Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-02 / 174. (1801.) szám
1928 augusztus 2, e&ütörtók. 9 TOWIMrMAGtoR-HTRIiAP Borzalmas tűzvész Nagyszombat közelében Tizenhárom ház leégett Modorfalván, huszonegy család vált hajléktalanná — A kár félmillió korona Nagyszombat^ augusztus 1. (Tudósítónk telefonjelentése.) Nagyszombat közelében, Modonfalván a szerdára virradó éjjel borzalmas tűzvész pusztított, amely tizenhárom házat elhamvasztott. Éjjel fél 12 órakor a szomszédok észrevették, Ibogy Sarbay Mihály házából sűrű füst gomolyog kifelé. Mire a házhoz értek, a szalmatető már lángokban állt. A kivonult falusi tűzoltóság az óriási szélviharban a tűzzel szemben tehetetlennek bizonyult. Segítségül hívták a nagyszombati tűzoltóságot, amely negyedóra múlva már a tűz színhelyén volt. Ekkor már tizenhárom ház állott lángokban. A nagyszombati tűzoltóság nem tudta megakadályozni a tizenhárom ház leégését és csak arra szorítkozott, hogy a borzalmas erejű tüzet lokalizálja. Ez óriási megfeszítéssel sikerült is. Kollár Péter gazdának négy kis gyermeke maradt benn az égő házban. Két bátor tűzoltó élete kockáztatásával behatolt az égő házba, megtalálták mind a négy gyermeket, akik eszméletlen állapotban voltak és kimentették a lángok közül. A gyermekeket hosszas élesztős után sikerült eszméletre téríteni. A tüzkatasztrófa következtében huszonegy család vált hajléktalanná, többnyire szegény emberek. A kár félmillió korona, de ennek csak egy része térül meg biztosítás révén. A megindult vizsgálat eddig nem tudta megállapítani a tűz keletkezésének okát. A Mókád alatt állá három pozsonyi napilap munkaközösséget alakított — Ily módon akarják megjelenésüket biztosítani — MILYEN IDŐ VÁRHATÓ üSiz elmúlt 24 órában az időjárás lényegében nem változott A hőmérséklet maximuma Pozsonyban 32, Prágában 30 fok volt Ma Prágán rövid zivatar vonult át, egyébként az idő száraz volt Időprog- nózis: Jobbára felhős, meglehetős meleg, helyi zivatarokkal. — Kérelem Csallóköz gazdáihoz. A magyar nemzeti párt dunaszerdahelyi osztálytitkársága közli: Tisztelt Gazdatársak! A felebaráti szeretet nevében folyamodunk hozzátok. Erdőhátkarcsán egy derék, szorgalmas kisgazda testvérünket jul. 29-ére virradón óriási csapás érte. Az összes csé- peletlen gabonája, sertésől a sertésekkel együtt, baromfiól a baromfiakkal együtt teljesen porrá- égett. Az illetőnek biztosítása nem volt és most sem a családnak, sem a megmaradt állatoknak nincs betevő falatjuk. A karcsaszéli gazdák között már is vannak jótékony szivek, akik szalmával, takarmánnyal és egyébb természetbeli cikkekkel segítik szerencsétlen gazdatársukat. Tisztelettel felkérjük a felebaráti szeretet nevében Csallóköz gazdáit és a jobb módban lévő szövetkezeteket, hogy e szerencsétlen gazdatársunk nyomorán szives adományaikkal könyörülni szíveskedjenek. A közelebb lakó, ha mindenki csak egy kis szalmát, vagy takarmányt ad, már is jócskán összejöhet. A távolabb lakók csak pár koronával ie járuljanak e nemes célhoz, már is tekintélyes összeget össze lehet hozni. így legalább egyelőre segitve lenne a szerencsétlen családon. — Pénzbeli adományok a magyar nemzeti párt titkári irodájához küldendők Dunaszedahelyre, onnét azt a károsultnak át fogják adni. — Kun Bóla megérkezett Moszkvába. Moszkvából jelentik: Kun Béla augusztus 1-én megérkezett Moszkvába. A pályaudvaron a munkásszorvezotek kiküldöttei nagy óvációk- ban részesítették. xx Hölgyek figyelmébe! Deuísch József, Bra- tislava, Kecske-utca 7. Telefon 26-62. Első pozsonyi spéciéi tartós ondoláció é9 hajfestő női fodrász-terem. — Még nem kerültek a legfelsőbb bíróságra a Miehalko-pör aktái. A Tribuua szerint a Miohalk'o-pör aktáit még nem továbbították a brünni legfelsőbb bíróságra. Ezért a legfelsőbb biróság döntése ősznél előbb nem várható. — Orvosi hir. Barabás Ervin dr. a nőr- nemibajok és kozmetika szakorvosa újból rendel Bra- tislava, Stefanik ut 25-a. d. e. 10—12, d. u. 2—5. Telefon 24—57. 117 A Rozsnyói Vasas Gyógyfürdőn a napi penzió (szoba, étkezés) 32.- KS-tfl, 36.- Kó-ig. Prospektust kívánatra küld a Fördölgazgatóság — Jugoszlávia egy gram rádiumot vásárolt három millió dinárért. Belgrádból jelentik: Kalanovics dr., a népegészségügyi minisztérium egyik magasrangu hivatalnoka, tegnap este Joachimstalből egy gram rádiummal ideérkezett. A rádiumot, amely 3 millió dinárba került, 80 kilogram súlyú csomagolásban hozták Csehszlovákiából és az állami kórházakban fogják felhasználni. Mit garantál egy IZO-áves cég 1 Szép, jó és gyors munkát, megbízóinak teljes megelégedését Hallenberger-Kosice, — A keresztényszocialista párt nagyszombati titkárságának működése. Az országos keresztényszocialista párt központja hivatalosan közli: Nagy- szombati titkárunk pártunk tagjainak szívesen szolgál fölvilágositással: párt-, adó-, állampolgár- sági-, iskolai-, nyugdíj-, rokkant-, útlevél-, beteg- segélyzői stb. ügyekben. Hivaíaloskodik a hétnek minden keddjén fél 10 órától 17. óráig Nagyszom- haton-Trnaván, a Tóth-féle vendéglőben. (Chle- bovi Rynok.) A napsugarak s a tavaszt szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfoltokat. Ez3D arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri lldeségét, frisseségét. Kapható gyógyszertárban, drogériában és parfümériában. Készíti: Dr. Pollik gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 Kő., éjjeli (szeplőirtő) 10 Kő. Vigyázat! Csak valódit fogadjo el! xx Halál ellen nincs orvosság, de ér- elmeszrfvcdé.s ellen van: Cigelkai jódos (ffógyvizl (IL), Pozsony, augusztus 1. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Pressbur- ger Zeitung nyomdájának aifUérje ügyében a mai napon semmi változás nem állott be. A Magyar Újság ma reggel rop iratot adott ki, amelyben bejelenti, hogy a blokád miatt nem jelenhetett meg, majd közli, hogy a Pnessiburger Zeitung, a Magyar Újság, valamint a Híradó mindent el fognak követni, hogy a legrövidebb időn belül isiméit megjelenhessenek. A Magyar Újság röpirata élesen elitéli a Grenzbote eljárását, amely minden megbeszélés és a Pressburger Zeitung beleegyezése nélkül saját lapját kézbe— A P. M. H. tudósitójától — Velence, julius vége. Tudtam, hogy Alex Tairoff Velencében van, de megtalálni őt igazán nem volt köny- nyü dolog. Alex Tairoff a modern iskola leghíresebbjei közül az, aki Párásban megbolondította volt majdnem Racin összes hívőit akkor, amikor szinrehozta „Phaedra“-t olymódon, hogy annál antiklasszikusabbat még csak képzelni sem lehet. Tudnunk kell még, hogy az „európai szinház“ elnevezésbe Tairoff nem érti bele Oroszországot. A kitűnő művész nem bolsevista, politikával nem foglalkozik, csak művészettel, nem ellensége sem Keletnek, sem Nyugatnak, Oroszországot pedig szellemileg teljesen Európán kívülállónak Ítéli. Amidőn interjúról és színházról kezdek beszélni neki, hevesen tiltakozni kezd, a kis asztalkán levő feketetkávés csészék nagy veszélyére. Végre azonban megadja magát és fel-alá járkálva, a cigarettát rágva, felelni kezd a kérdéseimre. — Ön is azok közül való, akik hisznek az európai színház betegségeiben? — Vannak talán országok, mint Németország és Magyarország, ahol a beteg elég jó színben van, mások, mint Franciaország, ahol a betegség alig észrevehető, mások, mint Angol- és Olaszország, ahol pedig nagyon is feltűnő a kóros állapot. Szerintem a színház beteg mindenütt, függetlenül a látszattól. — Mi az oka ennek a betegségnek? — Mi az oka? Az, hogy fáradt; az, hogy öreg, megállt, nem halad többé az idővel, hanem belenyugodott abba, hogy „pietiner sur piacos". Mert dinamikusból sztatikus lett. — És az a tömeg, amely zsúfolásig tölti meg a „Comedie Francaise“-t, a „Burgthea- ter“-t, a nagy német állami színházakat? — Csak látszat — mondja Tairoff. — Emberek, akik temetésre mennek, szép köntösbe bujtatott holttestek temetésére. Aki igaza életjelt akar látni, annak más helyekre kell mennie: például a Music Halls, ahol revüket adnak elő. Néha ugyan közönségesek, ma pedig visszavonhatatlanul degenerálódnak is, de legalább egy rövid ideig úgy látszott, hogy Hj nfokaij nj Jépjeket fognak hozni, sitefcte ki a Pressburger Zeitung előfizetőinek. „Anélkül, hogy e piszkos eljárás felett kritikát gyakorolnánk — írja a Magyar Újság — közölhetjük, hogy a Pressburger Zeitung tisztességtelen verseny óimén eljárást fog indítani a Grenzbote ellen." A három lap, értesülésünk szerint, munkaközösséget alakított és most tárgyalásokat folytat abban az irányban, hogy mint munkaközösség kapjon munkásokat a grémiumtól és a szakszervezettől a Pressburger Zeitung, Magyar Újság és a Híradó előállítására. A tárgyalások ez irányban folyamatban vannak. Minden időben az igazi színház életét egy valódi, elragadtatott, hatalmas törekvés jellemezte. így a görögök tragédiái, Shakespeare drámái; igy az olasz komikusok vagy Moliére vigjátékai idején. Ma az európai színház középszerű, langyos, hiányzik belőle a hév. Én nem látok, hacsak nagyon kivételes esetekben nem, sem egy jó igazgatót, sem egy jó színészt; a kivételek is rendesen egy másik generációból származnak, öregek, nem tudják megtalálni a mai időknek megfelelő hangot. — Mi lenne Ön szerint a színház valódi értelme és feladata ma? — A színház valódi értelme a színész összes emberi tulajdonságainak kifejezésében nyilvánul — mondja Tairoff. — Manapság az európai közönségnek kétféle előadási módot nyújtanak: vagy azt, amely oly kedves a naturalistáknak és ez nagyon szegény valami, mert természetesen a színház még csak nem is álmodhat arról, hogy ezen a téren a mozival versenyezzen; a másik pedig az idealisztikus, amelynek múzsája az esztetizált nemesség, nem a mai időkbe való többé. Tairoff mindjobban tüzbe jön, szinte megrészegül a saját szavaitól. — Mi egy intenzív, gyors, töredékes életet élünk, amelyben a lehetőségek a rendelkezésünkre álló mechanikai eszközök folytán megsokszorozódtak. Ezért mi nem úgy érzünk és nem úgy beszélünk, mint apáink. Néhány étvizeddel ezelőtt még a színészek ott fejlődhettek ki azoknak az iskolájában, akik megelőzték őket. Ezt .teszik ma is a „Comedie Francaise“-nél, ahol még ma is hiszik, hogy korról-korra lehet átörökíteni a nagy színpadi müvek egyedüli helyes előadási módját úgy, amint azokat eredetileg előadták. Óriási tévedés ez, mert a mai közönség másképpen értelmezi azokat a müveket, nem úgy, mint a múltban és hogy elfogadja, át kell alakítani őket. — Ha ismét visszatérnének a színpadra Garrick, Talma, Rachel, Ristori, Tommaso Sahrini, akiket úgy bámultak és igazsággal a saját idejükben, nagyon valószínű, hogy nekünk elviselhetetlenek lennének. A modern szinrendezőnek éppen az a feladata, hogy jnegtalálja, a m-ult színpadi müveiben la, azt, ami érdekli a mai kor emberét és azt közölje vele a saját, a mai kor eszközeivel, árnyékban hagyva vagy eltörölve a többit. —Az uj európai színháznak tehát meg kell találni a korához illő stílust. Ennek egyik legjellemzőbb sajátossága a gazdaságosság, vagyis úgy élni és működni, hogy a lehető legkisebb erővel a legnagyobb hatást érjük el. A barlanglakó ősember vetélytársát hosz- szu harc után a fogaival, kövekkel ölte meg: a középkori lovag hosszúra nyújtott, pompázó lándzsaharcra hívta ki az ellenfelét; a mai ember csak kis szerkezetet húz elő a zsebéből, amelyen elég a ravaszt meghúzni. Szerintem a modern színházi előadás sajátságai ugyanilyenek kell, hogy legyenek; az egyszerűt, azonnalit, a lényegest kell adni. — Lehetségesnek tartja-e az európai színházak megmentését és milyen eszközökkel? — Csakis egy iskola, jobban mondva egy iskolaszinház segíthet — volt a válasz. — Az ourópai színházon nem segíthet más, csak a metodikus, szigorú fegyelem. A színház kollektív művészet pár cxcellence s igy egy művész játéka nem számíthat mindaddig, amíg az összes többiek tökéletesen nem játszanak vele. Világos, hogy a régi színészek metódusa, akik egyedül játszottak középszerű vagy rossz színészek mellett és között, olyan lenne, mintha valaki gyertyát akarna gyújtani olyan emberek közölt, akiknek az a feladata, hogy azt mindig elfujják. Szükséges, hogy egy társulat összes színészei ugyanabból az iskolából kerüljenek ki. — Van-e ország, ahol ezt az elméletet a gyakorlatba is átvitték és milyen eredménynyel ? — Igen van, — mondja határozottan és biztosan Tairoff — ez Oroszország. A drámai színház, amely már a háború előtt is igen jelentős eredményeket ért el. a forradalom után egész uj, életerős művészet lett és ez éppen a forradalom folytán. Ki kell jelentenem, hogy ezzel nem a bolsevista ideológiát ítélem meg, mert azzal nékem semmiféle közösségem nincs. Fel kell hívnom azonban a figyelmét arra, hogy Oroszországban ez a gondolkozás- mód megtalálható Hamlet, Romeo és Júlia, Othello, Lear királyban Shakespeare és a színészei a szerelem, a féltékenység, a tulvilági élet, az apa és gyermekei közötti viszony pro- bléinájá fejtik ki, természetesen úgy, amiut azt az ő idejükben érezték. Ha ezeket a müveket Oroszországban a hagyományos módon adnák elő, teljesen érthetetlenek lennének a nép előtt, amelynek a szerelem fiirt, de nem romantikus szenvedély, amelyért meg kell halni; a féltékenység atavifiztikus maradvány a múltból és igy tovább. — Végeredményben, az uj emberiségnek uj kifejezési mód, uj művészet kell. Ezt Oroszország megtette és igy egy nagy, modern színművésze te van. Európa még nem tette meg és igy arra a pontra jutott, hogy elveszítse a színházat. Corrado Rossi. (*) Putti Láa megoperáltatta m orrát. A los- aegiel'esi lapok érdekes (htiiiwől KdáanoHniak be. Putti Ltiia fiiltnKtfár mtegoperáDtáltiha aiz orréit. Lya‘s dliatasii- caie nőise aláírással! most uj arcát közűik a képes lapok. (*) Toan Mix Európáiban. Be/rlmlből fjeliemtŰk: Néhélny nappal eaeűőtt Beállt hajóra Newyiodklban Tóm Mix aimieffrflkáíi cowfboyszíilnész. FieDeségléVel és fcMieányávaJl euirópali uJtlria ilnidluHIi. Hír szeriilnit Prágába ás Budapestire áis el fog lláJtiogialhnli éte ta’éjóiól cikksorozatot ür. (*) Dohnányi Ernő az angol királyi zeneakadémia tagja. Buda pestkőt jelleműik: Dohnányi Ernőt az Angid Királyi léte NieimaeiHi Zeneakadémia ttliszhe- tetbeli tagjává választotta. A kotozerrvatliiv és szigorúan bnadiieionéHte állapom működ lő ímt'éBelUnefc Doh- rnányii az első 'éte egyel fülem külföldi tagija. (*) Rudolf Valentint)-társaság. Az olasz miozi- szin'ész még miméiig balt, művészétté, negléniyete éflJeib© ■és halállá annyi könnyeit!, miegálndíulIltBágot fiakaszlt évek miulMtn ils, akár hajdanában egy nagy átró, vagy költő. Abban a kriptában, ahol időlegesen nyugszanak hamvai, áHHámdÖan. flrlites vilrágofc vannak, csokrok niévjegyieklkieli, a névjegyeken. gyöngéd, Házas, hódoló mondattok. Egy mlétvjiegy: ,Jtludy, Virágaim szerényeik, d)e nagyobb BzenelMnőü beszéltnek, miiint biz összes Virágok egyről l)tvéve.“ Nürucs nép, mintás ország, amely m© klépviteeüifteittnió ifit magát- A mozáíszíin’ész motelt emlékművet fis kap. Ped- rottá olasz szobrász készül bronzból. Virágok és dísznövények közt VaJleniimo imielltezolbra, a háltitlSr- ben pedig azok a mozüBltekok. akiket megszemréljyie- 6üt)etlt. Ezt az emlékművet egy Degujabban alakult Valéntiitno-iájnsajsiág rendtefflbe meg. (*) Fiatal magyar tudós ázsiai kutató-útja. Budapestről jefflenJtiik: Ligeti Lajos dr. fiatal oriientia- Ilitefta tudós a Tudományos Akadémia mlegbfizáteából a kormány támögialásiárvtall, három évre Közép Ázsiába átadtuk Egyefliőre (Mioragioililáíba megy, ahonnan több esjpedíilóilőt vezielt Ázsia bteűteeifóbe. Hét éve készüli erre az ufjáWa éte hármait Páriáiban tolr Döttt orátenitallteta ttanultnálniyokkal. Nagy tiudlomá- nyois munkásságot fejtett M és lértefcezéteel magyar, franidia léte török nyle%en jeDemfiek meg; Több IküÜH földi tudományos társaság tagjává választotta. METEOR MOZGÓ NYITRA. Aug. 1.—2.: Az orvos titka. Szenzációs dráma egy sebész életéből. Virginia Wallyval. Aug. 3.—4.: Nemes szív. Nagy filmalkotás a zsidó kivándorlók életéből. (Schildkraut Rudolf és Róza Rozanova.) Aug. 5.-6.: A szerelmes cowboy. Vadnyugati szenzációs vígjáték. Főszerepben: Hood Gfb- son. Aug. 7.—8.: A milliók örököse. (Egy elhagyod asszony életábőL) Maiy; Cnxr, a főszerepben. J SzinHÁzKönyvKoMORA „Az aj európai színháznak meg találnia a korához illő stílust** Beszélgetés Tairoífat, a világhírű orosz rendezővel a színház haláláról és feltámadásáról
