Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-19 / 188. (1815.) szám
7 VASÁRNAP Irtat Kosztolányi Dezső — A kutya beszéde — — Gazdáim, gazdám. Lásd, igaaán megható, hogy végre rám is gondoltál s fölvonultatsz ebben a szegletben. Hadd nyalom meg a kezedet. Mingyárt nyilatkozom. Előbb azonban engedd meg, hogy kissé vakaródzam, (Mondd, te nem szoktál vakaródzni? Mindenekelőtt tisztázzunk valamit. Ti azt 'hirdetitek, hogy szerettek bennünket. A hűség, ragaszkodás példaképéül állítotok oda. Elemiiskolai olvasókönyvekben nem egy érzelmes történetet közöltök rólunk, hogy gyermekeitek rajtunk okuljanak. Másrészt mihelyt szitkozódtok, minket emlegettek s arra, aki hűtlen, azt mondjátok hogy „komisz, mint a kutya**. Ezt sokáig nem értettem. De később rájöttem a nyitjára. Mi mindössze pár ezer esztendős barátságban vagyunk az emberrel. Ez pedig nem elegendő, hogy végkép fatyait bontsatok a múltra. Hajdan bizony viaskodtunk, farkasszemet néztünk, ellenségek voltunk. Homérosz a kutyákról Írván még fenevadakra gondol. Ezt nem bírjátok egykönnyen elfelejteni. Nincs okom, hogy szemetekre lobbant- sam, mert magam sem felejtettem el semmit Valahányszor enni kapok zárt udvaromban, külön csajkámban, tébolyult sietséggel esem neki, noha tudom, hogy senkise za'bállhatja föl. Illetve csak az eszem tudja, de az ösztönöm nemű Az még mindig emlékszik arra, hogy évezredekkel ezelőtt, mikor falkában kóboroltunk, marakodnunk kellett minden koncért. Ha zsebvillanylámpád mutatod, elbújok, nyini kezdek, az ősi barlangtiizek lobbannak föl emlékezetemben. Ferdén futok görbe lábaimmal, mert egykor nagyon meg- kergettek. Farkunk pedig mindig balra konya!, sötéten és baljósam. Hogy mit jelent ez, hogy milyen régi idegrázkódtatás következménye, azt talán majd később fogja kideríteni a tudomány. Van azonban köztünk oly sarkalatos ellentét, mely örökre akadálya annak, hogy megérthessük egymást. Szemléleti formánk más és más. Én szagolok, te osak látsz, én főkép az orrommal veszek tudomást a világról, te a szemeddel, én azt mondom róla, hogy rosszszagu, te ellenben azt, hogy csúnya. Neked mindeneseire jobb. Egy undok ember elől nyomban bevonulhatsz fényesen berendezett óladba s az már neon is létezik számúdra. De ©n őt sokáig érzem azután is, hogy elhaladt előttem, mert ott marad utána a szaga, mint makacs kísértet és üldöz, gyötör. Ezért ugatok én tovább, mint te, gazdám. Politikai tekintetben az egyéniség feltétlen jogát valljuk, tagadunk minden nagyobb közösséget. A hangyák és méhek szervezett társadalmát mélységesen megvetjük. Egykori falkánk emléke is oly irtózattal tölt el, hogy egy másik kutya láttán ösztönösen elvi- csőr ltjuk a fogunk. Minthogy pedig mindig utáltuk az összetartást, a nyáj'szellemet és egyenként gyöngék voltunk megállni helyünket a létküzdelemiben, elbuktunk és mint az egyéniség nemes lázadói, inkább a cselédek cselédjei lettünk, mások szolgái, csakhogy egymást ne kelljen szolgálnunk é® bölcsen, szelíden magunknak élhessünk. Annyira féltettük függetlenségünket, hogy teljesen elvesztettük. Bálványunk: a magántulajdon. Jelszavunk: enyém, tied, övé. De inkább ez: enyém. Ami engem illet, immár betöltöttem hatodik évemet, életem fele elmúlt, csontom javát megettem. Évente ismeretlen szukáktól átlag húsz kölyköm született, most lehet valami száz, de ezeket sem ismerem. Mit is törődjek velük? Azok is nyilván olyan kutyák, mint éu. A kutyapálya meglehetősen egyhangú. Nincs rajta se előlépéis, se haladás. Az ember — bocsáss meg a szóért, de ez csak afféle szónoki kép — kutyának születik és kutyaként döglik meg. Egyes bölcselőitek azt állítják, hogy mi öntudatlanul élünk az örök jelenben s mit se tudunk az elmúlásról. Micsoda emberi fenn- héjázás. Hát nem veszitek-e észre, hogy minden mozdulatunk, minden rémületünk egy nesztől, egy ágzörrenéstől, egy kanálcsörre- n és tol, minden pipogya hunyászkodásunk voltakép futás a megsemmisülés elől, mely épugy vár mi ránk, mint ti rátok? Tekints a szemembe. Mély bánat van abban, oly fenkölt és tulvilági fájdalom, akár egy nagy költő szemében, aki előtt mások verseit dicsérik. Érzem, hogy napról-napra hanyatlóm. Vaksi szemem gyöngül, fogam bulladozik. öreg napjaimban nem kötök pá- paszemet szememre, hogy jobban lássam a háztájat ,nem illesztetek aranyfogakat ínyemre, hogy azokkal harapjam meg a rablókat. De jobb is mihamarabb elpusztulni. Kedólybetegségem miatt tűrhetetlen a 1928 augusztus 19, vasárnap. Főiskolás cserkészeink tíznapos gombaszögi táborában A Szent György Kör vezetése alatt iélszáz csehszlovákiai magyar cserkész tartotta második országos honlerenciáját Gömör egyik legszebb völgyében — Regösiskola a regősdiákok számára — A táborozás komoly munka jegyében folyt te Gombaszög, augusztus közepe. (Kiküldött munkatársunktól.) A csehszlovákiai magyar főiskolás cserkészek most fejezték be második országos táborozásukat a gömörmegyei Gombaszög határában. Első országos táborukat két éve tartották Liptószentiványban. Most a Sajó- völgy egyik legszebb pontján, a szilicei fensik alatt, a Feketeforrás mellett ütötték föl táborukat. A tábor augusztus 3-ától 14-éig tartott e teljes sikerrel végződött. A gombaszögi országos tábor komoly eseménye a kisebbségi magyar cserkészetnek és az egész magyar ifjúsági életnek. A kisebbségi magyar fiatalságnak a javát a főiskolás cserkészek teszik, akik vezető szerepet visznek a főiskolás ifjúság diákéletében is. Most az ország minden városából összesereglettek, hogy a tábor keretén bőiül szorosabbra fűzzék kapcsolataikat s konferencia- szerüen megbeszéljék problémáikat. A lelkes, komoly gárda munkás életet élt a gombaszögi táborban s megérdemlik, hogy a magyar közönség és a oserkészkörök megértő szeretettel vegyék tudomásul munkájukat. — Nézzük meg előbb tábori életüket: A tábor képe Pelsőc fölött, a szálioei fensik egyik nagy horpadásában, a Fekete forrásnak nevezett búvópatak partján, a Gombaszög-major szomszédságában feküdt a sátor-tábor, mely az állandó tizennégy sátor mellett gyakran huszonegy sátorból állott. A major felől érkezőt már messziről köszöntötte a prágai Szent György Kör tizenöt méter magas ár- bócon lengő tábori lobogója. Jobbról és balról a szilicei fensik erdős meredélyei képezték a tábor hátterét, szemközt a Sajővölgy kilométerszéles rétje és mögötte a vörösköves pelsőci fensik nézett szembe a táborral. Az erősen összeszorult völgy irányát északról a Rozsnyó fölötti hegyek kéklő sziluettjei mutatták. Közvetlen a hegy lábánál. fákkal tarkított lejtőn terült el a tábor. A belépőt megragadta a festői kép: legelői a vendég losonci cserkészek ezines zászlókkal különzárt sátrai állottak, a táborudvaron külön ár- bócon a losonci oserkészzászlóval, minden sátor előtt az őrsi lobogóval. Mögötte sorakoztak az érsekujváriak, a beregszásziak sátrai és a vendégsátrak, a patkóalaku tábor közepén a parancsnoki sátor, mellette a mentősátor és a pozsonyiak, végül a gömöriek sátrai. A főárbóc és a parancsnoki sátor mellől a gyepes partba vágott lépcsők vezettek le a bokrok mögül füstölgő földbeépitett tábori konyhához, ami mellet a patak partján a konyha- és szersátor rejtőzik. Nem messze a konyhától, egy kerek tisztáson volt a tábortüzlm!-- Az egyes sátorcsoportok között a főiskolás cserkészek jelvényével, a sarlóval diszilett tábori őrzászlókat lengette a szél: a parancsnoki sátor zászlaján kívül ott volt a „Mátyusföld**, a „Csallóköz**, 'közérzetem. Folyton riadozom, lótok-futok, csőszkiödöim, az üJldöztetési mánia hajszol, minek folytán másokat La hajszolok. Sokan kedélyesnek tartanak. Bezzeg csak egy ember viselkednék igy egy napig, tüstént ideggyógy- intézefbe zárnák. Éjjeli szolgálatom miatt sohasem aludhattam még ki magamat. így mint a lég éberebb állat állandóan szundikálok, idegesen föl-fölébredek,. minden másodpercben. Hidd el, kutyának való az ilyen élet . . . „Gömör**, „Bodrogköz**, és a „Tiszahát** zászlaja, ugyanilyen fölirással: jelezve, a regőscserkészek nagy érdeklődési munkaterületeit, a magyar vidékeket. A tábori élet Tekintve a tábor ktanferenciaszerü jellegét, a tábori fegyelem csak annyiban volt kiépítve, amennyire épp a társas együttlét és a tábor érdeke megkövetelte. A kötött napi program azonban természetesen itt is kötelező volt minden táboro- zóra. A napi - program általában a következőképp volt összeállítva: reggel hatkor ébresztőt fújt a kürtös, mindenki kiugrott a sátorból s egy tízperces reggeli torna kezdődött. Utána mosdás, öltözködés, a sátrak rendbehozása s hétkor a sorakozó már imára hivta a fiukat. Félkörben körülállták a táborzászló rudját, az őrsvezetők leadták a jelentéseket, Keszler-Balogh Edgár táborparancsnok kiadta a napi parancsot, elmondta a reggeli imát s a diszjel fuvása közben a tisztelgő cserkészek fölé felröppent az árbócra a zöldlilio- mos cserkésziobogő. Kezdődött a napi munka. A parancs mindenről intézkedett. A hajnalban Pelsőcre, Szalócra és Rozsnyóra küldött bevásárlók visszatértek, a konyhaőrs már serényen dolgozott s nyolckor uj kürtjei fújta a csajka-hivót. Kiosztották a reggelit, tejet vagy kakaót. Nyolctól kilencig mindenki mehetett sétálni, fürdeni. Kilenckor vagy regősiskola, vagy vitagyü- lés volt. A regősiskolában a középiskolás diákok nyertek kiképzést a speciális regősmunkára, felolvasások, énekgyakorlatok és megbeszélések keretében. A vitagyüléseken a magyar ifjúság aktuálisabb problémái kerültek megvitatás alá. A vita- gyülést egy előadás vezette be, utána következtek a hozzászólások, majd a vita alatt kialakult és mindenki által helyesnek elfogadott álláspontot a parancsnok, aki személyesen vezette az összes megbeszéléseket, summázta és leszögezte. Tizenegytől délig megint szabadidő következett, délben pedig a nap egyik főeseménye, a konyhaőrs által a főszakács vezetésével készült tábori ebéd, mely két fogásból állott. Ebéd után mindenki maga mosta ki a osajkát és következett a délutáni pihenő. Délután vagy kirándulás következett, vagy újabb előadások és vitagyülések. Uzsonna után fürdés és séta. este vezetőkari gyűlés, mely a parancsnokság mellett az összes őrsvezetők bevonásával a másnapi programot és beosztásokat dolgozta ki, kiadva a tábori munkák végzését, kijelölve a bevásárlókat, éjjeli őrséget, a postást, napos tisztet és a többit, majd vacsora elköltése után lévonultak a tábortüzhöz. A tábortüzek A tábortüzek minden tábornak legszivbemar- kolóbb részei: az esti fogékonyság elömlik a lelkeken s lobogó tűz körül áhitatos lelkek figyelik azokat az előadásokat, szavalatokat és énekeket, amelyek mintegy a napi szellemi program érzelmi kiegészítését képezik s egy-egy kis kulturesttel érnek föl. A körkézfogás után levett kalappal éneklik el a „Fiuk fel a fejjel** cserkészindulót, majd a regős diákok nótáját, a „Ki tanyája ez a nyárfás** magyar népdalt. Aztán letelepednek a mindennap már őrs által meggyujtott hatalmas tábortűz köré I Brockway teherautók, autóbuszok j a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. j és a parancsnok bevezeti az estét Aztán egymást követik az előadások, szavalatok, énekek. Itt nincs közbeszólás és vita, a tábortűz olyan, mint egy nyilvános előadás, csak épp, hogy a fiuk maguk- közt vannak és egymást szórakoztatják tanulva és tanítva. Végül fölvonulnak a táborzászlők köré, jön az esti parancs, ima, diszjel, tisztelgés és a táborzászlót bevonják. Felhangzik a takarodó, mindenki aludni tér s negyedóra múlva már jön a kürtös lefuvója, ami után csak az öröknek szabad kinn járkálniok. A résztvevők A táborprogram ceak akkor szenvedett változást, ha egynapos kirándulások vagy regős tábortüzei tartása a táborozók zömét elszólhatta a táborból. A tábor érdekességét és jelentőségét igazán csak akkor érthetjük neg, ha elsoroljuk azokat a városokat, amelyek fiai résztvettek a táborozáStubnyafardd szép meleg gyógyvizfürdö a magas Fátra tövében. Téli szezon. són, magukkal hozva különböző vidékek izét és levegőjét a különböző világfolfogáshoz, társadalmi álláshoz és. vallásfelekezethez tartozó fiuk lelkében és szokásaiban. Ott voltak a prágai, brünni és pozsonyi főiskolások képviselői, voltak pozsonyi, érsekujvári, Selmecbányái, losonci, rimaszombati, kassai, eperjesi, beregszászi fiuk, számos falusi fiú, ezenkívül meglátogatták a tábort Komárom, Losonc, Rimaszombat, Kassa vezéregyéniségei, a gömöri magyarság, különösen a Sajóvölgy, Pelsőc és Rozsnyó társadalma. Ezeken kívül több iró és művészember vett részt a táborozáson. így Győry Dezső, lapunk délszlovenszkói szerkesztője, aki vezető pozíciót tölt be az itteni ifjúsági mozgalmakban, Szombathy Viktor, Szalatnai Rezső, Brogyány Kálmán és Peery Rezső Írók, Gwerk Ödön festőművész. A cserkészparancsnokok közül több napot töltöt a táborban Scherer Lajos cserkészparancsnok, a „Mi Lapunk** szerkesztője, akit a fiuk szeretetük minden jelével elhalm-oztak. Ugyancsak többször meglátogatták a tábort a losonci református teológia hallgatói, a környező falvak lelkészei és mások. A táborpanacsnokság nehéz szerepét Keszler- Balogh Edgár parancsnok vezetésével, aki a Szent György Kör vezetője, Dobosy Imre titkár és Szombathy Viktor, mint a most alakult rimaszombati főiskolás cserkészek körének vezetője, töltötték be nemes ambícióval és teljes megelégedésre. A rendes tábori programon kívül több előadás, felolvasás és a tábor szellemi programjának gerincét képező nagy ifjúsági ankét képezték a tábor kimagasló eseményeit, ezenkívül a Szilice és Szádvárborsra, valamint a Szalóc. és Gombaszög részére rendezett regősdélutánok s a Rozsnyón tartott nyilvános tábortűz. Üdvözlések Itt említhetjük még meg, hogy a tábor táviratilag üdvözölte Masaryk köztársasági elnököt, aki azonnal válaszolt az üdvözlésre, Hodzsa iskolaügyi minisztert és Rozsypal kormányzót, mint a csehszlovákiai, illetve ruszinszkói cserkészet főcserkészeit, Szilassy Béla dr.-t, mint az ifjúsági mozgalmak nagy barátját, Törköly József dr., szenátort, a Menza megalapítóját és igazgatóját és Grosschmid Géza dr. szenátort, a Menza-bizottság elnökét. Ezenkívül üdvözlő levelet küldött Móricz Zsigmondnak, Szabó Dezsőnek, a cserkészet barátai közül Farkas Gyula dr. berlini egyetemi tanárnak és másoknak. . * A tábor szellemi életéről és az ifjúsági ankétről legközelebb referálunk olvasóinknak, akik bizonyára örömmel értesülnek arról, hogy a magyar cserkészek, akiktől a magyar ifjúság legjobb ifjúsági vezérei kerülnek ki, komoly, fegyelmezett és építő munkával töltötték el a testi felfrissülés mellett a lelki nemesülést és gazdagodást is jól szolgáló második országos táborozásukat.......... Sz obrot emelnek Mics Istvánnak Zágráb, augusztus 18. Zágrábban mozgalom indult meg arra vonatkozólag, hogy Ra- dics Istvánnak szobrot emeljenek. Hir szerint az összeg nagyrésze már együtt van.------------------------------------------------------------------------------------------------—— W@ f® gépeket Speciális fraSti@r-¥@f©gépekef egyszeri! és m&trágyaszóróva! kombinált kivitelben Első Magyar Gazdasági Gépgyár rt., Budapest gyártmányú acélkeretes, kettössorú önbeálló svéd golyóscsapágyas cséplőgépeket, teljes malomberendezéseket és egyesgépeket, Fordson Traktorokat Legújabb típusú FORD személy és teherautókat legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett szállít a Losonci Mez Osazdasási Gépgyár ?.-i. Míenec. (Simslié.) j l! i lí
