatlilbbtlt el. Ugyan­csak tűz paiszititóílt Aptponyban Halmio Máalia kiis- birboíkiosnál’, mely több szaflmatkiatzíllait és a tólcsépüés eOi.trtrt álló gjaibonia nagy rfészét dlbaimviaszlbotta. A tűzkár megbaílladja a negyvenezer koronáit. — Erelmeszedés a vég kezdete!... Ha min­den 40 éven felüli egyén megszívlelné e mon­dást, úgy egész biztos legtöbben elkerülnék az időelőtti u. n. „fájó öregséget" vagy a korai halált. Az évek során az erekre lerakódó mész idővel a hajszálereket eltömi és a nagyobbocska erekben is a vérkeringést nehézzé teszi. Ez okozza azt, hogy bizonyos szédülés vagy az ujjak- ban zsibbadásos érzés jelentkezik, továbbá az eimeszesedéssel kapcsolatos, itt fel nem sorolható sok mindenféle betegség, amit a szenvedő ön­maga is a vég kezdetének nevez. Az orvosi tudo- mány mai álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen jődot kell a szervezetbe juttatni. A mester­séges Jódkészitményeknek legtöbbször nagy hát­ránya az, hogy a szervezet nem szívesen veszi, sőt nagyon sokszor a beszedett jód más bajok előidézője. Sok mindenféle ezerrel kísérleteznek úgy az orvosok, mint a betegek, de egyikkel sem l tudják azt a meglepő jó gyógyulást elérni, amit a Cigelkán eredő, rendkívül jódos gyógyvizekkel elérni sikerült. — Ezen gyógyvizekről a Tudo­mányos Akadémia egész irodalmat őriz és a Révai jxikon 5. kötetében olvashatjuk, hogy értékes •ányi összetételében a hasonló ásványvizek t áll. Mig a hasonló jódos forrásvizek igen emetlen izüek, kivételképen a Cigelkai jódos ik kellemesen szódabicarbonás Ízzel bírnak, ,iit a szervezet, mint emésztést elősegítő, étvágy- ><ijesztő íltalként vesz magába. — Egyébként az dősebb orvosok önmaguknak is , ondelik e vizekut, már pedig ennél különb bizonyíték nem kell, ami e viz kiváló értékét igazolja. Forrás- —előség Bardiov (Bártfa) Szlovenszkó. I 1 R Saloator forrás I fiitünösn beoált, házi loókurának, J UEScBPöOHNWL, anyag ;serebántal- | máknál, rheumafismusnál SzmHÁz-Köi^y-Kum n>A Ossian Hak Meghalt egy svéd iró, aki nagyon szerette a magyarokat Irta: Surányi Miklós Budknpest, augusztus 18. Nils Harald Ossian Hakanssormaik hív­ták, — Magyarországon nagyon kevesen is­merik a nevét, de most, amikoT meghalt, min­den magyar ember hálásan vésheti az emlé­kezetébe ezt a romantikus hangzású északi nevet, mert viselője a magyarok igaz barát­ja volt és tisztán a magyar szellem iránt va­ló őszinte tiszteletből, önzetlenül, minden el­lenszolgáltatás nélkül nekünk a maga hazá­jában valóságos kultuszt teremtett. A kilomé­terek ezrei választanak el bennünket térben, az érzések és gondolatok egész világa hangu­latban és temperamentumban, de az ő svéd szive egészen közel jutott a magyar szívhez, tisztára csak azért, mert megismert bennün­ket. Soha semmiféle politikai, társadalmi, vagy hivatalos kapocs nem volt közte és a ma­gyar nemzet között, semmiféle nemzetközi ud­varlás nem iparkodott őt a mi számunkra meghódítani, nem volt szükség semmiféle propagandára vagy agitálciéra, hogy meg­nyerjük őt a magunk számára, Ossian Hakan- sson, a tudós, a történeti ró, a költő és min- denekfölött a munka, a humán izmus és a kul- turtestvériség harcosa, felfedezett minket, magyarokat, megbecsült bennünket, megis­mertetett honfitársaival és — mint Sünne- ből Írják nekünk — még uulyos betegségé­ben, halálos ágyán is elsóhajtotta magyar ba­rátai nevét és sajnálkozott, hogy nem valósít­hatta meg régen ápolt tervét: meglátogatni Magyarországot és közelről meismemi azt a népet, amelyet történelmén és irodalmán keresztül olyannyira megszeretett. Augusztus 5-én halt meg, Költő volt és iró, aki ideálokért küzdött nemcsak írásaiban, hanem elsősorban tet­teiben. Barátja sok-sok híres északi költőnek, Írónak és mindenkinek, aki az eszmék eny­he re volt. Ossian Hakansson halála hirtelen követ­kezett be. Még julius végén Varmlandban egy nagy ünnepélyen felolvasta prológját, ame­lyet Varmlandhoz, a költők országához irt, ahol Lagerlöf is született. Ez az ünnep az otthonkultuszt ápoló és propagáló ünnep. Hakansson az eszmének nagy harcosa volt; tiszteljük a régi tradíciókat a lakásunkban, őrizzük a régi bútorokat, házakat, mert sok­sok nemes gondolatot adnak, tetteinkben azonban legyünk modernek. Pedig Hakan­sson nem volt konzervatív, hanem harcos, aki egész életében a szebb, boldogabb, gaz­dagabb, több jogot és több szabadságot adó Svédországért küzdött. Nem szerette a rek­lámot, csendesen, de annál eredménye­sebben dolgozott a magyarokért is. Nagy ér­deme, hogy a magyar eszmét épp azokban a körökben propagálta, amelyek eddig, ra­dikális voltuk miatt, nem törődtek, vagy nem is akartak törődni a magyar kultúrával, gon­dolattal. Kiharcolta, hogy a legnagyobb, nem­zetközileg is elismert stockholmi napilap megnyitja hasábjait a magyar irodalom szá­mára. Lelkesedéssel, odaadással fordít a magyar irodalomból és szívből örül, ha egy- egy magyar novella vagy regény megjelenik svédül. Egész sereg történelmi munkát irt, mely- lyel nevét a svéd irodalomban megalapozta. Ezek közt nevezetesebbek „A kőkorszaktól a világháborúig", „Akik Stockholmot építet­ték", „Ystadtól Haparandáig", „Kocsin és autón" és végül most júniusban megjelent hatalmas munkája, „A kulturmunkások". Ez úttörő történelmi könyv, ebben a svéd társa­dalmi és szociális életet párhuzamosan a kul­túra fejlődésével tárgyalja. E könyv oly nagy feltűnést keltett, hogy maga a svéd trónörö­kös ée Vilhelm prine is gratulált ihönzá. Ha­kansson különben jóbarátja volt a trónörö­kösnek, akivel néha órák hosszat elbeszélge­tett a svéd munMsviszonwvkról és szakszer­vezeti mozgalmakról Hakansson azonkívül számos színmüvet és verset is irt. 1882 otóber 23-án születet Kronobergben, a gimnáziumot látogatta, majd freskófestő lett Amerikába vándorolt, hol kőművesmun­kát vállalt, de oly rosszul ment sora, hogy visszatért hazájába. Ekkor ismerkedik meg Gunnildával, aki felismeri Hakansson köl­tői lelkét és ezért megszereti a szegény mun­kást. Hakkansson feleségül veszi a lányt és az asszony anyai szeretettel és odaadással támogatja urát, hogy az uj kedvvel veti magát a politikába és egymásután írja híres mun­káit. Később megveszik Varmland leghíre­sebb, legrégibb udvarházát, Gyllebyt. Ossian Ha'kanssont az egész svéd társa- galom és sajtó gyászolta. Temetésén ott vol­tak az összes írók, költők, a városok és egye­sületek kiküldöttei. Lagerlöf Zelma is meg­jelent, koszorút helyezett a sirra és többek közt ezt is mondotta: Varmland legköltőibb lelkű férfia meghalt, a nyárfák simák majd a Fryken partján, hogy egyetlen barátjuk, ki megértette az ő melódiájukat és dalukat, melyeket titokzatos estéken zengenek el, nincs többet. Ama néhány magyar ember között, aki­ket Hakansson a távolból ismert, nekem egyénileg is mély fájdalmat ée pótolhatatlan veszteséget jelent az ő elvesztése. Abban a lelkes, felfedező kulturmunkában, amelyet a magyar szellemi élet körül végzett, rábukkant az én írásaimra és a maga ragyogó művésze­tével lefordította a Kain és Ábel s a Szent hegy című regényeimet « most tervezte, hogy felolvasó körutat tart Svédországban s abban megismerteti a jelenkori Magyarország iro­dalmát. Ez nagy tisztesség lett volna reánk nézve, de ettől elestünk most az ő tragikus halálával s ki tudja, mennyi ideig kell vára­koznunk, mig újra olyan svéd barátja lesz a magyar nemzetnek, mint aminő ő volt (*) A stockholmi magyar kiállítás. Budapest* rfll jelentik: A svéd kormány meghívására a ma­gyar képző- és iparmű vésze t október hónapban reprezentatív formában mutatkozik be a stockhol­mi uj kiállítási palotában. A magyar alkot ^mű­vészetnek második svédországi fellépése alkalmá­val egy hall és 13 terem áll rendelkezésére, amely­ből két termet a múzeumok és a legelőkelőbb m ilba rá tok tulajdonát képező retrospektív rész fogja betölteni és egy termet a grafikus művé­szek részére tartanak fenn. Egy óriási hall és egy kisebb terem áh a szobormüvek és a plasztika rendelkezésére, mig az egyik nagy fogadéterem- ben és az ezzel kapcsolatos teremben Budapest főváros műgyűjtőm dny ét mutatják be. A mai fes­tőművészet alkotásait két nagy felsővüágitásu te­remben helyezik el s Így minden művészeti irány­zat méltó keretben érvényesülhet. Az iparművé­szeti anyag részére a magyar művészek kívánsá­gához képest művészi fülkék és szekrények ké­szültek. A kiállításra kerülő művészi anyagot a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács által de­legált bírálóbizottság állítja össze, amelynek a hi­vatalos gyüjtöállomása a Nemzeti Szalónban van. (•) Francán—magyar szellemi kapcsolatok. Pá­irriisíbőíí jetenltífk: A Jouirmffi dles Débafte boeesro cikket szentel a francia—magyar teoda&nS ás szefení kapcsakiteknaik. A lap, amely legutebb még az Art- scMnss kétndénében MjagywransaJág öéaitebefflieoes ótl- HásrfogíínMeáít csak tettetésnek mftaösSItete én Mar gyamreziágoit nemrég ás tetet Nétoetomaá® aaeflffiemá vanalllfiujgált tűntette ffleH, ma váratlan AondJuO&títall k&- «mteM, hogy ács uj Magyamocnsnágioci a szeUtauá v«ze- teköriöíkíből fkfitadfutoa, a nép tegaftnő méíiegiefflb© üs a francia B®edtemli értekek itránrt vaftó jeianrtőe étróek- lődlée haM he. EsSt a moegaümat, amely egysnenre naeffibemd ée moráüe mjoqgpAosn m, FrwxSacr&zág edddg nem ismerte eléggé ás nem médttnyoftia ibeő- lőképpecu E mcegalttmmfc egyik Begjeteotesebto kitmdullópoiiítija az 1906-ban Fontenay áltel aHapotett francia—magyar íinnrtaílimrf it&reBság, amely a francia tkuíbunáít az uj Magyamreaágjon jáLentekeny ténye­zővé tetlhe. Ez az íMnymat — ogymond a top — a leghalfcáirotetebfban eMomdní a genmánságitóll és a! latílitn etomeíkikieU ikeres hapcaoláJtokait. A lap Merne- H a La FotartaSne Társaság fontos m/üíköcSéeét, amelyi Caengery pnofesseotr vteaeiése zSeM áfll. Btöönöe-i képpen Mtémeíl/i az Őrei <3éaa vietse<bé»e aSaltt műkő- dlő ibudapestt francán nyeMtekoíMk érdeméit. Feí- hdvja továbbá a francia közönség ffigyefllntet anra, hogy iBudapearten Modüéreudk álanjdan tteenhaít <M~ ralbfja van müBonon, a budapesti Nemzeti SEÍkiMz- ban, anneütyeft a budapesti! ComedRe FirancafisieHmek ilfehetinie mefvewnii. A Sasfiékott BtudapeCben három- sváaaaor adták, vallamíinlt öürnün ad|jiáik az űeBaes Q-e- tetLifős francia szenzőBtet is. A top enwrfinit a Sátán kiuffitura magyanonszági mély gyöOseneáinek fcÖBöön- heto ez a francia-—magyar közeledés. (*) Pályázat háromfelvoná»o« kamarajátékra, Budapeatmőíl jeüenitnlk: Alapi Nándor; m Országos Katontnasainháiz ögaEgaltÓtja, itndvaitev'őec 1000 pengős páOlyaidliljait /bűzött M hárOtoifeltvocoiáBOB kamamatjátek- ira. TeldintetM a tobb oOdtelirrőíl imiegnydUartikozó ófhaijira, a bdirállóiblizodltság a dlráma benynjtöáigániak haltláinLdieij'ét oikitkSbea* efl&ejéfrőil noivembeo: ©teljére ha- llasztaiita ed. o Százötvenéres a milánói Scala. Augusztus 3-án volt százötven éve, hogy megnyitották a mi­lánói Scala-szinházat. A jubileumot kiállítással fogják megünnepelni. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDÖUTE: Kelet lángokban. TÁTRA: Sátán gondjai. ELITE: Mikor a fecskék hazatérnek. ADLON: Monoklis ember. METEOR MOZGÓ, NYITRA Aug. 13—19: Ramper. Egy sarkutazó tragédiája. Főszerepben: Paul Wegener. Aug. 21—22: Az elrejtett kéz titka. Főszerepben: Fred Thomson és lova, Silverking. Vadnyu­gati dráma. Aug. 23—24: Alpesi tragédia. Főszerepben: vVla- dimir Gajdarov, Lucy Doraine. Aug. 25- °6: Harry, a barátom. Vígjáték ’Uiry Liedtkével. Aug. 28—29: Buffalo Bili uj kalandja. (Két rész­ben.) Wallace Mc. Donalddal. Aug. 30: Buffalo Bili u,i kalandja. (II. rész.) Aug 31. és szept. 1: Medvc'ász. Monumentális történelmi dráma. Főszerepben: K. V. Eggert. Szept. 2: A hazátlan leány. Kalandorfilm. (Henry Stuart.) Országos Gazdasági Szővetlieze! Brat’slava — Pozsong, Onrireiska 15. Tel. 695. SzáSlff tagjainak: jóminöségü, a gazdaság minden ágába vágó ^ szükségleti cikkeket, úgymint minden fajta kis és nagy gazdasági gépeket, alkatré­szeket, — olajokat, benzint, traktor petró­leumot — zsákokat, ponyvát, kévekötő V- zsineget, műtrágyát szenet, rézgálicot és • ösM® egyéb vegyi gyártmányokat, összes neme­sített vetömagvakat, legolcsóbb napi áron. Értékesül lakjainak összes terményeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom